Üdvözöljük a

Külkapcsolataink | Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara

honlapján!

-

Külkapcsolataink

Szerző: N.T. | 2015. március 3.

A rendszerváltást követő elhibázott gazdaságpolitikai döntések következménye, hogy mára eltűnt a Baranya megye ipari bázisa. Az 1 főre jutó ipari termelés és export Magyarország megyéit tekintve Baranyában a legalacsonyabb, jövedelmi pozícióinkból is folyamatosan vesztünk. Külkapcsolati törekvéseink során mind az országok, mind a szervezeti együttműködések tekintetében az újraiparosításra, a klaszterekre és a kkv-k nemzetközi piacra segítésére fókuszálunk.

Országos szinten szoros az együttműködés a Magyar Nemzeti Kereskedőházzal, a vegyes kamarákkal és az MKIK által működtetett viszonylati tagozatokkal, helyben fontos partnerünk a Pécsi Tudományegyetem és a Megyei Önkormányzat. Bízunk benne, hogy a helyi önkormányzatok is átértékelik a gazdaság szerepét és külkapcsolataikban a kultúra mellett a gazdaság is növekvő hangsúlyt kap a jövőben - foglalja össze röviden Lakics Péter, a kamara Nemzetközi Kapcsolatok Bizottságának elnöke azt, hogy jelenleg mi jellemzi a kamara külkapcsolatait. Összeállításunkban a lehetőségekről, a jó gyakorlatokról és a vállalkozások külpiacon szerzett tapasztalatairól is szólunk.

 

Európában stabil kapcsolatok, elindult a „Keleti Nyitás”

 

 - A világ legnagyobb és egyben az Európai Unió egyetlen vállalkozásfejlesztéssel foglalkozó hálózata, az Enterprise Europe Network (EEN), amely több mint 50 ország 600 intézményében van jelen, 2007 óta működtet irodát Pécsett.  Magas színvonalú és sokrétű szolgáltatásaival segíti az exporttevékenységet, üzleti és innovációs partnerkereső szolgáltatásai révén hozzásegíti a vállalkozásokat, hogy még versenyképesebben tudjanak működni a külpiacokon. A kamara külkapcsolatainak építéséhez támaszkodik a nemzetközi hálózat jól működő rendszerére, de az is jellemző, hogy más országokból érkezik megkeresés a kamarához kapcsolatépítésre – tájékoztat Lakics Péter. - Hagyományos, régi partnereink keresnek bennünket programok, projektek tekintetében. Ennek legnagyobb bázisát jelenleg az Enterprise Europe Network külföldi irodái alkotják. Évente több nagykövetség és kísérő delegációik is bejelentkeznek, igyekeznek felmérni a térséget. Saját aktivitásaink során a kamarai stratégia (valamint az MKIK által megfogalmazott külgazdasági stratégia) mentén haladunk, melynek új eleme a „Keleti Nyitás”. Érdekes, hogy a korábban ettől idegenkedő cégek is kezdenek megjelenni a keleti piacokon. Fontosak továbbá a Törökországgal és a Balkán országaival ápolt kapcsolatok, utóbbi esetében lassan késésben vagyunk, a nyugati cégek többsége már megjelent azokon a piacokon. Kitűnőek a kapcsolataink Horvátországgal és Szerbiával, ez részben a kamara által gesztorált Magyar-Horvát Tagozatnak, részben az Enterprise Europe Networknek köszönhető.

  Arra a kérdésre, hogy milyen külgazdasági kapcsolatok megléte hatna egyértelműen pozitívan a baranyai gazdaságra, a bizottság elnöke szerint jelenleg termékalapot kell képezni, illetve a megyét újraiparosítani, hogy a nemzetközi piacokon versenyképesek lehessünk. A szakképzett munkaerő hiányának pótlása megoldásra váró probléma, ezen a téren is óriási erőfeszítéseket tesz a kamara.

 A megye vállalkozásai közül számos cég gazdasági stabilitását a külföldi partnereknek végzett munka jelenti. Lakics Péter tájékoztatása szerint a kamara három fontos területen járul hozzá tevékenységével ahhoz, hogy a baranyai vállalkozások a jövőben is megtartsák ezt a pozíciójukat:

- Égető a már említett munkaerő-utánpótlás. Bízunk benne, hogy a duális szakképzés és a mérnökképzés meghozza gyümölcsét. A kamara az egyetemmel közösen új innovációs céget alapít, melynek célja, a tudás „konvertálása” a vállalkozások felé. Innováció-menedzsment munkája során a kamara a kutató cégeket igyekszik összekötni a vállalkozásokkal. A konkrét piacra segítés és a piackutatáshoz kapcsolódó exportösztönző programok, projektek a Kereskedelemfejlesztési Osztály és az Enterprise Europe Network iroda keretében alkotják a támogatások harmadik pillérét.

 

 

Élénkülő külkapcsolatok kamarai segítséggel

 

  A kamaránál jelenleg is futó, a külföldi kapcsolatokat építő vagy ápoló baranyai vállalkozások számára igénybe vehető programokról, lehetőségekről, rendszerekről Hendinger Anita, a kamara Kereskedelemfejlesztési osztályának vezetője számol be.

 - Továbbra is jól működik az Európai Bizottság által társfinanszírozott Enterprise Europe Network rendszere, mely 7 év után további 6 évre újra elnyerte a „működési jogot”. Konzorciumvezetőnk a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt., a partnerek között 5 erős kamara, 2 vállalkozásfejlesztési alapítvány és új tagként egy, a pályázatok és az innováció területén jártas vállalkozás biztosítják az országos lefedettséget. Helyi szinten a Pécsi Tudományegyetemmel elsősorban a képzés(ek) tekintetében működünk együtt.

 Az éves programok kialakításánál prioritás, hogy programjaink kapcsolódjanak a kamarai és az országos külgazdasági stratégiához. Figyelembe vesszük, hogy a beérkező ügyfélkérdések és vállalkozási megkeresések alapján milyen jellegű információkra van szükség, melyek a célpiacok. Ha nem is tudunk önálló delegációt szervezni egyes relációkba, vállalkozásainkat becsatornázzuk az országos rendszerbe, illetve együttműködő partnereinkhez. A szektorspecifikus üzletember-találkozókhoz folyamatosan lehet csatlakozni, a listát honlapunkon frissítjük. Rendezvényeink közül azokat érdemes megfontolni, amelyek egy-egy piacról szolgálnak információval (tavasszal várhatóan Németország és Albánia áll a középpontban), jogszabályi változásokról tájékoztatnak, illetőleg képzés jellegűek (tavasszal üzleti profil készítése, illetve nemzetközi finanszírozás és kereskedelemtechnikai ismeretek a gyakorlatban). Programjainkról a vállalkozások a honlapon és a kamara heti hírlevelén keresztül folyamatosan tájékozódhatnak. 

 - A most rendelkezésre álló lehetőségek kiszolgálják a vállalkozások igényeit?

 - Részben. Olyan kereskedelemfejlesztési módszerekkel és eszközökkel dolgozunk, amelyek alapvetően az információszerzés és piackutatás szakaszában, illetve az üzleti partnerkeresés első lépésekor nyújtatnak jelentős segítséget. A nemzetközi piacra lépő vagy már jelen lévő kis- és középvállalkozások közül elsősorban azoknak jelentenek forintban és időben mérhető „megtakarítást”, akik nem rendelkeznek humán-erőforrással a külkereskedelem, a nemzetközi kapcsolatok területén. Folyamatosan emelkedik ügyfélkérdéseink, tanácsadásaink száma, ezek többsége a határon átnyúló szolgáltatásokra és termékek forgalomba hozatalára irányul. Az – elsősorban földrajzi értelemben vett - új piacokon megjelenni kívánó, illetve üzleti partnert kereső vállalkozásainknak a már említett hálózat kereskedelmi és technológiai profilokat gyűjtő adatbázisát ajánljuk, térítésmentesen.

 A piackutatásra és kapcsolatépítésre kitűnő lehetőség a kiutazó delegációkban való részvétel. Itt szervezett keretek között egy nap alatt több céggel is lehetősége nyílik egy-egy vállalkozásnak a bemutatkozásra és tárgyalásra. Szakmai programként igyekszünk kiállítás- vagy vásárlátogatást, esetleg céglátogatást is szervezni mellé.

 - Mi az, amire szükség lenne a hatékonyabb kapcsolatépítéshez, de nem áll rendelkezésre? 

- Az esetek többségében a pénz. Közvetlenül nem áll módunkban külföldi kiállítási, vásári részvételt, marketinganyagokat finanszírozni. A másik gyakori probléma, amivel szembesülünk, az a nyelvtudás hiánya. Kamaránkban 6 nyelven biztosan tudjuk segíteni a kapcsolatfelvételt és az első lépéseket. A későbbiekben egy vállalkozás vagy áldoz erre a területre, vagy halványulnak az „export ambíciók” és marad a hazai piac.

  - Milyen sikeres állomásai, programjai voltak az elmúlt évben a külpiaci kapcsolatok építésének és ezekhez milyen források álltak és állnak a jövőben rendelkezésre?

 - Minden év végén készül egy összesítés, ez alapján tavaly is számos lehetőséget teremtettünk vállalkozóink részére a kapcsolatépítésre, összesen 23 programon keresztül. Ezek között szerepeltek támogatott kiutazó delegációk (Németország – Hannover Messe; Szerbia – 81th Agricultural Fair Novi Sad, illetve piacfeltáró utak Belgrádba, valamint a horvátországi Zágrábba és Eszékre), információs rendezvények, illetve két fontos képzés is. Üzleti profilíró tanfolyamunk a lényegre törő, vállalkozásokat és kapcsolatépítési törekvéseiket bemutató angol nyelvű profilok elkészítésének módszertanát tanítja, kiegészítve az EEN üzleti és technológiai profilokat tartalmazó adatbázisának hatékony használatával. Az érdeklődők az idei évben is részt vehetnek a képzésen márciusban, Pécsett, majd Kaposváron és Szekszárdon is. Kiemelt tréningsorozatunk, a kezdő exportőröket célzó Ready for EXport 10 vállalkozás számára biztosította a lehetőséget arra, hogy 10 alkalommal a piaci információk szerzésén, a marketingen, a pénzügyön, a jogon keresztül az export projektmenedzsmentig elméleti tudást szerezzenek és sikeres exportőr cégektől gyakorlati információkat, jó gyakorlatokat kapjanak. A tréningen végzettek számára továbblépési lehetőség a Pécsi Tudományegyetem Simonyi BEDS által koordinált Simonyi Növekedési Programban történő részvétel. Az említett helyi szervezésű programokon kívül folyamatosan rész vettünk és veszünk a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara viszonylati tagozatainak és más területi kamarák, valamint EEN-partnerek rendezvényeinek népszerűsítésében, cégek akvirálásában.

  2012-2014 között programjaink nagy részéhez pályázat útján sikerült kiegészítő forrást szerezni MKIK/NGM forrásból, összesen 18,3 millió forintot. Idén ez a lehetőség megszűnt, ami leginkább a kiutazó delegációk esetében fájó, hiszen szállás-, belépőjegy- és útiköltség-támogatással ezután nem tudunk szolgálni. Marad tehát az Enterprise Europe Network keretrendszere.

- Milyen újdonságokat kínál az EEN a vállalkozások számára? Egyáltalán a vállalkozások milyen mértékben veszik igénybe ezt a lehetőséget üzleti kapcsolataik építésében?

 - Az EU költségvetési periódusaihoz igazodva az EEN is „új lábakon áll”, ezúttal a Cosme és a H2020 programok társfinanszírozásával folytatja munkáját. Az alapszolgáltatások maradnak, de kiemelt szerepet kap a finanszírozási lehetőségek és pályázatok népszerűsítése, valamint a vállalkozások innovációs menedzsmentjének támogatása. (pl. kkv-eszközök). A vállalkozások számára tapasztalataink szerint irreleváns, hogy milyen szervezet, hálózat, személy stb. adja meg kérdéseikre a választ, de azt mondhatom, hogy jelenleg 80%-ban az EEN-hálózat segíti őket szolgáltatásaival külkapcsolataik építése, fejlesztése során.

 - Mit mutatnak a napi tapasztalatok: milyen ismeretekre, tudásra van szüksége egy vállalkozásnak, ha külföldi üzleti kapcsolatok kiépítésére törekszik?

 - Vállalkozása válogatja. Nem mindegy, miről beszélünk: termék- vagy szolgáltatásexportról, nem mindegy a célpiac, az sem, hogy milyen pénzügyi lehetőségekkel indul valaki, milyen konkrétak a tervei. Azért szervezünk évente képzéseket, hogy érzékeltessük: egy export-projekt összetett, több szakterületen igényel ismeretet. A proaktív hozzáállás és az idegen nyelvű kommunikáció (nyelvtudás) nélkülözhetetlen a sikerhez.

 

 

Kamarai Magyar-Horvát Tagozat

 

 - Elsősorban gazdasági szereplőkkel, horvát területi kamarákkal (különösképp Eszék, Verőce, Split város kamaráival), Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatával, a Baranya Megyei Önkormányzattal és mind a pécsi, mind az eszéki főkonzulátussal van nagyon szoros együttműködésünk – foglalja össze az elnöksége alatt épített kapcsolatrendszer fő irányait Liszácz Mihály, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Magyar-Horvát Tagozatának első embere.  - A tagozat júliusban lesz három éves, legfontosabb eredményei, hogy kiszélesítette, megerősítette és stabilizálta a kapcsolatrendszereit. Létezésünket, ismeretségünket megfelelő szintre hoztuk a tagszervezeteknél, a kamaráknál és a gazdasági élet szereplői között is.

- Tavaly megfogalmazta elnök úr, hogy fontosnak tartja az önkormányzatokkal, a kisebbségi önkormányzatokkal a közelebbi kontaktust, ez a munka most milyen fázisban van?

- A tavalyi önkormányzati és kisebbségi önkormányzati választások kapcsán változások történtek, ezt követve szoros együttműködést alakítottunk ki a kisebbségi önkormányzatok illetékeseivel és ezt a jövőben még erősebbé szeretnénk tenni.

- Miként sikerül a régióban lévő kis- és középvállalkozásokat bevonni a két ország közötti gazdasági körforgásba?  

- Számos rendezvény megszervezésével igyekszünk gondoskodni arról, hogy az ország gazdasági szereplői kellő információt kapjanak a potenciális lehetőségekről, legyen szó vásárról, pályázatról, horvát közbeszerzési tenderekről és minden horvát relációjú gazdasági lehetőségről. Elégedettséggel az eddigi eredményeink azonban nem tölthetnek el, mert mindig van akár minőségben, akár mennyiségben is fejlődési lehetőség, melyek javítása, megvalósítása a korábban említett tagszervezetek hatékony együttműködésével növelhető.

- Melyek az idei legfontosabb feladatok, célok, törekvések a tagozat számára?

 - Úgy gondoljuk, hogy nem a kapcsolatrendszer szélesítése, hanem a meglévő kapcsolatok mélyítése és a gazdasági szervek elképzeléseinek konkrét támogatása a fő cél. Legfontosabb törekvésünk az eddigiekben sikeresen alkalmazott technikák, módszerek további javítása és a már EU-hoz integrált horvát viszonyokba jobban illeszkedő megoldások alkalmazása. Törekvésünk változatlanul a tagozat létezésének, működésének általános ismertté tétele, és szeretnénk elérni, hogy ha bármilyen gazdasági szervezetnek horvátországi kapcsolatra vagy információra van szüksége, akkor a Magyar-Horvát Tagozat jusson eszébe!

 

  Obradovic Ena, a Magyar-Horvát Tagozat titkárát arról kérdeztük,hogy melyek azok a tagozatnál jelenleg is futó programok, lehetőségek, rendszerek, amelyekhez a hazai vállalkozások csatlakozhatnak?

- Az elmúlt három év során igyekeztünk minden lehetőséget megragadni arra, hogy minél szélesebb körben tudjuk népszerűsíteni a Magyar-Horvát Tagozat szolgáltatásait és egyáltalán a tagozat létezését. Ennek érdekében számos horvát relációjú gazdasági napot, fórumokat és konzultációs rendezvényeket szerveztünk, de a pályázati támogatások segítségével több horvátországi piacfeltáró kiutazó delegációra is sor került. Ezek alkalmával tíz-tizenöt magyar kis- és középvállalkozás vett részt horvát céglátogatásokon és célirányú üzleti tárgyalásokon. Eddigi munkánk következményeként ma már viszonylag nagy ismeretséget szereztünk és könnyen megtalálnak minket a vállalkozók, így az idei évben túlnyomórészt a személyes tanácsadás és egyéni horvát piacra lépések koordinálása van előtérben. Sokat mondó az a szám is, hogy a tagozat 2012. júliusi megalakulása óta több mint 700 ügyfélmegkeresésünk volt.

- A most rendelkezésre álló lehetőségek kiszolgálják-e a vállalkozások igényeit?

- Igen. Nem érkezett még olyan megkeresés, amelyre ne tudtunk volna válaszolni. Szerencsére az elmúlt három évben sikerült elég nagy ismeretségre szert tenni, amit mi sem bizonyít jobban, minthogy a tagozat 2012. júliusi megalakulása óta több mint 700 ügyfélmegkeresésünk volt és az intenzitás a három év alatt nem csökkent.

- A napi tapasztalatok mit mutatnak: milyen ismeretekre, tudásra van szüksége egy vállalkozásnak, ha külföldi üzleti kapcsolatok kiépítésére törekszik? Mit kellene szem előtt tartaniuk, hogy sikeresek legyenek ezen a területen?

- A legfontosabb, hogy a cégvezetőnek konkrét elképzelése legyen arról, hogy mit szeretne megvalósítani és mik azok a célok, amiket el szeretne érni. Az sem hátrány, ha konkrét üzleti tervvel vág neki egy külföldi terjeszkedésnek vagy vállalkozás indításának, legyen szó horvát vagy akármelyik másik piacról. Tudni kell azt is, hogy a horvát piac egy rendkívül zárt és erős nemzeti öntudattal bíró piac, azonban a megfelelő minőségű és ár-érték arányú termékekkel, szolgáltatásokkal szép sikereket lehet elérni. Érdemes megemlíteni a kamara gondozásában kiadott könyvünket, amelyben a horvát piacra lépéssel kapcsolatos hasznos információkat foglaltunk össze. A 100 oldalas kiadványban a magyar vállalkozások olvashatnak a horvát üzleti környezetről és a jogi, adózási alapinformációkról is.

 

 

Baranyai vállalkozások külföldön

 

- Az utóbbi egy évben úgy tudott növekedni és erősödni a cégünk, hogy gyakorlatilag egész Európa területén dolgozunk – foglalja össze röviden a villamosberendezés-gyártással és elektronikai készülékek gyártásával foglalkozó pécsi Kontakt-Elektro Kft. ügyvezetője, Hirth Ferenc cége külkapcsolatait. - Olaszországban logisztikai rendszereket, automatizált magas raktárakat építünk, az elmúlt évben egynek már megnyertük a tervezését is, amely az első igazán komoly mérnöki sikerünk volt. Németország, Ausztria, Belgium, Luxemburg, Hollandia, Olaszország, de Szlovénia és Lengyelország, Írország is felkerült azon országok listájára, ahol dolgoztunk vagy dolgozunk. Egy saragosai autóipari üzemben egy gépsor üzembe helyezését végeztük, aminek mi gyártottuk a vezérlését is, az autóipar mindig is egy izgalmas és perspektivikus terület volt a számunkra, ezt továbbra is szeretnénk erősíteni. Elég jó referenciákkal rendelkezünk, folyamatosan erősítjük a szakember gárdánkat, a szakmunkások, technikusok, mérnökök természetesen megfelelő nyelvtudással rendelkeznek, enélkül sehol sem élnénk meg. Ezért mintegy 8 éve folyamatosan szervezünk nyelvtanfolyamokat angol és német nyelven, de van olyan kollégánk, aki az orosz nyelvet is bírja, így nem jelent számunkra problémát, ha Oroszországban kell dolgoznunk. Miután elsősorban a gépipar beszállítói vagyunk, olyan ipari cégekkel állunk kapcsolatban, amelyek automatizált technológiákat használnak. Igyekszünk minél több, mérnöki teljesítményt, programozást igénylő tervezési munkát vállalni, mert ebben van perspektíva. Idén is kaptunk egy igen komoly megkeresést, az egyik legnagyobb munkánknak ígérkezik.

- Mi a partnerszerzés módja? Előző években több nyugat-európai ország kiállításán részt vett a cég, de lehet, hogy az egyik jól végzett munka is magával hozhatja a másikat?

- Ez az egyik legnehezebb dolog, a partnerszerzés. Nagyon sok céget kell megkeresnünk ahhoz, hogy bejussunk a kapun. Azután meg kell találni azokat az embereket, akik készen állnak a kapcsolatépítéshez: beszerzőket, tervezőket, műszaki vezetőket, cégtulajdonosokat. Egy bemutatkozást követően általában sor kerül egy második lépésre, egy próbagyártásra vagy próbaszállításra. Ilyen kis lépésekből épül fel egy kapcsolat, a kisebb próbamunkákon keresztül jutunk el a nagyobb munkákhoz. Ez egy cégnél akár évekig is eltarthat. Emellett nagyon fontos a megbízhatóság, és az, hogy merjünk vitatkozni, mert ha látják, hogy megbízhatóak vagyunk, akkor a vitákat is elviselik, mivel ez a közös cél érdekében történik. 

- Eddig Nyugat-Európa volt a fő irány, de tavaly említette, hogy Kínában is sikerült partnert találniuk.

- Egy ilyen kis cég számára, mint a miénk, nagyon nehéz bejutni a kínai piacra. Mi azt az utat választottuk, hogy nagy európai gépbeszállítókon keresztül próbálkozunk. Átütő sikerről még nem tudok beszámolni, de nem adtuk fel a tervünket.

 

 

 - Az utóbbi években jelentősen megváltozott az export aránya cégünk termelésében, amely jelenleg mintegy egyharmadát teszi ki – mondja a fő tevékenységként fröccsöntéssel és szerszámkészítéssel foglalkozó, dinamikusan fejlődő pécsváradi középvállalkozás, a Kresz és Fiedler Kft. ügyvezetője, Kresz Erika. – A változást az a helyzet idézte elő, hogy sok külföldi cég Magyarországon létesített telephelyet, így most nekik szállítunk, és nem külföldre, ahogy korábban.

- Az, hogy a külföldi partnerek magyarországi telephelyet létesítettek, miként befolyásolta a külföldi partneri kapcsolatokat?

- Húsz éve szinte változatlan a partnereink száma és összetétele. Nem ment el tőlünk megrendelő, sőt, megrendelő-csoportok tagjai jöttek vissza cégünkhöz. Az elmúlt években bedolgoztuk magunkat bizonyos gazdasági csoportokba, megfelelő minőséget és szolgáltatást tudtunk nyújtani számukra, ezért felkerültünk a listájukra és így folyamatosan kapunk munkákat és nyerünk el megbízásokat.

 

- Már az önmagában is teljesítményként értékelendő, hogy meg tudták tartani a partnereiket.

- Igen, én is így vélem. A megrendelőknek feltételei vannak, a munkatársaknak feladatuk, a vezetők felelőssége pedig abban áll, hogy a mai nehéz gazdasági környezetben meg tudják tartani a megrendelőket. Ez nem kis feladat, ezért igyekszünk folyamatosan fejlődni, fejleszteni mind a humán-erőforrás, mind az infrastruktúra és technológia területén. Több ütemben gyártócsarnokot építünk, új, modern eszközparkunk van, elindultunk a minél magasabb szintű automatizálás felé. Ugyanis egyre drágább a magyar munkaerő, és szép dolog, hogy létszámot bővítünk, de ezt a munkaerőt el is kell tudni tartani. Ez nagyon-nagy felelősség. Aki ma az iparban dolgozik, tudja, hogy egyszer felfutási időszak, dömping van, amilyen gyorsan jön ma egy munka, olyan gyorsan, egyik pillanatról a másikra le is cseng és akkor is meg kell tartanunk a munkatársakat. Ezért próbáljuk minél magasabb szintű automatizálással mérsékelni a veszélyét annak, hogy utcára kelljen tennünk a dolgozóinkat.

- Új partnerek keresése szerepel-e a jövőbeni terveikben?

- Nem szerepel a terveinkben, de természetesen nem zárkózunk el a megkeresések elől. Egyelőre olyan széles a megrendelői gazdaságicsoport-kapcsolatunk, hogy sok esetben azért harcolunk, hogy jól el tudjuk végezni a munkát. A meglévő partnereink újabb és újabb feladatokat, munkákat hoznak, ami nagy mértékben leköti a kapacitásunkat. Ez mindig új kihívást jelent a számunkra, ami fejlődésre késztet bennünket.

- A kamara nyújtotta lehetőségeket használják-e az üzleti kapcsolatok építésénél?

- Az első időben nagyon sokban támaszkodtunk a kamara nyújtotta lehetőségekre. Mentem a kamarai küldöttségekkel, partnerekkel és folyamatokkal ismerkedtem, számos munkakapcsolatot köszönhetek nekik. Ezért azt mondom a mai fiataloknak, hogy tessék részt venni a rendezvényeken, kihasználni a lehetőségeket, amit a kamara biztosít, akár üzemlátogatások, külföldi kirándulások, akár nemzeti kamarai programokon való részvétel formájában, mert ha valaki odafigyel, mindenből tanulhat és hasznos tapasztalatot szerezhet.

 

 

- Az első külföldi megbízásunk 7 évvel ezelőtt Horvátországban volt, azóta is folyamatosan dolgozunk ott német partnereknek, amelyek a horvát piacra akarnak betörni – mondja Treszner János, az 1994-ben alakult Treszner Villamosipari Szolgáltató Kft. ügyvezetője.  A cég főként erős- és gyengeáramú villamos szereléssel, villamos hálózatszereléssel, transzformátor-telepítéssel, villamos biztonságtechnikai felülvizsgálatokkal, épületek, közintézmények, áruházláncok és üzemanyagtöltő állomások fenntartási munkáival foglalkozik.

- 5 évvel ezelőtt Szlovéniában vállaltunk el egy megbízást, szintén német befektetők számára, 2011 óta pedig Ausztriában is jelen vagyunk. Külföldi munkavállalásaink szempontjából a legjelentősebb lépés az volt, amikor a kamarával és Pécs polgármesterével együtt tettünk látogatást Németországban 2011-ben és 2012-ben. Ennek kapcsán kerestek meg bennünket német cégek ajánlataikkal. Ebből kialakult egy kapcsolat, amelynek eredményeként 2013-ban megbízást kaptunk egy munkára Németországban és az ottani jelenlétünk azóta is folyamatos kisebb-nagyobb projektekben. Egy alkalommal felkértek bennünket egy német gyárból, hogy lenne egy egész évig tartó, 30 ember számára szóló megbízatás, de akkor más munkáink miatt nem tudtunk ennyi németül beszélő szakembert biztosítani. Nagyon fontos a nyelvtudás, ha külföldön vállalunk munkát, a vezető szakembereknek mindenképpen jól kell beszélniük, mert ha ez hiányzik, biztos a bukás. Az elmúlt húsz évben jelentős lépéseket tettünk annak érdekében, hogy cégünk jól prosperáljon. Több embernek tudunk munkát biztosítani külföldön, akik jól keresnek és szeretnek is kint lenni. Ausztriában és Németországban az ottani béreket fizetjük munkatársainknak, akik ennek megfelelően teljesítenek. Amit az ottani szakemberek tudnak, azt a mi munkavállalóink is tudják, sőt, még annál többet is, akár mennyiségben, akár minőségben. Jó évet zártunk tavaly.

 - Milyen a bizalom a magyar vállalkozások iránt külföldön?

- Azt gondolom, hogy először bizonyítani kell, és ha látják, hogy jól el tudjuk végezni a munkát, akkor megvan a bizalom. Ha megfelelően, időre teljesítünk, akkor már nagyobb volumenű megbízásokat is kapunk. Mondhatom, hogy van egyfajta fokozatosság. Tudni kell azt is, hogy mit vállalhatunk, és mit nem. Ha egyszerre négy helyen dolgozunk, akkor nem biztos, hogy egy ötödik munka is szóba jöhet, ha nem tudjuk azt megfelelő módon teljesíteni. Jelenleg egy 6000m2-es műanyag fröccsöntő csarnok villanyszerelésén dolgozunk várhatóan még 1-2 hónapig. Itt nagyon meg vannak elégedve velünk. Most egyeztetünk egy másik gyártócsarnok ügyében Németországban, amit egy neves autóipari cég építtet. A jövő hónapban ártárgyalásra is hívnak bennünket. Nyilván látják, hogy képesek vagyunk ilyen volumenű feladatok elvégzésére, megvan hozzá a kellő szakmai tudásunk.

- Akkor azt lehet mondani, hogy az egyik munka hozza a másikat.

- Tulajdonképpen igen. Ha jól dolgozunk, ha jó a kontaktus a két cég között, akkor feltétlenül. A mi német partnerünk a legnagyobb Németországban, 2500 alkalmazottja van, és mindig korrektül állja a szavát.

 -  Kitől, milyen szervezettől kapott vagy kaphat segítséget a külföldi partnerek, munkák kereséséhez?

 - Amióta kamarai tag illetve szekcióelnök vagyok, azóta páratlan az összefogás, ahogy a politika és a gazdaság Németországban Pécs városát próbálja helyzetbe hozni. A vállalkozásokat, vállalkozókat, a Pécs Holdingot és az ipari parkot együtt képviselték, véleményem szerint érdemes lenne többször is így összefogni, akár más országban is. Így nagyobb esély nyílik a kapcsolatépítésre és ezáltal a munkaszerzésre. Ha megismernek minket, megmutatjuk, hogy mit tudunk nyújtani, szolgáltatni, akkor nagyobbak lehetnek az esélyeink.

 

 

 - Egy elég speciális területtel, gabonatechnikával foglalkozunk, ennek keretében projekteket hozunk létre, ahol bonyolult, speciális engedélyeztetési eljárásokat kell végigvinni, és minden országban jelentősen eltérnek az előírások a többi, uniós tagországétól – vázolja a komlói, terményszárító, gabonafeldolgozó és villamosipari berendezéseket gyártó és szerelő TeGaVill Kft. ügyvezetője, Áman Mihály, hogy a középvállalkozás exporttevékenysége milyen akadályokba ütközik. - Elég nehéz úgy komplett technológiákat telepíteni, hogy mindenhol a helyi adottságokhoz, a helyi pályázati lehetőségekhez kell alkalmazkodni. Ez jelentősen megnehezíti a feladatot. Keressük az egyedi gépeladási lehetőségeket is, de ezek lassan indulnak be. Az elmúlt években olyan svájci-német megrendeléseink voltak, amelyek komplett projektjei keleten, zömében Romániában valósultak meg. Saját komplett projektjeink is nagyrészt Romániában zajlottak, de működnek berendezéseink Belgiumtól Moldváig, szinte minden köztes országban.

 - Ezeket a nehézségeket leszámítva, véleménye szerint, a vállalkozásnak milyen kompetenciákkal kell rendelkeznie ahhoz, hogy külkapcsolatai lehessenek?

 - Első helyen említhetem munkatársaim szaktudását, és ahol a mi saját gyengeségünk látszik, hogy a kiváló felkészültséggel bíró szakembereink nem ismerik olyan szinten az idegen nyelvet, ami elengedhetetlen a kapcsolatokhoz. Itt meg kell jegyeznem, hogy nagyon sok esetben ott, ahol pályázati forrásból valósulnak meg a beruházások - márpedig ezek jobbára így valósulnak meg -, nem elegendő az angol vagy a német nyelv ismerete, hanem a helyi nyelvet is olyan szinten ismerni kell, hogy ne okozzon gondot a technológiai pályázati elszámolásoknak megfelelő dokumentáció elkészítése. Ez bizony problémát jelent, ezért az idegen nyelvekkel kapcsolatban mindenképpen van feladatunk, mert nem könnyű olyan szakembert találni, aki valamilyen nemzetközi nyelv mellett egy helyi nyelvet – pl. a horvátot, a szerbet stb. - is beszéli.

 - Milyen a bizalom külföldön a magyar vállalkozások iránt?

- Azt gondolom, hogy abban a szektorban, ahol mi dolgozunk – a gabonatechnológiában - Magyarországon már a 70-es, 80-as években jelentős mezőgazdasági üzemek jöttek létre, így komoly gyakorlatra tettünk szert, ezért szakmai körökben megvan az elismertségünk. A gabonatárolás, -feldolgozás, -tisztítás, -szárítás területén, úgy gondolom, a környező országokban elhiszik, hogy technológiai ismeretekben valamivel előttük járunk.

 - Tapasztalatai szerint milyen utakon, csatornákon, akár a kamara által kínált lehetőségeken keresztül vezet az út külföldre? Kinek a támogatására számíthat egy vállalkozó?

 - A szakkiállításokat említhetem első helyen, ahol ismeretségeket, kapcsolatokat lehet szerezni. Mi is több kiállításon vettünk részt Romániában, Horvátországban, Szlovákiában. Ez ugyanakkor mindig csak egy kiinduló pont a kapcsolatteremtés szempontjából. A technológiákkal kapcsolatban jellemző, hogy viszonylag hosszú, sok esetben több éves előkészítési idő szükséges, mire a műszaki, pénzügyi pályázati háttér is megteremtődik a projekt megvalósításához. A technológiai telepítés többnyire bizalmi dolog. A kamara szerepe számomra ott értékelődik fel, hogy tőlük tudunk a helyi sajátosságokról értesülni. Ebben nagyon sok segítséget kaptunk a kamarától az elmúlt évek során.