Üdvözöljük a

A fodrászok régi álma valósult meg | Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara

honlapján!

-

A fodrászok régi álma valósult meg

Szerző: Sz.K. | 2014. március 5.

A mesterképzés a céhek megalakulásával fonódik össze. A kézműves szakmákban mindig is jelen volt a mesterségét magas színvonalon művelő, tudását nemzedékről nemzedékre továbbadó szakember. A szakma csúcsát, a legmagasabb szintet a mestercím elnyerése jelenti, amely egykoron az iparengedély kiváltásának feltétele volt. A mestervizsgáig számos képzéssel, sok tanulással kikövezett út vezet, hiszen nemcsak rangot, hanem többlet tudást, egyfajta emberi tartást is feltételez.

A fodrászüzletben találkozunk, zárás előtt. A sarokban foglalunk helyet, hogy ne zavarjuk a többieket. Rendeczki Lajos fodrászmester, idén kerek évfordulót ünnepel, betölti a hetvenet. 

 - Úgy döntöttem egy kicsit lassítok, kevesebbet dolgozom, több szabad időt adok magamnak - mondja. - Télen elmegyek síelni, nyáron meg Orfűn vagyok sokat, s vitorlázom a tavon, meg tanítom a gyerekeket.

Rendeczki Lajos a szülei példáját követve lett fodrász, s választotta azt egy életre szóló hivatásnak. A mestervizsgát pedig az édesapja inspirációjára  tette le, lassan negyven éve. Vallja, az egész szakmai pályafutását végigkísérte, rangot adott neki, hogy megszerezte a mesterlevelet.

 Annak idején pedig művészeti pályára készült, kerámiával foglalkozott. Azonban a fodrászat is tetszett neki, főleg az, hogy a haj, mint anyag mennyire formálható, mi minden alkotható belőle. Egy-egy frizura elkészítésének fontos feltétele a kreativitás. Különösen így volt ez abban az időben, amikor a pályáját kezdte, ugyanis akkoriban nagy divat volt a konty, amit nem egyszer rövid hajból póthaj segítségével készítettek el. A szülei voltak a mesterei, de nyaranta Budapesten szélesítette tudását, többek között a neves fodrásznál, Tárnoki Lászlónál is tanult. Éveken át versenyzett, majd a versenyzők felkészítésében vállalt aktív szerepet. Tanulói közül sokan ma is fodrászként dolgoznak. A berlini világbajnokságon, az egyik, Wéber Viktor a százhúsz versenyzőből álló mezőnyben az első harmincban végzett. Éveken át volt a fodrász-mestervizsgabizottság elnöke.

- Az egyik szemem sír a másik nevet, hogy 2015-től mestervizsgával lehet csak tanulókkal foglalkozni - mondja. - Már régóta szerettük volna elérni, hogy a tanulóképzésben csak mesterlevéllel rendelkezők vehessenek részt. A fodrászok régi álma volt ez, azonban hirtelen jött a váltás. Nagy kérdés mi lesz a következménye? Mit csinálnak azok, akiknek már van tanulójuk, de nincs mestervizsgájuk? Az, hogy megszerezzék az legalább egy évbe telik.

   - Az elkövetkezendő időben a mestervizsga-bizottságokon is sok múlik- folytatja. Amennyiben szigorúak lesznek, s a magas szakmai követelményeket tartják szem előtt, kivívhatják a jelöltek és családtagjaik nemtetszését, ha engedékenyek lesznek, akkor pedig a szakma heves bírálatával kell szembe nézniük.

Szólt arról is, hogy az is jó, hogy fodrásznak szintén érettségi után lehet jelentkezni, de már most látható, sokkal kevesebben választják majd ezt a szakmát, mint az általános iskola befejezése után. Részben jó, hiszen túltelített ez a szakma, azonban az új szakképzési rendszerben sok a buktató. Az egyik ilyen, hogy a mostani elsősök két év után gyakorló fodrász végzettséget szereznek, amennyiben folytatják a tanulmányaikat, s levizsgáznak hajvágásból is, akkor vehetik kézbe a fodrász szakmunkás-bizonyítványukat. Véleményem szerint először az alapokat kellene megtanítani,s ez a mi szakmánkban a hajvágás, s nem fordítva– fejezi be beszélgetésünket, mert megérkezett a vendége.