Cimkék: Címlapsztori

Hosszú évek óta komoly igény a gazdaság részéről, hogy az egyetemeken folytatott kutatások mielőbb hasznosuljanak, illetve a vállalkozások felmerülő kutatási, innovációs kihívásaikhoz támogatást kapjanak a magas szintű infrastruktúrával és tudáspotenciállal bíró intézményektől. Ezt hivatott megvalósítani az év elején újjáalakult Szentágothai János Kutatóközpont Innovációs és Ipari Tanácsadó Testület, amelynek tagjai különböző iparági szereplők, vállalkozásvezetők, elnöke pedig a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara titkára. A testület idén már négy alkalommal ülésezett és a közelmúltban előterjesztette a Pécsi Tudományegyetem vezetése számára a gazdasági szereplők és az egyetem szorosabb együttműködésére vonatkozó javaslatait.

Személyautók alkatrészei, orvostechnikai eszközök, elektronikai termékek Európa szinte minden országába, biotechnológiai fejlesztések az európai piacra, szoftver és applikáció a globális piacra – ez csak néhány azokból a termékekből, amelyek pécsi és baranyai vállalkozásoknál készülnek igen magas minőségben. Kevesen tudják, hogy helyi cégek a világpiacra termelnek.

A korábbiaknál is nagyobb érdeklődésre tarthat számot az Open4Business nemzetközi konferencia és üzletember-találkozó, amelyet az idén már harmadik alkalommal rendez meg október 3. és 5. között az Enterprise Europe Network magyarországi hálózatának dél-dunántúli irodája a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamarával karöltve. Igen sokszínű, az aktuális kérdéseket és a legújabb trendeket átfogó szakmai programokkal várják a résztvevőket. A tematikus rendezvények idén kifejezetten a kreatív-, az IT- és a gépipari szektorokat célozzák meg, nem véletlenül, hiszen ezek az ágazatok kiemelkedő szerepet játszanak a baranyai gazdaság előrelépésében. Az ágazatok folyamatos fejlődésében és a régióban való megszilárdulásában különösen fontos szerepet kapnak a nemzetközi kapcsolatok, illetve együttműködések, amelyekből néhány már a korábbi Open4Business rendezvényeknek köszönhetően született meg.  

29,6 százalékkal nagyobb teljesítmény nyújtott az építőipari termelés 2017-ben a korábbi évhez képest. A KSH adatai alapján az épületek építésének volumene 28,9, az egyéb építményeké 45,3 százalékkal nőtt tavaly. A számok ugyan biztatóan alakulnak – továbbra is folytatódnak az uniós forrásokon alapuló fejlesztések, illetve a Családi Otthonteremtési Kedvezménynek és a kedvezményes lakásáfának köszönhetően lendületet kapott újlakás-építések is –, ám az ágazatban kialakult munkaerőhiány súlyos gondot okoz a vállalkozások számára, hiszen alig akad szakképzett munkaerő. Többek között ez utóbbi probléma megoldására is alakult meg a kamara menedzselésével 15 taggal 2018 márciusában a Dél-Dunántúli Építőipari Klaszter (DDÉK).

„A siker nem a körülményektől, hanem a hozzáállásodtól függ.” Andrew Matthews amerikai író fogalmazta meg így a siker fő összetevőjét, de tudták ezt azok a baranyai vállalkozók is, akiknek sikertörténetét adjuk közre ebben a cikkben. Olyan pozitív kicsengésű eseteket gyűjtöttünk össze, amelyekben jelentős szerepe volt a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Ipakamara munkatársainak: információval, tanácsadással, szervezéssel támogatták a hozzájuk forduló vállalkozásokat.

Alkoss csodát! – ez a szlogenje az idei, immár 5. DesignPécs rendezvénynek, amely mintegy 10 napon át (szept. 29. – okt. 8. között) mindenki előtt nyitva állt, hogy tényleg megszülessen benne vagy általa a csoda. Már a hivatalos megnyitón is olyan hatalmas volt az érdeklődés, hogy egy gombostűt sem lehetett leejteni a Nana Bistro & Barban, ez is azt jelzi, hogy mekkora igény van a városban rejlő design potenciál megmutatására.

A korábban energiahordozók kitermelésére szakosodott mecseki térség még mindig keresi a helyét. Ugyan Pécs Európa Kulturális Fővárosa volt 2010-ben, ám mivel a kultúra is csak erős gazdasági alapokon tud virágozni, ezért továbbra is központi kérdés marad a gazdaságfejlesztés. A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara számos projekt partnereként, pénzt és módszereket juttatva a térségbe, ehhez járul hozzá.

Európai cégek képviselői, diplomaták és testvérvárosok képviselői érkeznek október 4. és 6. között a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamarába, hogy a helyi vállalkozásokkal partnerségeket, üzleti kapcsolatokat építsenek az Enterprise Europe Network dél-dunántúli irodája által szervezett Open4Business rendezvényen. Az üzletember-találkozó mellett plenáris ülések, fórumok, egyéni tanácsadások, céglátogatások és networking események is helyet kapnak. Az idei témák, a főbb szektorok: a tudásgazdaság, a gépipar, a kreatív ipar, a kereskedelem, a női vállalkozók, a klaszter együttműködések és az innováció. A rendezvény része lesz a Connect-IT IT klaszter konferencia, a Design Pécs, valamint a Duna Régió Stratégia konferencia.

A kamarai tagok a gazdasági önkormányzat új irányvonaláról beszélnek. Az utóbbi hónapokban pezsgőbbé váló kamarai élet, az új célok és prioritások meghatározása, a testületek munkájának kibővítése, az Alapszabály változása, vagy a megye nagyobb településein az új gazdasági közösségek létrejötte mind a kamarai munka újragondolását igazolja. Hogy miben fogható meg ez a váltás, ezt kérdeztük dr. Síkfői Tamástól, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara elnökétől, valamint Rabb Szabolcs titkártól.

Harmincnál is több projektet indított el vagy dolgozta ki a működtetési kereteket az újonnan felállt kamarai vezetés. Képzések, programok, rendezvények, együttműködések, a kamarai szervezet új feladatai, új szolgáltatások vagy a meglévők újraszervezése – számos feladat, amely megvalósításra vár a következő időszakban. Annak érdekében, hogy az önkéntes kamarai tagokkal szorosabbá váljon a testület kapcsolata, hogy jobban megismerjék a vállalkozások igényeit, Rabb Szabolcs titkár vezetésével elkezdődött a tagok végiglátogatása. Az első tapasztalatok azt mutatják, hogy az eddiginél sokkal hatékonyabbá válhat a kapcsolat a két fél között.

Az új kamarai testület küldetése a vállalkozások versenyképességének sokoldalú támogatása.
Már tavaly megkezdődött a 2017-es év tervezése a kamarában, hiszen az őszi kamarai választások után új elnökség kezdte meg a munkát. Megalakultak a bizottságok – köztük teljesen új testületek is – és megújultak a kamara városi elnökségei. Aktív évet zártak és nem kevésbé mozgalmas időszak elé néznek a kamarában működő klubok, amelyekben egyre inkább felerősödik az igény az érdekérvényesítésre és a szakmai együtt gondolkodásra, szakmai fórumokra. Összeállításunk a 2017-es évben megvalósítandó feladatokról szól: célokról, az azokhoz vezető útról, együttműködő partnerekről, a kínálkozó lehetőségekről.

Ami érdekel, azután a pénz, majd egyéb tényezők, ezt követi a hivatástudat és presztízs, a legvégén pedig a céges autó – ilyen sorrendet állítottak fel a pályaválasztással kapcsolatban a mai fiatalok, ez derül ki egy közelmúltbeli rögtönzött felmérésből. A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara több csatornán és számos módon támogatja a pályaválasztás előtt álló gyerekek és szüleik információhoz jutását, segíti döntésüket, hogy a jövő munkavállalói olyan szakmát, hivatást válasszanak, amellyel el tudnak helyezkedni a munkaerőpiacon. A Dél-Dunántúli Gazdaság által megkérdezett, tanulóképzéssel foglalkozó vállalkozások vezetői egyöntetűen állítják: kevés gyerek akar szakmát tanulni, és a legtöbb esetben nem is tudják, hogy ma mit csinálnak, milyen körülmények között dolgoznak az egyes szakmákban.

Az elmúlt évtizedben megnőtt Magyarországon a klaszteralapítási kedv, de a létrehozás után még sok a bizonytalanság. Nincs kapcsolat az egyes szereplők között, nem születik meg a közös stratégia, lemaradnak a pályázati forrásokról, mivel nem ismerik a lehetőségeiket. Az „egyedül nem megy” alternatívája csak akkor lehet a klaszter, ha a tagok felismerik a szinergiát biztosító együttlét erősítő szerepét és elköteleződnek a közös célok megvalósítása érdekében. Összeállításunkban sikeresen működő baranyai klasztereket is bemutatunk.

A feldolgozóipar, kiemelten a gépgyártás és a járműipar exporttevékenysége szép eredményeket könyvelhet el a baranyai cégek vonatkozásában. A partnerek zöme nyugat-európai, jellemzően német nyelvterületen működnek. A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara üzletember-találkozók, üzleti delegációk szervezésével, kiállításokra való közvetítéssel, különféle rendezvényekkel valamint az Enterprise Europe Network (EEN) partnereként üzleti tanácsadással és közvetítéssel segíti a megye vállalkozásainak külföldi piacra jutását.

Ma már ki sem kell lépnünk otthonról ahhoz, hogy ügyeinket intézzük: kanapénkon ülve dolgozhatunk, interneten rendelhetünk ételt, könyvet, ruhát, fizethetjük számláinkat az internet bankingon keresztül, otthonunkba jönnek a hírek, mobiltelefonunk jelez, ha valami elintéznivalónk van, de ez a szerkezet ébreszt reggel is a hagyományos vekker helyett, és ha ki akarunk kapcsolni, elmerülünk egy számítógépes játékban… Folytathatnánk a sort, ami 10-20 éve még csak a fejekben létezett, az mára valósággá vált. És miként éljük az életünket 5-10 év múlva, hová fejlődhet még a digitális világ? A pécsi, baranyai cégek miként vesznek részt a virtuális jövő megírásában? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ az IT-szektorban működő vállalkozások vezetőinek segítségével.

Jól indult az idegenforgalmi szezon idén Baranyában, ez a vendégéjszakák számában is megmutatkozik, a szolgáltatók pedig bizakodók. Számos látványosság, program közül választhatnak a megyébe látogatók, legutóbb például az Ormánság természeti, kultúrtörténeti értékeit, a helyi gazdálkodási hagyományokat bemutató, európai uniós támogatással felépült Ős-Dráva Látogatóközpontot adták át Szaporcán. Az idegenforgalmi szakemberek abban egyetértenek: ki kell szolgálni a megyébe, Pécsre látogató vendégeket. Hogy hogyan, egyáltalán mit lehet tenni a turisták számának növeléséért, erről kérdeztünk meg néhány neves turisztikai szakembert.

A rendszerváltást követő elhibázott gazdaságpolitikai döntések következménye, hogy mára eltűnt a Baranya megye ipari bázisa. Az 1 főre jutó ipari termelés és export Magyarország megyéit tekintve Baranyában a legalacsonyabb, jövedelmi pozícióinkból is folyamatosan vesztünk. Külkapcsolati törekvéseink során mind az országok, mind a szervezeti együttműködések tekintetében az újraiparosításra, a klaszterekre és a kkv-k nemzetközi piacra segítésére fókuszálunk.

2014 nem hozott átütő változást Baranya megye gazdaságában. A térség továbbra is a sereghajtók közé tartozik az országban, már az is eredményt jelentene, ha néhány kedvezőtlen folyamatot lassítani vagy megszüntetni tudnánk. De milyen hatással vannak Baranya kisebb térségeire a kedvezőtlen folyamatok, miként látják a jelenlegi helyzetet és jövőbeni lehetőségeiket a megye nagyobb városainak polgármesterei és városi kamarai elnökei? – erről szól összeállításunk.

Pécs-Harkány-Villány-Mohács - Baranyában főként erre a négy városra koncentrálódik a turizmus, Pécsre általában a 2 napos tartózkodás, Harkányra a kúrák miatt hosszabb (5-6 éj), Villányra elsősorban a hétvégi kulturált borturizmus, míg Mohácsra a fél-egynapos kiránduló turizmus jellemző. Sajnos, folytatódott az utóbbi évek a tendenciája, csökkent a látogatók száma.

Egyedül nem megy – tudjuk ezt a Sándor Pál rendezte Ripacsok c. film óta, és ezt igazolják azok az együttműködések, összedolgozások, amelyek a gazdasági szereplők között szövődnek. Intézmények, vállalkozások, iskolák, egyetemek, kamarák fognak össze, szövetkeznek egy-egy feladat végrehajtására, cél elérésére. Összeállításunkban baranyai együttműködéseket mutatunk be.

Innováció: szakmai fejlesztés, újítás létrehozása, egy új ötlet megvalósulása - a szótár szerint. A hazai vállalkozások egy része aktív innovációs tevékenységet folytat, míg másokban- információ vagy pénz hiányában – fel sem merül, hogy az ilyen irányú tevékenység jelentős előrelépést hozhatna a cég életében. A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara számos olyan lehetőséget kínál a vállalkozások számára, amelyek elősegíthetik, megkönnyíthetik fejlesztéseik, új ötleteik megvalósulását.

„A jelenlegi nehéz piaci helyzetben is szükség van arra, hogy a város, a megye, a régió gazdasági szereplői bemutatkozási lehetőséget kapjanak, hogy nem csak az itt élők, hanem az idelátogatók is megismerjék azokat a vállalkozásokat, amelyek a Dél-Dunántúlt jellemzik.”

Némi kereslet-élénkülést hozott a múlt év a dél-dunántúli turisztikai régióban, ennek ellenére a fő kínálati szegmensekben - mint kulturális turizmus és egészségturizmus - a régió és annak desztinációi nem tudtak pozíció-javulást elérni. Történt ez annak ellenére, hogy a turizmus szervezési és menedzsment háttere megerősödött.