Üdvözöljük a

Fontos a családi indíttatás | Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara

honlapján!

-

Fontos a családi indíttatás

Szerző: Szalai Kornélia | 2018. május 2.

A Barbakán Szépségszalonban Pécsett, mint mindig most is nincs üres szék. Siklósi Mónika, fodrász-mester a szalon tulajdonosa is éppen az egyik vendég haját mossa, s miközben beszélgetünk megszületik a frizura is.

 - Fodrász-családban nőttem fel, a nagyapám és az édesanyám is ez volt - mondja. - A fodrászüzletük, Nagypallon a házunkban volt, úgy hogy az öcsémmel együtt, a napjaink nagy részét ott töltöttük. Anyukám ugyan szerette volna, ha én más pályát választok, de én hajthatatlan voltam, fodrász akartam lenni. Így kerültem tanulónak Szél Istvánhoz Pécsre, akinek a mai napig hálás vagyok. A mesterségbeli tudás mellett olyan pluszokat kaptam tőle, mint a szakma iránti alázat, elhivatottság.

 

Mint mondja, szinte az első pillanatoktól kezdve magával vitte a versenyekre, valamint elindította tanulóknak kiírtakon. Ezeken figyeltek fel rá, s az ott elért eredményeire a neves fodrász-szalon tulajdonosai, akik fiatal tehetségeket kerestek az akkoriban nyíló pécsi szalonjukba, ahol kilenc éven át dolgozott. Innen az útja Franciaországba vezetett, ahonnan két év múlva tért ismét vissza Pécsre.  

 

 - A volt vendégeim folyamatosan kérleltek, hogy jöjjek haza - folytatja tovább. - Egyszer viccesen az egyiknek azt válaszoltam, ha találnak nekem egy épületet, ahol szalont nyithatok, hazajövök. Rövid időn belül küldtek egy fotót a Barbakán téren található épületről, amelyben 2005 április közepén megnyitottam a Barbakán Szépségszalont.

 

 Szólt arról is, hogy annak idején, amikor ezt a pályát választotta pontosan tudta, mire vállalkozik. Míg anyukája a nehézségekről - míg mások a karácsonyra, az ünnepekre készülődnek egy fodrász dolgozik, egész nap állni kell, s a vendég lelkét is folyamatosan ápolni kell, miközben egy pillanatra sem állhat meg a keze -, addig a nagypapája a szépségeiről beszélt, hogy mekkora öröm látni, amikor egy vendég elégedett, s a keze nyomán megszépül valaki. A szakmai fogások közül is sok mindent már akkoriban elleshetett, az édesanyjától, aki a Rónaiéknál volt tanuló, a kontykészítés fortélyait. A mai napig ez a kedvence, amiben a legmeghatározóbb vonalat az orosz, az azerbajdzsán, a török, valamint az arab  fodrászok képviselik. Különösen büszke arra, hogy sikerült részt vennie Törökországban az egyik leghíresebb orosz kontyművész kurzusán. Kitért arra is, fontosnak tartotta és tartja mind a mai napig, hogy folyamatosan bővítse a tudását, az eltelt évek során szakmai tanulmányúton járt Olaszországban, Hollandiában és Angliában is.

 

 - S, hogy mennyire fontos az indíttatás, hogy otthonról mit hozunk erre az öcsém a példa - emeli ki. - Ő eredetileg asztalosnak tanult, évekig a szakmájában dolgozott, mégis egyszer csak úgy döntött, fodrász lesz - emeli ki. - Amikor azt mondta, hogy ő inkább velem dolgozna, akkor egy próbavágást csináltattam vele, s már elsőre olyan szabályosan tartotta a fésűt meg az ollót, amire egy tanulóknak hosszú hónapok kellenek.

 

 S beszélt arról is, hogy a mestervizsga számára mindig is az elérendő célok között szerepelt, mert a szakma csúcsának tartja, ezért is tette le 1995-ben. S, az az érdekes helyzet állt elő, hogy az egykori mestere, Szél István előtt kellett ismét bizonyítania, aki akkoriban a mestervizsga-bizottság elnöke volt. Maga is foglalkozik az utánpótlás nevelésével, mert szeret tanítani, átadni az általa megszerzett tudást.

 

  - A tanulóimtól először mindig azt kérdezem meg, hogy miért szeretnének fodrászok lenni, mert aki erre választ tud adni, abban ott van a csírája a szakma iránti elhivatottságnak. Szerencsémre a jelentkezők között mindig van ilyen - zárja beszélgetésünket, mert már megérkezett a következő vendég.