Üdvözöljük a

Innováció = Jövő | Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara

honlapján!

-

Innováció = Jövő

Szerző: N.T. | 2015. május 6.

Az országos kamarai innovációs rendszer és az Enterprise Europe Network nemzetközi aktivitásai mellett a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara igyekszik a helyi vállalkozási igényeknek megfelelően szakmai tanácsadásokat nyújtani, innovatív projektek elindulását segíteni. A közeljövőben indul a Fejlesztők Fóruma, amely remek terepe lesz a kkv-k innovációs fejlesztései egyeztetésének. A kamara folyamatosan együttműködik az egyetemmel az Innovációs Paktum alapelvei mentén és egy pályázati program, a Tudáspark keretében. Ez utóbbi célja az egyetemi KFI-rendszer dinamizálása, a kutatói projektek ipari felhasználásának elősegítése és nemzetközi piacok teremtése.

 Áman Mihály, a kamara innovációs alelnöke folytatja a sort, hogy még milyen tevékenységet végeznek az innováció területén:

- H2020 pályázati tanácsadást tartunk, az immáron beadott baranyai H2020 SME Instrument segítségével. Iparjogvédelmi központunkban heti 2-3 tanácsadást indítunk szellemi eszközmenedzsment, iparjogvédelem témákban a helyi cégek számára. Aktívan dolgozunk az egyre nehezebb makrokörnyezet és a folyamatosan romló baranyai gazdasági helyzet mellett. Az innovációs fejlesztések alapja egy megbízható és prosperáló gazdasági ökoszisztéma, amely sajnos Baranyában már évtizede hiányzik. A kkv-k helyzete nehéz, az innovációs fejlesztések sokszor szükségességük ellenére is a döntési rangsor hátulján helyezkednek el, de a kamara és az innovációs csapat - kiegészítve a testületi tagvállalkozásokkal - töretlenül dolgozik a helyi kutatás-fejlesztés eredményességének javításán.

- Milyen a vállalkozások aktivitása az innovációt tekintve? Melyek a buktatói ennek a tevékenységnek?

- Ha a gazdaságfejlesztés eszközeit és területeit egy piramisban ábrázolnánk, akkor a legszélesebb rész a szakképzés lenne, hiszen majdnem minden vállalkozást érint, viszonylag egyszerűek a szempontok és keretek, a második sorban a kereskedelemfejlesztés és az exportösztönzés és legfelül a legtudásintenzívebb terület, az innováció helyezkedne el. Az innováció, a KFI tevékenységek összetettek, mechanizmusaikat tekintve komplexek, hatásuk nem azonnali. KFI tevékenységet kezdeni tőke, kreativitás nélkül nem lehet. A vállalkozások jelentős része fejleszt, még ha nem is a technológiai innováció területén. A fejlesztés szerves következménye a fejlődni akarásnak, az örökös vállalkozói attitűdnek, amely a hatékonyság és a magasabb árbevétel célokat követi.

 Baranyában a kamara látókörében 100-200 olyan kkv van, amely fejleszt, technológiai és/vagy szolgáltatás innovációt végez. Ők vagy tudásintenzív ágazatokban dolgoznak, vagy versenyképességük alapjaként kezelik az innovációt. Ezt a vállalkozói kört a kamara igyekszik szolgáltatási rendszerével támogatni, sok esetben a PTE bevonásával.

 Fontos felhívni a figyelmet egy általános, a helyi innovációt érintő kérdésre. A helyi egyetemi innovációs fejlesztések évtizede az orvosi területre fókuszálnak, amelynek helyben a kkv-bázisa rendkívül szűk, így a helyi gazdaságélénkítésben játszott szerepe is csekély. Meg kell próbálni a helyi adottságokra épülő kutatás-fejlesztési stratégia mentén a helyi projektekre fókuszálva operatív tevékenységeket kezdeni a gépipar, elektronikaipar, ICT, kreatív ipar és környezetipar bázisán is. Az említett ágazatok helyi kkv-bázisa erős, a kutatási projektek indítása élénkíti a helyi kkv-k gazdasági tevékenységét is.

  Saját cégem példájára alapozva azt mondhatom (a Tegavill Kft. - amelynek vezetője vagyok - 2014-ben Innováció Nagydíjas lett), hogy minden fejlesztéshez rendkívül komoly szakmai és fejlesztési tevékenységet kellett végezni, amelyből mi is és más cég is sokat tanulhat. A munkaszervezés, az innovációs vállalati kultúra, a fejlesztési mikrokörnyezet, a kreativitás mind-mind szükséges előfeltétele egy sikeres innovációnak. A lényeg pedig a piac. Az a fejlesztés, amely nem társadalmi szükségletet támogat és elmarad a piaci bevezetése, az nem fejlesztés (ha a pályázati és a vállalkozói szempontokat tekintjük). Egy cég a kutatás-fejlesztési tevékenységét is árbevétellel, új piacokkal, export-tevékenységgel méri. Itt jegyezném meg, hogy a megye innovációs szempontból erős, hiszen ebben az évben a Strauss Metal Kft. is Innovációs Nagydíjat nyert el.

- Az Innovációs Bizottság milyen megoldási javaslatokat fogalmazott meg az innovációs tevékenység élénkítésére?

- Az innovációval, KFI rendszerrel kapcsolatos vállalkozói nehézségeket és problémákat évek óta elemezzük. A legfontosabbak és megoldási javaslataink:

 1. Az innováció alapja az ötlet. Egy ötlet kidolgozása – termék és/vagy szolgáltatás gyártása (akár prototípus) és piaci bevezetése forrásokat igényel. A források hiányoznak. Az uniós és hazai pályázati források a piaci bevezetésig tudják segíteni az ötletgazdát, a piaci bevezetés előtt a projektek megtorpannak. A kockázati befektetők nem segítik a korai stádiumban lévő ötletek piacra vitelét. Nincs jelenleg igazán működő magvető tőke Magyarországon, a banki hitel – kockázati tőke nehezen elérhető a kkv-k számára. Célkitűzés lehet a hazai tőkén alapuló finanszírozási rendszer kialakítása.  A Széchenyi Kártya sikerére alapozva egy Innovációs Széchenyi Kártya kialakítása javasolt (prioritásoknak megfelelő feltételrendszerrel és adminisztrációs háttérrel).

 2. A kiemelkedő innovációk jelentős része start-up vállalkozásoktól érkezik. Vállalkozások indulását kell segíteni, akár (2-3 éves) adókedvezménnyel, bér- és járuléktámogatással, kedvező hitelkonstrukciókkal. Célkitűzés: 3 éves adókedvezmény rendszer bevezetése az ötlettel rendelkező start-up vállalkozásoknak.

 3. Hazánkban az innováció alapvető szervezeti kultúrája is hiányzik. A vállalkozások és egyetemek is a szellemi eszközeik értékelése nélkül dolgoznak, ami nemcsak a cégértéket csökkenti, de az ötletek rendszerezésének hiánya okán veszteségeket okoz. Szükséges szellemieszköz-menedzsment bevezetése és a szellemi javak értékelése során a Basel3-as elvek mentén a hazai pénzügyi rendszer bevonásával az értékelt és könyvekben is megjelenő szellemi eszközök piaci bevezetését segítő kockázati tőke – hitel – pénzügyi finanszírozás bevezetése és elterjesztése. Célkitűzés: törvényi háttérrel működő szellemieszköz-menedzsment rendszer(ek), amelyek szellemi eszköz portfóliókat képeznek.

4. Az egyetemek ipari fókuszú KFI tevékenysége gyenge. Célkitűzés: Dinamizálni szükséges az egyetemek technológia-transzfer tevékenységét, ipari fókuszúvá kell alakítani. Közös egyetemi-kamarai innovációs cégeket kell létrehozni, ahogy ezt a PBKIK és a PTE is tervezi.

- A kamara miként, miben tudja támogatni a vállalkozások innovációs tevékenységét?

- Az innovációs osztályon évente közel 300 ügyfél számára nyújtunk innovációs, forrásokkal kapcsolatos tanácsadást. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara országos innovációs rendszerét is segítjük, fejlesztjük, ezzel országos tapasztalatokra és fókuszra szert téve.

 Innovációs osztályunk saját erőforrásaival, valamint hazai és uniós források segítségével a megyei és régiós innovációs potenciált erősíti és fejleszti. Számos K+F+I szolgáltatással, gazdaságfejlesztő tevékenységgel állunk a vállalatok rendelkezésére, úgy mint: szellemitulajdon-védelem, szellemi eszköz menedzsment, technológiai auditok és technológia transzfer, nemzetközi szintű technológiai profilok készítése ötletekre/kutatási eredményekre, és azok piaci hasznosításának segítése (az Enterprise Europe Network több mint 50 országban 600 irodával rendelkezik). Emellett forráskutatás és tanácsadás, pályázati partnerkeresés, Fejlesztők fóruma: „innovátorok” közösségének kialakítása, klaszterek létrehozása és fejlesztése, rajtuk keresztül piaci információk elemzése és továbbítása valamint hazai és uniós innovációpolitika és kezdeményezések elemzése, véleményezése, közreadása is szerepel tevékenységeink között. E szolgáltatások mellett segítünk pályázatok felkutatásában, megoldást kínálunk a vállalkozások energiaköltségeinek csökkentésére (energiaközösség szervezése), szellemitulajdon-védelmi info pontot működtetünk, folyamatos tájékoztatást adunk a környezetvédelmi jogszabályok változásáról (fórumok, hírlevelek). Közbeszerzési referens és egyéb tanfolyamokat szervezünk, újraindítottuk a régiós innovációs díj és megvalósítható ötletek pályázatát. Jelenleg is bővítjük a klaszterek innovációs portfólióját bemutató honlapot, továbbá nemzeti innovációs portfóliót építünk. Menedzsment szolgáltatást biztosítunk a Dél-Dunántúli Gépipari Klaszternek és a Magyar Környezettechnológiai Gyártó és Fejlesztő Klaszternek, segítjük további klaszterek elindulását. Közreműködésünkkel valósult meg az Önindító és a Bekapcsoló program a munkanélküliek vállalkozóvá válásának segítése érdekében. Design és Formatervezési klubot, munkavédelmi klubot működtetünk. Ezek mind-mind fejlesztő fórumok, ahol a cégek egymással is megismerkedve bővítik tudásukat.

 - Milyen forráslehetőség kapcsolható az innovációs tevékenységhez, ennek megszerzéséhez tud-e segítséget nyújtani a kamara?

 - Jelenleg a H2020 EU programban találnak a cégek KFI tevékenységet segítő forrásokat. A hazai GINOP fejlesztési csomag elindulása őszre várható.

- Milyen lehetőségek kínálkoznak a következő uniós pályázati ciklusban a baranyai vállalkozások számára innovációs tevékenységük támogatására?

- A közeljövőben is megjelenő források, EU-támogatások egyik legfontosabb alapelve a partnerség lesz, tehát mind a vállalkozások, mind a kutatási és tudásközpontok (egyetemek) egymásra lesznek utalva a források megszerzését tekintve. Olyan pályázati programokkal lehet pályázni, amelyekben a partnerek közösen hajtanak végre valós piaci szempontból is mérhető KFI tevékenységet. A kamara segíti a partnerségek létrehozását, közös innovatív projektek alapítását és menedzselését.

 

 

Horizont 2020 finanszírozási program

 

A Horizont 2020 (H2020) az Európai Unió finanszírozási programja, amelynek keretében támogatást nyújt a tagországok számára, hogy elérjék a közösen kitűzött stratégiai célokat, illetve megőrizzék Európa versenyképességének vezető szerepét. Az Európai Unió a jelenlegi támogatási időszakban (2014-2020) kiemelten fontosnak tartja a kkv-k támogatását, ezért számukra kedvező, több pillére épülő lehetőségeket kínál a H2020 programban. A H2020 az Unió kutatás-fejlesztési és innovációs politikáját tehát a következő 7 évben meghatározó program, amely minden eddiginél nagyobb, közel 79 milliárd eurós költségvetéssel gazdálkodik.

Milyen területekre fókuszál a H2020?

A H2020 három kezdeményezést (FP – Kutatási Technológiafejlesztési és Demonstrációs Keretprogram; CIP – Versenyképességi és Innovációs Keretprogram; EIT – Európai Innovációs és Technológiai Intézet) foglal magában és a korábbi keretprogramoknál egyszerűbb adminisztrációt, valamint új, innováció-orientált szemléletet vezet be. A Horizont 2020 program kiválósági alapon, nemzetközi versenyben, közvetlenül Brüsszelből elnyerhető pályázati forrásokat jelent, vagyis a rendelkezésre álló pénzügyi keretből mindegyik tagállam annyit hasznosít, amennyire képes.

A pályázatok brüsszeli elbírálásánál döntő szempont a kiválóság, a magas szakmai szintű és jól menedzselt konzorcium, illetve az uniós szinten is mérhető hatás.

Melyek a H2020 program fő pillérei?

1. Kiváló tudomány - az EU-nak a tudományos kiválóság terén világviszonylatban betöltött vezető szerepének megerősítését célozza.

2. Vezető ipari szerep - Európa vezető szerepét hivatott megalapozni a kutatás-fejlesztés és innováció területén, amit a kulcsfontosságú technológiák támogatásával, a tőkéhez való szélesebb körű hozzáférés biztosításával, valamint a kis- és középvállalkozások segítésével terveznek elérni.

3. Társadalmi kihívások – az Európa egésze számára kihívást jelentő társadalmi kérdések megoldásához kíván hozzájárulni az egészségügy, élelmezésbiztonság és fenntartható mezőgazdaság, az energia, a közlekedés, az éghajlatváltozás és környezetvédelem, valamint az inkluzív, innovatív és biztonságos társadalmak területein.

Mit kell tudni a KKV eszközről (SME Instrument), mint pályázati lehetőségről?

A KKV eszköz, mint a H2020 keretprogram új elemének fő célja, hogy az ötlettől egészen a piacra vitelig támogassa egy projekt megvalósítását.

A támogatás három fázisban történik:

1. fázis: „Az ötlet” - innovatív elképzelés és megvalósíthatósági tanulmány elkészítése (50 000 € átalánytámogatás)

2. fázis: K+F tevékenység, demonstráció, piaci minta elkészítése (0,5 millió-2,5 millió € támogatás, 70% intenzitással (kivéve Health – Egészség/orvoslás – felhívás alatti KKV eszköz, ott: 100 %)

3. fázis: Piacosítás (coaching, mentoring, tréningek)

 

 

Az innovációval emelkedhet ki egy cég a többi hasonló közül

 

A komplett gyengeáramú rendszerek tervezésével és kivitelezésével foglalkozó pécsi RG Net Kft. innovációs tevékenysége sokoldalú: dolgoztak már információközvetítő projekten, ún. embertest szkenner kabinon, de kifejlesztettek egy olyan egyedi megoldást, amely mikrohullámú illetve műholdas adatátvitellel működtetett rendszerek alternatív energiával történő üzemeltetését teszi lehetővé. Elnyerték a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Innovációs Díját is. Herbály István ügyvezető azt mondja, az innováció az RG Net alapításától kezdve meghatározza a cég mindennapjait.

- Már akkor volt olyan fejlesztésünk, mely egyedülálló volt az országban (vezeték nélküli beruházás-megfigyelő kamera), azóta pedig eljutottunk oda, hogy a cég bevételeinek 90%-a a K+F+I projektekből származik. Az innovációt széleskörűen értelmezzük, így nem csak a fejlesztő cégünk, hanem például a műholdas internetet szolgáltató RG NetWorks is innovatív a maga területén. Rajta kívül senki nem tud Magyarországon 100%-os lefedettséget biztosítani, ő rendelkezik egyedül ezzel a technológiával, melyet elsőként hozott be az országba.

- Milyen tapasztalatokról tud beszámolni az innovációs tevékenységet illetően? Milyen nehézségekbe ütközik?

- Éveken keresztül nagyon jó finanszírozási forrást biztosított a fejlesztésekhez a cégek innovációs járuléka. Amióta megszűnt ennek a saját célú felhasználása, és ezzel egy időben a K+F pályázatok is szinte eltűntek, érezhetően nehezebb a partnereket rávenni arra, hogy innovációba fektessék pénzüket.

 - Miért fontos egy vállalkozás életében az innováció?

- Az innováció biztosíthatja a folyamatos versenyelőnyt a konkurenciákkal szemben, ez nyújthatja azt a pluszt, amellyel egy cég kiemelkedhet a többi hasonló közül. Mivel mindenki ki szeretne tűnni, így aki nem folytat innovációs tevékenységet, az előbb-utóbb lecsúszik.

- Kitől, mitől számíthat segítségre, támogatásra az innovátor vállalkozás?

- Azt gondolom, hogy a PBKIK nagyon erős innovációban, országos kamarai szinten is ismert és elismert ez irányú tevékenysége. Ennek megfelelően mind az innovációs osztály, mind az innovációs bizottság támogatni tudja az innovatív vállalkozásokat, ha hozzájuk fordulnak. Pályázati lehetőségek minden bizonnyal lesznek ebben a témában, de ezekről egyelőre csak annyi információ van, hogy mindig egy hónappal későbbre ígérik a megjelenésüket.

- Ön lett a kamara Fejlesztők fórumának vezetője. Mivel foglalkozik ez a csoport, kik lehetnek a tagjai és miért érdemes csatlakozni hozzá?

 - A Fejlesztők Fóruma egyértelműen a piacot és a piac fiatal szereplőit célozza meg, azokat, akik valóban tenni szeretnének valamit saját ötletük megvalósítása, piacra vitele érdekében. Akinek ilyesfajta gondolat jár a fejében - és még az sem kell, hogy önkéntes kamarai tag legyen -, annak várjuk a jelentkezését, ha hasonló gondolkodású emberekkel szeretne megismerkedni, projekteket generálni, tapasztalatokat szerezni, megosztani. Már első alkalommal is szeretnénk érdekes programmal bemutatkozni, és a további tervek is ambiciózusak.

 

 

Kutatáshasznosítás és technológia-transzfer a PTE-n

 

 A Pécsi Tudományegyetem a magyarországi felsőoktatási intézmények sorában az elsők között ismerte fel, hogy az egyetemi tudásvagyon hatékony azonosítása, védelme és piacra juttatása érdekében szükség van egy saját technológia-transzfer szervezet felállítására. Ennek eredményeképpen alakult meg 2005-ben a PTE-n a Kutatáshasznosítási és Technológia-transzfer Központ.

- Küldetésünk, hogy egyetemünk tudásbázisát hatékonyan bekapcsoljuk az innovációs folyamatokba, ezáltal a kutatás-fejlesztési eredmények, találmányok a gazdaság és a társadalom számára valódi értéket képviselő innovációkká válva hasznosuljanak – foglalja össze Kottászné dr. Vass Orsolya, a Pécsi Tudományegyetem Kutatáshasznosítási és Technológia-transzfer Osztályának mb. osztályvezetője feladatukat. - A klasszikus értelemben vett technológia-transzfer folyamat (szellemi alkotásból piaci siker) menedzselésével párhuzamosan fontos feladatunknak tekintjük gazdasági szereplőkkel kötendő kutatás-fejlesztési együttműködések generálását, valamint K+F+I szolgáltatási portfoliónk kiajánlását.

- Hol tart ma a pécsi egyetemen a technológia-transzfer tevékenység?

- A PTE 10 karán szinte valamennyi tudományterületen születnek jelentős potenciállal bíró szellemi alkotások, a Szentágothai János Kutatóközpont (SZKK) pedig az orvos-biológiai, természettudományi, műszaki-informatikai kutatások területén nyújt a régióban kiemelkedő, magas színvonalú tudományos teljesítményt. Mindemellett az SZKK célja, hogy kutatási profilját közelítse a gazdasági és társadalmi igényekhez, előmozdítsa a gazdasági szféra-egyetem közötti együttműködéseket, széleskörű szolgáltatásokat, modern labor- és műszerkapacitást biztosítson.

- Az innováció területén miként rajzolható meg a PTE és a PBKIK szakmai kapcsolata? Hogyan tudják bevonni a baranyai vállalkozásokat az egyetemi innovációs tevékenységbe?

- A PTE és a PBKIK az innováció területén szoros kapcsolatot épített ki az elmúlt időszakban. Jelenleg több közös innovációs pályázat megvalósításában és fejlesztésében dolgozunk együtt, de a több szakmai szálon futó együttműködésünk sorából kiemelném az Enterprise Europe Network útján történő partnerkeresést valamint a régió vállalkozásai számára nyújtott iparjogvédelmi és szerzői jogi tanácsadást. A szoros szakmai kapcsolat jegyében egyik kollégánk tagként vesz részt a PBKIK Innovációs Bizottságának munkájában. Számunkra kiemelten fontos, hogy a régió gazdasági szereplőinek igényeit megismerjük, és az egyetemi K+F+I profilt lehetőség szerint ezen igényeknek megfelelően alakítsuk. Az ilyen típusú igények felmérésében és közvetítésében szintén jelentős szerep jut a PBKIK-nak.

 

 

A befektetőket a kész prototípus érdekli és a gyors megtérülés 

 

Számos szabadalom, újítási ötlet van Dittrich Ernő, a Hidro Consulting Kft. ügyvezetője, tervezője, a PTE-PMMIK Környezetmérnöki Tanszékének oktatója háta mögött. Mint mondja, egyáltalán nem egyszerű az ötlettől a megvalósulásig eljutni ma Magyarországon.

- Napenergetikai területen van egy szabadalmam, szennyvizes és zöldenergetikai területen legalább 10-12 van előkészítés alatt, várom az új innovációs pályázatokat, hogy el tudjunk indulni ezekkel. Ha olyanok lesznek a feltételek, akkor pályázunk. Emellett a gyökérzónás szennyvíz-tisztítás területén van egy közös egyetemi-céges fejlesztésünk, illetve dolgozunk egy olyan szoftveren, ami a közép-európai szennyvizekre biztosít méretezést a tervezőknek. Egy fejlesztésünk eredményeit éppen most fogadták be egy neves nemzetközi folyóiratba, erre a cikkre alapozva próbálunk indítani egy nemzetközi kutatást, aminek az lenne a végcélja, hogy egy, a világon már ismert szakmai szoftver még jobban működhessen. Vízvári Zoltán kollégámmal dolgozunk egy impedancia-méréses fejlesztésen, most már ott tartunk, hogy belelátunk a fákba 2 dimenzióban, meg tudjuk mondani, hogy milyen a fa állapota belül roncsolás nélkül. De ez csak a kezdet, mert ezt tovább szeretnénk fejleszteni mozgóközegekre is, melyből 3D-s áramlástani kép kirajzolása lesz a várható eredmény. Más jellegű fejlesztés például, hogy a Pollack laborba terveztem egy olyan kísérleti berendezést, ami egy köbméter kútvízből meg tudja mondani az optimális vízkezelési technológiát.

 - Hogyan keletkeznek az ötletek és az eredményig való eljutás folyamatában mi vagy ki tud segíteni?

- Ebben van tapasztalatom bőven, főleg az akadályokat tekintve. Az ötlet biztos mindenkinél másképp születik. Engem 14 éves korom óta folyamatosan foglalkoztatnak a szakmai megoldások, szakközépiskolába jártam, onnan egyetemre mentem, ahol ezt tanultam, és azóta folyamatosan 3 munkahelyemen is ezekkel foglalkozom. Rengeteg időt áldoztam erre, imádom is a szakmámat. Oktatom, kutatom, tervezem és így összeállt jól a szakma a fejemben, hiszen ezek a tevékenységek egymást erősítik. Nagyon sok tanulás és munka van a mögött, amikor az ember eljut arra a szakmai szintre, hogy nem a tankönyvekből, a szabványokból olvassa, hogy mit kell csinálni, hanem megtalálja a réseket, és azokat a kérdéseket, amik kiforratlanok, meg tudja válaszolni. Azt gondolom, hogy ilyen emberek képesek innovatív technológiákat kidolgozni. Sok olyan feltalálót ismerek, akinek átlagos tudású gépészmérnökként van egy első látásra brilliánsnak tűnő ötlete, de nem tudja kiszámolni és a rendszer mögé tenni a tudományos szakmai tartalmat. Ezért is segítettem már több feltalálónak működővé tenni az ötletét.

  Mivel tervezőként és szakértőként is dolgozom, ezért látom, hogy a piacon mire van igény. Hol van olyan piaci rés, amit semmilyen cég semmilyen terméke nem old meg, amire egyedileg kell valamit kitalálni. Néha egy-egy ilyen igény továbbgondolásából jön az, hogy jé, ebből termék is lehetne! Ez hozza nálam az újabb ötleteket. Jelenleg több mint 30 tétel szerepel az ötletjegyzékemen. Nyilván ezek mindegyikéből nem lesz találmány, mert rengeteg időbe és pénzbe kerülne kiforralni és levédetni. Tőlünk nyugatra a jó ötleteket felkarolják, nálunk ez még nem működik megfelelően, mert szinte semmire sincs pénz.

- A piac miként reagál az újdonságokra?

- Minden cég nagyon óvatos, csak akkor érdekli őket, ha van bizonyítottan működő, kész prototípus. Ha ez meglenne, akkor sok ötletemre tudnék befektetőt találni, azt gondolom, az összes feltaláló így van ezzel. A mérésekkel, akkreditált jegyzőkönyvekkel leigazolt prototípusokig eljutni sok idő és nagy pénz, főleg magánszemélyként vagy kis cégként. Odáig senki sem segít. Vannak ugyan pályázatok - ilyen volt az iparjogi pályázat, ami megszűnt, általa 98% körüli támogatás-intenzitással magánszemélyként szabadalmaztatni lehetett az ötleteket. Az egyetlen levédett szabadalmamat innen tudtam finanszírozni. A másik lehetőséget a start-up pályázatok jelentik, ezeken csak akkor lehet pályázni, ha egy inkubátorház, inkubátorcég felkarolja a projektet. Ezzel az a baj, hogy elméletileg csak egyetlen egy inkubátorcég foglalkozik a környezetvédelmi területtel Magyarországon. Tárgyaltunk velük, de valójában őket is – ahogy az összes magyar inkubátorcéget - csak az informatikai fejlesztések érdeklik és csak akkor, ha két éven belül megtérülnek. A környezetvédelmi fejlesztéseknél már gyors megtérülésnek számít a 8-10 év. Több találmány-ötletem is elbukott úgy, hogy bementem olyan szakcéghez, amely forgalmazná, beépítené, de ha 3 évnél nem rövidebb a megtérülés, akkor nem foglalkozik vele.

 - Külföldi befektetők keresése nem lehet megoldás az ön találmányaira?

- De igen, most egy francia cégcsoporttal tárgyalok a Kamara innovációs osztálya által menedzselt kapcsolaton keresztül (EEN) levédett találmányommal kapcsolatban. Őket nagyon érdekli, de ha velük nem valósul meg az üzlet, akkor az arabok is érdeklődést mutatnak. A többi ötletem megvalósítására egyelőre nincs energiám, mert közben a munkahelyeimen is dolgozni kell. Több feltalálót is ismerek, akinek ráment a vagyona a találmányaira, hiába kapott díjakat, okleveleket az innovációért, ha senkinek sem kellett végül a találmány és nem került piacra. Én nem áldozom fel az életem többi részét ezért, először befektetőt keresek, pályázatot. Legfeljebb 10-20% önrészt tudok belefektetni a fejlesztésekbe, többet sajnos nem. Az EU-s pályázatoknál a legkisebb összeg is igen nagy számunkra és általában 50%-os támogatás-intenzitás van csak. Több tízmillió forintról beszélünk, ez nem az én nagyságrendem.

- Az egyetem mint oktatási intézmény és háttérbázis mennyiben tudja támogatni, segíteni az innovációs ötleteket és azok kidolgozását?

- Az egyetemi innovációs bizottság tagja vagyok. Két lehetősége van az egyetemi oktatónak, ha kutatási tevékenységet folytat. Az egyik, ha egyetemi kutatási pályázatból jön ki az innovatív eredmény, akkor az kötelezően az egyetem részleges tulajdona. Ha viszont az oktató maga találja ki, nem munkaköri kötelességéből fakadóan, akkor vagy maga védi le a találmányait vagy pedig felajánlja az egyetemnek mint egyetemi szabadalmat. Ilyenkor az egyetem a jogvédelem teljes díját állja, cserébe kb. 15%-ot kér a szabadalom tulajdonjogából. A jelenlegi egyetemi innovációs bizottság alaposan megvizsgálja, hogy milyen piaci potenciálja van a kutatásnak. A bizottsághoz már úgy érkezik az előterjesztés, hogy ugyan mi döntünk, de már elő van készítve a szabadalmi ötlet: milyen piaci potenciállal rendelkezik.  Jelenleg az orvosi fejlesztések vannak többségben a PTE-n. A saját találmányaim közül még egyet sem raktam be az egyetemi „közösbe”, de gondolkodom rajta, hogy megpróbálkozom vele.

 

Az innováció – nem kérdés, hogy megéri-e: kötelező

 - A Gépszer Kft. munkavégzésére - tevékenységünk jellege miatt – a folyamatos, viszont nem látványos, általános érvénnyel nem hasznosítható innováció a jellemző – válaszolja dr. Hüse István, a Gépszer Kft. ügyvezetője, a kamarai menedzsmenttel működő Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter elnöke arra a kérdésre, hogy milyen szerepet játszik az innováció a vállalkozás életében. - Egyedi feladatok egyedi megoldásait kell a mindennapokban – sokszor ad hoc - megvalósítani, az innováció nálunk a megoldásban, az elsőre nem, vagy csak jelentősebb idő-energia ráfordítással megvalósítható kihívásnak való megfelelésben van. Mondok egy példát: technológia-telepítés során derült ki, hogy a 4,5 tonnás összetett geometriájú berendezést a már meglévő épületbe úgy kellene bevinni, hogy csak 15 mm-el nagyobb a nyílás, mint a gép. Bontás, daruzás (a határidők miatt) szóba sem jöhetett, órák alatt kellett kitalálnunk és nagyon gyorsan megvalósítanunk azt a segédszerkezetet, amivel sikeresen megoldottuk a problémát. Ez lehet, hogy máshol, „megfogó, buktató, fordító és mozgató berendezés tervezése és kivitelezése” címmel innováció lett volna – mi erre „nem értünk rá” – így maradt „csak” egy munkánk része.

 - Milyen tapasztalatokról tud beszámolni az innovációs tevékenységgel kapcsolatban? Milyen nehézségekbe ütközik?

- A szó szoros értelmében vett innovációval kapcsolatban személyes tapasztalatom az, hogy bármely jó megoldás kidolgozását a magyar beszállítók részéről nagyon nehezen fogadja el, és még nehezebben fizeti meg a piac. Nincs meg az a megrendelői kultúra – sokszor ott sem, ahol az „anyavállalat” életében, „otthon” ez természetes -, amely értékelné az innovációt, befektetésnek tekintené és finanszírozná. Ha nagy szükség van rá, a cég (külföldi) központjában keresnek szakértőket, bíznak meg teameket – vállalva a tudottan nagyobb költséget és a hosszabb időráfordítást. Senkit nem fog meglepni, ha a következő nehézségként a szakemberhiányt hozom fel.

A komolyabb, összetettebb innovációk kidolgozásának, megvalósításának jelentős akadálya a tőkeerő mértéke (hiánya) – gyakorlatilag saját erőből, piaci működéssel az ilyenek költsége nem termelhető ki.

 - Miért fontos egy vállalkozás - jelesül az önök vállalkozásának - életében az innováció?

- Mert ha csak egy pillanatra is megállunk, máris lemaradtunk. Ez egy folyamatos üzem, csak egyetlen oldalról megközelítve: a piac egyrészt állandó hatékonyság-növelést és ezen keresztül versenyképesebb árakat, terméket vár, másrészt pedig a minőség, a jövedelmek növekedését, ami viszont árnövelő. Ez paradoxonnak tűnik, hiszen a folyamat gyakorlati oldalról korlátosnak látszik, de sokszor magam sem értem hogyan, mégis működik. A rendszer szabályaihoz való alkalmazkodás, az annak történő megfelelés egyik legfontosabb eleme az innováció.

- Honnan számíthat segítségre, támogatásra az innovátor vállalkozás?

- Vannak intézményi lehetőségek, EU-s és kormányzati források – ez a financiális oldal. Hatékonyságának, célszerű dedikáltságának elemzése nem fér ennek a cikknek a terjedelmébe. Minden rendszernek vannak hibái, és mindig vannak olyanok is, akik tehetségesek abban, hogy a hibákat lehetőségként használják. Érdekes szám lenne – ha létezik, én nem ismerem -, hogy az állami, EU-forrásokból támogatott innovációk milyen mértékben realizálódtak gazdasági eredményként, szabadalomként, bárhogy. Látszólag (általam érzékelhetően) az aktuális pályázati „szlenget” kiválóan értő és alkalmazó hivatásos innovátorok pontosan tudják, mivel és hol számíthatnak segítségre, mert mindig arra a területre fókuszálják az innovációt, ahol eleve tudják, hogy lesz segítség. Ennek a folyamatnak van intézményi formája is, és ha tágan értelmezzük, ez is innováció: kitalálni valamit, ami kapcsán olyan forrásokhoz jutunk, melyek fedeznek más, egyébként szükségszerű költségeket is. Sajnos a források végesek – és a „hivatásosok” sokkal ügyesebbek, mint a termelés, gyártás feladataival is foglalkozók.

- Miért éri meg mégis egy vállalkozásnak ezt a tevékenységet folytatni?

- Ugyanazért, amiért fontos az innováció – nem kérdés, hogy megéri-e: kötelező. Hívhatjuk fejlődésnek vagy entrópiának, de biztosan kijelenthető, hogy a világ mindig változik és új kérdések merülnek fel. A kérdésekre pedig választ kell adni, és mindig lesz, aki tud is adni. Innentől már csak egy kérdés marad: én azok között leszek-e, akik választ tudnak adni, vagy sem. Ha a választ jobban, korábban, gyorsabban, hatékonyabban, olcsóbban tudom megadni, mint mások, akkor helyem van a piacon, ha nem, akkor nincs.