Üdvözöljük a

Együttműködések! | Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara

honlapján!

-

Együttműködések!

Szerző: N.T. | 2014. március 5.

Egyedül nem megy – tudjuk ezt a Sándor Pál rendezte Ripacsok c. film óta, és ezt igazolják azok az együttműködések, összedolgozások, amelyek a gazdasági szereplők között szövődnek. Intézmények, vállalkozások, iskolák, egyetemek, kamarák fognak össze, szövetkeznek egy-egy feladat végrehajtására, cél elérésére. Összeállításunkban baranyai együttműködéseket mutatunk be.

 

 - Minden válságtérségben gyengülnek az együttműködések, és az intézmények, sőt a vállalkozások is csak önmagukra kezdenek optimalizálni, jelentős többletterheket és problémákat generálva önmaguknak és a térségnek. A lefelé tartó spirál megállítása viszont csak a vállalkozói együttműködések - építőipari konzorciumok, ipari klaszterek - révén, és nem utolsósorban a gazdasághoz kapcsolódó intézmények tudatos, stratégiai és összehangolt együttműködésével lenne lehetséges. Nem látni még e felismerést. A reálgazdaságban a kamara közreműködésével megjelentek a jól működő csírák a gépipari, környezetipari, idegenforgalmi, kreatív és a kesztyűipari klaszterek képében, sőt, az első fecske is, ahol már egy közintézmény, Komló város is dolgozik a bányaipari klaszterben! – foglalja össze dr. Síkfői Tamás, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara titkára, hogy milyen jellegű együttműködések jellemzik a baranyai gazdasági életet.

- Miért fontosak ezek az együttműködések? Miként hatnak a gazdaságra?

 - A térség vállalkozóinak többsége a helyi, csökkenő piacra termel vagy szolgáltat. Baranyában adott egyrészt a romló személyi jövedelmi pozíciónk, másrészt az önkormányzatok és közintézmények többsége megrendeléseivel nem a helyi vállalkozókat tiszteli meg, ahogy az adóztatásban sem számíthatnak különös figyelemre a más székhelyű vállalkozások. Ezért ki kell lépnünk más térségekbe, sőt, a külföldi piacokra, ehhez pedig a cégek összefogására, kompetenciáik összeadására van szükség. Versenyképességükhöz elengedhetetlen a helyi közszféra felismerése is, amelynek szerepe van a jelenlegi helyzet kialakításában, de ugyanúgy lehetne része a jövőbeni fejlődésben is.

  A PBKIK arra törekszik a reálgazdaságban szűkös erőforrásai miatt, hogy sokoldalúan segítse azon vállalkozói együttműködéseket - finanszírozás, innováció management, export piacok, szakképzési háttér -, amelyek maguk is közösen invesztálnak a versenyképességük növelésébe. Igyekeznek rávenni az egyetemi és önkormányzati szférát a gazdaságfejlesztési aktivitásra, de a kamara titkára szerint e törekvés sikertelenségét látva valószínűleg munkamódszert kell váltaniuk. A hatékonyságot növelendő a pécsi egyetem közgazdasági karával közösen ígéretes projekt rajzolódik ki évi 40 kis- és középvállalkozás menedzselésére.

- Ki kezdeményezi az együttműködéseket és milyen a hajlandóság a szereplők részéről az együttes gondolkodásra, cselekvésre?

 - Évekig meglehetősen egyedül tartotta szükségesnek a kamara az imént említetteket. A kezdeményezések többnyire tőlünk indultak, de az elmúlt évben pl. az idegenforgalmi, környezetipari vállalkozói, a bánya klaszter már önkormányzati kezdeményezés volt!

- Mit lehet mondani, milyen eredményeket hoztak a kamarai együttműködések az elmúlt években?

 - Ez az út nem könnyű, hiszen minden szereplőnek meg kell tanulnia az együttműködést, aki lokálisan versenyez, az bizony elbukik a globális világban… Ennek ellenére számos szektorban jelentős előrehaladás történt az innovációs potenciál fejlődésétől a szakképzési minőség emeléséig, az export aktivitás látványos felfutásáig. Látható, hogy bizonyítottak a reálgazdasági konzorciumok, klaszterek, ez a helyes út. El kell érnünk azt az önkormányzati együttműködést, amelyben a reálgazdaság nem csak az adóalany szerepét tölti be, hanem a városoktól az egyetemig helyben maradnak a közösségi megrendelések. A következő tervezési időszakra pedig a megcélzott reálgazdasági, közösségi beruházási projekt-együttműködések kialakítása, a külső (benne pályázati) források elérésének maximalizálása a cél. Sajnos, késésben vagyunk, nehézkes a térségben a paradigmaváltás.

Kitűnő példa a partneri együttműködésre a pécsi önkormányzat és a hulladékgazdálkodási, valamint városüzemeltetési feladatokat ellátó cég, a BIOKOM Nonprofit Kft. kapcsolata. A BIOKOM 100%-ban önkormányzati tulajdonban van, 2011. január 1-jétől a városüzemeltetési feladatokat is ellátja. A városüzemeltetés területén számos olyan közös feladat és kapcsolódási pont van, amelyek megkívánják a zökkenőmenetes, gördülékeny együttműködést. Ide tartoznak a közút- és forgalomtechnikai, a közmű- és vízrendezési valamint a zöld- és közterület gondozási feladatok. Hogy milyen mintákat, trendeket követ tevékenysége és újításai során a BIOKOM és ezeket miként fogadja a városvezetés, erről Lóczi Szidónia pr-menedzsert kérdeztük.

 - A szoros együttműködést az is bizonyítja, hogy még a különböző fejlesztési elképzelések, projektek megvalósítása előtt megkérdezi a véleményünket, egyeztet cégünkkel Pécs városa. Nagyon fontos ez a fajta közös munka, mert a BIOKOM, mint a város üzemeltetője, napi szintű információkkal rendelkezik arról, hogy milyen állapotban vannak a városi közterületek, műtárgyak. Másrészt azért is hasznos meghallgatni a városüzemeltető véleményét, mert mi az üzemeltetési oldalról látjuk a „helyzetet”, így javaslatot tudunk tenni a gazdaságos üzemeltetésre is – szerencsés esetben még a tervezés elején vagy az előtt. Tehát egy adott városi beruházás kapcsán a tervezéstől a kivitelezésen át egészen az átvételig kiválóan együttműködik a BIOKOM és a pécsi városvezetés, a szakemberek közösen gondolkodnak a célok eredményes megvalósítása érdekében. Sőt, a kapcsolat annyira gyümölcsöző, hogy még egy lépéssel korábban, már a pályázatok megírásánál is együtt dolgozunk. Példaként említhetem azt a Pécs MJV által megnyert, városi vízvédelmi rendszer fejlesztését szolgáló pályázatot, amelynek köszönhetően sikerült többek között a városi szakaszon a Pécsi-víz patak mederkotrása, illetve a kritikus helyszíneken hordalékfogók létesítése és a víznyelők számának bővítése. Emellett több hasonló, már a megvalósítás fázisában lévő projekt is fut a városban. Több esetben a BIOKOM üzemeltetési tapasztalataival és elképzeléseivel összhangban adta be Pécs városa a pályázatát, amelyek során a város mindenben számított és számíthat a BIOKOM szakmai tudására.

  A közterületek szabályozása szintén egy olyan terület, amelyben a város aktívan együttműködik cégünkkel. A közterületek használata, az útfelbontások és a városi parkolás mind-mind olyan „ügyek”, amelyek megkívánják a szoros és alkotó együttműködést, a város gyakran veszi figyelembe a BIOKOM tanácsát a rendeletalkotás, -módosítás szintjén is.

  További fontos együttműködési területünk a „városi rendezvények”, ilyenkor a BIOKOM átadja a kiemelt városi közterületeket a rendezvény szervezőjének, amit megfelelő állapotban kell visszakapnia. A kellően átgondolt városi szabályozás ezen a területen is meghatározó a károkozás és a plusz takarítás elkerülése szempontjából, itt szintén elengedhetetlen a BIOKOM szaktudása, tapasztalata.

- Milyen más szervezetekkel, intézményekkel van együttműködése a vállalatnak, amelyek pozitívan hatnak a cég működésére?

 - Nagyon aktív a kapcsolatunk Pécs MJV berkein belül működő közterület-felügyelettel, a városi parkolást is ők ellenőrzik. Pécs városa, a közterület-felügyelet és a BIOKOM folyamatosan egyezteti a városi feladatokat, gyakorlatilag szünet nélkül.

A BIOKOM Kft. szakmai vezetésével, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara menedzselésével alakult meg a Magyar Környezettechnológiai Gyártó és Fejlesztő Klaszter, amely klaszter szervezésében a kamara látja el az operatív vezetési feladatokat. 

 

A jól megválasztott partneri együttműködések akár több millió forintos bevételt is jelenthetnek egy-egy cégnek. Jó példa erre a pécsi RG Net Kft., amelynek számos területen vannak együttműködései, de ezek mélysége, minősége igen eltérő – mondja Herbály István ügyvezető.  - Az alvállalkozókkal végeztetett munkáink az évek során jelentősen lecsökkentek, ennek oka a nagyon hullámzó minőség. Így csak néhány olyan partnerünk van, akinek a munkájáért úgy tudunk felelősséget vállalni, mintha azt mi magunk végeztük volna. A partneri együttműködéseink már egészen más jellegűek. Itt hosszú idő alatt olyan kapcsolatok alakultak ki, melyek révén akár többszáz milliós fejlesztési projekteket is fel lehet vállalni, tehát az egyes kis cégek méretein túlmenően tudunk dolgozni, bizonyítani és kemény munkával új szintre lépni. Ezen partnereink jellemzően az innováció területéről kerülnek ki és az i2k klaszteren vagy méginkább a kamarán keresztül kerülünk velük kapcsolatba. Az innovációs osztály munkája ezen a területen elismerésre méltó, nagyon hatékonyan kötik össze a szereplőket.

  - Az együttműködéseknek milyen jelentőségük van a vállalkozás működésében, sikerében?

 - Cégünk egy cégcsoport tagja, amit szorosan együttműködő cégek alkotnak, így a kooperáció alapvetőnek mondható a működésünkben. Talán épp ez a siker egyik kulcsa, hogy régóta tanuljuk az együttműködés módozatait, így ez már beépült a mindennapjainkba.

 - Milyen sikerek születtek együttműködések által? Ezek jelentkeztek-e a bevételben?

 - Nem szabad naivnak lenni. Sajnos, egy cég semmi másból nem tud megélni, csak a bevételeiből. Nyilván vannak hosszabb távú és magasztosabb célok is, de ha az együttműködések nem hoznának profitot, nem foglalkoznánk ezzel a területtel olyan kiemelten, ahogy tesszük.
Rengeteg sikeres projektet zártunk, technológiát dolgoztunk ki ezen együttműködések során. Megemlíthetjük a MarkCon-nal közös Omnibus projektet, a Terex-nél bevezetett innovációs díjas információs rendszert vagy az Írisz beruházás megfigyelő rendszert is.

 - Van-e olyan elképzelés, terv, amelyben szerepel további együttműködés kialakítása?

 - Ahogy az előzőekből is kiderült, az együttműködés számunkra nagyon fontos, így folyamatosan építjük azt a kapcsolati hálót, amely teret ad új partnerek felkutatásának és olyan projektek indításának, ahol ezeket a lehetőségeket ki is tudjuk használni.

 

A jövőben a kutatás-fejlesztés, a technológia-transzfer és kutatási eredmények hasznosítása területén hatékonyan együttműködik az egyetem és a Lakics Kft. – erről írt alá a közelmúltban együttműködési megállapodást Bódis József, a Pécsi Tudományegyetem rektora és Lakics Péter, a komlói Lakics Gépgyártó Kft. ügyvezető igazgatója. Az első közös kutatás-fejlesztési projekt tárgya egy 50 kW-os kisüzemi szélerőmű fejlesztése lesz. Mint ismert, a szélenergia megújuló energiafajta, amelynek termelése környezetvédelmi és költségelőnyei miatt rohamos ütemben nő a világban, főleg Európában.

 -  A jelenlegi piaci helyzetben a kitörési lehetőséget az innovációban, az önálló termékfejlesztésben látjuk – mondta az ünnepélyes eseményen az ügyvezető igazgató. – A következő időszakra a legfőbb célunk, hogy a Lakics Gépgyártó Kft.-t élenjáró beszállító cégből egy erőteljes kutató-fejlesztő tevékenységet végző, saját fejlesztésű termékeket előállító és értékesítő vállalkozássá transzformáljuk. Úgy gondoltuk, hogy kölcsönösen tudunk egymásnak segíteni az egyetemmel, hiszen a műszaki karon megtalálható a szellemi tőke, nálunk pedig a gyakorlati tudás és tapasztalat – hangsúlyozta Lakics Péter. Bódis József, a Pécsi Tudományegyetem rektora azt nyilatkozta, hogy az egyetem a régió meghatározó szereplőjeként tovább kívánja erősíteni a vállalatokkal való kapcsolatrendszerét, együttműködéseinek amúgy is széles palettáját. Ez azért is fontos az oktatási intézmény életében, mert az idei évtől a K+F területen az európai uniós források jelentős részét csak vállalati együttműködések révén lehet elnyerni, a PTE számára pedig elengedhetetlen a továbbfejlődéshez, hogy minél magasabb arányban részesüljön az ilyen jellegű támogatásokból. Emellett – vélekedett a rektor - legalább ennyire lényeges, hogy hallgatóik – különösen a műszaki vonalon – magas minőséget képviselő vállalatoknál szerezhessenek gyakorlati tapasztalatot, így hasznosítva az egyetemen megszerzett elméleti tudást.

 A PTE már több ízben kiírta hallgatói számára a „Feltaláló születik” innovációs ötletpályázatot, melyen a Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Kar hallgatói rendre kiválóan szerepelnek – legutóbb például egy gőzenergia-termelésről szóló pályázat kapott különdíjat. Ebből is látszik, hogy a kreativitás és a hatalmas szellemi potenciál megvan a pécsi műszaki kar hallgatóiban, de ez akkor párosulhat igazán kimagasló eredménnyel, ha a gyakorlati terep is a tanulók rendelkezésére áll. Ebben lesz partner a szélerőművekbe épített generátorok acélszerkezetének vezető európai gyártója, a Lakics Gépgyártó Kft.

A Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter sok tekintetben az együttműködés tanulásának gyakorlati terepe. A klaszter a kamara vezetésével alakult 2011-ben. A Lakics Kft., személyesen Lakics Péter a kezdetek óta elnökségi tag.

 

A pécsi kamara az országos innovációs módszertan bevezetése során ifj. Rajnai Attila tapasztalatait is bevonva alakította ki a szolgáltatási portfólióját. A rendszer kidolgozására a kamara együttműködő fókuszcsoportot, szakértői hálózatot hozott étre, amelynek aktív tagja if. Rajnai Attila. A komlói Rati Kft. egyik fő tevékenységét az autóipari felszerelések innovációja jelenti. Számukra az innováció azt jelenti, hogy „a jóból még tökéletesebbet csináljunk, hogy képesek legyünk valami olyat alkotni, amilyet más még nem”. Ehhez mind a vállalkozáson belül, mind külső partnereikkel szoros együttműködésre van szükség. Ifj. Rajnai Attila cégtulajdonostól megtudtuk, széles az a kör, amelyre számíthatnak mindennapi munkájuk során.

 - Az együttműködés külső és belső dimenzióban is maghatározó kulcskérdés- mondja Rajnai Attila. - Külső együttműködés alatt elsősorban vevőket vagy potenciális vevőket, illetve beszállító és szakmai partnereket értek. A belső együttműködést sokféleképpen lehet rétegezni egy szervezeten belül, de az biztos, hogy a csapatteljesítmény kiemelt hatótényezője.

 Elsőként a szakmai partnereinkkel való együttműködést emelném ki. Olyan csapatokkal, szakértőkkel dolgozunk együtt, melyek tudása, kompetenciája helyben nem érhető el vagy nem érné meg beintegrálni. Ilyennek tartom például a formatervezést. Egy kétszeres red dot díjas csapattal dolgozunk, akik a MOME vonzáskörzetében vannak. Friss tudással, rendkívül kreatív szellemmel és konstruktivitással támogatják termékfejlesztésünk minden fázisát. Másfelől jelentékenyen befolyásolja a Rati sikerét beszállító partnereink teljesítménye. Ezért alapvető cél már a fejlesztési fázisban a kiegyensúlyozott együttműködés. Nagyon fontos, hogy partnerünk is hasonló szemlélettel vállalkozzon, mint mi. Legyen kompetens és versenyképes a szakmájában.

 - Az együttműködéseknek milyen jelentőségük van a vállalkozás működésében, sikerében?

 - Meghatározó. A szervezeten belül kiemelkedő szerepet kap a menedzsment együttműködési képessége: képesek-e stratégiát alkotni, következetesen irányítani a megvalósítást, motiválni a csapattagokat, kellően rugalmasan kezelni a változásokat, az állandóan változó környezetet, illetve megoldani a problémákat, mert azok valahogy sosem fogynak el. Igyekszem egy lazán hierarchizált, de fegyelmezetten együttműködő csapatot építeni.

- Milyen sikerek születtek együttműködések által? Ezek jelentkeztek-e a bevételben?

 - Minden siker együttműködésből születik. Meggyőződésem, hogy szólójátékosokkal nem lehet tartós eredményt produkálni. Minden új vevő, új projekt elnyerése munkatársak és partnerek összehangolt munkájának gyümölcse. Egy autógyári projekt esetén kéz a kézben ügyködik az értékesítő, a logisztikus, a formatervező, a fejlesztőmérnök, az alkatrész beszállító munkatársai, hogy végül az autótulajdonos, aki a kartámaszunkat választotta, elégedetten dőljön hátra, illetve oldalra...

- Van-e olyan elképzelés, terv, amelyben szerepel további együttműködés kialakítása?

 - Autógyárak tervező és fejlesztő csapataival szeretnénk a jövőben szorosabban együttműködni, hogy megoldásaink a lehető legjobban passzoljanak az igényekhez.

 

Baranya megyében mind az egyetemi képzés és kutatás, mind a vállalkozások szintjén ismertek a biotechnológiai kezdeményezések. Ennek egyik alapja a Biotechnológiai Innovációs Bázis Klaszter, amelynek két alapító cége, a Hisztopatológia Kft. és a Soft Flow Hungary Kft. termékei már több éve - versenyképességüket igazolva - hasznosulnak a piacon. Előbbi az in vitro diagnosztikus (IVD) orvostechnikai eszközök, utóbbi a diagnosztikus szoftverfejlesztések és kitek területén mutat fel komoly eredményeket. A vállalkozások együttműködése mellett újabb, potenciális stratégiai partner jelent meg, a Szentágothai János Kutatóközpont, a Pécsi Tudományegyetem (PTE) korszerű, nemzetközi tudományszervezési és menedzsment normák szerint kialakított intézménye, mellyel a cégek várhatóan hasznos együttműködésben tevékenykedhetnek. Hogy miként valósulhat meg a közös munka, elsőként dr. Helyes Zsuzsanna egyetemi tanárt, a Kutatóközpont tudományos titkárát kérdeztük.

 - A múltban is voltak már példák rá, de a jövőben szeretnénk rendszeresebben és nagyobb mértékben profitálni az együttes hazai és uniós pályázati lehetőségekből – mondja a titkár asszony. - A központ a kutatási és képzési szolgáltatások széles körét tudja az értéklánchoz hozzátenni, egészen az MSc és PhD képzések szintjéig. Az intézményben rendelkezésünkre áll a legkorszerűbb és az országban sok szempontból egyedülálló műszerpark, széles orvos-biológia és természettudományos technológiai paletta, valamint magas színvonalú egyetemi tudásbázis. Mindez óriási perspektívákat nyújt a felfedező kutatás, alkalmazott kutatás és innovációs tevékenységek irányába történő nyitásra.

 - Cégem, a Soft Flow Kft. már tavaly a Bio-USA Kongresszuson képviselte a kutatóközpont portfólióját – mondja dr. Lustyik György ügyvezető, aki szintén elkötelezett az együttműködések mellett -, illetve magam a központ Ipari Tanácsadó testületének elnökeként személyes és kérdőíves formában is felvettem a kapcsolatot a kutatócsoportokkal és felmértem a konkrét igényeket, lehetőségeket. Ennek eredményeként már el is indult egy kétoldalú szakmai együttműködés a Molekuláris Farmakológiai Kutatócsoportban mikrocirkuláció-vizsgálatok (SZKK szolgáltatás) és molekuláris markerek analízise (Soft Flow műszeregyüttes, know-how) területén.

 Dr. Szekeres György, a Hisztopatológia Kft. ügyvezetője is megerősíti, hogy az egyszer megszülető jó kapcsolatok további együttműködéseket generálnak:

 - Idén közös megjelenést tervezünk a CE-Biofórum (Łódź, Lengyelország) rendezvényén, ahol éppen a KKV – Kutatóközpont együttműködés lehetőségeit szeretnénk bemutatni. Nem elhanyagolható a PTE és a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara partnersége sem, aminek eredményeként már létrejött egy innovációs és egy klaszter portfólió, valamint folyamatosan frissül egy kutatási műszerparkokat egyesítő adatbázis a „Nyitott Labor” program keretében. Hosszabb távon pedig szeretnénk az eddigi esetleges kutatási, kutatás-fejlesztési kapcsolatokat kiszélesíteni, a technológia-transzfert és a kutatói mobilitást intézményesíteni.

 

A kamara innovációs osztálya elkötelezetten támogatja és szervezi a helyi klasztereket. A kreatív ipar, mint a GDP egyik legfontosabb "termelője" a kamara fókuszában is jelen van. Nemcsak a Kreatív Ipari Klasztert, de a Creative Cities projektet is támogatta a szakmailag a kamara. A Central Europe pályázati rendszeren belül 2009-ben indult projekt, amelynek az volt a célja, hogy 5 különböző városban – Ljubjanában, Genovában, Lipcsében, Gdanksban és Pécsett - a kreatív városkép és a kreatív városüzemelés érdekében működjön együtt az önkormányzat és egy szakmai szervezet, teremtsenek kedvezőbb környezetet a kreatív ipar számára. Ennek érdekében mind a 4 városban kreatív ipari klasztert hoztak létre pécsi mintára.

 - Az volt a célunk, hogy a város mint policymaker, mint döntéshozó és a várospolitika alakítója, stratégiai tervezője egy szakmai szervezettel konzultáljon annak érdekében, hogy miként lesz kreatívabb Pécs  – mondja Keresnyei János, a projektben a kamarával és a városvezetéssel együttműködő Kreatív Ipari Klaszter elnöke. - Először fel kellett mérni a kreativitás státuszát városonként, itt abba az Európa-szerte ismert ténybe ütköztünk, hogy nincsenek nemzeti adatok a kreatív iparra vonatkozóan. Ezért egy adatbányászati metódust kellett létrehoznunk illetve minden városban készíteni egy swot analízist. Ezek alapján összevetettük az 5 város kreatív ipari adottságait, majd megfogalmaztunk egy cselekvési tervet. Létrehoztuk a klasztereket, majd a klaszterek nemzetközi együttműködési hálózatát 10 résztvevővel, majd pedig a barnamezős beruházások kreatív ipari hasznosítása témában születtek tanulmányok. Ez utóbbi projektrészben működtünk együtt a pécsi önkormányzattal. A kapcsolat amellett, hogy így tudomást szereztek a kreatív ipar fontosságáról és belátták, hogy erre szükség van, arra is jó volt, hogy létrejött egy tanulmány a Zsolnay Negyed és a belváros közötti terület fejlesztésével kapcsolatosan.

 - Milyen tapasztalataik voltak az együttműködéssel kapcsolatban?

 - Egyértelműen pozitívak. Érezhető volt, hogy a város nyit a kreatív ipar felé, annak ellenére, hogy szinte minden energiát felemésztett az EKF-re való készülés. A kreatív ipar mibenléte újdonság volt a város számára, hiszen 2009-ben még csak egy 4 éves múlttal rendelkező terület volt Európában is. Pécsett rendkívül jó színvonalat képvisel a kreatív ipar, mondhatnám, hogy a vidéki városokban a legmagasabbat. A projektnek és a jó kapcsolatnak köszönhető, hogy köttetett egy együttműködési megállapodás, amely alapján együttműködik velünk a város és kikérik a kreatív iparral kapcsolatos döntéshozatalban a klaszter (menedzsment szervezete, a KIKK Egyesület) véleményét. 

  Pozitív tapasztalatokról számol be az együttműködésről Girán János, Pécs MJV önkormányzatának kabinetvezetője is.

 - Az együttműködés alatt a pécsi önkormányzat szempontjából a legfőbb kérdés az volt, hogy az Európa Kulturális Fővárosa programot követően létrejövő új kulturális viszonyrendszer miként alakítja a város kreatív ágazatát, szükségesek-e, és ha igen, milyen mértékű beavatkozások a folyamatokba. Az ennek kapcsán megszülető akciótervben felvázolt fejlesztések az önkormányzat hosszú távú elköteleződését vetíti előre. A Kreatív Ipari Klaszter felkérésére csatlakozott városunk ehhez az uniós projekthez, hiszen a projekt megvalósításának egyik feltétele volt, hogy az adott város Kreatív Ipari Klasztere és önkormányzata közösen valósítsák meg a projektben leírtakat.

- Milyen tapasztalatokkal szolgált az együttműködés? Milyen előnyei voltak?

 - A klaszterrel való együttműködés sikeres volt, határait és formáját a projekt kerete adta. A projektben létrehozott helyzetelemzés és akcióterv készítése során olyan kérdések és problémák merültek fel, amelyek az együttműködés hiányában jóval nehezebben kerültek volna felszínre.

 - Gyakoriak-e a hasonló együttműködések a város mindennapjaiban?

 - Ha nem is gyakoriak, de jellemzőek az ilyen jellegű együttműködések az önkormányzat életében. A város törekszik támogatni a hasonló, projekt alapú összefogásokat, bár természetesen a finanszírozási nehézségek, az önerő előteremtésének korlátai sajnos sokszor gátat szabnak az ilyen lehetőségeknek.