Üdvözöljük a

Alkoss csodát! – DesignPécs 2017 | Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara

honlapján!

-

Alkoss csodát! – DesignPécs 2017

Szerző: Kis Tünde | 2017. november 7.

Alkoss csodát! – ez a szlogenje az idei, immár 5. DesignPécs rendezvénynek, amely mintegy 10 napon át (szept. 29. – okt. 8. között) mindenki előtt nyitva állt, hogy tényleg megszülessen benne vagy általa a csoda. Már a hivatalos megnyitón is olyan hatalmas volt az érdeklődés, hogy egy gombostűt sem lehetett leejteni a Nana Bistro & Barban, ez is azt jelzi, hogy mekkora igény van a városban rejlő design potenciál megmutatására.

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara, a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Kara, a Kreatív Ipari Klaszter és a kreatív ipari vállalkozások együttműködésével megrendezett rendezvénysorozat idén már 22 helyszínen zajlott, többek között a divat, a kesztyűipar, az orgonagyártás, az alkalmazott művészet, az ékszerkészítés, az építészet és lakberendezés, a 3D technológiák és azok alkalmazási lehetőségei, a járműgyártás és formatervezés, a kézműves termékek és az audiovizuális technológiák designjának bemutatásával. Kiállítások, divatbemutatók, nyitott designlaborok és -műhelyek, szemináriumok, képzések, workshopok, vásárok, fórumok és kerekasztal-beszélgetések, koncertek várták az érdeklődőket.

 

A kovácsműhelytől a dizájnmotorig

 

Még a szervezőket is meglepte, hogy mekkora érdeklődés mutatkozik a DesignPécsen való részvételre a helyi vállalkozások részéről.

- Pécs mindig is híres volt a kreatív iparáról, de az utóbbi években mintha egy kicsit alábbhagyott volna ez a lelkesedés. Ám amióta megrendezzük ezt a rendezvényt, folyamatos az érdeklődés a vállalkozások részéről, még az utolsó pillanatban is jelentkeztek, hogy szeretnének csatlakozni – mondja Rozs Eszter a kamara projektmenedzsere, a DesignPécs szervezője. - Nem csak fiatal, kezdő vállalkozók, nem csak „tipikus” dizájntárgyakkal (pl. öltözék kiegészítőkkel, ékszerekkel) keresnek meg minket, hanem mint ahogy például az idei kiállításon látni lehetett, egy kemencével, egy motorkerékpár prototípusával vagy egy medencefűtő elemmel. Amikor ilyen dolgok találkoznak egy térben, és ízlésesen tudnak megjelenni, átfogó képet adnak a régió működéséről, az szerintem fantasztikus. Igazán jól kapcsolódnak az idei év szlogenjéhez: „Alkoss csodát!”, mert tényleg csodát alkotnak.

 

- Az idei rendezvényen a dizájntárgyak mellett táncelőadáson, képzésen, marketingtanácsadáson is részt vehettek az érdeklődők, vagyis nagyon sokrétűvé vált a DesignPécs.

- Valóban, az, felsorolni is nehéz, hogy hányféle programot kínáltak a manufaktúrák, kiállítóterek. Szinte egy fesztivál lett a 10 napos rendezvény, amelyen olyan különlegességeket is kínáltunk, mint pl. egy kovácsmester élőshow jellegű bemutatóját a Csinos presszóban, nyitott műhelyeket, a világhírű pécsi orgonamanufaktúrába tett látogatást, minden este divatbemutatót és megjelent a gasztrodizájn is.

 A DesignPécs kiállítói számára kiváló lehetőség ez a bemutatkozásra, számos újságcikk és sajtómegjelenés növeli az ismertségüket, megrendelések születnek a 10 nap alatt. Nem beszélve arról, hogy a vállalkozók az október 4-6. között a pécsi iparkamarában zajló Open4Business üzleti találkozón kereshettek külföldi üzleti lehetőséget, ehhez a kamara díjmentesen potenciális partnereket, helyszínt, tolmácsot és tanácsadókat is biztosított.

 

 

Dél-Dunántúli Gazdaság címlapkiállítás

 

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara 20. éve jelenteti meg gazdasági magazinját, a Dél-Dunántúli Gazdaságot, az újság érdekesebb címlapjaiból nyílt kiállítás a Főtér Bár és Kávéházban. A kiadvány grafikai munkáit a kezdetektől a pécsi Mi-Tér Grafikai Stúdió készíti, az egyedi címlapokat az újság a tavaly hirtelenséggel elhunyt Bognár Józsefnek köszönhette. A kiállítást dr. Síkfői Tamás, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara elnöke nyitotta meg, köszöntőjében felidézte az újság indulását.

- A rendszerváltás után bejött a kamarához két fiatalember, Bognár József és Harnóczy Örs, akik keresték az utat, hogy mit lehetne kezdeni a tudásukkal az új környezetben. Elbeszélgettünk és olyan jó együttműködés alakult ki közöttünk, hogy azóta is ez a kis csapat végzi a kamarai újság tördelését, készíti a korát megelőző címlapjait. Sokan kérdezik, hogy mi értelme van egy ilyen kiadványnak, hiszen online felületen is megtalálható az újság, én úgy gondolom, hogy a tradíció kötelez bennünket – emelte ki dr. Síkfői Tamás.

 Harnóczy Örs felidézte azt a korszakot, amikor még szürke-bíbor színű volt az újság megjelenése, a színes címlap és oldalak mintegy 15 évvel ezelőtt lettek részei a lapnak.

- A színes technika megjelenésével Jóska ugyanazon a gondolati pályán maradt, mint amin elindultunk a kezdetektől, csak még több eszköze lett a megvalósításhoz. A fotók jobb minőségűvé váltak, a színnel mint egy új alkotóelemmel számolhattunk. A vicc, a humor ugyanúgy benne volt a korábbi újságokban is, csak azóta vizuálisan, optikailag még színvonalasabb lett a kivitelezés.

 

- Ki találta ki, hogy a címlap gegszerű legyen?

- A kamara részéről nem volt ilyen elvárás, mi megbeszéltük egymás között, hogy mi legyen a címlapon, aztán Józsi találta ki az aktuális poént és meg is rajzolta. Törekedtünk rá, hogy lehetőség szerint grafika legyen, ne fotó, mert Józsi nagyon jól tudott rajzolni. Egy dologhoz azonban mindig alkalmazkodnunk kellett: az újság vezető témájához, a címlapsztorihoz.

 

 

Jövőre nemzetközi kreatív ipari rendezvény lesz Pécsett

 

Négy évvel ezelőtt Pécs volt az első vidéki helyszín, amely a budapesti DesignHét-hez csatlakozva megszervezte saját programját. Azóta is a fővárosi rendezvénnyel párhuzamosan zajlanak a Mecsekalján a programok, és idén már Győr, valamint Sopron is megrendezi a saját dizájnos seregszemléjét. Mint Rabb Szabolcs, a pécsi kamara titkára mondja, a legelején az volt a legfontosabb, hogy a dizájnban érdekelt különböző szereplőket egy ügy mögé sorakoztassák fel.

- Arra törekedtünk, hogy az egyetem, a város, a Kreatív Ipari Klaszter és a kamara is tegye bele a saját erőforrásait a program megszervezésébe. Ez annyira jól sikerült, hogy idén a 4. rendezvényt szerveztük meg a Pécsi Tudományegyetem közreműködésével. Ebben az évben sikerült a Formatervezési Tanács ülését idehozni a Nádor Galériába, jövőre pedig már 20 ország részvételével fogjuk megtartani a kamara Enterprise Europe Network projektjében szereplő kreatív szektor csoportot irányító ülést. A kamarának minden lehetőséget meg kell ragadnia ahhoz, hogy mindegy, milyen felületen, de segítse, erősítse a helyi gazdaságot, a kreatív ipar pedig ilyen potenciált jelent.

 

- A DesignPécsen kívül az év többi részében milyen figyelem irányul a kreatív ipari vállalkozásokra, hogyan segíti őket a kamara?

- Ez a rendezvény mindig a csúcspont, ez az, ami a színházi függöny előtt van. Ám a függöny mögött hosszú hónapok, évek munkája kell ahhoz, hogy ez megvalósulhasson. A kamara számos lehetőséget biztosít a vállalkozások számára, például a nemzetközi piacra jutást az Enterprise Europe Network hálózat segítségével, de a PBKIK a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának iparjogvédelmi kontaktpontja is, a dizájn pedig éppen az az iparág, ahol kiemelten fontos a jogvédelem. Évente mintegy 200 ügyfelünk van iparjogvédelmi területen, főleg a dizájniparból érkeznek.

 

 

Nagyot szólt a DesignPécs 2017

 

Az idei DesignPécs igazán nagyot szólt – foglalja össze egy rövid mondatban a rendezvény egyik szervezője, a Marketing Soul Kft. ügyvezetője, Török Gergő Zoltán, aki szinte minden eseményen ott volt, mint ahogy a korábbi években is. A rendezvényen több mint 100 program zajlott az idei évben, aminek a legtöbbje egész estés volt. A legsikeresebbek, úgymint a divatbemutatók vagy a kiemelt workshopok teltházzal futottak de azért a kisebb rendezvényeken is nagy volt az érdeklődés. Program érdeklődés hiányában nem maradt el, ami a közönség pozitív visszajelzését tükrözi.

- Az már az előkészületek alatt is tisztán látszott, hogy óriási volt az érdeklődés az előző évekhez képest, még úgy is, hogy tavaly is megannyi programmal zártuk a 10 napos rendezvényt – fűzi hozzá a marketing szakember. - Nagyon jó látni, hogy évről évre egyre nagyobb a DesignPécs és most már bátran kijelenthetjük, hogy ez a Dél-Dunántúl legnagyobb designer eseménye. A helyieknek ez teljesen új világ, hiszen nem megszokott az, hogy egy hét alatt közel 10 divatbemutatót láthatnak, számos designközpontú workshopon vehetnek részt. Kitűnő volt a fogadtatás és persze rengeteg volt a kíváncsiskodó szempár.

 Ami számomra a 2017-es DesignPécs tanulsága volt, hogy óriási léptéket öltött, így a további években sokkal nagyobb rendezőgárdával kell dolgoznunk, hogy minden partner és résztvevő még nagyobb törődésben részesüljön, hiszen így lehet még értékesebb a fesztivál, így veheti ki minden résztvevő belőle a legtöbbet. Nagyon fontos értéke a DesignPécsnek, hogy szakmai fesztivál maradt, ami betekintést enged ebbe a világba a külsősök számára is. Ahhoz, hogy ezt az értéket megtartsuk és jövőre is megvalósuljon az „Alkoss csodát!” mottó, újra kell gondolni a szervezési koncepciót. Ez valójában egy remek hír, hiszen röpke 3 év alatt elértünk egy olyan szintet, amire senki nem számított!

 

- Mint szervező, marketinges, szponzor, honlap-felelős számára mi volt a legnagyobb sikerélmény az idei DesignPécsen?

- Szervezőként, külső partnerként és szponzorként igazán nagyszerű élmény volt a sok mosolygó tekintetet látni. Már a megnyitón lehetett érezni, hogy valami nagy dolog történt most Pécsett, design vonalon. Örömömre szolgált, hogy nem széthúzást tapasztaltam a résztvevő vállalkozók, designerek között, jó volt megtapasztalni, hogy összedolgoznak, összeállnak, csodát alkotnak. Mindenki tudta, hogy mi a dolga és jó hangosan kiabálta, hogy „Alkoss csodát!”. Remek érzés volt több mint száz partnerrel együtt dolgozni. Azt hiszem, hogy olyan tapasztalatokkal gazdagodott mindenki, ami segíteni fog a pályáján.

 

- Mint marketinges szakember szerint ez a rendezvény mennyit lendít a térség designnal foglalkozó vállalkozóinak ismertségén, a város kulturális iparán?

- Azt gondolom, hogy ennek a rendezvénynek az volt az elsődleges célja, hogy a helyieket megismertesse a pécsi alkotókkal. Ezt a célt véleményem szerint elértük. Természetesen a nemzetközi kapcsolatoknak és a kamara munkásságának köszönhetően valamelyest túlnyúltunk ezeken a határokon. Úgy gondolom, hogy minden ilyen kezdeményezés lendít a helyi alkotókon, ha mást nem, megnyom egy gombot és egy időre szinten tartja a motorokat, megadja a kezdőlökést, amire minden kreatív szakembernek szüksége van.

 Azt tapasztalom, hogy elindult valami és a helyi kreatívok egyre bátrabban mozdulnak meg. A város, a kamara, vagy akár mi, a Marketing Soul színei alatt hiába akarjuk megmutatni Pécs Designját, ha az alkotó nem szeretné mindezt. Az idei évben eljutottunk oda, hogy már minden fél akarja ezt az extra láthatóságot, és ez reményeim szerint igenis meg fog látszani a helyiek lokális, országos vagy nemzetközi ismertségén, csakúgy, mint a helyi kreatív ipar népszerűségén. Minden résztvevőben ott van egy kis „Zsolnay”, vagyis minden alkotóban van annyi minőségoldalon, hogy méltán ismert és elismert legyen. Az én jövő évi célom az, hogy ezt még inkább megmutassuk!

 

 

DesignFolyosó: nyüzsgő alkotótér a belvárosban

 

23 design- és kreatív ipari szakember mutatkozott be a DesignPécs ideje alatt a Király u. 12-ben. A DesignFolyosó névre keresztelt helyszínen a Szitakötő kreatívsuli oktatói, volt hallgatói a kiállítások mellett workshopokra (pl. csokornyakkendő vagy bőrékszer-készítő, DIY vagy stylist), divatbemutatókra (a Bazárban és az Eozin Corsoban), lakberendezési tanácsadásra, előadásokra, hétvégén sütikészítő gyermekprogramokra várták azokat, akik aktívan is részt szeretnének venni az alkotásban. Láthatók voltak például design melegburkolatok: a szerethető linóleum, vinyl, PVC, megismerkedhettünk közelebbről a bútorrestaurálással, elleshettük a patchwork-készítés titkait, előadást hallhattunk a kertről, a tetőkertről, a növényfalról és társairól.

 Markó Viktória lakberendező, a Szitakötő kreatívsuli vezetője azt mondja, csupán egy rendezőelv mentén gyűjtötték össze a náluk bemutatkozó kreatív szakembereket:

 - Iskolánk lakberendezés és divattervezés oktatásával foglalkozik, azokat a partnereket hívtuk meg, akik ezen a területen dolgoznak és szép dolgokat csinálnak. Egyetlen egy rendező elv volt, mégpedig a minőség. Mindenkire rábíztuk, hogy mivel mutatkozik be, csak minőségi legyen.

 

- A kiállításon kívül workshopokat is tartottak, ahol kicsit bele is lehetett látni a munkafolyamatokba.

- Igen, már a megnyitó után a dizájnlámpákról, a programozott világításról tartottunk egy előadást, és a DesignPécs ideje alatt minden nap 10-tő este 9-ig vártuk az érdeklődőket.  

 A Szitakötő suli már 8 éve működik, lakberendezőket készítünk fel a szakmára, illetve hobbi lakberendező tanfolyamaink, divattervező és stylistképző tanfolyamaink is vannak, és hobbivarró képzést is tartunk. Azért fontos számunkra a DesignPécs-en való részvétel, mert szeretnénk megmutatni magunkat, másrészt pedig imádjuk Pécset, és mindenki a maga eszközével akarja láttatni a lakhelyét. Pécs roppant kreatív város, szeretnénk, ha sokan szembesülnének vele, hogy miket képesek létrehozni az itt élő alkotók.

 

 

Pécsi hangulatok vászonképeken

 

Svastits Krisztián nagyméretű, Pécs témájú, lakás- és irodadesign céljára használható, egyedileg készített vászon faliképeiből rendezett egy kis kiállítást a DesignFolyosón. Krisztián évek óta részt vesz a DesignPécs-en.

- Azért tartom fontosnak, hogy megjelenjek a fotóimmal a rendezvényen, mert ez egy kiváló lehetőség arra, hogy a Pécsett alkotó művészek, műkedvelők megismertessék a pécsiekkel a gondolataikat, az elképzeléseiket. És nemcsak a nagyközönséggel, az érdeklődőkkel, hanem egymással is, hiszen sokszor maguk az alkotók sem ismerik egymást, nincs kapcsolatuk a többiekkel. Ugyan látjuk a műveket, az alkotásokat, de nem tudjuk, hogy ki van mögöttük, ezért ez a néhány nap arra is jó alkalom, hogy egy picit megismerkedjünk egymással, akár együtt gondolkodjunk valamilyen közös projektről.

 

- Mi alapján választotta ki a kiállításon szereplő képeket?

- Alapvetően nem vagyok fotós, teljesen más területen dolgozom. De Pécs a szívem csücske, és azt szerettem volna elérni a vászonképekkel, hogy a „Pécs érzést”, az épületeket, az embereket, ezt a légkört, ami körülvesz minket, bevigyük a négy fal közé is. Pécs szép város ahhoz, hogy az őt ábrázoló képekkel díszítsük a lakásokat, irodákat, és nincs igazán lehetőség arra, hogy helyben ilyen képeket vásároljanak az emberek. Bármelyik boltban vagy áruházban hamarabb kapunk New Yorkról vagy Sydneyről képet, mint Pécsről. Ezzel egyfajta alternatívát szeretnék mutatni. Én azért szeretem a vászonképeket, mert nem kell keretezni, üvegezni, ez így is jól mutat a falon. Az, aki hazaviszi, azonnal felrakhatja a falra, és máris berendezési tárgyként működik.

 

- Mi a különbség a papír- és a vászonkép között?

- A vásznat azért szeretem, mert ha olyan a kép, hogy nem a részletek a fontosak, hanem a hangulat, akkor nem baj, ha elveszik a struktúrából egy-két részlet. Ezek a hangulatképek, fotók bármilyen fényviszonyok között jól mutatnak vásznon.

 

- Hogyan inspirálják a DesignPécsen megjelenő alkotók munkái?

- Itt nem nagyon van más fotós, a barátommal és a feleségemmel szoktam megvitatni a képeimet. Az ember a saját belterjes világában nem mindig látja a hibáit, de egy külső szem talán igen, hogy min kellene változtatni, javítani. Ez fordítva is igaz, mert vannak olyan képek, amik nem tetszenek nekem, ugyanakkor sok olyan visszajelzést kaptam, hogy másnak tetszik és meggyőztek arról, hogy állítsam ki, mert érdemes. Az itteni alkotók közül érdekel a bútorrestaurálás, illetve az egyedi gyártású kézműves termékek, például a lámpák, mert nagyon jó fotótémák lehetnek.

 

 

„A DesignPécs jó lehetőség, de nekünk is tennünk kell a sikerért”

 

Melegh Andrea selyemfestő alig bontotta le nagy sikerű kiállítását a pécsi Művészetek Házában, máris a DesignPécsen mutathatta be gyönyörű színvilágú, különleges alkalmi női táskáit és sáljait. A tervezőnő munkáit idén a Nana Bárban láthatta a nagyérdemű, de Andrea a tavalyi rendezvényen is szerepelt.

- Tavaly vettem részt először a DesignPécsen, és számomra amellett, hogy az érdeklődők is megtekinthetik a tárgyaimat, az a haszna a megjelenésnek, hogy mi, tervezők, kézművesek találkozhatunk, amiből új kapcsolatok, együttdolgozások születhetnek – fogalmazza meg Melegh Andrea, hogy miért tartja fontosnak részt venni ezen az eseményen. - Amikor egy tervező ránéz egy kollégája munkájára, rögtön látja, hogy az az ő stílusa-e vagy sem, azokat a színeket használja-e, amit ő. Például Géczy Dorina képzőművésszel tavaly így csodálkoztunk rá egymás munkáira, amikor egy falat birtokoltunk a DesignPécsen. Én selyemképeket vittem, ő kerámia ékszereket, nyakékeket hozott, mindketten rögtön láttuk, hogy ezek egymáshoz illeszkedő tárgyak. Azóta kitaláltuk a selyemékszert, amelyhez Dorina készíti kerámiából a medált, én pedig a selyemsálamat teszem hozzá, gondolom, ez másokkal is így lesz, hogy egymásra találnak és közösen kezdenek dolgozni.

 Ennek a rendezvénynek számos előnye van a kiállítók számára, amit a kamara reklámként, megjelenési lehetőségként biztosít, megfizethetetlen. Idén több alkotótársamnak már én javasoltam, hogy tessék jelentkezni.

 

- Milyen volt a látogatók, a nézelődők visszajelzése a kiállított tárgyaival kapcsolatban? Tavaly egy selyemfestő workshopot is tartott.

- Az idei kiállításnak igen pozitív volt a visszhangja, nagyon tetszettek a táskák, a sálak, és már többen jelezték, hogy jönnek vásárolni. Ezért is volt jó időben a rendezvény, még jóval karácsony előtt, amikor már gondolkodnak az ajándékokon az emberek.

 

- Másképp készül-e egy kiállításra, mint egy workshopra?

- Amikor workshopot tartok, ott elsődleges a tudás átadása, ami számomra nagyon jó érzés. Amikor látom a csillogást az alkotó szemében, vagy amikor megérkezik a „hűha-pillanat”, mert az mindig megérkezik, az engem is örömmel tölt el. De az is jólesik, amikor arra tartják érdemesnek a munkámat, hogy megvásárolják, mert akkor az árát vissza tudom forgatni a következő alkotásokba.

 Idén azért nem tartottam workshopot, mert én és a szervezők is úgy éreztük, hogy másoknak is adjunk teret, lehetőséget. Így is elég sok alkotó program közül lehetett válogatni. Annyira jó holmikat hozott idén mindenki! Újdonságokat, számunkra is élvezet volt, hogy megnézhettük ezeket a csodákat. Érdekes közeget teremtett az is, hogy egy működő bisztróban állítottuk ki a munkáinkat, ahol jönnek-mennek, étkeznek az emberek, közben van idő nézelődni, másfajta ingereket befogadni.

 

- Milyen marketingértéke van a vállalkozását tekintve ennek a rendezvénynek?

- Mindenképpen emeli a brandet, minél több helyen látják a munkáimat, annál több emberhez jutnak el.

 

- A DesignPécs előtt nem sokkal zárult egy igen sikeres kiállítása a pécsi Művészetek és Irodalom Házában.

- Ez egy szerencsés kapcsolódás volt, mert ott más tárgyakat mutattam be. Híre ment a munkáimnak, itt már ismerősen csenghetett a nevem. Mára elérkeztem oda, hogy ha azt mondják: a selyemfestő Pécsett, akkor általában rám gondolnak. Ez nagyon jó érzés. Mint ahogy az is, ha úgy vélik, hogy a selyemfestők között drágák az én dolgaim. Lehet, de nagyon sokat is dolgozom értük. 

 

 - Úgy tudom, részt vett a kamara által szervezett, a DesignPécs alatt zajló Open4Business rendezvény üzletember-találkozóján.

- Ez mindig egy nagyon jó alkalom arra, hogy megmutassam a nagyvilág számára is, hogy milyen tárgyakat készítek. Nem biztos, hogy éppen akkor alakul ki egy üzleti kapcsolat, lehet, hogy csak egy év múlva lesz egy találkozásból konkrétum. Mint ahogy például hamarosan Milánóban mutathatom be a táskáimat. A kamara szervezésében még korábban Budapesten találkoztam olyan üzletfelekkel, akik kiközvetítették a tárgyaimat a milánói design kiállításra. Ott sem azonnal, hanem hónapokkal később szóltak, hogy konkretizálódott a dolog. Fontos elrakni a névjegykártyát, én mindig fel is írom, hogy kivel miről beszéltem.

 Az üzletember-találkozón megismertem egy finn hölgyet, mivel beszélek finnül, ez egy jó lehetőség volt az információcserére. Ott, ahol ő lakik, a gyapjút és a szövést kedvelik, egyelőre nem érdeklődnek a selyemfestés iránt, de ki tudja, mit hoz a jövő. A találkozás azért is volt hasznos számomra, mert tesztelhettem, hogy egy külföldi mennyire tartja elfogadhatónak az áraimat. Megnyugtató volt, hogy korrektnek ítélte.

 Hálás vagyok a kamarának, hogy segítettek eljutni 2013-ban a Pécs Expora, ami után elvégezhettem az exporttréninget, majd a DesignPécs rendezvényein is bemutatkozhattam. Ezek mind lehetőségek, de azt is látom, hogy nekem is sokat kell tennem értük. Szerteszét kell menni, minden kapcsolódási lehetőséget megragadni, és akkor nagyobb esélyünk van a sikerre.

 

 

Nyitott műhely a Pécsi Orgonaépítő Manufaktúrában

 

Egy orgona elkészítésének minden mozzanatával ismerkedhettek meg a résztvevők, egyben betekintést nyerhettek az orgonaépítő mesterek munkájának kulisszái mögé – ezt kínálta az idei DesignPécsen Magyarország legnagyobb orgonaépítő cége, a Pécsi Orgonaépítő Manufaktúra Kft. Az az orgonaépítés valamennyi területén jelen lévő, idén fennállásának 25. évfordulóját ünneplő vállalkozás nem először kapcsolódik a programsorozathoz, hogy mi köze van a designhoz az orgonakészítésnek, erről kérdeztük Budavári Attila ügyvezetőt.

- A válasz nagyon egyszerű: az orgona iparművészeti alkotás volta mellett termék is, csakúgy, mint egy gyönyörű ruha vagy ékszer. Nagyon fontos a megjelenése, a designja. Arról nem is beszélve, hogy a kreatív iparban dolgozó cégként, a Kreatív Ipari Klaszter tagjaként szinte természetes, hogy egy ilyen fajsúlyú, ezt a területet alapjaiban átható designrendezvényen ott legyünk. Másrészt az orgonának valahol mindenki a célközönsége. Legyen szó akár templomról vagy koncertteremről, mindenki találkozik ezzel a hangszerrel, ezzel együtt az orgonaépítővel is. A rendezvényből a mi hasznunk az ismertségünk növekedése, újfajta ötletek megismerése, szinergiák kialakítása.

 

 - Mit láthattak az érdeklődők? Más volt-e ez a program, mint általában a műhelylátogatások?

 - Az orgonaépítés mindig ugyanaz és mindig más. És mindez egyszerre. Az egyik szemszögből mondhatom, hogy nem láttak újat, mert sok fa volt, forgács, fűrészpor, fémötvözet, zúgó gépek. Ha pedig úgy nézem, az előző látogatásokhoz képest most más orgonák más alkatrészei, más munkafolyamatok, más izgalmak és érdekességek voltak, úgymint egy, a műhelyben felállított, megszólaltatható rönk design gyakorló orgona. Az viszont különlegesség volt, hogy az Angster 150 ünnepségsorozatra mi is kihelyeztük a nagy múltú orgonaépítő cég nálunk lévő relikviáit, melyeket az érdeklődők most testközelből tekinthettek meg.

 

- Milyen tapasztalatai vannak a műhelylátogatásnak: mekkora volt az érdeklődés, miről kérdeztek a látogatók, milyen visszajelzéseket kaptak tőlük?

- A műhelylátogatások iránt mindig van érdeklődés, idén a délelőtti csoportunk nagyon nagy létszámúra nőtt. Az évek során sok látogató fordult már meg nálunk, így a bemutatásba már eleve beleszőjük a tipikusan feltett kérdéseket, de mindig vannak újak is. A „hogyan működik”, a „mennyibe kerül”, a „mitől lesz szép a hang”, a „miből van” és a „milyen nehéz” kérdések tipikusnak mondhatók. Nem volt még olyan látogatónk, aki ne a „hűha-érzést” vitte volna magával.

 

- A DesignPécs mellett zajlott az Open4Business rendezvény a kamarában, részt vettek-e üzletember-találkozón?

- A DesignPécs rendezvény, az Angster 150 éves évfordulója mellett cégünk idén ünnepli negyed évszázados fennállását. A sok program és elfoglaltság mellett ugyan magán az Open4Business rendezvényen nem tudtunk részt venni, de örömmel köszöntöttünk egy nagyobb csoportot műhelyünkben, és szerveztünk üzleti találkozót is Pécsen tartózkodó külföldi résztvevővel. Bízunk benne, hogy a rendezvény uszályán szerzett ismeretség új üzleti kapcsolatot is eredményez majd számunkra.

 

 

Védjük oltalmi joggal a dizájn ötleteket

 

Mind a budapesti DesignHét, mind a DesignPécs védnökeként szerepel a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala. Mint dr. Łuszcz Viktor elnök mondja, az intézmény két szálon is kapcsolódik a dizájnhoz és a DesignHéthez.

- Hivatalunk látja el a Magyar Formatervezési Tanács titkársági feladatait, így az én funkcióm is kettős, hiszen a két szervezet vezetése össze van kötve - ez az egyik szál. A másik pedig az, hogy a dizájn eredményeként kialakított formatervezési minták – más néven dizájnjogok - nem maguktól keletkeznek, hanem be kell jegyeztetni azokat, mégpedig a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában. Tehát önmagában még nem elég az, ha valakinek van egy terméke, mert ha elkezdi gyártani, azt lemásolhatja a konkurencia, és abból jelentős bevételre tehet szert. Ezért fontos bejelenteni az ötletet, illetve a terméket a Szellemi Tulajdon Hivatalához, mert innentől kezdve a monopoljogot minden versenytársnak tiszteletben kell tartania.

 A közhiedelemben az a téves kép él, hogy a szabadalom, a dizájn névjegy rettentően költséges, drága a bejegyzése, ez a gazdagok kiváltsága, és még sokáig is tart az eljárás. Nos, ez mind nem igaz. A dizájnjog vagy egy névjegy bejegyzése tízezres nagyságú tétel, és például a névjegyhez nem is feltétlenül szükséges ügyvédet igénybe venni, akár interneten is bejelenthető. Egyszerűen csak fel kell tölteni egy elektronikus felületre, hogy ki, milyen névjegyet szeretne magának bejegyeztetni. A dizájnjoggal kapcsolatban is egyszerű az ügymenet, a hivatal ügyfélszolgálatán az igénylőt tájékoztatják arról, hogy melyik oltalmi jogot – névjegy-, dizájnjog vagy használati jog – tudja igénybe venni, milyen kizárólagos jog vagy monopoljog szolgálja az érdekét. Ennek nyomán aztán megteheti a szükséges intézkedésket.

 

- Mennyire tudatosak a mai dizájnerek, vállalkozók e tekintetben?

- Vegyes a kép, azok, akik a piacon már bejáratott piaci modellel rendelkeznek, szükségszerűen tudatosak, hiszen ebből gazdagodtak meg. De aki még a folyamat elején tart, nem vehető biztosra, hogy ismeri ezeket az eszközöket, és sajnos elképzelhető olyan hiba, hogy noha van egy kitűnő, kreatív dizájnja egy termékre, azt nem védeti le, majd kisvállalkozásként úgy kezdi el gyártani, hogy nincs meg ez az oltalma, így a konkurencia lemásolhatja.

 A másik hiba, amit el lehet követni, hogy egy fiatal alkotó nem védeti le az általa létrehozott dizájnt és így kezd el tárgyalni egy gyártóval, aki ki fogja csavarni a kezéből. Ezért ha valakinek megvan az ötlete, akkor jegyeztesse be a hivatalnál, tetessen rá egy dizájnjogot és csak utána kezdjen el a gyártóval, kereskedővel tárgyalni. Ebben az esetben biztos lehet abban, hogy kiemelt partnerként fogják kezelni, másrészt pedig a jogdíjakon keresztül nagyobb arányban fog részesülni a termék és az ő ötlete által generált haszonból.

 

- A hivatalon kívül a kamaráknál is vannak szellemitulajdon-védelmi infopontok, ezeknek a működése hogyan segíti ezt a folyamatot?

- A kamarával való együttműködésünk mindenképpen ki kell, hogy terjedjen arra, hogy a kamara miközben útbaigazítja a vállalkozásokat, arra is felhívja a figyelmet, hogy az érdekes műszaki megoldásokban a szabadalmat az SZTNH-nál, és ha van egy jó brandjük, a névjegyet szintén az SZTNH-nál kell behegyeztetni. A kamarának jelentős szerepe van abban, hogy a vállalkozások eljussanak ahhoz a szervhez, amelyik a beavatkozáshoz szükséges hatáskörrel rendelkezik.

 

- Működi ez a mechanizmus?

- Bizakodóak vagyunk, hogy egyre jobban és jobban fog működni.