Üdvözöljük a

„Mindenekelőtt az EMBER-t tekintem a legfontosabb értéknek!” | Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara

honlapján!

-

„Mindenekelőtt az EMBER-t tekintem a legfontosabb értéknek!”

Szerző: N.T. | 2015. június 3.

Mindig is ez a hozzáállás jellemezte Janovics László munkáját. A közelmúltig a Baranya Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának igazgatójaként dolgozó munkaügyi szakember tevékenységének sikerét az is bizonyítja, hogy a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara közigazgatási szervezetek körében végzett, 2014-ben publikált felmérése szerint a munkaügyi központ az állampolgárok (az ügyfelek) véleménye szerint mind az ismertség, mind az elismertség tekintetében az elsők közé tartozik.

Janovics László 2011-2012-ben a Dél-dunántúli Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság elnöke volt, 2012 óta a kamara által működtetett Baranya Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság tagja. Munkásságát idén a Belügyminiszter miniszteri oklevéllel ismerte el a közfoglalkoztatási programok tervezésében, koordinációjában nyújtott kimagasló teljesítményéért. A munkaügyi szervezetben eltöltött mintegy 25 évről, a PBKIK-val közös munkáról beszélgettünk.

 

 - A kamarával való együttműködésünk jó 20 évvel ezelőtt a pályaválasztási rendezvények megszervezésével kezdődött – mondja Janovics László. - A munkaügyi központnak és a kamarának külön-külön is önként vállalt feladata volt, hogy koordinálja és segítse a pályaválasztást a megyében. Alapesetben a munkaügyi központ feladata az, hogy a munkanélküli embereket segítse. De amikor elmegyünk az iskolába és elmondjuk a gyerekeknek, hogy mit lenne érdemes tanulni, melyek azok a szakmák, amelyekben el lehet helyezkedni, hogyan és milyen kompetenciákat kell fejleszteni, akkor az egy preventív munka.  Nagyon sok energiát fektettünk a pályaválasztásba,, amiben mindig partnerünk volt a kamara. Ez a kapcsolat a mai napig fennáll.

 De a közelmúltból említhetem a kamarával közös Önindító programot, amely a vállalkozóvá válást segítette komplex módon. Azt mondtuk: mivel Pécsett sok értelmes, tehetséges, okos, kreatív fiatal van, akik nem végeznek egyetemet, de van ötletük és abban van fantázia, nézzük meg, hogy alkalmasak-e egy vállalkozás vezetésére. Ha igen, nyújtsunk nekik olyan támogatást, ami egy sikeres vállalkozói léthez szükséges. Kerestünk hozzá partnert, amit a kamara által menedzselt Kreatív Ipari Klaszterben találtunk meg, és most már a második ciklusát éli a program.

 

- Nyilvánvalóan nagyon nehéz lehet ezt a munkát számokkal mérni.

- Valóban, mint minden preventív dolgot nehéz mérni.  Mint ahogy azt is, hogy ha a gyerekek nevelésébe invesztálunk, rendes ember lesz belőlük. Egyszerűen hiszünk benne, hogy az emberbe való befektetés hosszú távon megtérül. Gyakran felteszik a kérdést, hogy miként mérem annak a hatékonyságát, amit csinálok. A végső érvem mindig az, hogy ez egyszerűen hit kérdése. Azt gondolom, hogy a tudásra, az alkalmazkodóképességre és ezekhez hasonló képességek fejlesztésére kell, kellene minél több energiát fordítani.

 

 - Mind a munkaerőpiac, mind a szakképzés sokat változott az elmúlt 15-20 évben.  A szülők, akiknek a gyermeke pályaválasztás előtt állt vagy áll, mennyire tudnak ehhez igazodni? Belátják-e, hogy egy szakma tanulásával sokkal többet érnek el a gyerekek, mint egy 1. vagy 2. diploma megszerzésével?

 - Azt gondolom, hogy vannak eredmények, de még nagyon sok a teendő ezen a területen is. Egyrészt tájékozottabbá kell tenni a szülőket. Van például a jó szakmával rendelkező, jól szituált, sikeres vállalkozást vezető szülő, aki annyira el van foglalva a saját ügyeivel, hogy nincs ideje a gyerekére, aki azért kallódik el, mert nem volt megfelelő szülői irányítás. Aztán ott van a másik véglet, ahol a szülő maga is munkanélküli vagy közfoglalkoztatott és nem tud pozitív példaként állni a gyereke elé, hogy egy jó szakmaválasztással sikeres lehet. Mert vagy nincs szakmája és semmilyen végzettsége vagy ha van is, azzal nem tud elhelyezkedni. Ezeknek a gyerekeknek valamilyen külső segítségre van szükségük, amit a családtól nem kapnak meg. Ilyenkor merül fel az iskola szerepe és felelőssége. Én azt gondolom, hogy sokkal többet kellene elvárnunk az iskolától pályaorientációban, pályairányításban. Egy jó pedagógusban megvan a belső késztetés arra, hogy a rábízott gyerekekből legyen valaki.

 Én potenciális erőnek tekintek minden embert, minden gyereket, akiből adófizető polgár lehet. Ha az osztályban vannak olyanok, akik verekednek, neveletlenek, nem oda valók, kirakják őket az iskolából. Nem végzik el az általános iskolát, nem lesz szakmájuk, előbb-utóbb a bűnözés útjára lépnek. Börtönbe kerülnek, és amikor kijönnek, elmennek a munkaügyi központba, hogy itt vagyok 6 általánossal, szakmám nincs, adjanak munkát. Milyen esélye van ezeknek az embereknek? És itt jön a prevenció! Ennek a gyereknek akkor kellett volna elmagyarázni, hogy nem szabad kimaradnia az iskolából, célt, motivációt adni neki és utat mutatni! Erre építettük részben a kamarával együttműködve közösen azt a mentor-tanár programunkat, amely munkanélküli pedagógusokat foglalkoztatott, a tevékenységük pedig arra irányult, hogy a lemorzsolódással veszélyeztetett gyerekeket benntartsa az iskolarendszerben. Ez a projekt már 8-9 éve működik Baranya megyében, én minden fórumon kiálltam azért, hogy folytatódjon, mert ez fontos lenne a jövő szempontjából.

 

 - Baranya gazdaságának jelentős részét képezi a munkaerő-piac. Miként jellemezhető a baranyai vállalkozások és a munkaügyi központ kapcsolata?

- A munkaügyi központ feladata a mindenkori kormány foglalkoztatáspolitikájának helyi megvalósítása. Kormányoktól függetlenül ennek a tevékenységnek két fő iránya volt az elmúlt 20 évben. Az egyik a foglalkoztatás bővítése, ami azt jelenti, hogy olyan rendszereket, olyan ösztönzőket alakítsunk ki, ahol a munkáltatók abban érdekeltek, hogy minél több embert foglalkoztassanak. A foglalkoztatás bővítése hihetetlenül fontos, mert nem mindegy, hogy valaki befizetője a rendszernek vagy eltartottja. Ezért a vállalkozásokkal kapcsolatos támogatásaink, a bérszubvencióink, munkahelyteremtő támogatásaink stb. jelentős része ezt szolgálta. Tevékenységünk másik nagy területe, iránya a foglalkoztathatóság fejlesztése.  Ez egy laikus számára legegyszerűbben a képzést jelenti, és nagyon sokáig ez volt az egyetlen eszköze a munkaügyi szervezetnek. De hamar rájöttünk arra, hogy a foglalkoztathatóságnak vannak egyéb összetevői is: pszichológiai, szociológiai, mentális, motivációs képességbeli és egyéb aspektusai, amelyeket ugyanúgy figyelembe kell venni. Ekkor jöttek azok a komplex munkaerő-piaci programok, amelyek ezt próbálták megragadni.

 

 - Melyek a legnagyobb kihívások most a munkaügy területén Baranya megyében?

- Az mindig cél volt, hogy munkát adjunk a hátrányos helyzetű embereknek, hol a megváltozott munkaképességűek élveztek prioritást, hol a tartósan munka nélkül lévők, a nők vagy az 50 éven felüliek. Az utóbbi években a közfoglalkoztatás van a fókuszban. Most aktuálisan az új programozási ciklusban az Európai Unió a 25 év alatti fiatalokat tartja a legfontosabb problémának, hiszen a 2008-as gazdasági válság leginkább a fiatalok munkaerő-piaci helyzetét rontotta. Ez nagyon fontos cél, de meggyőződésem szerint a prevenció ennél fontosabb. Ez egy hosszú távú befektetés, aminek az eredménye nem fog látszani a projekt vagy a részprojekt befejezése után három hónappal, hanem annál sokkal később, viszont úgy kell felépíteni a programot, hogy abba értéket vigyünk. A legnagyobb érték az, amit az emberbe fektetünk, elsősorban a gyerekeinkbe. Azon is kell gondolkodnunk, hogy a mai fiatalok között nagy arányú a cigányság jelenléte, és az idő előrehaladtával ez növekedni fog. Ha erre a kihívásra nem tudunk jó válaszokat adni, akkor ez sorskérdés lesz.