Cimkék: számvitel

Milyen jogszabályi feltételei vannak a forinttól eltérő devizában történő könyvvezetésnek? Az áttérésre milyen határidők és jogszabályi követelmények vonatkoznak?

Egy kft. a csekkes számlákat bankkártyával fizeti ki, postán. A számlákat szállítóra ajánlott könyvelni, vagy pénztáron, és a kifizetett összeg készpénzfelvételnek minősül?

A Ptk. előírása szerint a veszteség (a negatív saját tőke) rendezése kft. esetében történhet – többek között – pótbefizetés előírásával, a törzstőke mértékét elérő saját tőke más módon történő biztosításával. 

A téma súlyát az elszámolásbeli különbözőségek adják, gyakorlati nehézségét pedig a problémás megkülönböztetés.

A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (a továbbiakban: Katv.) 15. §-ának előírása szerint a Katv. előírásait a számviteli törvény rendelkezéseire tekintettel, azokkal összhangban kell értelmezni.

A gyakorlatban sok vállalkozás választja az MNB-árfolyamot a számviteli elszámolások körében. Tudta, hogy az adott napon 11 óráig még az előző napi árfolyam érvényes?

Kell-e a számlán szerepeltetni a „fordított adózás” kifejezést, vagy megfelel helyette egy tartalmilag ugyanezt jelentő változat?

Az előző évek gyakorlatához hasonlóan 2017-től is változó számviteli szabályokkal kell megismerkednünk. A 2016. január 1-től hatályos számviteli változásokhoz képest azonban szerényebb mennyiségű a módosítás.

Katás egyéni vállalkozónak szükséges-e külön vállalkozói folyószámlát nyitnia, illetve fenntartania, amennyiben két pénznemben (forint, illetve euró) várható bevétel? Számlázás esetén használható-e a lakossági folyószámla? A bevételi nyilvántartásnál kell-e havi számlakivonatot mellékelni? Szükséges-e a számlakivonatokat megőrizni?

Pénzügyi lízing esetében a lízingbe adó a lízingbe vevő helyett megvásárolja a kiszemelt eszközt. Két fajtája ismeretes, melyeket alapvetően az különböztet meg egymástól, hogy a futamidő végén a tulajdonjog kire száll át, vagy arról ki rendelkezhet.

Aki autóba ül, számoljon vele, hogy hamar megesik a baj, még ha meg is ússza ép bőrrel. Javító megjavítja, biztosító fizet is, de hogy számoljon el vele, mármint a számvitel szabályai szerint.

Ha késedelme után csak részletekben tud fizetni a vevő, egyszer vagy többször kell megfizetni a behajtási költségátalányt?

A számlának, a gazdasági események egyik alapdokumentumaként, kiemelt szerepe van a bizonylatok körében. Éppen ezért számos jogszabályi előírást találhatunk, mely a számlák előállításával, megküldésével, megőrzésével kapcsolatosak. Amennyiben megvizsgáljuk, milyen jogszabályi követelményeknek kell megfelelnie a számlának, akkor egy nagyon szerteágazó követelményrendszerrel találjuk magunkat szembe. A képet tovább árnyalja, amennyiben elektronikus számlát szeretne egy társaság kiállítani, vagy a papíralapon kiállított számlákat elektronikusan szeretné megőrizni.

Ha egy vállalkozó úgy dönt, a jövőben másra bízza a könyvelést, legtöbbször az okoz később bajt, hogy nincs tisztában azzal, milyen feladatokkal is jár a könyvelés átvétele, átadása. Pontosabban milyen dokumentumokat és milyen formában kell át -, illetve visszaadnia a könyvelőnek, megbízatása megszűntével.

Nagy sikerrel lezajlott a kamara által 2015. október 26-án megrendezett Adófórum a jövő évi adó- és törvényváltozásokról.

A leltár a valóság alapja, nem csak az a fontos hogy pontos legyen, hanem a szabályoknak is meg kell felelnie. 

Havi szinten mennyi lehet maximálisan a pénztár készpénzforgalma?

Az uniós irányelveknek való megfelelés érdekében megszűnik a számvitelben a rendkívüli eredmény kategória. A korábban itt elszámolt tételek az egyéb vagy a pénzügyi eredményben mutathatók ki.

Könyvelési programunkban van lehetőség, hogy előre berögzítsünk könyvelési kontírkódokat (például 1-es kóddal: T814-466 K 4541). Elegendő-e, ha az ezen könyvelési tétel alá tartozó számlákra hivatkozással csak 1-es kódot írunk, vagy minden számlán ugyanúgy fel kell tüntetnünk, hogy T814-466 K 4541?

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 59.§-a szerint, termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében, ha a teljesítést megelőzően az ellenértékbe beszámítható vagyoni előnyt juttatnak (= előleg), a fizetendő általános forgalmi adót a pénz vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszköz formájában juttatott előlegnél annak jóváírásakor, kézhezvételekor, egyéb esetben annak megszerzésekor kell megállapítani.

2015-ben az adóellenőrzések egyik kiemelt területe a házipénztárak szabályos vezetésének ellenőrzése.

Nem volt semmilyen gazdasági esemény a tavaly decemberben alapított cégnél. Kell-e 2014-re beszámolót készíteni?

Tegyük fel, hogy a vevő 1000 forint plusz áfa értékben készpénzzel fizet, és számlát kér. Ez még egy kezdő eladónak sem okozhat gondot, nem bonyolult a feladat. Ennek ellenére van valami, amit – a tapasztalatok szerint – mégis szinte mindenki elront a számlán.

2015-től a korábbinál több vállalkozásnak kell majd transzferár nyilvántartást vezetni, mivel az új szabályok szerint már a vezetőség személyi átfedése is elegendő lehet ahhoz, hogy kapcsolt vállalkozásnak minősüljenek a cégek.

2016. március 15-ig minden cégnek meg kell felelnie a tőkeminimumra vonatkozó új szabályoknak. Ha a tulajdonosoknak aktuálisan nincs pénzük tőkeemelésre, akkor is van megoldás: például részletekben, időkorlát nélkül is lehet fizetni, illetve nem pénzbeli hozzájárulásként, akár követelés beszámításával is eleget lehet tenni a törvény előírásainak.

Meddig őrizzék meg az iratokat a vállalkozók? Jobb, ha megkérdezik a könyvelőjüket, mielőtt selejtezni kezdenek.

Példa: Magánszemélytől bérlünk üzlethelyiséget. A magánszemély tulajdonos 10 százalék költséget számol el, nem rendelkezik adószámmal, áfát nem számol fel.

Mi a helyes módja a vállalkozás által fizetett szja-előleg elszámolásának, és mennyi bérleti díj utalható a tulajdonosnak? Mi alapján lehet elszámolni a bérleti díjat mint költséget, ha számlát nem kapunk róla? Elegendő a bérleti szerződésre hivatkozni?

A jelen gazdasági helyzet finanszírozási nehézségei miatt kiemelt jelentőséggel bír, hogy a vállalkozások a támogatásokat elnyerjék, illetve megtartsák. Azonban komoly hibák fordulhatnak elő a támogatások elszámolásánál, illetve a pályázati elszámolás során figyelmesen kell eljárni.

Sok kisvállalkozás úgy kíván enyhíteni adóterhein, hogy költségként számol el jó néhány, tevékenységéhez egyébként nem kapcsolható beszerzést. Cikkünkben áttekintheti, milyen eszközök, berendezések beszerzését ne számolja el e célból. 

A gazdasági társaságokra és egyéb szervezetekre vonatkozóan a szigorú számadás alá eső nyomtatványok nyilvántartásának elvárt adattartalmát a nyugta adását biztosító pénztárgép és taxaméter alkalmazásáról szóló rendelet határozza meg (jelenleg a 23/2014. (VI.30.) NGM-rendelet.)

Minden gazdálkodónak ki kell alakítania és írásba kell foglalnia a gazdálkodó adottságainak, körülményeinek leginkább megfelelő számviteli politikát, amely magában foglalja a számviteli szabályzatokat is.

Egy új NGM rendelet hatálybalépésével módosulnak a számla és a nyugta adóigazgatási azonosítási szabályai. A legfontosabb tartalmi változás, hogy 2014. október 1-jétől a vállalkozásoknak be kell jelenteniük az adóhatóság felé a számla kibocsátáshoz alkalmazott számlázási programjukat. A többi változásról cikkünkből tájékozódhat.

Az új Ptk-ban megváltoztak a társaságok vezető tisztségviselőinek felelősségi szabályai. A vezető tisztségviselők a társasággal egyetemlegesen, saját személyes vagyonukkal felelhetnek harmadik személyekkel szemben okozott károkért. Alapelv azonban, hogy első körben a társaság köteles helytállni a harmadik fél számára okozott károkért.

A pénzbeli támogatások, juttatások alatt alapvetően a visszafizetési kötelezettség nélkül kapott (adott) támogatásokat, juttatásokat, véglegesen átvett (átadott) pénzeszközöket értjük.

Az óvatosság számviteli elve alapján a tárgyévi eredmény meghatározása során az értékvesztés elszámolásával, a céltartalék képzésével kell figyelembe venni az előrelátható kockázatot és feltételezhető veszteséget akkor is, ha az az üzleti év mérlegének fordulónapja és a mérlegkészítés időpontja között vált ismertté. Az év végi zárásnál meg kell vizsgálni, hogy a számviteli törvény szerint szükséges-e vagy lehetséges-e céltartalékot képezni. Az értékcsökkenéseket, az értékvesztéseket és a céltartalékokat el kell számolni, függetlenül attól, hogy az üzleti év eredménye nyereség vagy veszteség.

Április 15-én indul a II. Országos Bérügyviteli Bajnokság, melyet a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara is támogat.

A NAV közleményben tájékoztat, hogy eltekint a 13M30 jelű összesített igazolás kiadásától az év közben megszűnt munkaviszonyosok részére akkor, ha a kilépő adatlapot (Adatlap 2013) a volt munkavállaló a kilépéskor megkapta.

Jelen cikkünkben a regisztrált mérlegképes könyvelők nyilvántartásáról, a regisztrációval rendelkező könyvelők kötelezettségeiről adunk tájékoztatást.

A mérleg pénzértékben kimutatva, összetételük és eredetük szerinti bontásban tartalmazza a vállalat birtokában lévő anyagi javakat. A mérlegben kimutatott adatokat a könyvviteli nyilvántartásokból nyerjük, amelyek hiánytalanul tartalmazzák a vállalkozások életében előfordult gazdasági eseményeket, vagyis a vállalkozás tulajdonában lévő anyagi javakban és forrásaikban beállott változásokat. A nyilvántartásokat (főkönyvi számlákat) - a mérleg fordulónapjaként kiválasztott időpontra vonatkozóan - le kell zárni. A fordulónapig felmerült események kihatásait értékelni, és a mérlegben szerepeltetni kell. A mérlegben, a kiválasztott időpontra vonatkozóan kapjuk meg a vállalat összes eszközeinek és forrásainak értékben kifejezett állományát.

A kamara tanácsadási napot szervez az egyéni és mikro vállalkozások számára, ahol a résztvevők személyre szabott konzultáción vehetnek részt.

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 65. § (7) bekezdése kimondja, hogy a mérlegben behajthatatlan követelést nem lehet kimutatni. A részben vagy egészében behajthatatlan követelést legkésőbb a mérlegkészítéskor - a mérlegkészítés időpontjában rendelkezésre álló információk alapján - az üzleti év hitelezési veszteségeként le kell írni.

A Számviteli Törvényt (2000. évi C tv.), a múlt év végén, a munkahelyvédelmi akciótervhez, az adótörvények módosításához, valamint a költségvetés megalapozásához kapcsoló törvénycsomagok több ponton módosították. Az alábbi 10 módosítás már a 2012-es éves beszámoló elkészítésekor is alkalmazható volt.

2013-as üzleti évtől mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolót is készíthetnek azon vállalkozók, akik megfelelnek a vonatkozó kormányrendelet szabályainak.

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Adóklubja adófórumot szervez a NAV szakembereinek tájékoztatóival  november 25-26-án.