Üdvözöljük a

A mesteri cím rangot jelent | Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara

honlapján!

-

A mesteri cím rangot jelent

Szerző: Sz.K. | 2015. április 1.

A mesterképzés a céhek megalakulásával fonódik össze. A kézműves szakmákban mindig is jelen volt a mesterségét magas színvonalon művelő, tudását nemzedékről nemzedékre továbbadó szakember. A mester cím nemcsak rangot, hanem többlet tudást, egyfajta emberi tartást is jelent. Egykoron az iparengedély kiváltásának feltétele volt a szakma csúcsát jelentő mesterlevél megszerzése.

Szeptember elsejétől a gyakorlati képzőhelyeken már csak mesterek foglalkozhatnak a tanulókkal. Sok szakmában azonban nem folyt eddig mesterképzés, ezek esetében a szakma jeles szereplőinek bevonásával került sor a négy részből álló - vállalkozási és jogi, pedagógia, szakmai elmélet és gyakorlat - tanfolyam tananyagának, valamint a vizsgakövetelmények kidolgozására. 

 - A 2011-ben elfogadott Szakképzési Törvény módosításának eredményeként bevezetett duális képzés gyakorlat orientált - hangsúlyozza Cséfalvay Ágnes, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara szakképzési osztályának vezetője. - Ennek lényege, hogy a leendő szakmunkások három éves képzésben vesznek részt. A 9. osztályban kerül sor a szakmai alapozásra, ami szintvizsgával zárul, ezt követően kerülnek ki a tanulók a gyakorlati képzőhelyekre. A cégeknél folyó gyakorlati oktatás is új irányt vett a törvénymódosítás által, ugyanis kerettanterv alapján folyik a jövőben a képzés és a vizsgára történő felkészítés mesterek irányítása mellett.

 Mint mondja, sok cégnél azonban nincs mesterlevéllel rendelkező munkatárs, ezért, annak segítésére, hogy eleget tudjanak tenni a törvényi előírásoknak a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara a Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében meghirdetett TÁMOP-2.3.4.B-13/1-2013-0001 Európa Uniós kiemelt projektjére pályázatot nyújtott be, amelyen sikerrel szerepelt. Az elnyert források lehetőséget teremtettek arra, hogy a mesterjelöltek támogatásban részesülhessenek.

 - A mesterlevél megszerzéséhez szükséges tanfolyam és vizsga díja szakmától függően átlagosan 300.000 forint, amelyhez 80 százalékos állami támogatás vehető igénybe, s csak a költségek húsz százalékát, átlagosan 60.000 forintot kell a jelentkezőnek állnia - emeli ki Cséfalvay Ágnes. - Országosan háromezren szerezhetnek mesterlevelet a támogatás felhasználásával. Baranyában 145-en vehetnek rész támogatott formában a mesterképzésben, s tehetnek vizsgát. Azonban közel háromszáz olyan képzőhely van a megyében, ahol jelenleg tanulóképzéssel foglalkoznak, s miután látható volt, hogy kevés lesz a rendelkezésre álló keret - nemcsak Baranyában, de országosan is -, ezért az MKIK az ez évi Szakképzési Támogatásból újabb ezer mesterjelölt képzéséhez nyújt támogatást, Baranyában ennek felhasználásával további száztíz jelölt szerezheti meg támogatás igénybevételével a mesterlevelet, így összesen a támogatott képzésben 255-en vehetnek részt.  

 Szólt arról is, a tanfolyamokat november végéig le kell bonyolítani, éppen ezért júniusig az összes szakmában el kell indulniuk, hogy a vizsgákra időben sor kerülhessen.

 - A már lezajlott mestertanfolyamok tapasztalatai azt mutatják, magas színvonalon folyik a képzés - hangsúlyozza Cséfalvay Ágnes. - A tanfolyamok előadói, a mestervizsga-bizottságok elnökei jelentős szakmai kapcsolatokkal rendelkeznek, ami garanciát jelent arra, hogy minden szakmában a legújabb elméleti és gyakorlati ismereteket sajátíthatják el a mesterjelöltek, akik ennek köszönhetően csak nagyon indokolt esetben hiányoznak az előadásokról.

 - Huszonhárom szakmában indítunk májusáig mesterképzést – veszi át a szót Purger Valéria mestervizsga koordinátor. - A szakács és pincér mestervizsgára nagyon sokan jelentkeztek, éppen ezért felvételi elbeszélgetés alapján választottuk ki a tanfolyam résztvevőit. Ezekből a szakmákból várhatóan egy újabb tanfolyamot is indítunk. Három szakmában - porcelánfestő, bőrdíszműves, cipőkészítő - egyedi tanrend alapján próbáljuk meg megoldani, hogy mestervizsgát tehessenek a jelentkezők. A hiányszakmák közül az ipari gépész, gépi forgácsoló, hegesztő lassan betelik a létszám, azonban a villany- és vízvezeték-szerelő mesternek alig jelentkeztek, a gázszerelőké március közepén elindult. A népszerűbb szakmák közül a fényképész és a fogtechnikus indulás előtt áll, várhatóan cukrász mestertanfolyam is lesz, az autószerelő, karosszérialakatos, valamint autóelektronikai műszerész mestertanfolyam résztvevői áprilisban már vizsgázni fognak.

  Mindehhez Várszegi Gyula, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Szakképzési-alelnöke, szakképzési bizottság elnöke, épületgépész, s mint a Várszegi Kft. ügyvezetője, a következőket tette hozzá, hogy a maga részéről teljes egészében egyet ért azzal, hogy a tanulókkal mesterek foglalkozzanak. A duális képzés egyik alappillére, hogy a gyakorlati képzőhelyeken magas színvonalon folyjon az oktatás.

 - A mesterek mellett erre garanciát jelentenek azok az adott szakmában felsőfokú végzettséggel rendelkező munkatársak, akik már hosszú ideje foglalkoznak a tanulókkal, valami a hatvan év feletti szakmunkások, akik az évek alatt jelentős szakmai tudást halmoztak fel, ők mestervizsga nélkül is részt vehetnek a leendő szakmunkások gyakorlati képzésében - hangsúlyozza. - A mestervizsgára felkészítő tanfolyamok elindultak. A tanulókat képző cégek közül azoknak, ahol nem volt mester, felhívtuk a figyelmüket arra, hogy tegyenek eleget a törvényi kötelezettségüknek. Csak kevesen vállalták, a nyolcvanból 25-en, a többi inkább a jövőben nem fogad tanulókat.

 Annak a véleményének is hangot adott, hogy az eddigi tapasztalatok alapján, azok a gyerekek, akik eddig is mesterektől tanulták el a szakmát, megfelelő alapokkal kerültek ki a munkaerőpiacra. Hangsúlyozta, erre a jövőben különösen a hiányszakmákban van nagy szükség, mert lassan nem lesz, akik a nyugdíjba vonulóktól a staféta botot átvegyék. Jelenleg tizenkettő ilyen van, az ezekben szakmunkástanulót képzők előnyt élveznek. Ebbe a sorba tartoznak bele egyebek mellett az építőipari szakmák, ezen belül is az épületgépészet, de ide tartozik a villanyszerelő is. Várhatóan 2016-ban már 25-re nő a hiányszakmák száma, amelyekbe már az érettségihez kötöttek közül is több bekerül.

 - A gyakorlati képzőhelyeknek fel kell készülniük arra, hogy a duális képzés elvárásainak megfeleljenek. A műszaki s tárgyi feltételek mellett fontos az emberi háttér megléte is, ehhez járul hozzá a mesterképzés, amelyen belül pedagógiai ismeretekkel is felvértezik a leendő mestereket - folytatja tovább Várszegi Gyula. - A duális képzésben kerettanterv szerint folyik, mind az elméleti, mind a gyakorlati képzés, éppen ezért a tanulókkal az adott szakma minden területét meg kell ismertetni a gyakorlati képzőhelyen, nem lehet féloldalas a képzés. A kamara erre garanciát vállal, ennek részeként, lehetőség van arra, hogy egyes munkafázist más cégnél sajátíthassák el a tanulók. Az épületgépész, és az építőipari szakmákban pedig nem kis nehézséget okoz, hogy nem telephelyeken folyik a gyakorlati oktatás, hanem kint a helyszíneken, s ott kell megoldani a teljes körű képzést.

  Az ipari gépész, gépi forgácsoló és hegesztő mestervizsga elnöke, Barta Sándor egyebek mellett arról szólt, hogy ezekből a szakmákból nem volt mestervizsga így nagy kihívást jelent az MKIK által kidolgozott tematika alapján hatékony, és elismert képzésben részesíteni a jelentkezőket. Az igény nagy ugyanis a három  mestervizsgára Baranyából harminchatan jelentkeztek.

- Miután ez év szeptemberétől már csak mesterek foglalkozhatnak a tanulókkal, amit a magam részéről egy jó döntésnek tartok, úgy gondoltam, hogy magam is részt veszek ebben - mondja. - Miután én hosszú évek óta a hegesztéssel foglalkozom, a  kamara Szakképzési Osztályával közösen úgy gondoltuk, a bizottság általunk felkérendő további tagjait a másik két szakma képviselői közül választjuk ki.

 Kitért arra is, igyekeztek a tanfolyam tematikáját azzal a szemlélettel kiegészíteni, hogy a résztvevők sok új ismeretet kapjanak, miután  az eltelt években ezen szakmák is jelentős változáson mentek keresztül.

 - Nem kis dilemmát jelentett, hogy az új rendszer, miszerint csak mesterek foglalkozhatnak tanulókkal nem jár-e negatív következményekkel – hangsúlyozza - Éppen ezért úgy gondoltam, a szakma és a mestercím tekintélyének megőrzése érdekében a legtöbbet akkor tehetek, ha a képzésbe országosan elismert szakembereket vonjuk be. A jelentkezők névsorát megismerve pedig  arra a következtetésre jutottam, a cégek biztosan a legjobb szakembereiket győzték meg arról, vállalják a megmérettetést.

  Hiányszakmában folyik a képzés Komlón a Kecskés Fémipari Kft.-ben, amelynek ügyvezetője, Kecskés Károly vállalta, hogy mestervizsgát tesz.

  - Már korábban is foglalkoztam a gondolattal, hogy megszerzem a mesterlevelet - mondja. - Most éltem a lehetőséggel, s mint magánszemély jelentkeztem a tanfolyamra, s bekerültem abba a körbe is, akik támogatás igénybevételével tehetik le a mestervizsgát. Nagy segítséget jelent, hogy háromszázezer forint helyett hatvan-ezret kell csak kifizetnem. Hiányszakmákban - hegesztő, lakatos - foglalkoztatunk tanulókat, s miután szeptembertől már csak mester foglalkozhat velük, ezért is döntöttem úgy újra iskolapadba ülök. A fémipari szakmák jelentős fejlődésen mentek át az utóbbi években. Igyekszem nyomon követni a változásokat, ennek érdekében folyamatosan részt veszek a szakmai képzéseken, azonban a mestervizsgára felkészítő tanfolyam arra is lehetőséget teremt, hogy a meglévő ismereteimet felfrissítsem, számos újdonsággal a gyakorlatban ismerkedhessek meg.

 A hűtés, klíma-, és légtechnika-berendezés szerelő mestervizsga-bizottság elnöke Bogos Dezső, a Mecsek Klíma ügyvezető igazgatója, aki a tananyag és a vizsgakövetelmények kidolgozásában is részt vett.  - Ebben a szakmában eddig nem volt mesterképzés, első alkalommal most kerül rá sor, s, akik erre elsőként vállalkoznak támogatással tudják megszerezni a mesterlevelüket - hangsúlyozza.

  – A mestervizsga komplett tananyagát, követelményrendszerét, a kompetencia-szinteket Vasáros Zoltánnal együtt dolgoztuk ki. A klíma- és hűtéstechnikában a mesterlevél megszerzéséhez vezető út eltér a többi szakmáétól, ugyanis ezek a szakmák különböző szaktanfolyamok elvégzéséhez kötöttek, a mesterképzést ezekbe próbáltuk meg beleilleszteni. A jelentkezés feltételeként szabtuk az öt éves gyakorlat megléte mellett a legmagasabb, a hűtéstechnikai végzettséget igazoló bizonyítvány (F-GÁZ I.) meglétét. A tananyag összeállításában nagy hangsúlyt helyeztünk arra, hogy a legújabb fejlesztések, technológiák kapjanak benne helyet.

  Kitért arra is, hogy a cégüknél három szakmában képeznek tanulókat, s mérnökök foglalkoznak velük. A Pécs, Viola utcai telephelyükön lévő tanműhelyüket, ami pályázati források felhasználásával készült el, a legkorszerűbb eszközökkel szerelték fel.

  - A dolgozóink is folyamatosan képezik magukat, ugyanis ez a szakma állandó fejlődésen megy keresztül, különösen igaz ez a környezetvédelmi előírásokra, amelyek folyamatosan szigorodnak. A mesterképzés egy újabb fejezetet nyithat a hűtő-, klíma- és hőszivattyú berendezés-szerelő szakma életében. Azonban azt látjuk, hogy a szakma nincs felkészülve arra, hogy mindenhol mester foglalkozzon a leendő szakmunkásokkal. A döntés ugyan időben megszületett, de a pályázati lehetőségek csak késve indultak el, a mestervizsgára felkészítő tanfolyam legalább egy évet vesz igénybe, mely a saját területünkön még nem indult el - zárja gondolatait.

 A hiányszakmákban már évek óta nem indult a mestervizsgára felkészítő tanfolyam, s most is kevesen jelentkeztek a kedvező feltételek ellenére is.

 - Egyre többször fordul elő, hogy a szakképző iskolákban  alacsony létszámmal indul villanyszerelő képzés, mert kevés a jelentkező - mondja Gulácsi János villanyszerelő-mester, a villanyszerelő- mestervizsga-bizottság elnöke. - Jelenleg én vagyok a legidősebb villanyszerelő-mester, amikor, letettem a vizsgát fél évszázaddal ezelőtt, a legfiatalabb voltam. Annak idején azért szereztem meg a mesterlevelet, mert érdekelte a szakma, s nem azért mert önállósítani akartam magam. Később aztán mégis úgy döntöttem megpróbálok a saját lábamra állni, s mindig a konkurencia előtt járni. A gyorstalpalók, a modul képzések nem kedveznek a szakmának, ezek csak ahhoz teremtik meg az alapot, hogy a bennük résztvevőknek a villanyszerelésről valami fogalmuk legyen. Elhibázott volt az is, hogy 11. osztályban kezdődött a tényleges szakmai képzés, egy 17-18 éves fiatalnak már nagyon nehéz felkelteni az érdeklődését a villanyszerelés iránt, 13-14 éves korban még sokkal jobban alakíthatók. A legnagyobb gond azonban az, hogy egyáltalán nem akarnak a fiatalok szakmát tanulni, kétkezi munkát végezni. Nagy kérdés, hogy ki fogja majd évek múltán a lakásokban a villamossági-hálózatokat kiépíteni, a hibákat kijavítani.

  Ligeti László, a vízvezeték- és központifűtés-szerelő mestervizsga-bizottság elnöke annak a véleményének adott hangot, hogy mindenképpen pozitív az a törekvés, hogy mesterek foglalkozzanak a tanulókkal, azonban problémát jelent, hogy a felkészítő tanfolyamra kevés a jelentkező.

 - Magam főiskolát végeztem, s 1984-ben tettem le a központifűtés-szerelő mestervizsgát. Elsőre nem sikerült, mert nem volt pontos a munkadarabom - mondja. - Annak idején, amikor megszereztem a mesterlevelet, a szakma csúcsát jelentette, bizalommal fordultak hozzám a megrendelők, tisztelet adott. Jelenleg azonban azt tapasztalom, hogy sok esetben hiányzik a szaktudás, sokan az alapszabályokkal sincsenek tisztában, s ennek következménye az is, hogy az utóbbi időben megszaporodott a szén-monoxid mérgezések száma.

 Mint mondja, tagja a Mérnök Kamarának is, s évente részt vesz továbbképzéseken. A fiatalok nem képzik magukat kellő módon, az újdonságokat nem követik nyomon.   - Kevés olyan cég van, ahol mesterek is vannak, főleg fűtésszerelőből van kevés - emeli ki. - Németországban is részt vettem a mesterképzésben, vizsgáztatásban, ami sokrétű, valamint azzal, hogy sok pontot lehetett szerezni objektív képet adott a jelöltről. Fűtésszerelő mestervizsga tizenöt éve volt utoljára, pedig ez a szakma is jelentős változáson ment keresztül. Magam részéről azt gondolom, hogy jobban fel kellene hívni a figyelmét a szülőknek arra, hogy egy jó szakma sokszor többet ér, mint egy diploma. A szakmunkásvizsga után is tovább lehet tanulni, bárki leérettségizhet, technikusi vizsgát tehet, akár diplomát is szerezhet. Ahhoz, hogy valaki sikeres mestervizsgát tegyen egy magasabb szintű tudást kell megszereznie. A szakmai elmélet és gyakorlat nagy hangsúlyt kap benne, az újonnan összeállított tananyag sok új ismeretet tartalmaz, nem könnyű a vizsgakövetelményeknek megfelelni.

  A vendéglátó szakma régi vágya teljesült azzal, hogy az új szakképzési törvény szerint 2015-től csak magasan képzett szakemberek, mesterek foglalkozhatnak az utánpótlás nevelésével, de nem kis gondot jelent, hogy vannak olyanok, amelyekben a mesterképzésnek nincsenek hagyományai. Nagy problémát az jelent az is, hogy a gyakorlati helyeknek olyan feltételeknek kell majd megfelelniük, amelyet csak nagyon kevesen tudnak teljesíteni, s még az is előfordulhat, hogy olyanok maradnak ki e miatt, akik magas színvonalon tudják a szakmát, de kicsik, s nem tudják ezeket teljesíteni.

 - A Diacell Kft.-nél van mestervizsgával rendelkező szakács - mondja Benkő Dezső, a Baranya Megyei Gasztronómiai Egyesület alelnöke, Diacell Kft. ügyvezetője. - Sokan vannak a munkatársaink között olyanok, akik 30-40 éve a szakmában vannak, szakácsok, felszolgálók egyaránt, mind magasan képzettek, több közöttük mesterszakács címmel is rendelkezik. A magunk részéről abban bízunk, hogy azzal, hogy a köztudatba bekerül, mesterek foglalkoznak a tanulókkal talán jobb képességű gyerekek jelentkeznek majd a vendéglátó szakmákra, ugyanis jelenleg inkább csak azok jönnek, akiket máshova nem vesznek fel. E mellett, abban is bízom, hogy egyre többen vállalkoznak arra, hogy mestervizsgát tegyenek.

Kapcsolódó anyagok: