Üdvözöljük a

A Vidékfejlesztési Minisztérium Agrár Innovációs Díját kapta a TeGaVill Kft. | Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara

honlapján!

-

A Vidékfejlesztési Minisztérium Agrár Innovációs Díját kapta a TeGaVill Kft.

Szerző: N.T. | 2014. május 7.

A szántóföldi lágyszárú növénytermesztés melléktermékeit felhasználó, környezetterhelést csökkentő agroenergetikai technológiák és azokat biztosító géprendszerek kifejlesztéséért a XXII. Magyar Innovációs Nagydíj Pályázaton a 2013. évi Agrár Innovációs Díjat (Vidékfejlesztési Minisztérium) vehette át a közelmúltban a TeGaVill Kft.

A komlói középvállalkozás egy komplex gépsort hozott létre, amely a lágyszárú növények (búzaszalma, rozsszalma, energiafű-, triticale-, repce-, kukorica-, napraforgó- szójaszár) tetszőlegesen bálázott szármaradványainak aprítását, darálását, tisztítását képes elvégezni.

   Az így előállított, különböző méretű, megfelelően tisztított, pormentesített aprított termékek felhasználása kiterjed a hagyományos agrárterületekre (almozásra szarvasmarha, baromfi stb. számára, kertészetekben mulcsozásra), az automatizált kis- és közepes teljesítményű tüzelőberendezések alacsony költségű tüzelőanyaggal történő ellátására (apríték, brikett, pellet), újszerű agroenergetikai területen történő alkalmazásra (koofermentálás során biogázüzemben, alapanyag második generációs bioetanol üzemben), és alapanyagokra épülő építőipari hőszigetelő falburkoló lapok előállításához.

  A TeGaVill Kft. a szalma aprítékot egy másik fejlesztése során tüzelőanyagként hasznosította egy nagyteljesítményű hibrid, hőlég biztosítású (hőcserélős-gázégős) és levegő recirkuklációs gravitációs toronyszárítójánál, a BioDryer-projektben. Ebben a rendszerben a szárítótoronyhoz csatlakozik egy forróvíz-levegő hőcserélő, amelynek primer hőjét egy szalma apríték tüzelőanyaggal működő forróvizes kazán állítja elő. Ebben a fejlesztésben is a NAIK Mezőgazdasági Gépesítési Intézet működött közre.

  A meglévő és a fejlesztés alatt álló agroenergetikai rendszer elemei lehetővé teszik a mezőgazdasági melléktermékek sokkal szélesebb körű hasznosítását, a fosszilis fűtő- és tüzelőanyagok fokozott kiváltását, a környezetterhelés jelentős csökkentését, a termelés biztonságának és jövedelmezőségének emelkedését, az agrárágazatban foglalkoztathatók létszámának növekedését és ezzel a vidékfejlesztés minőségi megvalósítását. A TeGaVill a „semmi sem vész kárba” elvet követi, így a napjainkban terjedő ökoszisztéma modell szerinti gondolkodásmód alapján az előbbi hatások figyelembevételével megvalósítható az emberi „kék gazdaság” agrárterületének kialakítása. 

  - Azért veszünk részt rendszeresen pályázatokon, hogy meg tudjuk mutatni, mivel foglalkozunk - válaszolja Áman Mihály, a TeGaVill Kft. tulajdonos-ügyvezetője arra a kérdésre, hogy miért fontos számukra az innováció, a pályázatokon való megmérettetés. – Mondhatom, hogy speciális a tevékenységünk, amelyről a legjobb visszajelzéseket a szakmai fórumokon kaphatjuk. Ezek jó lehetőséget teremtenek ahhoz, hogy a mi termékeink, amelyek nem a tömegáru kategóriájába tartoznak, valamilyen módon bekerüljenek a köztudatba. Így talán a legegyszerűbb az, hogy egy vásári, kiállítási innovációs díjra pályázunk. Annak ugyanis hírértéke van, a szakmán belül mindenképpen, a tudósítást elolvassák, sőt, utána is néznek az emberek. Bizonyítja ezt az is, hogy az Agrár Innovációs Díj már külföldi ajánlatkérést is generált számunkra, Gyergyó környékéről keresett meg egy társaság képviselője, aki a Duna TV híradójában figyelt fel ránk.  Egy konkrét műszaki probléma megoldásában várja a közreműködésünket, amellyel hónapok óta bajlódnak.  Ajánlatot kértek a meglévő berendezéseik cseréjére, a mi technológiánk alkalmazására.

- Ha jól értem, üzletet is hozhat egy ilyen újítás, tehát hosszú távú befektetésként is felfogható.

- Pontosan így van és azt gondolom, hogy a fejlesztésben résztvevő kollégák számára is egyfajta sikerélményt jelent. Mindenkinek – így a műhelyben dolgozónak, a tervezőnek, a konstruktőrnek - jóleső érzés, ha egy szakmai grémium azt mondja: kiváló munkát végeztek egy adott termékkategóriában és ez valamilyen díjra érdemes. Büszkén állítjuk ki ezt a többi innovációs díjjal együtt, hiszen ez mindannyiunk sikere. A parlamenti díjátadón tízen képviseltük a vállalkozásunkat, azokkal együtt ünnepelhettük a sikert, akik részt vettek a fejlesztésben, a kivitelezésben.

- A magyar vállalkozások jelentős része még mindig idegenkedik attól, hogy újításokkal foglalkozzon, hogy erre időt, pénzt szánjon. Ön is így látja?

- Azt tapasztalom, hogy nagyon sokan foglalkoznak innovációval, csak nem fogalmazzák meg a maguk számára, és nem készítik el a termék műszaki, kereskedelmi vagy egyéb vonatkozású dokumentációját. Sokkal több innovatív vállalkozás van, mint ahányat ismerünk, csak az esetek jelentős részében nem viszik végig a folyamatot. Hiába jön létre az új termék, az nem látható, és nem ismerhető fel a többiek számára, hogy az egy innováció. Ezzel is magyarázható, ha úgy látszik, hogy a vállalkozások nem fordítanak kellő figyelmet az innovációra. Mások pedig óvatosak, nem biztos, hogy meg akarják részleteiben mutatni, hogy mit csinálnak, nehogy mások idő előtt olyan ismeretekhez jussanak, ami az ő piaci pozíciójukat gyengíti. Mi úgy vagyunk vele, hogy szívesen megosztjuk a nagyközönséggel, a szakmával, ha valamit létrehozunk.