Üdvözöljük a

Ipar4.0: a jövő már a jelen | Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara

honlapján!

-

Ipar4.0: a jövő már a jelen

Szerző: Kis Tünde | 2018. február 7.

Már javában zajlik a negyedik ipari forradalom, amikor is a fizikai gépek és tárgyak egy információs hálózatba kapcsolódnak, a reálgazdaság egyetlen hatalmas, intelligens információs rendszerbe integrálódik. Az újkeletű forradalom kihívásaira ad válaszokat elsősorban az ipari folyamatok teljes digitalizációjával az Ipar4.0 elnevezésű koncepció. A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara az elsők között csatlakozott ahhoz a platformhoz, amely országos szinten az új technológiai korszakváltásra reagál a hazai egyetemi és kutatóintézeti szféra és az iparvállalatok együttműködésével, nemzetközi kooperációval.

A kamara együttműködési megállapodást kötött a Pécsi Tudományegyetemmel az IPAR4.0 minősítő rendszer kidolgozására, amelyet 6-10 vállalkozás bevonásával tesztelt a tavalyi év során. A vizsgált vállalkozások egy pillanatfelvételt kapnak arról, hogy a többi kkv és nagyvállalat tekintetében hol helyezkednek el az ipar 4.0-val kapcsolatos felkészültséget és elektronikus információbiztonságot illetően, valamint egy javaslatot arról, hogy milyen lépésekkel lehetne reagálni az elkerülhetetlen paradigmaváltásra.

 

Az ipar 4.0 versenyelőnyt jelent a baranyai gazdaságnak

 

- 2017-ben egy kamarai, vállalkozásokból álló szakmai delegáció Stuttgartban és Fellbachban megismerte a digitalizációs és virtuális központot, valamint az ipar4.0-hoz kapcsolódó eszköztárát. Olyan impulzusokkal érkeztek haza, amelyek dinamizálták a kamara iparfejlesztéssel és ipar4.0-val kapcsolatos tevékenységrendszerét. Az alakuló Ipar4.0 nemzeti platformba is kértük jelentkezésünket, amelyet elfogadtak. Az Ipar4.0 platform kezdeményezéssel párhuzamosan megkerestük a Pécsi Tudományegyetemet azzal a javaslattal, hogy dolgozzunk ki közösen a helyi cégek számára egy ipar4.0 felmérés és értékelési rendszert – foglalja össze Rabb Szabolcs, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara titkára, hogyan indult a megyében az ipar4.0-val kapcsolatos aktivitás, együttműködés.

- Miért az egyetem az egyik kiemelt partnere a kamarának e témában?

- Ez egy fontos lépés több szempontból is. A helyi gazdasági és üzleti közélet az együttműködések mentén szervezi tevékenységét. A kamarától is azt várják, hogy környezetét, a fontos gazdasági-társadalmi szereplőket vonja be a szakmai munkájába és célrendszerébe. A PTE-vel közös projekt segíti a tudásközpont ipari kapcsolatainak építését és szakmai tudása, valamint tapasztalatai mentén hozzáadott értéket nyújt a vállalkozások számára.

- Milyen potenciált lát az ipar4.0-val kapcsolatban a kamara?

- Az automatizálás és digitalizáció egyre gyorsuló hatása rohamtempóban változtatja meg az ipari vállalkozások működését és hatékonyságát. Erős hatással van a társadalomra is. A betanított típusú munkák egyre nagyobb volumenét váltják ki a robotok, ezzel párhuzamosan egyre inkább szükség van a magasan képzett technológus és mérnök szakemberekre. Erre a közép- és felsőfokú képzőknek is készülni kell. Az ipar4.0 átfogó név alatt olyan eredményesség- és hatékonyságnövelő technológiák, illetve fejlesztések kerülnek a gazdaságba, amelyek a cégek számára is versenyelőnyt és ezzel kihívást jelentenek.

- Baranyában milyen jelentősége lehet az ipar4.0 folyamatainak? Miként érinti ez a helyi vállalkozásokat?

- Az alacsony szintű baranyai gazdasági teljesítmény erősítésének és javításának egyik záloga az ipari cégek termelési hatékonyságának növelése. A programban 2017-ben részt vett 6 vállalkozás élen jár a versenyképességi területeik azonosításában és erősítésében. Tudásukat különböző csatornákon átadják a kisebb cégek számára. Alakul a vállalati kultúra is, egyre fontosabb a fejlesztési – HR-problémák – koncepcionális megoldása, a digitalizáció adta lehetőségek kihasználása. A Pécsi Tudományegyetem és a kamara együttműködése ezt az egyre gyorsuló folyamatot segíti és támogatja, azonosítva a saját kompetenciák és tudások hiányait is. Fejlődünk mi is, igyekszünk lépést tartani a technológiai és az üzleti szféra gyors haladásával.

 

Hat vállalkozást világított át a PTE

 

 A Pécsi Tudományegyetem a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara megkeresésére kezdte el integrálni az ipar4.0 rendszerével kapcsolatos tudását. Ez az innovációhoz szorosan kötődő vállalatfejlesztési megközelítés korábban megjelent már a Műszaki és Informatikai, valamint a Közgazdaságtudományi Kar oktatási programjaiban. Így az egyetem örömmel vette a kezdeményezést, hogy a kamarával közösen alakítson ki egy olyan minősítő rendszert, amely támogatja a helyi vállalkozásokat versenyképességük fokozásában és a globális piacok felé történő nyitásban. Ez a felkérés az egyetem számára fokozott jelentőséggel bírt, mert lehetőségünk volt a kamarával folytatott elvi együttműködést gyakorlativá bővíteni, továbbá az átvilágítások során a Pécsi Tudományegyetem munkatársai azonosítani tudták azokat a fejlesztési lehetőségeket, amelyeket az egyetemi tudásbázissal támogatni lehet a térségben és amelyeket a PTE a bővülő szolgáltatás kínálatával le tud fedni – tájékoztatta a Dél-Dunántúli Gazdaságot dr. Schepp Zoltán, a Közgazdaságtudományi Kar és dr. Bachmann Bálint, a Műszaki és Informatikai Kar dékánja.

 A közös munka első lépése a minősítés alapjainak meghatározása volt. Az ipar4.0 rendszert általában a termelési folyamatokhoz kötik elsődlegesen. Ugyanakkor le kell szögeznünk, hogy a fejlődés ezen szakaszában már látszik, hogy csak akkor képesek eredményesek lenni az innovatív technológiák, ha az ember megtanulja azokat alkalmazni, és az üzleti szervezetek képesek lesznek integrálni a digitális kompetenciákkal rendelkező fiatal munkatársakat. Hangsúlyossá váltak továbbá az ellátási láncban dolgozó szervezetek közötti kommunikációban rejlő adatok, és azok feldolgozásának módszertana (Big data), amiben a Pécsi Tudományegyetem szintén jelentős kutatási eredményeket ért el korábban. Így a kamarával kidolgozott minősítési rendszer nemcsak a termelés digitalizációjára, folyamatára, a termékek nyomon követésére, az adatbiztonságra tér ki, hanem az egyes vállalatokat befogadó ellátási lánc információinak feldolgozási, értelmezési képességeire, továbbá az ipar4.0-s fejlesztésekkel kapcsolatos külső, belső kommunikációra és a változások indukálta szervezeti kérdésekre is. 

 A minősítési paraméterek meghatározását követően a kamara egy pilotprojektet szervezett, melyben összesen hat céget világítottunk át közösen. A munkában a Pécsi Tudományegyetem olyan fiatal, innovatív munkatársai vettek részt, akik a saját oktatási, kutatási tevékenységük során már többször találkoztak az ipar4.0 rendszerével.

 A vállalati riportok lefolytatását követően a team együttesen értékelte az interjúk eredményét, és így alakult ki az a mérési standard, mely alapján a Pécsi Tudományegyetem szakmai stábja minősítési javaslatot tett a kamara felé.

 A vállalatok a piaci versenyben nem lesznek képesek fenntartható módon részt venni, ha nem tudják adaptálni az ipar4.0 megközelítést. Ehhez elengedhetetlen, hogy minden vállalatnak legyen stratégiája, amelyben az adaptáció ütemét és területeit rögzíti, továbbá meghatározza azokat a fejlesztési projekteket, melyek megvalósításával szélesíti az ipar4.0-hoz kapcsolódó kompetenciáit. A pilot szakasz lezárásaként a team összeállított egy stratégiai tartalomjegyzéket, amely a vállalatokat abban segíti, hogy átlássák az ipar4.0 vetületeit.

 

Automatizált folyamatok, kevesebb adminisztráció

 

- Jelenleg egy olyan vállalatirányítási rendszert fejlesztünk a vállalkozásunkra, amelynek az elemei az ipar4.0-hoz kapcsolódnak. Igyekszünk úgy alakítani a rendszereinket, hogy megfeleljenek a jelen kor kihívásainak, ezeknek az elvárásoknak. Egy esetleges pályázat elbírálásánál ez sok előnnyel jár – foglalja össze röviden a vízsugaras vágással foglalkozó bólyi AquaCut Kft. ügyvezetője, Kern Zoltán, hogy a vállalkozás miként kapcsolódik a 4. ipari forradalomhoz. – A fejlesztés alatt álló szoftver a megrendelés felvételétől a számla kiállításáig, a szállításig bezárólag munkánk minden fázisát magában foglaló komplett vállalatirányítási rendszer, amihez az összes, általunk használt tevékenységet szeretnénk csatlakoztatni. Így összekötni a gépeinkkel, az üzemcsarnokunkat felügyelő kamerarendszerrel, ugyanúgy, mint a távolról vezérelt gépünkkel vagy az adminisztrációhoz használt szoftverekkel. Ez utóbbi például jelentősen megkönnyíti a munkánkat azáltal, hogy amikor szállításra kerülnek az alkatrészek, elég csak beszkennelni a kódot és pontosan tudunk minden információt: ki, mikor, melyik polcra, melyik autóra mit tett. A fejlesztést lassan egy éve kezdtük, és biztosan eltart két évig, bár fogalmazhatnék úgy is, hogy sohasem lesz készen, mert mindig lesznek új kihívások, elvárások az egész rendszerrel szemben.

- Miért láttak neki egy ekkora volumenű fejlesztésnek, milyen előnyöket várnak tőle?

- Szeretnénk azokat a régi berögződéseket ledobni magunkról, hogy minimalizáljuk a kézzel írt papír, úgymint szállítólevelek, számlák, ajánlatok mennyiségét. Mi CNC-gépeket üzemeltetünk, minden, amit gyártunk, számítógépen keresztül fut.

 Vízsugaras vágás a fő profilunk, ha felhívnak telefonon egy megrendeléssel, mindig arra kérem a partnert, hogy küldjenek egy rajzot vagy írják le e-mailben az igényüket. A kommunikáció számítógépen zajlik, mindent digitálisan rögzítünk, az a célunk, hogy minél kevesebb feladatot oldjunk meg emberi beavatkozással, mert azzal csak növeljük a hibázási lehetőséget. Tehát ha a megrendelés bekerült a szoftverbe, akkor a hatékonyság érdekében az lenne a legjobb, ha a további adminisztrációs vagy bármilyen feladatot azon keresztül, automatizálva meg lehessen oldani. Például az árajánlatból, amit elfogadnak, készülhessen egy jó gyártási ajánlat is, úgy, hogy ne kelljen még egyszer bevinni az adatokat a rendszerbe. Az a célunk, hogy minél kevesebbszer kelljen beavatkozni emberi kézzel a munkafolyamatokba, és amit lehet, automatizáljunk. Ehhez a már meglévő rendszereink egymással való összekapcsolását is meg kell oldani. Időt, energiát, embert spórolunk vele.

- Milyen feltételek szükségesek ahhoz, hogy ezt az új rendszert be tudják vezetni? Például miként kell a cég dolgozóit képezni hozzá, esetleg a szemléletüket átalakítani?

- A szemléletet mindenképpen kell alakítani, nálunk ez azért nem nehéz, mert kis cégként mindenkinek az a célja, hogy leegyszerűsödjenek a munkafolyamatok. Egy nagyobb vállalkozásnál biztosan nehezebb átállítani a kollégák szemléletét, főleg, ha megszoktak egyfajta munkastílust, munkafolyamatot, amit holnaptól másképp kell csinálni. Nálunk az adminisztráció jelentős része a tulajdonosokra hárul, így nem lesz nehéz elültetni azt a szemléletet, hogy a magunk életét egyszerűsítjük a fejlesztéssel. Biztosan eleinte többletmunkát igényel majd, hogy átálljunk egy új rendszerre, de be kell látni, hogy jelentősen egyszerűsödik majd az életünk.

 Azt látom, hogy a munkaerőhiány nagy kihívást jelent az ágazat számára, így az automatizálással, a folyamatok átszervezésével munkaerőt is lehet spórolni, ezért ilyen szempontból is van létjogosultsága ezeknek a rendszereknek. Az ipar4.0 alatt a mi esetünkben az értem, hogy a legújabb informatikai lehetőségek megragadásával úgy szervezzük a folyamatokat, teremtsük meg a kommunikációt az egyes területek között, amely által a saját terheinken könnyítünk.

- A kkv-k általában igen meggondolják, hogy milyen fejlesztéseket hajtanak végre. Milyen anyagi terhet jelent az, hogy az ember ilyen rendszerekben szervezi át a munkát?

- Nagyon drága dolog, a fejlesztés, egy szoftver áráért egy komoly személyautót vagy egy kisebb termelőeszközt lehet venni. Mégis azt mondom, hogy hiába drága, de hamarosan nélkülözhetetlen lesz. Már most az, de elkerülhetetlen, hogy ne foglalkozzunk ezzel.

- Hogy látja a hasonló kaliberű vállalkozások szemléletét az ipar4.0 fejlesztéseivel kapcsolatban?

- Szerintem mindenki belátja, hogy szükség van a fejlesztésre, de amikor lépni kell, akkor persze, kényelmetlen. Egy árubevételezés nem úgy néz ki, hogy megjött az áru, levettük a teherautóról és betettük a polcra, hanem azt mindjárt be kell vinni a számítógépes nyilvántartásba, mint amikor feldolgozzuk és kiszállítjuk, akkor is lekönyveljük, adminisztráljuk. Ez mind idő, energia. Ha egy új rendszer leveszi ezeket a terheket, az csak nyereség. Szerintem minden vállalkozó belátja, hogy ez jó, de amikor tenni kell, hajlanak az egyszerűbb, olcsóbb megoldásokra. Ez nem feltétlenül csak a kis cégekre, hanem a nagyokra is jellemző. Azt látom, hogy lassacskán, nehézkesen reagálnak ezekre a kihívásokra.

 

Az ipar4.0 nem újkeletű a gépiparban

 

- Az ipar4.0-t egy divatos fogalomként élem meg – mondja Kleisz Zoltán, a szerszám- és gépipari alkatrészek gyártásával foglalkozó pécsi Matro Kft. tulajdonos-ügyvezetője. – Iparágunkban az előző évtizedekben is folyamatosak voltak a fejlesztések, de megszületett az ipar4.0 elnevezés, ami gyűjtőfogalommá vált. A Matro Kft. számára az ipar4.0 a termelőeszközök, a termelőberendezések az informatika és a termelésirányítás belső hálózatba szervezését jelenti. Eddig is voltak ilyen jellegű aktivitásaink, de ezek most egy következő szintre emelkednek. A teljes folyamatot képesek leszünk egy rendszerben kezelni, a megrendelés beérkezésétől az alapanyag megrendelésén, a gyártástervezésen át a gyártás nyomon követéséig, a kiszállításig. Tehát a jelenleg meglévő termelési struktúrát egy magasabb szintű rendszerbe építjük.

 Mindig is csináltunk ilyen fejlesztéseket a Matronál, hiszen korábban fejlesztettünk egy termelésirányítási szoftvert, újabb lépésként egy központi gépen tároltuk a programjainkat – akkor még szerveren, ma pedig már felhőben. Eddig is rögzítettük a termelési adatokat, hogy ki, mit, mikor, melyik gépen, mennyit termelt, most az ipar4.0-hoz kapcsolódóan olyan informatikai eszközök keletkeznek, amelyek segítségével ezeket automatikusan regisztráljuk, és nem manuálisan gyűjti ki valaki az információkat. Bevezetés alatt áll vállalatunknál egy új termelésirányítási rendszer, az ERP, ami az egész termelési tervezés, irányítás, visszaellenőrzés egy magasabb szintre való emelését biztosítja. Számomra ezt jelenti az ipar4.0. Idetartozik még az automatizálásnak egy olyan fokozata, amikor már együtt, kooperációban tud dolgozni a robot és az ember. Eddig a robotok egy zárt cellában végezték a munkájukat, nem mehettek az ember közelébe, de ma már vannak olyan robotok, amelyeket nem kell elzárni, például ilyenek beszerzése is folyamatban van nálunk. Az automatizálással a folyamatok célja a hatékonyságnövelés és a munkaerő (ami jelenleg sajnos nincs vagy nem elég) megtakarítása. A termelésirányítási rendszer már felhőben tárolja az automatikusan összegyűjtött termelési adatokat, a vállalat összes folyamatát egy rendszeren belül lehet digitálisan rögzíteni, ezek kiértékelhetők, feldolgozhatók, kontrollálhatók.

- Honnan ered a cégtulajdonosok, a menedzsment részéről ez a fajta rendszerező, a kor technikai lehetőségeit maximálisan kihasználó szemlélet? A kényszer viszi rá önöket az effajta gondolkozásra, vagy látható, hogy hosszú távon ez lesz a megoldás?

-  Mind a kettő benne van. Tulajdonosként, cégirányítóként látom, hogy egy vállalat működésében, amikor meghatározott időpontra kell viszonylag nagy számban előállítani magas minőségi elvárásoknak megfelelő terméket, az ember a leggyengébb láncszem a jogaival, a tudásával, a tévedhetőségével. Az elmúlt száz évben rengeteg élőmunkát sikerült kiváltani a gépesítéssel, ezáltal javult a teljesítmény, hiszen a gépek nem mennek szabadságra, nem betegszenek meg, mindig ugyanolyan szinten teljesítenek. Az ipar számára évtizedek, évszázadok óta megszokott, hogy fejleszt. A jelenlegi munkaerőhiány fokozott nyomást gyakorol a vállalatokra, hogy felgyorsuljanak, erősítsenek, hiszen nagy a verseny, így van rajtunk egy kényszer a fejlesztést tekintve.

 Emellett a gyártási hatékonyságot is ilyen rendszerekkel, gépekkel, automatizálással javíthatjuk, így rövidebb idő alatt, jobb minőségben, kisebb önköltséggel, nagyobb eredménnyel vagyunk képesek gyártani a termékeinket. A nagyobb eredmény persze relatív, hiszen a globális világ miatt hatalmas árnyomás nehezedik a vállalatokra, függetlenül attól, hogy ki mit csinál, ha valaki nem mozdul el a rendszerszervezés, a digitalizáció irányába, akkor először lemarad, később pedig lehúzhatja a rolót. Ez a kényszer nem újkeletű, vagy a hatékonyság miatt, hogy több pénzt keressünk vagy azért, mert jobb minőséget akarunk, mindig jelen van, csak az aktuális szituáció fokozza ezt a kényszert. Tehát nem csak az innovatív gondolkodás hozza elő valakiben ezeket a folyamatokat, hanem a külső körülmények vagy tényezők is.

- Miként lehet a fejlődés mellé állítani a cég munkatársait, esetleg képezni őket?

- Azt gondolom, hogy ezzel kapcsolatban nem kell különleges, plusz képzésekben gondolkodni, az általános képzési, fejlesztési folyamatok elegendők ahhoz, hogy az új eszközökkel dolgozzanak. Természetesen kihívást jelent a Matro-nál bevezetendő ERP vállalatirányítási rendszer a dolgozók számára, de ez nem olyan dimenziójú, komplikált, bonyolult dolog, amit ne lehetne megtanítani a munkatársainknak. Ezek a rendszerek több szempontból inkább egyszerűsítik a munkavállalóink munkáját, hiszen eddig is rögzítették a teljesítményüket, de a jövőben már nem papíron, hanem egy elektronikus rendszerben, esetleg egy vonalkód leolvasásával. Ezért természetesen szükséges a munkatársainkat felkészíteni az új rendszerek kihívásaira, de nem kell túlértékelni ezt a területet. 

- Milyen folytatása lesz a Matronál is lezajlott, az ipar4.0-hoz köthető minősítési eljárásnak?

- Bízunk benne, hogy a PTE-vel közösen olyan projektet tudunk generálni, ami abban segít bennünket, hogy gyorsabban realizáljunk projekteket ebben a témában. Az ipar4.0-ban való részvétel különböző támogatási lehetőségeket is jelenthet vállalatunk számára.