A remény hal meg utoljára? – vagy állandósult a recesszió Baranya megye gazdaságában

Szerző: Weller János | 2012. július 4.

A tavaly ősszel készült konjunktúraelemzés az ezredfordulót követő időszak legmélyebb válságáról szólt. Folytatódik a visszaesés, vagy elindul egy lassú javulás? Az őszi felmérés szerint nemcsak az összesített konjunktúramutató, hanem annak minden egyes elemének értéke zuhant. Vajon tavasszal is így lesz, vagy lesznek már olyan elemek, amelyek optimizmusra adnak okot? A tavaszi elemzéssel ezekre a kérdésekre is választ kaptunk.

Az április felmérés annyiban tértünk el a korábbi gyakorlattól, hogy az adatfelvétel időpontjáig regisztrált valamennyi vállalkozásnak lehetőséget biztosítottunk az adatlap kitöltésére. Elektronikusan küldtük meg az on-line módon kitölthető adatlap „címét” a vállalkozás regisztrációs adatlapján szereplő képviseletét ellátó személynek. Ennek eredményeként 239 válasz érkezett vissza a feldolgozás megkezdéséig. Ez az előző felvételhez képest 66 %-os növekedést jelent. A válaszadók ágazatonkénti összetétele is változott. Közel 5 %-kal csökkent az ipar (10,64 %) és 1 %-kal az építőipar (14,89 %), képviselőinek aránya. Ezzel szemben 1 %-kal emelkedett a kereskedelem (20,43 %) és 5 %-kal a szolgáltatás (54,04 %) aránya.

A válaszadók ágazati megoszlása
A válaszadók ágazati megoszlása

A Baranya megyei összetett konjunktúramutató az elmúlt 13 évben, amióta kamarai elemzés készül, csak egyszer, tavaly ősszel volt alacsonyabb a jelenleginél. Az eltérés minimálisan, -38,99 %-ról -36,82 %-ra változott, így továbbra is fennáll a tavalyi megállapítás, mely szerint ”a vállalkozások több mint 2/3-a rossz és egyre romló feltételek mellett gazdálkodik”.  Folytatódott Baranya megye országos és régión belüli leszakadása is. Az országos átlag 7,39 %-pontos javulásával megközelített azt a 10 %-os értéket, amely a 2008-2009-es válság előtti időszakot jellemezte. Újra a pozitív tartományban található a Dél-Dunántúl mutatója is, miután az elmúlt fél évben 14,41 %-ponttal javult. A régió +0,76 %-os értékében 1/3-nyi súllyal szerepel a baranyai -36,82-es átlag is.

Az összetett konjunktúramutató alakulása
Az összetett konjunktúramutató alakulása

A Baranya megyei összesített konjunktúramutató összetevői közül az előző felmérés óta háromnak az értéke romlott, négynek javult. A vállalkozások jelenlegi üzleti helyzetét a válaszadók 50,6 %-a ítélte rossznak és mindössze 5,6 %-a jónak, ezzel több mint 12 %-ponttal romlott a mutató értéke. Kisebb mértékben, de tovább romlott a vállalkozások jelenlegi jövedelmezősége is. A -55,36 %-os érték annak eredménye, hogy a válaszadók 60,9 %-a ítélte rossznak és csupán 5,6 %-a jónak a jövedelmezőségét. Tovább csökkent a várható üzleti helyzet mutatója is. A válaszolók 54,2 %-a szerint romlik és csupán 7,2 %-a szerint javul az üzleti helyzete. A -47,03 %-os érték azt jelzi, hogy a vállalkozások ellenséges környezetben, kiszolgáltatott helyzetben dolgoznak. Sorsukat nem a saját tudásuk és teljesítményük határozza meg, hanem a megrendelések irányítottsága, a tisztességtelen piaci verseny, az egyre rosszabb fizetési morál. Ennek ellenére többen bíznak abban, hogy a jövedelmezőségük a jövőben javulni fog. A mutató 13,57 %-pontos javulása azt jelzi, hogy a vállalkozások talpon akarnak maradni. Ez pedig a jövedelmezőség javulás nélkül nem fog menni.

Az összetett konjunktúramutató és a főbb elemeinek alakulása Baranya megyében I.
Az összetett konjunktúramutató és a főbb elemeinek alakulása Baranya megyében I.

A jövedelmezőség várható alakulásához hasonlóan, de annál kisebb mértékben javult a többi összetevő értéke is. A megrendelések további visszaesése várható a következő fél évben is.  A mutató 14,44 %-pontos javulása részben a szezonális ingadozásnak tudható be. Áprilisban már többen látják a következő hat hónapra szóló megrendeléseiket, mint októberben, amikor legfeljebb az év végéig szólnak a szerződések. Áprilisban a válaszadók 11,7 %-a nem rendelkezett megrendeléssel, 35,1 %-a csökkenéssel számolt. Mindössze 17,1 % számít a korábbi időszaknál nagyobb megrendeléssel.

A korábbi évekhez hasonlóan ezúttal is a beruházások várható alakulásának mutatói voltak a legalacsonyabbak. Az építési beruházások -72,03 %-os értéke továbbra is azt jelenti, hogy a válaszadók többsége nem tervez, vagy csak a korábbiakhoz képest is csökkenő mértékben tervez építési beruházást. Ennél árnyalatnyival jobb a helyzet a gépi-, technológiai fejlesztések terén. A -55,36 pontos eredmény azt jelzi, hogy az elhúzódó válság hatására vállalkozások többsége a szinten tartással sem tud foglalkozni. Ez a jövőt illetően döbbenetes versenyképesség romlást, és jövedelmezőség romlását vetít elő.

Az összetett konjunktúramutató és a főbb elemeinek alakulása Baranya megyében II.
Az összetett konjunktúramutató és a főbb elemeinek alakulása Baranya megyében II.

Az összetett konjunktúramutató és az összetevők áprilisi eredményei alapján egyértelmű, hogy a megye gazdasága továbbra is mély válságban van. Az összesített mutató kismértékű emelkedése csupán a vállalkozók reménykedésének a jele. A válságból kivezető út még mindig tisztázatlan. Ma csupán az jelenthet kapaszkodót, hogy az országos mutató már megközelíti a 2008 előtti értéket és a Dél-Dunántúl eredménye – a rossz baranyai mutatók mellett – is a pozitív tartományban található.

 

Kedvezőbb helyzetben az exportáló vállalkozások

Baranya az 1 főre jutó ipari termelésben és exportban utolsó a magyar megyék között…

 

Azok a vállalkozások, amelyek értékesítési bevétele részben exportból származik, kielégítő, vagy jó üzleti helyzettel rendelkeznek és hasonló a jövedelmezőségük is. Az előző felmérés óta azonban az 50 %-ot meghaladó export részaránnyal rendelkező cégek helyzete romlott. Hasonló tendencia figyelhető meg a várható üzleti helyzet és jövedelmezőség tekintetében is. Az exporttal rendelkezők több mint 40 %-a számít a rendelésállományának növekedésével és csupán 10 %-a a csökkenésével. Így ezeknek a vállalkozásoknak a helyzete tűnik kedvezőbbnek, bár ezt sem a gép-, sem az építési beruházással kapcsolatos terveik nem igazolják vissza.

 

Az exporttal nem rendelkező szervezetek valamennyi mutatója alacsonyabb, mint az exportálóké, és az előző felmérés óta romlott. Minden mutató esetében a válaszadók több mint 50 %-a a „rossz”, a „romlik”, a „csökkent” vagy a „nincs” választ adta. Az exporttal rendelkező vállalkozások többsége az ipar területén működnek, abban az ágazatban, ahol a megyei eredmények tekintetében Baranya megye az utolsó helyen áll, a többi megyétől leszakadva.

A jelenlegi üzleti helyzet az export aránya szerinti vállalati bontásban (%)
A jelenlegi üzleti helyzet az export aránya szerinti vállalati bontásban (%)

A jelenlegi jövedelmezőség az export aránya szerinti vállalati bontásban (%)
A jelenlegi jövedelmezőség az export aránya szerinti vállalati bontásban (%)

A várható üzleti helyzet az export aránya szerinti vállalati bontásban (%)
A várható üzleti helyzet az export aránya szerinti vállalati bontásban (%)

A várható jövedelmezőség az export aránya szerinti vállalati bontásban (%)
A várható jövedelmezőség az export aránya szerinti vállalati bontásban (%)

A gépberuházások várható alakulása az export aránya szerinti vállalati bontásban (%)
A gépberuházások várható alakulása az export aránya szerinti vállalati bontásban (%)

Az építési beruházások várható alakulása az export aránya szerinti vállalati bontásban (%)
Az építési beruházások várható alakulása az export aránya szerinti vállalati bontásban (%)

A megrendelések várható alakulása az export aránya szerinti vállalati bontásban (%)
A megrendelések várható alakulása az export aránya szerinti vállalati bontásban (%)

Kilátástalan a mikro- és kisvállalkozások helyzete

 

A foglalkoztatottak számát tekintve tavasszal továbbra is az 50-249 fős középvállalkozások adatai a legkedvezőbbek, a megye gazdasági fejlődésének biztos letéteményesei. Az előző felmérés óta mellettük csupán a nagyvállalatok tudtak a helyzetükön javítani. A kis-és a mikro vállalkozások helyzete tűnik egyre rosszabbnak. A vizsgált hét mutató közül hat esetében romlott a helyzetük a 2011. októberi felmérés óta és jelenleg csak negatív mutatóval rendelkeznek.

Már a tavaly őszi felméréskor jeleztük, hogy a mikro vállalkozások lemaradtak a versenyben és a válság túlélésére alig van esélyük. Jelenleg – annak ellenére, hogy a megyei összesített mutató kis mértékben javult – a kisvállalkozásokat is ebbe a körbe kell sorolni. A bürokratikus terhelések és a drasztikus helyi adóemelések miatt folytatódik a helyi KKV-k megszűnése, amelyet a vállalkozói réteg tartalékainak kimerülése miatt nem követ új vállalkozások alapítása.

A jelenlegi üzleti helyzet a foglalkoztatottak száma szerinti vállalati bontásban (%)
A jelenlegi üzleti helyzet a foglalkoztatottak száma szerinti vállalati bontásban (%)

A jelenlegi jövedelmezőség a foglalkoztatottak száma szerinti vállalati bontásban (%)
A jelenlegi jövedelmezőség a foglalkoztatottak száma szerinti vállalati bontásban (%)

A várható üzleti helyzet a foglalkoztatottak száma szerinti vállalati bontásban (%)
A várható üzleti helyzet a foglalkoztatottak száma szerinti vállalati bontásban (%)

A várható jövedelmezöség a foglalkoztatottak száma szerinti vállalati bontásban (%)
A várható jövedelmezöség a foglalkoztatottak száma szerinti vállalati bontásban (%)

A gépberuházások várható alakulása a foglalkoztatottak száma szerint vállalati bontásban (%)
A gépberuházások várható alakulása a foglalkoztatottak száma szerint vállalati bontásban (%)

Az építési beruházások várható alakulása a foglalkoztatottak száma szerinti vállalati bontásban (%)
Az építési beruházások várható alakulása a foglalkoztatottak száma szerinti vállalati bontásban (%)

A megrendelések várható alakulása a foglalkoztatottak száma szerinti vállalati bontásban (%)
A megrendelések várható alakulása a foglalkoztatottak száma szerinti vállalati bontásban (%)

Már nincs kiemelkedő ágazat

 

Az előző felmérések eredményei alapján az ipari és részben a kereskedelmi vállalkozások kedvezőbbek helyzetéről adhatunk számot. A 2012. áprilisi felmérés adatai szerint valamennyi ágazat összes mutatójának értéke negatív és valamennyinek az értéke – a szolgáltatás várható jövedelmezőségén kívül – romlott. Az ipar és a szolgáltatás mutatói között már alig van különbség, a kereskedelem már visszasüllyedt az építőipar szintjére. Ennek az ágazatnak jelenlegi és a várható üzleti helyzete, illetve jövedelmezősége egyaránt a legrosszabb. A nemzetközi kereskedelmi tőke országos átlagot meghaladó jelenlétének hatására a kereskedelem az építőipar szintjére süllyedt. E két ágazatban már a várakozások is csak a romlásról szólnak.

A jelenlegi üzleti helyzet ágazatonként (%)
A jelenlegi üzleti helyzet ágazatonként (%)

A jelenlegi jövedelmezőség ágazatonként (%)
A jelenlegi jövedelmezőség ágazatonként (%)

A várható üzleti helyzet ágazatonként (%)
A várható üzleti helyzet ágazatonként (%)

A várható jövedelmezőség ágazatonként (%)
A várható jövedelmezőség ágazatonként (%)

A gépberuházások várható alakulása ágazatonként (%)
A gépberuházások várható alakulása ágazatonként (%)

Az építési beruházások várható alakulása ágazatonként (%)
Az építési beruházások várható alakulása ágazatonként (%)

A megrendelések várható alakulása ágazatonként (%)
A megrendelések várható alakulása ágazatonként (%)

Összefoglalóan megállapítható, hogy a 2011. őszi konjunktúraelemzés során megállapított helyzet számottevően 2012 tavaszán nem változott. A Baranya megyei vállalkozások helyzete továbbra is rossz, a mutatók negatívak, a várakozások nem kedvezőek. A kedvezőtlen hazai gazdasági folyamatok – a belföldi fogyasztás stagnálása, a fejlesztési források beszűkülése – nem nyújtanak kedvező feltételeket a válságban levő gazdasági szervezetek talpra állásához. A megye gazdaságának válságához hozzájárulnak a helyi romló feltételek is. A nem a gazdaság igényeihez igazodó képzés, a vállalkozásokat, különösen a mikro- és kisvállalkozásokat terhelő adóknövekedése, és a válságkezelés és az előremutató, összehangolt gazdaságfejlesztés hiánya is.