Üdvözöljük a

Klaszterek 2016 | Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara

honlapján!

-

Klaszterek 2016

Szerző: Kis Tünde | 2016. június 2.

Az elmúlt évtizedben megnőtt Magyarországon a klaszteralapítási kedv, de a létrehozás után még sok a bizonytalanság. Nincs kapcsolat az egyes szereplők között, nem születik meg a közös stratégia, lemaradnak a pályázati forrásokról, mivel nem ismerik a lehetőségeiket. Az „egyedül nem megy” alternatívája csak akkor lehet a klaszter, ha a tagok felismerik a szinergiát biztosító együttlét erősítő szerepét és elköteleződnek a közös célok megvalósítása érdekében. Összeállításunkban sikeresen működő baranyai klasztereket is bemutatunk.

A kamara klaszterfejlesztő tevékenysége

 

 Egy régió gazdasági növekedéséhez nagyban hozzájárulhat a vállalkozások, szervezetek közötti szinergia előnyeinek kihasználása. Az exporttevékenység fokozásának egyik kulcsa a klaszterek és a régió nemzetközi láthatósága, amit jelentősen segíthet a klaszterek üzleti potenciáljának megjelenítése. A kamara egyik fő célja tudatosítani a gazdaság szereplőiben: a klaszterek léte és tevékenysége a kitörési pont, szinte az egyetlen lehetőség a talpon maradásra a közép-európai régió számára. Ezért a kamara számos, klaszterfejlesztéssel foglalkozó dokumentumot, tanulmányt, fejlesztési módszertant készített az elmúlt időszakban – köszönhető az évtizedes saját tapasztalatnak valamint a nemzetközi klaszterprojekteknek – abból a célból, hogy egyaránt helyzetbe hozhassa a megye, a régió jól működő és fejlődő klasztereit. A kezdeményezések sikerét mutatja, hogy az itt kidolgozott módszerek és legjobb gyakorlatok elismerést arattak az EU különböző országaiban élő partnerek körében.

 Hamar László, a kamara klaszterfejlesztési menedzsere évek óta segíti a klasztereket, tapasztalatai alapján elmondható, hogy a pályázati forrás nélkül is működőképes klaszterek a fenntartható klaszterek, hiszen őket elsősorban nem a forrásszerzés motiválja. „A nemzetközi klaszterek sokrétű finanszírozási lábai előnyt jelentenek a szakmai munka elvégzéséhez, Magyarországon is ez lenne a cél” – mondja a szakember. 

 „A kamara 10 éves klaszterfejlesztési munkája közvetve a helyi gazdaság túléléséhez is hozzájárul, hiszen az együttműködő cégek és szervezetek segítik egymást valamint a hasonló ágazatban dolgozó cégeket is” – ezt már Rabb Szabolcs innovációs osztályvezető állítja, és hozzáteszi: „az innovációs láncok klaszterben történő szervezése hatékony és gyors reagálást biztosít a piaci K+F tevékenységek során. A hazai klaszterek szervezése és fenntartása egy szűk kör eltökéltségén alapul, így ebben Pécs mellett Székesfehérvár, Szeged, Debrecen és Győr városok, az itt működő kamarák és klaszterfejlesztési szervezetek valamint természetesen a klaszterek kiemelt szerepet vállalnak.”

 

A kamara számos platformon, együttműködésben, pályázatban vett részt az elmúlt években azért, hogy emígy is segítse a megye klasztereinek működését.

A Baross Gábor – Innomark pályázat a dél-dunántúli régió klasztereinek fejlődését, hálózatba kapcsolódását támogatta, mindezt testre szabott innovációs szolgáltatások nyújtásával.

A Cluster and Network Cooperation for Business Success in Central Europe (CNCB) programban kamaránk hét további ország klaszterfejlesztő szervezetével fogott össze a klaszterek vezetése, optimalizálása és nemzetközi láthatóságának javítása érdekében. A Baross pályázatban elért eredményeket 2012 márciusában a gyakorlatba ültettük át: a CNCB klaszterfejlesztési projekt keretében hat ország 70 klasztere találkozott Pécsett.

 Az NGM és az MKIK társfinanszírozásában kezdetben tíz dél-dunántúli klaszter kapott lehetőséget saját innovációs portfólió elkészítésére és közreadására. A projekt során elkészült a portfólió összeállításának módszertana, melyet tréning során ismerhettek meg a klaszterek vezetői. Az elkészült portfóliók közreadására új honlap indult www.klaszterportfolio.hu címen.

 A Clusters Meet Culture (SEE) projekt öt uniós tagország (Olaszország, Szlovénia, Szlovákia, Románia és Magyarország) kulturális turizmusának fejlesztését tűzte célul, a partnerrégiók területén működő klaszterek legjobb gyakorlatának megismerésével és közreadásával, valamint három EKF-város ezzel kapcsolatos tevékenységeinek és eredményeinek megismerésével.

 A kamara számos klaszter létrehozása fölött bábáskodott. A régió első akkreditált klasztereinek példáján a Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter nemcsak a hazai akkreditációt szerezte meg, hanem az európai minősítést fémjelző ESCA Bronz fokozatát is. Utóbbi minősítéssel további klaszterek is rendelkeznek a megyében.

 

Együttműködő klaszterek

Alkalmazott Földtudományi Klaszter

Biotechnológiai Innovációs Bázis Akkreditált Innovációs Klaszter

BaranyaLand Turisztikai Klaszter

Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter

Információmenedzsment Innovációs Klaszter

Kék Gazdaság Innovációs Klaszter

Kreatív Ipari Klaszter

Ökoturisztikai Klaszter

Magyar Környezettechnológiai Gyártó és Fejlesztő Klaszter

Pécsi Kesztyű Klaszter

Információmenedzsment Innovációs Klaszter

 

 

Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter

 

A Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter (menedzsment szervezet: PBKIK) most lett öt éves, a klaszter fő célja a szervezeten keresztül a gépipar sikeres működésének elősegítése, illetve a tagoknál is jelentkező eredmények elérése az üzletfejlesztés feladataitól a jogszabályi környezet lehetőség szerinti formálásáig. A jelenleg 25 tagú szervezetet 17 alapító tag hozta létre, de idén tovább bővül a létszámuk. A régió legnagyobb ipari összefogása a klaszter, közel 4000 fő munkavállalóval és 100 MRD Ft árbevétellel.

- 2014-ben a klaszter egyik projektje külső szakmai elismerésben részesült, de az országos klaszterszintű minősítés ugyanúgy a sikeres működést jelzi, mint a jelenleg is zajló nemzetközi minősítés – kezdi a klaszter eredményeivel kapcsolatos kérdésre adandó válaszát dr. Hüse István elnök. - Az alapítás előtt és az első három évben végzett munkának, valamint a tagok elkötelezettségének köszönhetően a rövid távú célok elérésétől a hosszú távú célok megvalósításáig megalapozott és lépésről lépésre tervezett fejlődési úton halad a Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter. Kiemelendő, hogy sikeresen zárult a DDOP-projekt menedzselése, eddig 30 alkalommal tartottunk benchmarking rendezvényt a belső kohézió és tapasztalatcsere érdekében. Említhetem az üzletfejlesztést, a közös termékeket, projekteket és beszerzéseket, a közös marketingtevékenységeket vagy az intézményes kapcsolati háló kialakítását és működtetését különböző klaszterekkel, szervezetekkel, intézményekkel, cégekkel, önkormányzatokkal. A szakképzés fejlesztésére együttműködünk a duális közép- és felsőfokú oktatás valamint a duális gépészmérnök-képzés kialakításában a PTE-vel, szakköröket indítunk és fejlesztünk a szakképzés lobbitevékenysége érdekében. Ezért klaszterünk megkapta a „Szakképzési Díj 2013”-t innováció kategóriában és képzésfejlesztési stratégiánk bejutott az ország öt legjobb projektje közé. Megszereztük az „Akkreditációs Innovációs Klaszter” címet, ami különösen fontos az új, 2014-2020-as pályázati periódusban. Tavaly Bronz Label minősítést szereztünk az European Secretariat for Cluster Analysis (ESCA) of VDI/VDE Innovation+Technik GmbH szervezet által lefolytatott vizsgálata alapján, emellett a klaszter megkapta a „Szakképzési Díj 2014” fődíját kooperáció kategóriában. Ezeken felül külön kiemelem a klaszter tagjainak sikerességét, hiszen rendszeresen részesülnek országos, regionális és elismerésekben.

 A Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter a DDOP-projekt keretén belül mintegy 2 éves időtartamban 22 millió Ft pályázati támogatást nyert, ez is jelentősen hozzájárult a szervezet sikerességéhez. Mint a klaszterelnök megjegyezte, a támogatási időszak után olyan (országos viszonylatban is kiemelten magas) mértékű tagdíjat határoztak meg, amire alapozva biztonsággal folytathatják a munkát.

- A klaszter már megalakulásakor meghatározta jövőképét, azóta is ehhez igazítjuk a működésünket. A fenntartás záloga a tagság által fontosnak tartott célok megvalósítása érdekében végzett tevékenység – amiben a tagok készek tevőlegesen és anyagiakkal is részt venni. A fejlesztés fontos eleme a klasztermenedzsment létszámának és aktivitásának növelése, ahogy szintén fontos, hogy az alapítás céljainak megvalósítása mindig összhangban legyen az aktuális lehetőségekkel, kihívásokkal.

 Külön kiemelem a most indult munkaerő-toborzó programunkat. Ennek keretében az állami felzárkóztató programokra reflektálva, saját források felhasználásával kísérelünk meg egy – közvetlen igényekre alapozott, helyi bázisra épülő, rugalmas és költséghatékony - alternatív megoldást megvalósítani, remélve, hogy mérhető és költségeiben megtérülő eredményt érünk el. Természetesen törekszünk pályázati források elérésére is a GINOP keretében – foglalja össze a klaszter jövőbeni elképzeléseit dr. Hüse István.

 

Információmenedzsment Innovációs Klaszter

 

Az Információmenedzsment Innovációs Klasztert 2008-ban 9 helyi szereplővel alapították azzal a céllal, hogy mind termékpiacaikon, mind a munkaerőpiac vonatkozásában elősegítsék tagvállalkozásaik egységes technológiaorientált fejlesztését valamint fokozzák a hazai- és nemzetközi szintű versenyképességüket. A klaszter a versenyképesség fokozását két kulcsterületen tartja a leginkább szükségszerűnek: egyrészt a belső versenyképességet a munkaerő-megtartási, munkaerő képzési képesség fejlesztésével, másrészt a külső versenyképességet a termék- illetve szolgáltatási piacokon történő versenyképesség fokozásával. Ezen célok mentén kíván a klaszter tagjai illetve a csatlakozó vállalkozások számára hozzáadott-érték növelő szolgáltatásokat nyújtani.

- A klaszter működése során számos, kooperációban kifejlesztett termék került a piacra, a néhány tízmilliós fejlesztéstől a közel egymilliárd forintból kifejlesztett technológiáig rendkívül széles a spektrum. Több tagvállalatot volt szerencsénk a külföldi piacokra lépés rögös és lassú útján támogatni, 2012-ben állítottunk ki először közösen a CEBIT-en, 5 tagvállalatunkkal. Azóta rengeteget tanultunk a piacra lépés mikéntjéről illetve kivitelezéséről, azonban a számok beszédesebbek: míg az alapításkor elvétve volt a tagoknak export árbevétele, ma már a tagság árbevételének mintegy 20-30%-át az exporttevékenység teszi ki, és a helyzet csak azért nem kedvezőbb, mert a magyar piac is pezseg az utóbbi néhány évben - foglalja össze klaszter megalakulása óta elért sikereket Brachmann Ferenc klasztermenedzser.

- Most elsősorban a munkaerő-piaci helyzet javításán dolgozunk, mivel tagjaink számára az utóbbi 2-3 évben a legégetőbb probléma az utánpótlás biztosítása. Szükséges növelni a régióban - sőt, az országban, Európában, de az egész világon - az informatikát tanulók számát, számtalan rendezvényen népszerűsítjük ezt a jól fizető, rugalmas munkavégzést lehetővé tevő, hosszú távú megélhetést biztosító szakmát. Középiskolákban és hallgatói rendezvényeken tartunk népszerűsítő előadásokat, valamint a diákok, hallgatók számára nyújtunk munkalehetőséget a duális képzés, illetve az egyetem mellett végezhető munkalehetőségek formájában.

 A klaszter több alkalommal is igénybe vett pályázati lehetőséget, azonban tanulságként szolgált számukra, hogy a pályázati források lassúsága behatárolja a pénz hasznosítási lehetőségét, annak erejét. Így igyekeznek olyan nagy volumenű, hosszú távú beruházásokra összpontosítani, amelyek csak ilyen eszközökkel fejleszthetők.

- Víziónk, hogy tagjaink a jelenlegi évi 10-15% körüli növekedési ütemüket képesek legyenek fokozni. Ez jelenleg csupán a szükséges humán-erőforrás mennyiségén és minőségén múlik, a növekedési potenciált kiaknázó stratégiai beruházásokra kész terveink vannak, így a következő 5 évben ennek végrehajtásával szeretnénk támogatni a nemzetgazdaság ezen ágának növekedését – ismerteti a klaszter jövőre vonatkozó terveit Brachmann Ferenc.

 

Magyar Környezettechnológiai Gyártó és Fejlesztő Klaszter

 

A Magyar Környezettechnológiai Gyártó és Fejlesztő Klaszter 2013-ban alakult azzal a céllal, hogy tagjai erőforrás-hatékony városüzemeltetést szolgáló eljárásokat, eszközöket fejlesszenek ki és vigyenek gyártásba. A fejlesztési kapacitások optimális felhasználása érdekében szoros együttműködést kívánnak megvalósítani a gyártók, a beszállítók és a keresleti oldalt megtestesítő közszolgáltató vállalkozások között. A termékpaletta lefedi a kommunális ágazatban szükséges eszközök zömét: települési szilárd és folyékony hulladék szállítására alkalmas eszközök, útkarbantartó és síkosság mentesítő berendezések, vízi közmű fenntartásához szükséges járművek, platós és ponyvás áruszállító felépítmények is megtalálhatók a kínálatban.

- A legnagyobb sikerként könyveljük el azt a tényt, hogy tagjaink közvetlen beszállítói lehettek regionális léptékű környezetvédelmi beruházásoknak, ami annak tükrében válik jelentős előrelépéssé, hogy a korábbiakban külföldi cégek alvállalkozóiként, részegységek gyártóiként lehettek csak jelen a hazai kommunális piacon. 2014-ben 26 kiállítóval rendeztünk szakvásárt Pécsett, a hozzá kapcsolódó fórumot százas nagyságrendű résztvevő látogatta – válaszolja dr. Kiss Tibor klaszterelnök arra a kérdésre, hogy melyek voltak a legfontosabb események, sikerek a klaszter életében. - Az első, nagy nyilvánosság előtti bemutatkozásunkat követően a tagok közötti együttműködésre koncentráltunk, ami több termék továbbfejlesztését eredményezte. Pl. az RG Net speciálisan a kommunális szakma számára készített flottakövető rendszere számos új funkcióval bővült, javult a megbízhatósága és pontossága, jelenleg az új hardver- és szoftvermegoldások tesztüzeme zajlik a BIOKOM Nonprofit Kft.-nél.  A Seres Kft. új konténeres és tömörítős felépítményeket készített, ezeket is a pécsi városüzemeltetésben tesztelik. A közelmúltban pedig közös szakmai úton vettem részt Pécs polgármesterével Siráz városában, Iránban, ahol bemutattam klaszterünket és tárgyaltam a városüzemeltetési megoldásainkat érintő együttműködési lehetőségekről.

 - Milyen a klasztertagok aktivitása?

- Tagcégeink a mindennapokban is egymással dolgoznak és információt osztanak meg, ami különösen fontos ma, amikor intenzív átalakulásban van a szakma és a kommunális piac. Leginkább a közös termékfejlesztéseknél nyilvánul meg az a kedvező szinergikus hatás, ami a fejlesztő és a felhasználó, a kínálati és a keresleti oldal együttműködéséből származik, hiszen a fejlesztési ciklusok lerövidülése miatt a termék megbízhatósága csak úgy szavatolható, ha a végleges piacra vitelt megelőzően valós körülmények között történik meg a tesztelése.

 A klaszter alapítása óta nem volt olyan hazai pályázati felhívás, ami induló klaszter menedzselését támogatta volna, ezért a mai napig a tagdíjak biztosítják az alapfeladatok ellátását. A jövőre vonatkozóan a klaszter egyértelmű célja a belső és külső kooperációk fejlesztése és az akkreditáció megszerzése. Ennek aktualitást ad az is, hogy éppen most vált taggá az Electromega Kft., amely elsőként fejlesztett ki Magyarországon elektromos hajtású hulladékgyűjtő járművet. A klaszter alapító tagja, a Seres Kft. készítette hozzá a felépítményt, és várhatóan júniusban megkezdődik a tesztüzeme a BIOKOM-nál.

 - Továbbfejlődésünket az EU új szakpolitikája alapozza meg, mely a körkörös gazdaság kialakítását célozza. Ez a kommunális szakma és a településüzemeltetés számára új kihívásokat jelent, ami további lehetőségeket és esélyeket teremt klaszterünk tagjainak arra, hogy új termékeket és továbbfejlesztett technológiákat vigyenek a nemzetközi piacra – mondja a jövőről dr. Kiss Tibor.

 

BaranyaLand Turisztikai Klaszter

 

A BaranyaLand Turisztikai Klasztert 2013 végén alakította a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara 12 önkéntes tagja. Elsődleges céljuk az volt, hogy a szektor szereplői ne egymástól izoláltan és öncélúan szervezzék tevékenységüket – legyen szó rendezvényekről, fesztiválokról vagy más aktivitásról –, hanem közösen, programcsomagokat összeállítva növeljék a térség vendégéjszaka-számát. Ehhez hiányzott a turisztikai vállalkozók, szereplők között a kommunikáció, az együttműködés, melynek eredményeképp nem volt közös, egész megyét átfogó termék, amit kínálhatnának az ide látogató vendégeknek.

- A klaszter megalakulása óta elkészült a www.gyeredelre.hu honlap, ahol a tagok folyamatos megjelenési lehetőséget kapnak, és itt tehetik közzé programajánlataikat is annak érdekében, hogy a többiek rászervezhessenek saját akciót, csatlakozhassanak valamilyen ajánlattal. Ehhez egy Facebook csoport kapcsolódik, ami a személyes kapcsolatrendszeren keresztül még nagyobb láthatóságot biztosít. Fontosnak tartottuk azt is, hogy a tagok minél jobban megismerjék egymás kínálatát, hiszen e nélkül nehéz ajánlaniuk tagtársukat az ideérkezőknek. Így eddig szinte minden megbeszélésünk valamelyik klasztertagnál zajlott, az összejövetel szerves része az adott hellyel kapcsolatos – kifejezetten jobbító szándékú – tanácsadás. Kell néha egy „külső szem”, ami olyat is észrevesz, amit mi, akik benne élünk, már látunk meg. Ebből több új akció, program, érdekes megoldás született – ismerteti a klaszter eddigi sikereit Arnold Antal klaszterelnök. - Tavaly több utazási kiállításon részt vettünk, hol standdal, hol látogatóként. Jelentős eredménynek tartom, hogy a klaszter segítségével egy 6 ország konzorciumából álló pályázatot nyertünk az időskorúak főszezonon kívüli utaztatására. Ebben utazási csomagokat alakítunk ki a hozzánk beutazó 55+-os korosztály igényeire alapozva, amit a szlovén partner „tesztcsoportja” próbál ki októberben egy 6 napos út keretében. Ugyanez lezajlik mind a 6 országban, amiből kialakítunk egy konkrét csomagajánlatot. Ennek a projektnek is egyértelműen a vendégéjszaka-szám növelése a célja, ráadásul a turisztikai holtszezonban.

 A klaszter első, egyben sikeres pályázata az említett SORT-pályázat volt, de a magyar-horvát határmenti IPA-pályázatokban is van turisztikai célú lehetőség, amelyre szintén beadja pályázatát a klaszter.

- Egy ilyen klaszterközösség működése úgy látom, hogy egy öngerjesztő folyamat. Ha csináljuk, amit elkezdtünk, és az sikereket hoz egyenként valamint a közösségnek is, akkor a közös munka és a tagok is fejlődnek. Azon dolgozunk, hogy ez a folyamat ne álljon meg. A régió 2017-es évi nagy lehetőségének tartom turisztikai szempontból is a Pécsi Tudományegyetem 650 éves jubileumi rendezvénysorozatát. Ehhez tagjaink is csatlakoznak majd saját akciókkal, programokkal, sportrendezvényekkel annak érdekében, - hogy kihasználva a szinergiát - az idelátogatók több időt töltsenek nálunk, és megismerve vitathatatlan adottságainkat később viszontláthassuk őket turistaként, diákként – fogalmazta meg a klaszter jövőre vonatkozó terveit, irányait Arnold Antal klaszterelnök.

 

Biotechnológiai Innovációs Bázis Klaszter

 

 A dél-dunántúli Biotechnológiai Innovációs Bázis Klaszter együttműködési megállapodását 2005-ben írta alá 10 alapító tag, majd 2008-ban első alkalommal 16 taggal szerezte meg az akkreditált innovációs klaszter státuszt. Azóta immár harmadszor akkreditált klaszterré vált és jelenleg 28 tagjával negyedik alkalommal a cím újbóli elnyerésére készül.  Célja a nemzetközi láthatóság, a fejlődés, a tagvállalkozások piaci versenyképességének növelése. A klaszter szakterülete az egészségipar-, orvosi biotechnológia, ezen belül az in vitro diagnosztikus (IVD) orvostechnikai eszközök fejlesztése, gyártása és forgalmazása. A klasztertagok tevékenységük során törekednek a minél teljesebb termékcsaládok hasznosításának megteremtésére, az egyes termékek közötti magas szintű szinergiát a klaszterszintű együttműködés biztosítja. A termékfejlesztések kifejezetten kkv-orientáltak, melyhez a klaszter tagi összetétele tökéletesen igazodik. Több új termék, termékcsalád fejlesztése sikerrel befejeződött, ezek belföldön és külföldön egyaránt keresett termékek közé tartoznak.

 - 2011-ben klaszterünk sikeresen elnyert egy klaszterfejlesztési pályázatot, amelyből kialakítottuk az in vitro diagnosztikumokat előállító biotechnológiai kisüzemünket - ez az akadémiai szféra és a helyi kisvállalkozások együttműködését hivatott szorosabbá fűzni. A kisüzem feladata többrétű: egyrészt a régió biotechnológiai kisvállalkozásainak teremti meg azt a technológiai platformot, ami a nemzetközi piacokon meg tudja erősíteni az eddigi pozícióikat, ill. új területeket nyerhetnek. Másrészt a frissen végzett biológus, orvos-biotechnológus és más diplomások számára infrastruktúrát biztosít, ha „start-up”, ill. „spin-off” vállalkozásokat kívánnak létrehozni a saját innovációik megvalósítására. A harmadik eleme a tervezett tevékenységnek a bérmunkában végzett termelés, hiszen a korszerű felszereltség és a minőségbiztosítás keretei közt végzett munka lehetővé teszi, hogy a régión kívüli megbízásokat is teljesíteni tudjunk. A tavalyi év legfontosabb eseménye a fent említett biotechnológiai kisüzem átadása volt, amelynek üzemeltetése, termelésének elindítása az idei év feladata lesz – foglalja össze a klaszter elmúlt évben elért sikereit Hoffbauer József, a klaszter elnöke.

 A klaszter 2012-ben elérte, hogy nemzetközi tanúsítással is rendelkezzen, elnyerte az Európai Klaszter Menedzsment Kiválósági Minősítés bronz fokozatát.

- A klaszter jövőképe miként fogalmazható meg?

- A klaszter a jövőben továbbra is az elindított vonalon kíván haladni. A klasztermenedzsment szervezete a Pécsi Egészségipari Innovációs Központ Zrt. ezen felül a technológiai inkubációs tevékenység irányába is kíván nyitni, a start-up és spin-off cégek elindulását és fejlődését kívánja elősegíteni. Ennek megvalósítása érdekében a jelen pályázati ciklusban is ezen az irányvonalon kíván előrelépni.