Üdvözöljük a

Hogyan fejlődhet a gazdaság Baranya nagyobb városaiban 2015-ben? | Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara

honlapján!

-

Hogyan fejlődhet a gazdaság Baranya nagyobb városaiban 2015-ben?

Szerző: N.T. | 2015. február 4.

2014 nem hozott átütő változást Baranya megye gazdaságában. A térség továbbra is a sereghajtók közé tartozik az országban, már az is eredményt jelentene, ha néhány kedvezőtlen folyamatot lassítani vagy megszüntetni tudnánk. De milyen hatással vannak Baranya kisebb térségeire a kedvezőtlen folyamatok, miként látják a jelenlegi helyzetet és jövőbeni lehetőségeiket a megye nagyobb városainak polgármesterei és városi kamarai elnökei? – erről szól összeállításunk.

Elsőként dr. Kéri Istvántól, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara elnökétől kértünk rövid értékelést Baranya megye jelenlegi gazdasági helyzetéről és arról, hogy az ország gazdaságában miként pozícionálható a megye.

   - Több éve „változatlan” mutatóiban a megye gazdasági helyzete, viszont a hasonló területek dinamikusan fejlődnek, így a távolodás már nem kétséges. A XXI. században nem sokat mond, ha csak a gazdaságot vagy egyes ágazatait próbáljuk összehasonlítani. Nem véletlen, hogy megjelent új módszerként a statisztikában (KSH) az agglomerációk, település-együttesek vizsgálata (hálózatos működés). Ebből megtudhatjuk, hogy jelentős átrendeződések történtek az ország gazdasági és településhálózati térképén. Négy agglomerációt azonosítottak (Budapest, Győr, Miskolc, Pécs), ugyan nem rendelkezünk fényes mutatókkal, mégis a négy között vagyunk. Így elmondhatjuk, hogy a statisztikában a város inkább a múltjából él, mint a jelenéből. A kiadvány bemutatja a központi városok és agglomerációjuk új típusú kapcsolatait, azok milyen fejlődési lehetőségeket indítottak el, illetve átrendeződéseket indukáltak. Néhány érdekes momentumot említenék: 2008-ig a vonzáskörzethez tartozó települések népességszáma folyamatosan nőtt, míg a központoké csökkent. 2008-tól ez megfordult, kivéve Pécsett, ahol továbbra is csökkenő tendenciát mutat. Településszerkezeti és munkahelyhiányi okok miatt a foglalkoztatottak 54%-a ingázik Pécsre, ez naponta 30 ezer fővel terheli a megye közlekedését.  Baranya lakosságának közel fele a pécsi agglomerációban él, és ennek 4/5-e Pécsett. Ez egyedülálló az országban. A város létszáma 2,2%-kal csökkent, a vonzáskörzeté 15%-kal nőtt az elmúlt évtizedben. Néhány nagyüzem bezárása miatt a szolgáltató szektor aránya az országos átlagnál magasabb - sajnos ez nem a tudatos fejlesztéspolitika következménye. A vonzáskörzetben 26%-kal nőtt az adófizetők aránya, Pécsett pedig 9,3%-kal csökkent. A súlyarányok miatt a megyei adófizetők száma is kevesebb lett.  A megyén belüli (talán országosan is) átrendeződések okai lehetnek a helyi adópolitika eltérései, az életminőségi szempontok kiegyenlítődései, a kisebb településeken egységesebb aktivitások megléte a gazdaságfejlesztés érdekében, a lépcsőzetes migráció a kedvezőbb foglalkoztatási lehetőségek felé.

 - Az Ön meglátása szerint milyen lehetőségek kínálkoznak a gazdaság fejlesztésére 2015-ben? Milyen helyi erősségekre lehet támaszkodni a továbbfejlődést tekintve?

  -  A nemzetközi helyzet és a megye teljesítménye rövidtávú sikereket nem ígér. Eredmény lenne, ha néhány kedvezőtlen folyamatot lassítani tudnánk vagy megszüntetni. Amiben a legnagyobb erősségünk rejtőzik, az a koncentrált szellemi kapacitás, ám annak a rendszerszemléletű hasznosításában vagyunk a leggyengébbek. Ezt támasztja alá Pécs Megyei Jogú Város Fejlesztési Koncepciója 2014-2030: „A felnőttek döntő többsége szerint a közügyekben való részvételnek nincs értelme, ez a vélekedés pedig a helyi társadalom fenntarthatóságát súlyosan veszélyeztető beállítódás.”

 - Miben tudja támogatni a megyét a gazdaság élénkítésének érdekében a kamara? Milyen területeken, kikkel valósul meg együttműködés e cél elérése érdekében?

  -  A közvetlen uniós források megszerzésével a kkv-szektor versenyképességének javításával, az innovációs készség fejlesztésével, konjunktúra-elemzéssel, külkapcsolat-építéssel, a szakképzés korszerűsítésével, a benchmarking szükségességének elfogadtatásával tud jelentős szerepet vállalni a kamara a folyamatokban. Az addicionális forrásszerzés területének kivételével széleskörű az együttműködés, de az eredmény szempontjából a konkrétan realizálódótól a virtuális megjelenésűig mindenre találunk példát. Központi sugallatra ugyan, de most már kedvezőbb fordulat várható.

 - Milyen szerepe van Pécsnek mint megyeszékhelynek a megye gazdaságában és a fejlesztésben?

 -  A korábbi évekhez képest csökkenő, annak ellenére, hogy az erőforrások és teljesítmények közel 2/3-át birtokolja. A társvárosok dinamikusabb fejlődése nem tudja növelni a megye összteljesítményét, mert a megyeszékhely „outsourcing”-ából teszi ezt. Így a húzóerő hiánya visszafogja az összesített fejlődés dinamikáját. Elgondolkodtató, hogy az infrastruktúra kiépülése (repülőtér, ipari parkok, autópálya, kutatási központ) eddig kihasználatlanságra van ítélve, az Elcoteq pótlására ideirányított új cégek sem valósították meg fejlesztési ígéreteiket, mert inkább az országban lévő másik telephelyeiken bővítettek. Talán a befektetőknek más tényezők fontosabbak, mint a megkövült állóeszközök.

 - Milyen pénzeszközökre (EU-s pályázatok, állami szerepvállalás) számíthat a térség a gazdaság fejlesztésében?

  -  A kvázi helyi döntésű EU-s forrásokból a pályázati kiírások miatt közvetetten is csak minimális mértékben számíthatunk ide irányuló pénzeszközökre. A saját forrás hiánya miatt a GINOP lehetőségeinek kihasználása sem hozhat lényegesen többet az amortizációs kötelezettségek teljesítése felett. Az állami szerepvállalás politikai döntés függvénye.

 

  Baranya megye gazdaságában jelentős szerepet tölt be mint megyeszékhely Pécs. Dr. Páva Zsolt újraválasztott polgármestere továbbra is kiemelt célként határozta meg a helyi gazdaság fejlesztését.

 - Pécs helyzetét a többi nagyvároshoz képest kétféleképpen is lehet értékelni-jellemezni: ha Győrhöz, Székesfehérvárhoz vagy Kecskeméthez viszonyítjuk, akkor a helyzetünk egyértelműen rossznak mondható, hiszen Pécsett nem telepedett le ezidáig olyan nagyfoglalkoztató, amely saját gazdasági súlyánál, beszállítói körénél, a közép- és felsőfokú képzésre gyakorolt hatásánál fogva egy fejlődési-növekedési pályára állította az adott térséget. Nem kétséges, hogy ezek a városok nem tartanának ott, ahol, ha annak idején a kormány nem őket támogatja. Ha Miskolchoz, Debrecenhez, Szegedhez hasonlítjuk a város gazdasági teljesítményét, nem találunk nagy különbséget, sőt ahhoz képest, hogy az autópálya gyakorlatilag a pénzügyi válság tombolására, 2010-re érte el Pécset és így kimaradtunk a válságig tartó termelési felfutásból, a város helyzete nem mondható rossznak. Szerencsére itt is egyértelmű pozitív fordulatról beszélhetek: a kormány számára egyértelműen Pécs ma az egyik legfontosabb város, gyakorlatilag minden héten befektetőkkel tárgyalunk, akiket a kormány támogatásával közösen szeretnénk letelepíteni a városban. Reményeim szerint és az eddig elvégzett munka alapján ennek kézzelfogható eredményeit már 2015-ben érezni fogja a város.

-  Milyen lehetőségek kínálkoznak a gazdaság fejlesztésére 2015-ben?

 - A 2015-ös évet Pécs olyan feltételekkel, körülményekkel kezdi, melyhez fogható esélyünk a felzárkózásra, fejlődésre az utóbbi 25 évben és ezzel együtt azt gondolom, hogy a dualizmus kora óta soha nem volt. Nevezhetjük tiszta lapnak is a mai helyzetünket, azonban ez annál sokkal-sokkal több. Mint ahogy az ismert minden pécsi előtt, a kormány átvállalta a város teljes adósságát, a 2015-ös költségvetés tervezése során semmilyen külső körülménnyel nem kell számolnunk. Hosszú évek után nem arról szól a tervezés, hogy a bevételeink legnagyobb részét elveszi és elviszi a múlt öröksége. Mindezen túl az új európai uniós 7 éves ciklusban nevesítve a város rendelkezésére áll több mint 31 milliárd Ft, mellyel a városban megvalósuló fejlesztéseket támogathatjuk. Nagyon sokat változott a pályázati rendszer az elmúlt időszakban, ezek közül a legfontosabb, hogy immáron az önkormányzati pályázati tevékenység középpontjába is a munkahelyteremtés került, azaz olyan fejlesztéseket fogunk megvalósítani, melyek a gazdasági szereplők, a vállalkozások működési feltételeit javítják. Ennek keretében új utakat fogunk építeni, illetve olyan infrastruktúrafejlesztéseket hajtunk végre, melyek a helyi kkv-szektor működőképességét javítják. Ezek nem a vállalkozások részére szóló közvetlen támogatások lesznek, hanem olyan fejlesztések, melyek kiegészítik a saját beruházásaikat, legyen szó dolgozói parkolók megépítéséről, új bekötőút létesítéséről, vagy éppen a szükséges közművek biztosításáról. Tárgyalunk több nagy céggel is, számukra a Pécsre történő település körülményeit szeretnénk biztosítani az uniós források felhasználásával - ez egyaránt jelenti a szükséges hely-helyszín kialakítását, a munkaerő képzését vagy éppen az előbb említett infrastrukturális feltételek megteremtését.

- Van-e stratégiája a városnak a gazdaságfejlesztésre rövid- és hosszú távon? Ha igen, ez mit tartalmaz?

 - Kiemelt célunk a helyi gazdaság fejlesztése, melynek rengeteg eszköze van és ezekkel élni fogunk. Azért építünk új vásárcsarnokot 2018-ra, hogy a baranyai termelőknek piacot biztosítsunk, azért újítjuk fel a piacokat a városban, hogy egészséges helyi élelmiszerek juthassanak a pécsiek asztalára. Az önkormányzat cégei olyan fejlesztések megvalósításán dolgoznak, melyek középpontjában pedig a közszolgáltatások költségeinek csökkentése áll, annak érdekében, hogy az önkormányzat működési költségei is csökkenjenek. Ezáltal el tudunk indítani egy olyan folyamatot, amikor is a helyi adóbevételek mérsékelhetővé válnak, ez pedig a lakosság valamint a vállalkozások szintjén is érzékelhetővé válik.

 2015-ben egy hosszú munka kezdődik el, azonban most először mondhatjuk azt, hogy minden körülmény és feltétel adott ahhoz, hogy sikeresek legyünk. A jövő legnagyobbrészt rajtunk múlik.

 

 A megye második legnagyobb városában, Komlón számos gazdasági eredményt sorol az újraválasztott polgármester, Polics József, aki a következő időszakban folytatni szeretné a „gazdaság áthangolását”. Először azonban a város jelenlegi gazdasági helyzetének elemzésére kértük Komló város polgármesterét.

 - Az elmúlt években jelentősen javultak a foglalkoztatási és a munkanélküliségi adatok, ráadásul az adósságtörlesztési terhek eltűnésének köszönhetően a korábbinál nagyobb források állnak rendelkezésre vállalkozásélénkítésre és munkahelyteremtésre. Jelentős beruházásokat végeztünk az ipari parkban, hogy még vonzóbbá tegyük Komlót a befektetni szándékozó vállalkozások számára. Az ide költöző cégeket komplett kiépített infrastruktúra várja, amit az önkormányzat a lehetőségeihez képest más támogatási formákkal is igyekszik kiegészíteni. Sajnos igazán nagy vállalkozás egyelőre nem működik a városban, de a kis- és  középvállalati szektor erős, némelyikük több száz embernek ad munkát. Ezeknek a zömében hazai tulajdonú vállalatoknak – amelyek között a megújulóenergia-ipar nemzetközi élvonalában szereplő cég is van - köszönhetően a város hangsúlyos szerepet tölt be a régió gazdaságában és remélhetőleg ez a pozíció a közeljövőben csak erősödni fog.

 - Milyen lehetőségek kínálkoznak a gazdaság fejlesztésére 2015-ben? Milyen helyi erősségekre lehet támaszkodni a továbbfejlődést tekintve?

 - Alapvető célunk kettős. Egyrészt szeretnénk tovább folytatni a komlói gazdaság áthangolását. Az új, feltörekvő szektorokra helyezzük a hangsúlyt, mint a már említett megújuló technológiák és a környezetipar, valamint a turizmus. A város története során először tettünk lépéseket, hogy kihasználjuk az egészen kiváló természeti adottságainkból fakadó idegenforgalmi előnyöket és feltegyük a térséget az ország turisztikai térképére.

 Emellett folyamatosan dolgozunk a mecseki kőszénbányászat újraindítása érdekében. A Mecsek Bányászati Klaszter tavalyi megalakulása egy szimbolikus lépés volt, amellyel a környék vállalatai, intézményei kifejezték az egyetértésüket e cél érdekében. Az első eredmények sem sokáig várattak magukra: tavaly ősszel újra vájár tagozatos osztály indult a város szakképző iskolájában, decemberben pedig hivatalosan is megnyílt a vasasi szénbánya. Ezzel évtizednyi szünet után termelnek ki ismét szenet Baranyában.

 

- Van-e rövid-és hosszú távú gazdaságfejlesztési stratégiája a városnak?

- Gazdaságfejlesztési céljaink alapvetően az imént vázolt irányokat követik. A város és a térség döntéshozóinak és cégeinek összefogásával a szénbányászat megőrzésén és kiterjesztésén fogunk dolgozni, hogy minél több helybélinek adhasson munkát ez az egykoron Komló gazdaságának koronáját jelentő szakma. Emellett törekszünk minél több munkahelyteremtő beruházás ide csábítására, ennek érdekében városi, kormányzati és európai uniós gazdaságfejlesztési forrásokat is igénybe kívánunk venni. Nem elhanyagolható a város közfoglalkoztatási programja sem, amely tavaly miniszteri szintű elismerésben részesült. Egyrészt több száz embernek jelent biztos munkát és megélhetést, másrészt pedig az általuk előállított termékek (például a betonelemgyár révén) és az elvégzett munkák nagyban hozzájárulnak a város fejlesztéséhez.

 - Milyen anyagi források állnak rendelkezésre a gazdaságfejlesztésre?

 - Alapvetően a jelenleg rendelkezésre álló források a 2007-2013 évi költségvetéshez kapcsolódnak és olyan projekteket tartalmaznak, amelyekről még nincs végleges döntés.
A 2014-2020-as EU-s költségvetésben kiemelt összeg van előirányozva gazdaságélénkítésre. Konkrét tervekkel rendelkezünk a megyei keretekre és az ágazati programokra is, ezek elsősorban vállalkozások letelepedését elősegítő infrastrukturális fejlesztéseket tartalmaznak.

- Kivel, milyen partnerekkel működik együtt a város a gazdaság élénkítésének érdekében? Milyen területeken valósul meg együttműködés a kamarával?

 - A kamarával régóta együttműködünk, alapvetően egyazon célok eléréséért. Közös érdekünk a megye gazdasági pozícióinak erősítése, a termelékenység növelése és minél több új vállalkozás meggyökereztetése. Ezért közös erővel keresünk potenciális új befektetőket és támogatjuk az itt működő, fejleszteni kívánó cégeket valamint a saját vállalkozásba belevágó fiatalokat egyaránt. Ez a támogatás lehet szakmai, anyagi, vagy éppen jogi jellegű, attól függően, mire van szüksége az érintettnek. Együttműködünk továbbá a kormányzati szereplőkkel, a PTE-vel, a gazdasági társaságokkal, bankokkal.

 

- Komló gazdasági helyzete nem változott az előző évek eredményeihez képest – ezt már Ferenczy Tamás, a kamara Komló városi elnöke állapítja meg. - A település meghatározó vállalkozásai mind foglalkoztatottságban, mind árbevételben a korábbi évek átlagának megfelelően teljesítettek. Jelentősebb új beruházások nem valósultak meg a városban, így a munkanélküliségi ráta a versenyszférában viszonylag magas. Ennek az átlagos teljesítménynek az eléréséhez is - a meglévő vállalkozások részéről - óriási munkára volt szükség. A közmunkaprogram a városban jó irányítással és hatékonyan működik, ami természetesen nem oldja meg a település egészére vonatkozó gazdasági nehézségeket. A városvezetés évek óta több formában és több módon igyekszik komolyabb foglalkoztatottságot igénylő beruházást telepíteni/telepíttetni a városba, egyelőre ez még nem párosult kiemelkedő eredménnyel. A kis- és középvállalkozókat továbbra is nehéz helyzetbe hozza a szabályzók állandó (néha fejetlen) változtatása, amely miatt szinte lehetetlen a rövidtávú tervezés is. Az adminisztrációs feladatok az ígéretekkel ellentétben nem csökkentek, inkább növekedtek. Az említett vállalkozói körnek ez ma már plusz költségeket is jelent, sőt, a fő tevékenységüktől von el energiát, figyelmet és időt.   

 A város nincs könnyű helyzetben. A szerintünk kapkodó törvényhozás - amely a gazdasági területre vonatkozik - nem segíti a kibontakozást. Ismereteink alapján jelentős számú képzett fiatal hagyta ott Komló városát is, és dolgozik valamelyik európai országban. Megítélésem szerint 2015 nagyon fontos év lesz a város életében, amelyben eldőlhet: véglegesen leszakad a hazai átlagtól, vagy előrelépési lehetőségeivel kiléphet jelenlegi helyzetéből. 

 - Az Ön meglátása szerint milyen lehetőségek kínálkoznak a gazdaság fejlesztésére 2015-ben?

 - A 2014-2020-as támogatási periódusra koncentrál a város is, ennek érdekében nagy erőket fordít a pályázatok előkészítésére és azok kihasználására. Nagyon bízunk abban, hogy 2015-ben Komló meghatározó vállalkozói legalább az előző évek eredményeit tudják hozni, és nem kerülnek rosszabb pozícióba. Az ipari parkok fejlesztései szabad terület hiányában egyelőre nem tudnak megvalósulni. A város gazdasági stabilitása ma már nagyon nagy mértékben függ Pécs városának gazdasági teljesítőképességétől, mivel a foglalkoztatottak magas hányada a megyeszékhelyen dolgozik. Településünk fejlődését jelentősen segítené, ha ez a lehetőség tovább bővülne Pécsett, és a pécsi fejlesztések további munkalehetőségeket biztosítanának Komló város lakosai részére.

 - Miben tudja támogatni a várost a gazdaság élénkítésének érdekében a kamara komlói irodája?

- A helyi kamarának közvetlen és nagyon jó a kapcsolata a város vezetésével. A folyamatos információcserével és a közös szakmai programok szervezésével adunk segítséget, információt naprakész módon a helyben dolgozó vállalkozók részére.

 - Milyen konkrét rendezvényeket, akciókat, aktivitásokat tervez megvalósítani a kamarai iroda 2015-ben?

- Az általános kamarai feladatokon túl a kamara minden segítséget megad a településfejlesztési pályázati munkához. Továbbá 2015-ben a kamarai iroda felmérést készít arról, hogy milyen területeken igénylik a vállalkozók a közvetlen tájékoztatás lehetőségét. Ennek megfelelően tartjuk szakmai fórumainkat a felmérés alapján készült témákban.

 

  Baranya megye harmadik legnépesebb városa, a húszezer lakosú Mohács újraválasztott polgármestere, Szekó József gazdaságilag erősnek ítéli a várost, és optimistán nyilatkozik a továbbfejlődés lehetőségeiről.

 - Az önkormányzatot stabilnak, a versenyszférát javulónak, erősödőnek tartom. Az évek során folyamatosan és jelentősen változtak a működési feltételeink, a külső gazdasági körülmények, a jogszabályi feltételek, melyekhez alkalmazkodnunk kellett. Úgy vélem, jól álltuk a sarat, hiszen az önkormányzati rendszer átalakításából gazdaságilag megerősödve jöttünk ki.

 Az ipari parkban egyre inkább beérik az a munka, melyet több mint egy évtizede kezdtünk az iparterület kialakításával, kiépítésével és a vonzó gazdasági környezet kialakításával. Mára már számos vállalkozás települt az ipari parkba és iparterületre, munkát adva több száz embernek. Jelenleg több mint 400 embert foglalkoztatnak és ez a létszám a meglévő szerződéseink értelmében 2-3 éven belül legalább 742 főre fog növekedni.

 - Milyen lehetőségek kínálkoznak a gazdaság fejlesztésére 2015-ben?

 - A helyi fejlődés lehetőségét elsősorban az ipari park erőteljes növekedésében látom. Ebben az évben a hagyományos foglalkozási ágazatok stabilizálódását várjuk. A kis-és közepes vállalkozások helyzetét a komoly érdeklődéssel várt fejlesztési pályázatok kiírása erősítheti. Városunkban közel 2000 vállalkozás van bejegyezve, így ők biztosítják a foglalkoztatási bázist. Ezért mindannyiunk érdeke helyzetük stabilizálása és további fejlesztésük lehetőségének biztosítása. Példaként említhetem az ipari parkban felépült Alumínium Öntödét, ahol az új tulajdonos további fejlesztéseket helyezett kilátásba. Zajlik a Bonafarm cégcsoport új vágóhídjának az építése. Már maga az építkezés is sok ember számára jelent munkalehetőséget, a termelés megindulásával pedig mintegy 350-400 szakmunkásnak és betanított munkásnak tud a jövőben az üzem munkahelyet biztosítani. A vágóhíd megépülése a beszállító állattartóknak is megélhetést nyújt majd.

  - Van-e rövid-és hosszú távú gazdaságfejlesztési stratégiája a városnak?

 - A város rendelkezik Gazdaságfejlesztési Programmal, amelynek aktualizálásán most dolgozunk. Van jövőképünk, vannak céljaink és megvalósításra váró programjaink. Programunk főbb elemei: az autópálya magasabb szintű bekötése, a közlekedési és egyéb infrastruktúra fejlesztése az ipari parkon belül, a Logisztikai Szolgáltató Központ megvalósítása, a Mohácsi Duna-híd megépítése, valamint a város és a térség bekapcsolása az európai gazdasági közlekedési vérkeringésbe a dunai közforgalmú kikötő létesítésével és az autópálya Duna-híddal való összekötésével.

 - Milyen anyagi források állnak rendelkezésre a gazdaságfejlesztésre?

 - Tervezett fejlesztéseink megvalósításához sokat várunk a megjelenő Területi (TOP) és Ágazati (GINOP) Operatív Programok pályázataitól. A kiírandó pályázatok elnyerése esetén rendelkezünk a megvalósításhoz szükséges önerővel.

 - Kivel, milyen partnerekkel működik együtt a város a gazdaság élénkítésének érdekében?

 - Nyitottak vagyunk az együttműködésre minden vállalkozóval. Komoly szándék esetén segítjük és támogatjuk a vállalkozásokat. Rendszeresen, évente több alkalommal találkozom a helyi nagyobb cégek vezetőivel, akikkel megbeszéljük az aktuális helyzetet.

 

   A megye jelentősebb települései között Mohács gazdasági helyzetét az átlagosnál jobbnak minősíti Pálinkás István, a kamara mohácsi elnöke, aki a szerint azonban a szolgáltatóipar és az idegenforgalom területén még van mit javulnia a Duna-parti városnak.

 - A város jelenlegi gazdasági helyzetének értékelését a vállalkozóktól kapott információk, az évzáró testületi információk, a polgármester úrral személyesen folytatott beszélgetések valamint a közzétett adatok alapján lehet több oldalról megvilágítani, ezért természetesen bizonyos fokú ellentmondásos értékelések is adódhatnak. Összességében a megye jelentősebb települései között városunk gazdasági helyzete az átlagosnál jobbnak minősíthető. Vannak nagyvállalatok, amelyek tiszteletre méltó eredménnyel szerepelnek a megyei TOP 100-as lista első részében és országos viszonylatban is elismerést érdemelnek. Vannak azonban olyanok is, amelyek nehezen birkóznak a jelen gazdasági körülményekkel. A kis- és középvállalkozások közül említhetek néhányat, amelyek világviszonylatban is jelentősek, és fejlődésük - elsősorban a saját szellemi tőkéből adódóan - töretlennek mondhatók. Sajnos azonban többen vannak azok, amelyek a megszűnés határán kínlódnak, mint azok, amelyek elégedettek az elmúlt év teljesítményével.

  Környékünkön sajnos nem tapasztalható jelentősebb előrelépés a szolgáltatóipari szektorban, az építőipari élénkülés nem érzékelhető számottevően. A turisztikai, idegenforgalmi ágazatban ugyan tapasztalható némi elmozdulás, azonban ezen a területen még jelentős munkát kell elvégezni a kézzelfogható eredmények elérése érdekében!

  A város ipari parkjában, az iparfejlesztésben érzékelhető a felfelé ívelő tendencia. Az iparterület fejlődése ugyan nem kirobbanó, azonban töretlenül növekvő. Ezt tapasztalhatjuk az ipari parki igények vizsgálatakor is. Az ipari park fejlesztésére folyamatos az igény. A korábbi évektől eltérően a nagyobb területű, magasabb építésű csarnokok iránt mutatkozik kereslet.

  - Az ön meglátása szerint milyen lehetőségek kínálkoznak a gazdaság fejlesztésére 2015-ben? 

 - A közeljövő jelentős iparfejlesztési lépései közül kiemelendő az ipari parkban épülő, országos viszonylatban is említendő új vágóhíd. A kivitelezés már megkezdődött, a város és vonzáskörzetének vállalkozásai reménykednek abban, hogy a munkálatok során a részükre is jut feladat. Ugyancsak élénkítő szerepet tölthet be a tervezett közforgalmú kikötő létesítése a városhoz tartozó Duna-part szakaszon. A három hajóállásos kikötő tervei már elkészültek, várjuk a pályázat pozitív elbírálását és a kivitelezés megkezdését. Ezek a beruházások természetesen nem fejeződnek be 2015-ben, azonban reményeink szerint a helyi vállalkozásokra ható pozitív hatásuk már ebben az évben is érezhető lesz. A szolgáltatások egy részének élénkülését segítheti a közeljövőben épülő új vásárcsarnok valamint a helyi piac felújítása is.

  A turisztika, idegenforgalom fejlesztése érdekében a város egy kiránduló hajót kíván forgalomba állítani. Ide csatlakozhatnak a tervezett öko-, vízi- és kerékpárturizmus fejlesztéséhez indítandó programok is. Az ipari parkban lezajló beruházások eredményeként több száz új munkahely létesítését várjuk. A megvalósítás előtt álló jelentős mohácsi beruházásoknál nyilvánvalóan nem kis szerepet játszott a város geopolitikai helyzete, a szükséges infrastruktúrával ellátott ipari övezet, továbbá a tágabb környezetben meglévő kvalifikált munkaerő. Ezt tovább erősítheti a városban működő szakmunkásképző iskola, amely képes gondoskodni a megfelelő szakirányú képzések lebonyolításáról, szakemberek biztosításáról.

 - Miben tudja támogatni a várost a gazdaság élénkítése érdekében a kamara?

 - A kamara segíti a vállalkozások és az önkormányzat kölcsönös tájékoztatását a felek aktuális igényeinek figyelembe vételével. Tagjainkat, a környezet vállalkozásait folyamatosan friss információkkal látjuk el, emellett természetesen a kamara általános szolgáltatásait, segítségét ugyanúgy megkapják a mohácsi irodában, mint bármelyi másik kamarai irodában a megyében.

 - Milyen konkrét akciókat, rendezvényeket, aktivitásokat terveznek megvalósítani 2015-ben Mohácson?

 - Számos olyan rendezvényt tartunk, amelyeken a vállalkozások az önkormányzat, a hivatalok és más szervezetek képviselőtől közvetlenül értesülhetnek az aktualitásokról, az érdeklődésre számot tartó folyamatokról. Tervezzük egy olyan konferencia megszervezését, amelyen térségünk önkormányzataival együttműködve a Duna gazdasági hasznosításának lehetőségeit vizsgáljuk, akár régiós szinten is.

 

A turizmus a fő húzóágazat Siklós és térségében, de az önkormányzat számít az ipari vállalkozásokra is, ezért ipari park kialakítását tervezik – foglalja össze röviden Balázs Csaba, Siklós alpolgármestere a város és térség gazdasági jellemzőit.

 - Nincs könnyű helyzetben a város, hisz a rendszerváltáskor szinte valamennyi üzem és gyár bezárt. Sajnos azóta sem telepedett meg olyan számban vállalkozás és gazdálkodó szervezet, ami pótolta volna azokat. Jelenleg a város legnagyobb foglalkoztatója a saját intézményhálózata. Földrajzi fekvéséből és elsősorban történelmi múltjából adódóan ez érthető, mert Siklós mindig is járási központ szerepet töltött be, így az intézmények is itt koncentrálódtak. Ezért is tartjuk fontosnak, hogy a folyamatos fejlesztések révén új vállalkozások induljanak, amelyek a munkahelyteremtést segítik. Tavaly decemberi ülésén úgy döntött a testület, hogy a város külső övezetében - ahol jelenleg is vannak prosperáló vállalkozások - területet vásárol, hogy ott ipari parkot alakítson ki illetve bővítsen. Természetesen ez nem lesz egyszerű feladat, mert az autópályától messzebb vagyunk, mint Mohács, Bóly vagy Pécs, ezért nekünk olyan megoldásokon kell gondolkodnunk, amik érdekeltté teszik a vállalkozásokat a letelepedésben. Ezen folyamatosan dolgozunk.

 Vannak nagyon jól működő helyi vállalkozások, egyik-másik már a nemzetközi piacon is jelen van. Viszont a helyi cégek jelentős hányada vegetál vagy forrásgondokkal küzd, nem mindenki számára elérhetők a pályázati források vagy a kedvezményes hitelek. A megyének mindenképpen katalizátor szerepet kell betöltenie, hogy helyzetbe hozza városait, településeit.  Természetesen nem a megyétől várjuk a megoldást a problémáinkra, eddig 25 projektjavaslatot nyújtottunk be a megyének, melyből öt felkerült az indikatív projektlistára.

- Milyen lehetőségek kínálkoznak a gazdaság fejlesztésére 2015-ben Siklóson?

 - Mindenkit a fejlesztési lehetőségek érdekelnek. Közösen gondolkodunk és konzultálunk ebben a város vállalkozóival, gazdasági szakemberekkel és politikusokkal egyaránt. A 2004-ben megkezdett fejlesztési programot szeretnénk aktualizálni, fókuszálva a turisztikai fejlesztésekre. Mára megújult a vár, elkészült a megye egyik legjobb fürdője, új szállodánk lett, korszerűbbé, élhetőbbé vált történelmi belvárosunk. A fürdő hatására több családi vállalkozás szálláshely kialakításával reagált, az aktív turizmus szerelmeseinek állandó programokat biztosítanak a helyi vállalkozások. Biztos vagyok benne, hogy a további fejlesztések növelni fogják a vállalkozó kedvű siklósiak számát. Épített örökségünkben, mint például a várban, a dzsámiban illetve a Máriagyűdön található kegyhelyben óriási potenciál van. Emellett más erősségeink is vannak, ezeket csak akkor tudjuk élvezni és mindenki örömére hatékonyan működtetni, ha támogatni is tudjuk őket.

- Milyen rövid- és hosszú távú gazdaságfejlesztési stratégiája van Siklósnak?

 - Most kell megújítanunk a város 2004-2015-ös fejlesztési programját, amihez nagyon jó lehetőség kínálkozik a Belügyminisztérium által felkínált segítség, az ún. Integrált Településfejlesztési Stratégia igénybevételével. A 2004-ben indult turisztikai fejlesztési folyamatot kívánjuk folytatni szállásfejlesztéssel, programfejlesztéssel és az ezekhez kapcsolódó infrastruktúra-fejlesztéssel.

- Milyen anyagi források állnak rendelkezésre a gazdaságfejlesztésre?

 - Arra mindig ügyeltünk és ügyelni fogunk, hogy legyenek forrásaink a fejlesztésekhez. Elsősorban a pályázati forrásokra gondolok. Jelenleg fut a vár rekonstrukciójának III. üteme, ezen kívül több kisebb projekt megvalósítása is zajlik.  A közeljövőben kezdődik a város közvilágításának korszerűsítése, ebben a ciklusban indul az úgynevezett váralja projekt is, ami kiemelt prioritással bír.

- Kivel, milyen partnerekkel működik együtt a város a gazdaság élénkítésének érdekében? Milyen területeken valósul meg együttműködés a kamarával?

 - Hosszú lenne felsorolni, hogy kivel és milyen partnerekkel működünk együtt a gazdasági élénkítés tekintetében. Gyakorlatilag ez folyamatosan bővül, változik és formálódik a mindenkori helyzetnek megfelelően. A kamara helyi irodájával kitűnő kapcsolatot ápolunk. Én magam az iroda vezetőjét már több mint 10 éve személyesen is ismerem és több közös projektben is dolgoztunk együtt. A helyi kamara segít a vállalkozóknak a pályázatfigyelésben, a források felkutatásában és képzésekben egyaránt. Remélem, hogy ez a kölcsönös és jó együttműködés még legalább tíz évig, de még tovább is eredményes és gyümölcsöző lesz mindannyiunk számára.

 

  Dr. Kovács Tibor, a kamara siklósi városi elnöke nem látja optimistán a turizmus és a szőlészet-borászat által meghatározott térség idei évét.

- Siklós térségének gazdaságát jelentősen meghatározza a turizmus illetve az ahhoz kapcsolódó tevékenységek. A termelőipar nem igazán jellemző, talán a villányi borgazdaságokat említhetem, de ők is nagyjából elérték a teljesítőképességük felső határát, a területen várhatóan már nem terem a mostaninál nagyobb mennyiségű bor. A borászok abban gondolkodnak, hogy a feldolgozóipar felé fordulnak, a bortermelés különböző származékait az élelmiszeriparban hasznosítják, pl. a szőlőmagolaj további feldolgozása. Egy-két cég már el is kezdte e termékek előállítását, sikerrel, hiszen ez egy stabil piac, nemzetközi igényekkel, de akik a belföldi piacra dolgoznak, azok számára nem lesz könnyű az előttünk álló év. A turizmusban nagy robbanásra nem számítunk, hiszen az elmúlt évben is 5-10%-kal csökkent az átlagos kihasználtság a régióban.

  Sajnos, egyértelműen kijelenthető Siklós és térségéről, hogy nem rózsásak a 2015-ös kilátások. Már csak azért sem, mert jelentősen emelkedni fognak a költségek - amit minden vállalkozó megérez -, akár az iparban, a kereskedelemben vagy a mezőgazdaságban dolgozik. Ehhez jön a minimálbérek emelkedése, ami hat a műszakpótlékokra, növekszik az utazási költség. A térség húzóágazata a turizmus, a vendégforgalom több mint 80%-a belföldről érkezik, ezért az euróárfolyam-változás nem hoz többletet. Az idegenforgalom tavaly nyitott az orosz piac felé, de ez az orosz belpolitikai és gazdasági okok miatt várhatóan vissza fog esni. A belföldi piaccal kapcsolatban vagy stagnálásra látok esélyt vagy arra, hogy tovább csökken a szállodák forgalma. Összességében úgy vélem, hogy sokkal nehezebb lesz a cégeknek 2015-ben, mint tavaly, mert újabb piacokat már nem nagyon tudnak megszerezni.

- Az ön meglátása szerint milyen lehetőségek kínálkoznak a gazdaság fejlesztésére 2015-ben a térségben?

 - Mindenképpen összefogásra lenne szükség az egyes gazdasági ágakon belül is: a régiót tekintve egy nagyon erős lobbi tevékenységet kell folytatni a kormányzat felé. Fontos lenne a cégek összefogása is, főleg a turizmusban, hogy az egész régió egy egységes piacként jelenjen meg. Ez idáig még nem nagyon sikerült.

 - Miben tudja támogatni a várost a gazdaság élénkítése érdekében a kamara siklósi irodája? Milyen területeken, kikkel valósul meg együttműködés e cél elérése érdekében?

 - A kamara helyi irodája szorosan együttműködik az önkormányzatokkal és a vállalkozásokkal is. A siklósi régió polgármesterei nyitottak a kamarával való kapcsolatra, jó példa erre a siklósi önkormányzat, amely meghívta a kamara képviselőit a helyi adókat tárgyaló közgyűlésére. Emellett nemcsak az önkéntes kamarai tagokkal jó a kapcsolatunk, hanem a többi vállalkozással is, hiszen ők is látogatják az általunk szervezett rendezvényeket. Az ajtónk bárki számára nyitva áll, információval, tájékoztatással állunk az érdeklődők rendelkezésére. Kamarai tagjaink pedig mindazt a szolgáltatási csomagot igénybe vehetik, amit a kamara kínál információban, háttértámogatásban, pályázati kérdésekben, oktatásban, továbbképzésekben, a szakképzéseket tekintve, a gyakorlati helyek vonatkozásában. Nagyon széles körben segíti a kamara a vállalkozókat.

- Milyen konkrét rendezvényeket, akciókat, aktivitásokat terveznek megvalósítani Siklóson?

 - 2014-ben rendeztünk egy olyan turisztikai konferenciát, amelynek témája a „hol vagyunk és a hogyan tovább” volt. Ezen kiderült, hogy bizony még mindig hiányzik az összefogás. Mind a szervezeti háttér, mind az, hogy ne legyenek párhuzamosságok és felesleges pénzkidobás, hanem fogalmazzunk meg egy célt és azért mindenki tegyen meg mindent, ami tőle telik. Most azt tapasztalom, hogy nagyon sok esetben párhuzamos tevékenységek folynak, működnek szervezetek anélkül, hogy összehangolnák az elképzeléseiket, a tevékenységeiket. A pénzügyi források kérdése pedig egy másik önálló témakör, ki honnan tud pénzt szerezni ahhoz, hogy megvalósítsa az elképzelését. Valószínű, hogy idén is megszervezzük a tavalyi konferencia folytatását, éppen Villány polgármestere kezdeményezte ezt, mert függetlenül attól, hogy más jellegű iparra is szükség lenne a régióban, azért ennek a területnek a gazdasága mindig is a turizmus alapjain működött.

 

 A helyi értékekre, a turizmus fejlesztésére, a mezőgazdasági jellegre is építkezik a „kisváros” újonnan megválasztott polgármestere, dr. Vass Péter, aki Szigetvár gazdasági fejlődésében számít a kamara helyi elnökségének együttműködésére. Először a város jelenlegi gazdasági helyzetének elemzésére kértük a polgármestert.

 - Szigetváron nagy jelentősége van a feldolgozóiparnak, meghatározó jövedelemforrást jelentett a szigetvári konzervgyár és cipőgyár. A privatizáció következtében a nagyobb cégek széthullottak és több kisebb cégként folytatták feldolgozóipari tevékenységüket. A város térsége kedvező adottságokkal rendelkezik a mezőgazdaság számára, nagy szerepe van a növénytermesztésnek, míg az állattenyésztés visszaszorulóban van. A vállalkozási aktivitás messze elmarad a megyei és az országos átlagtól.

 Városunkban a legnagyobb jelentőségű a feldolgozóipar, feljövőben van a fafeldolgozás és a hordógyártás, fokozatosan létrejött egy városi ipar, mely azonban még mindig a feldolgozóiparra épül. Jelentős vállalkozás az autóiparba is bedolgozó helyi cég, amely tavaly 90 főt foglalkoztatott pályázati források bevonásával, 2015-ben pedig további 60 ember foglalkoztatását tervezi. 

  Számottevően csökkent a kereskedelmi üzletek száma az elmúlt években a városban. A vendéglátás kínálata kissé szűkös, hiányoznak a belvárosi éttermek és kávézók. A kereskedelmi szálláshelyek és férőhelyek száma viszonylag alacsony, azonban a gazdasági válság okozta csökkenés után 2011-re a férőhelyek száma majdnem 200-zal emelkedett. A turisztikai szolgáltatások kínálata nem megfelelő, hiányoznak az ajándékboltok, az idegen nyelven beszélő szolgáltatók, ez jelentős hátrányt jelent turisztikai szempontból.

 Tavaly novemberben eljuttattunk az önkormányzat fejlesztési elképzeléseit a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programra (TOP) vonatkozóan a Baranya Megyei Önkormányzat részére. A projektötletek a város élhetőbbé tételét, belső infrastruktúra fejlesztését szolgálják.

 -  Milyen lehetőségek kínálkoznak a gazdaság fejlesztésére 2015-ben?

 - Szigetvár Város Önkormányzata a város fejlődése szempontjából kulcsfontosságú fejlesztések megvalósítását tervezi 2015-ben TOP, KEHOP pályázati források bevonásával, a kis- és középvállalkozói szektor együttműködésével, a gazdaság szereplőivel. Ezek a helyi erősségekre építenek, úgymint a munkaerő-tartalékra, a megújuló energiapotenciálra, a városi adópolitikára, a meglévő ipari kultúrára, a meglévő és potenciális ipari területekre, a jó logisztikai pozícióra, a működő szociális és egészségügyi ellátórendszerre, a gyógyvíz és a gyógyhelyi minősítésre valamint Szigetvár és térsége természetes és épített környezeti értékeire.

  - Van-e rövid-és hosszú távú gazdaságfejlesztési stratégiája a városnak?

 - Önkormányzatunkszerződést kötött a pécsi székhelyű MSB Zrt-vel a Fejlesztési Koncepció, Integrált Városfejlesztési Stratégia elkészítésére vonatkozóan. Jelenleg folyamatban van a Fejlesztési Koncepció véleményezése, elfogadása. Az MSB Zrt. összeállította a város Gazdaságfejlesztési Stratégiáját a 2014-2030 közötti időszakra vonatkozóan. A Gazdaságfejlesztési Stratégia jóváhagyása, véleményezése szintén folyamatban van, ez határozza meg a tervezési időszakra vonatkozó stratégiai és operatív célokat. Ezek: Szigetvár logisztikai-kereskedelmi központtá fejlesztése, a város megújuló energiapotenciáljának kiaknázása, nagyfoglalkoztatók Szigetvárra vonzása és integrálása a lokális gazdaságba, vonzó települési környezet kialakítása, magas minőségű települési közszolgáltatások biztosítása, Szigetvár mint turisztikai desztináció fejlesztése, a helyi termékek és termelők megerősítése és a szociális-, illetve közfoglalkoztatás rendszerének továbbfejlesztése.

 - Milyen anyagi források állnak rendelkezésre a gazdaságfejlesztésre?

 - A már említett projektötleteket pályázati források bevonásával (pl. TOP) kívánjuk megvalósítani. Jelenleg folyamatban van a szigetvári vár mint turisztikai attrakció DDOP forrásból történő fejlesztése, illetve KEHOP pályázati forrásból támogatott ivóvízminőség-javító program megvalósítása.

 - Kivel, milyen partnerekkel működik együtt Szigetvár önkormányzata a gazdaság élénkítésének érdekében? Milyen területeken valósul meg együttműködés a kamarával?

 - Szigetvár Város Önkormányzata szorosan együttműködik a kamarával, a helyi gazdaságot érintő döntések meghozatala előtt kikéri annak véleményét. Önkormányzatunk tárgyalásokat kíván folytatni azon befektetőkkel, akik vállalkozásaik révén munkahelyet kívánnak teremteni a városban élők számára.

 

- Szigetvár gazdasági komoly gondokkal küzd. Ebből a helyzetből csak az önkormányzat, a kamara és a vállalkozások összefogásából lehet kikerülni. Ma az összefogás elsősorban politikai okokból várat magára. Mindenesetre üdvözöljük a polgármester úr azon törekvését, hogy a város és a gazdaság fejlesztési munkájában támaszkodni fog a hely vállalkozásokra és testületükre, a kamarára – mondja Horváth László, Szigetvár városi kamarai elnöke.