Üdvözöljük a

Műszaki arculatot építünk! | Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara

honlapján!

-

Műszaki arculatot építünk!

Szerző: Kis Tünde | 2018. július 5.

Személyautók alkatrészei, orvostechnikai eszközök, elektronikai termékek Európa szinte minden országába, biotechnológiai fejlesztések az európai piacra, szoftver és applikáció a globális piacra – ez csak néhány azokból a termékekből, amelyek pécsi és baranyai vállalkozásoknál készülnek igen magas minőségben. Kevesen tudják, hogy helyi cégek a világpiacra termelnek.

A családi és külföldi tulajdonú vállalatok magas vállalati kultúrával és fejlődési lehetőséget kínálva működnek, terméket és szolgáltatásokat fejlesztenek, K+F tevékenységet menedzselnek. Tisztes, átlag feletti bért fizetnek az ambiciózus, tudással rendelkező fiataloknak. Ahhoz, hogy ez az érték láthatóvá váljon mind a helyi emberek, mind a szélesebb spektrum számára, hogy a pécs-baranyai cégek valós elhelyezkedési és életpálya perspektívát jelentsenek az itt tanuló fiatalok számára, közös, a megye műszaki arculatát építő kezdeményezést indított a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara, partnerségbe hívva a Pécsi Tudományegyetemet, Pécs várost, Baranya megyét, az érintett vállalkozásokat és intézményeket, valamint az azokat tömörítő klasztereket.

 

Itt az ideje váltani

 

Versenyképesség. Bűvös szó. különösen a gyorsuló globális folyamatok közepette. Soha ilyen gyors technikai, technológiai fejlődés nem volt az emberiség történelmében. Soha ekkora vagyoni, jövedelmi különbséget nem élt meg az emberiség. Soha ilyen mértékű és exponenciálisan erősödő urbanizációt nem tapasztalhattunk a múltban. Mára a pénz és az erőforrások, közte a legképzettebb humán erőforrás egyrészt a világ pénzügyi irányításából élő globális cégekhez és városaikba áramlik, másrészt a műszaki fejlődés, a K+F és innováció élén haladó városokba, térségekbe.

Természetesen mind a pénzügyi központok, mind a technológiai központok esetében számos síkon, dimenzióban figyelhetünk meg fejlődő központokat.

 A pénzügyi „ellenőrzésből" megélni számunkra illúzió, és amúgy is erkölcsileg kifogásolható.

 A műszaki fejlődés legfontosabb áramaiba történő bekapcsolódás viszont talán nem csak az álmok világába tartozik.

 A tét nagy. Szakértők szerint röpke évtizedeken belül Európára is a 20 milliós megapoliszok lesznek jellemzők, míg folyamatosan csökkenő jövedelmekkel a népességüket vesztő perifériák gyakorlatilag kiürülnek. A kérdés az, adjuk fel, és keressünk új hazát, vagy érzünk magunkban annyi alkotóerőt, tudást, hogy közös kísérletet tegyünk arra: Pécs technológiai decentrummá váljon?

 Fel kell hagynunk a múltba révedő, egykori kulturális nagyságunkra alapozó városfejlesztéssel. Ez mára csak az adópénzeket felemésztő újraelosztási rendszereket doppingolja, míg az „ezek eltartására hivatott" reálgazdaság pozíciói egyre gyengébbek e globális versenyben.

 Félreértés ne essék. A kultúra értékalkotó, sőt versenyképesség növelő tényező lehet, ...csak nem a mai intézményi és teljesítményorientációs formájában, a gazdaság iránti ellenséges felfogásában. (Tisztelet a néhány kivételnek.) A kultúra képviselőinek, intézményeinek meg kell tanulniuk együttműködni az értékteremtő, adófizető reálgazdasággal, meg kell ismerniük e korszak törvényeit, szabályait, munkamódszereit. Még akkor is, ha a divatos globalizációs klisék vallása mellett a globalizáció pőre, napi gyakorlatát az egyre nagyobb vesztes tömegekkel együtt ők is megszenvedik.

 Itt az ideje váltani. A város és térsége csak új, magasan képzett, zömmel műszaki értelmiség és szakembergárda vissza- és bevándorlásával indulhat meg a fejlődési pályán, fordíthat a katasztrofális demográfiai és értékteremtési, jövedelmezőségi folyamatain. Ők viszont kizárólag olyan városba mennek, amelynek van versenyképes jövőképe, amelyben a műszaki tudományok fejlődése a reálgazdasággal szimbiózisban egyre magasabb jövedelmeket tud biztosítani.

 Nem kis kihívás megfelelni ennek. De talán közösen sikerül.

 

Dr. Síkfői Tamás

a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara elnöke

 

A kamara jelenti a kovászt

 

- Azok a városok, amelyek erős gazdasággal, folyamatosan fejlődni tudó és fejlődő vállalkozásokkal működnek, ott elkezd kivirágozni a kultúra is, mert egy fenntartható, egymást kölcsönösen támogató és erősítő résztvevőkkel működő rendszer jön létre. Ezért 2-3 hónapja több szereplővel elkezdtünk beszélgetni arról, hogy szükséges lenne felépíteni a város, a térség műszaki arculatát, hogy végre mutassuk meg, milyen műszaki potenciállal rendelkezünk – foglalja össze Rabb Szabolcs, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara titkára, mit is érthetünk a műszaki arculat építése alatt. – A Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Karán habilitált kutatók, fiatal professzorok oktatnak és adnak kutatási témákat pl. a gépipari tanszéken, ami vonzó lehet egy olyan fiatal számára, aki akár egyetemi, akár az egyetemmel szorosan együttműködő kutató-fejlesztő pályán képzeli el az életét. A kamara a Pécsi Szakképzési Centrummal, valamint a vállalkozásokkal együttműködve azon is dolgozik, hogy mindenki megtalálhassa, kiválaszthassa és megszerezze a személyisége és a munkaerőpiaci igényeknek megfelelő szakképzettséget, amellyel a végzést követően azonnal, helyben találhat megfelelő szintű megélhetést és fejlődést biztosító munkahelyet. Vannak olyan családi vállalkozások és multicégek, amelyek nagyon jó vállalati kultúrával rendelkeznek, kitűnő egzisztenciális feltételeket teremtenek, és műszaki területen dolgoznak: a környezetiparban, az elektrotechnikai iparban, a gépiparban, az építőiparban, a kreatív iparban vagy az informatika területén.

 Ha ez a munka, a cégek tevékenysége nagyobb láthatóságot kap, annak egyrészt az lehet az eredménye, hogy a helyi lakosok számára is nyilvánvalóvá válik: itt nemzetközi szintű munkalehetőségek vannak. Így kevésbé lesz hangsúlyos a fiatalok továbbtanulásánál az, hogy Budapestre vagy az ország más városába jelentkezzenek egyetemre, mert szerintük ott vannak a további boldogulást jelentő vállalatok. A műszaki arculatépítés másik eredménye pedig abban testesülhet meg, hogy azokban, akik már elköltöztek a városból, előbb-utóbb tudatosul: Pécs egy gyönyörű város, ráadásul élhető is. Csodaszép a természeti környezet, itt a kultúra, Orfű, a bulik, a szép lányok és „helyes fiúk”, és még munkalehetőség is van. Ahol fejlődni lehet, bekerülni a globális vérkeringésbe.

- Mit lehet a műszakiarculat-építés sikereként értékelni?

- Ha Pécsre úgy tekintenek, mint egy műszaki vállalkozásokat befogadó és támogató városra, akkor 3-5 év alatt felkerülünk egy olyan térképre, amelyen a nagy autóipari vagy gyógyszercégek okán már fenn van Kecskemét, Miskolc, Debrecen és Győr. A helyi szereplők tevékenységét egy kommunikációs kampány keretében érdemes bemutatni, filmekkel, közterületi hirdetésekkel, üzenetekkel, rendezvényekkel. A műszakiarculat-építés egy most induló együttműködés, a pécsi városháza, a kistelepülések vezetői, a megye, az egyetem és a cégek is értik, hogy ebben van ráció, erre lehet építeni és szükség van rá. Nagyon jó példa arra Győr, hogy mit is szeretnénk. A győri sportolók mezén az Audi mellett rajta van egy üzenet: „A jövő Győrben épül!” Nekünk is ilyen jellegű üzenetet kellene megfogalmaznunk és ez kommunikálnunk Pécsre nézve, hiszen ezt a lelátón ülő szurkoló, de az akadémiai professzor is megérti.

- Kit szeretnének megszólítani ezzel az üzenettel?

- Részben a helyi lakosokat, a fiatalokat, de az idősebbeket is, hogy nem kell elköltözni, itt vagyunk. Szakképzett kolléga a nettó 300.000 Ft-ot megkeresheti megyei családi vállalkozásnál is, ha a megélhetési költségeket nézzük, akár csak Ausztriában, látható, hogy itt is lehet jó színvonalon élni úgy, hogy egy nemzetközi kapcsolatokkal rendelkező cégnél dolgozunk. De törekszünk azok megszólítására is, akik elmennek vagy készülnek elhagyni Pécset. A Pécsi Tudományegyetemen végzettek jelentős része nem helyben keres munkát, sok esetben még a pécsi lakosok sem. Megállítani vagy legalább csökkenteni kellene az elvándorlást. Ehhez jó lenne, ha rendelkezésre állnának önkormányzati bérlakások, fiatalos lakóparkok, Lipcsében például a fiatalok maguk újítják fel a lakásokat, ahová ingyen beköltözhetnek.

- A kamarának milyen szerepe van ebben a kampányban?

- A kamara részben a kovász, amely elindította és keleszti a kenyeret. Egyeztetünk a cégekkel, és természetesen a saját erőforrásainkkal támogatjuk a projektet, a kommunikációs kampányt. 

 

 

A műszaki vállalkozások a pécsi gazdaság szempontjából meghatározó jelentőségűek

 

Hogy a pécsi önkormányzat milyen szerepet vállalhat a helyi műszaki vállalkozások közös arculatépítésében és miben támogatja a cégeket ebben a törekvésükben, arról Decsi István alpolgármestert kérdeztük.

- A pécsi önkormányzat minden olyan kezdeményezésre nyitott, amely a helyi vállalkozások megerősítését szolgálja. Úgy gondoljuk, a műszaki vállalkozások a pécsi gazdaság szempontjából meghatározó jelentőséggel bírnak, így az arculatépítés fontos és megkerülhetetlen program. Ebben a maga eszközeivel Pécs is partner lesz, hiszen a műszaki vállalkozások láthatóbbá válásával mind a képzett munkaerő, mind a potenciális új befektetők érdeklődése fokozható. Éppen ezért minden olyan programban partner Pécs, amely a fiatalok számára megismerteti az itt működő vállalkozásokat, a szakképzési lehetőségeket. Mindez garantálhatja, hogy a fiatalok helyben maradjanak.

- Eddig a pécsi önkormányzatnál milyen együttműködések, összefogások valósultak meg a cégekkel, egyetemmel, más szereplőkkel annak érdekében, hogy a város, a térség vonzó legyen az itt végző munkavállalók számára? Esetleg a képzett munkaerő visszacsábítására van-e valamilyen koncepciója, programja a városnak?

- Pécs a kamarával és az egyetemmel, emellett a középfokú képesítést nyújtó intézményekkel évek óta folytat rendszeres párbeszédet annak érdekében, hogy a város vonzó legyen az ágazatban. Ennek köszönhető többek között, hogy a városban meglévő foglalkoztatók megerősödhettek, a bővítésben érdekeltek, s jól érzik magukat Pécsett.

 Bízunk és bízhatunk abban, hogy a városba az elmúlt évekbe betelepülő vállalkozásokat újak is követik, ennek érdekében a város többek között adókedvezményeket nyújt termelő tevékenységet végző cégeknek, zöldmezős beruházásoknak. Mindezek mellett nagy hangsúlyt helyez az önkormányzat olyan tárgyalásokra, amelyek segítségével pécsi vállalkozások nagyvállalatok beszállítóiként jelenhetnek meg. Így alulról építkezve is fejlődésnek indulhatnak a kisebb vállalkozások is, amelyek a piac megkerülhetetlen szereplőivé válhatnak a későbbiekben.

 

 

A gazdaság elvárásaihoz igazodó képzés a pécsi egyetemen

 

Új műszaki felsőoktatási szakképzést indít a 2019/2020-as tanévtől a Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Kara, a kétéves iskola utolsó félévét a hallgatók teljes egészében a gyakorlatot biztosító vállalatnál töltik. Dr. Medvegy Gabriella, a kar dékánja azt mondja, ezt a fajta képzést már a ma látható piaci igényekre reagálva dolgozták ki.

- A felsőoktatás kötött időintervallummal dolgozik, egy képzésnek meghatározott ideje van, és az is jellemző, hogy a szigorú hazai akkreditációs szabályok gyakran nem teszik lehetővé, hogy néhány hét vagy hónap alatt reagáljunk a piac által keltett igényekre. Az alapképzések általában négy év után bocsátanak diplomás munkavállalókat, egy-egy új szak alapításának és indításának előkészítése is hosszú időt vesz igénybe. Ez nehezen feloldható probléma a felsőoktatásban, még ha az előkészítő időszak alatt sok minőségi input is érkezik - szakmai tartalmi egyeztetéseket folytatunk a munkaerőpiac szereplőivel, a kormányzattal, a kamarákkal és azt is figyelembe vesszük a fejlesztéseinknél, hogy ők mit prognosztizálnak. A jelenlegi helyzet kezelésére jó reakció lehet egy rövidebb ciklusú képzés, mint például az a műszaki felsőfokú szakképzés (mi csak foksznak rövidítjük), amely a korábbi felsőfokú szakképzések következő generációja – foglalja össze röviden dékán asszony, miként képes reagálni a piaci szereplők elvárásaira az oktatási intézmény. – Ez egy kétéves képzés és felsőfokú oklevelet ad, a mérnök és a technikusi szint között helyezkedik el. Régóta készítjük elő a tartalmát és a kamarával való korábbi több éves közös munka következményeként indulhat el. A négy félévből egy teljes félévet, az utolsót szakmai gyakorlaton töltik a hallgatók a termelő cégeknél. Ezen időszak alatt a regionális ipari szereplőknek lehetőségük van a saját profiljukra formálni a későbbi munkavállalóikat, a hallgatók pedig jelentős lépéselőnybe kerülnek.

- Mit várnak a foksz elindításától?

- Hat szakirányban indul a képzés: általános gépészeti, valamint komfortgépészet szakirányban, elektrotechnikai, környezetvédelem- vízgazdálkodás, építész-építőmérnök, illetve könnyűipari - egészségtechnikai irányban. Utóbbit a karon működő 3D Mérnök Központtal alakítottuk ki, és a gyógyászatisegédeszköz-gyártásban lesz szerepe. A Szenátus előtt van a szak indítási kérelme, várhatóan 2019-ben fogjuk beiskolázni az első évfolyamokat. Sokat beszélgetünk a piaci partnereinkkel, hogy ők is el tudják helyezni a saját rendszerükben ezt a képzést. Arra számítunk, hogy sok hallgató jelentkezik majd, hiszen évről évre egyre emelkedik a felsőoktatásba való bejutáshoz szükséges minimum ponthatár (korábban 200-zal, ma legalább 280 ponttal lehet bejutni), aki ezt nem éri el, nem jogosult belépni a felsőoktatásba. Ezzel kizárjuk azokat a potenciális jelentkezőket, akik korábban bejutottak a műszaki felsőoktatásba. Ez a tendencia nálunk, a Műszaki Karon mintegy 5-600 megjelölést érint. E réteg számára is elérhető lesz a műszaki foksz képzés, amit úgy alkottunk meg, hogy ha később mégis felvételt nyer a mérnöki képzésbe a hallgató, akkor akkreditálni tudja az itt megszerzett kreditek egy részét is.

- A néhány éve bevezetett duális képzés is a műszaki színvonal emelkedését szolgálja.

- A foksz képzést a duális képzés egyik minőségi következményének tekintjük, az elmúlt évek közös munkájából adódott, hogy Dolgosné dr. Kovács Anita segítségével belevágjunk az új tematika megalkotásába. A duális képzés a napi munka szempontjából kicsit töredezett, mert folyamatosan megszakad a hallgató és a piaci partner között a kapcsolat, hiszen néha iskolába is kell járnia a hallgatónak. A foksznál a négyből egy félév megszakítás nélkül a piaci szereplőnél zajlik. Úgy gondoljuk, újfajta kölcsönösséget teremt az ipari szektorral, ha olyan képzéseket is indítunk, melyek flexibilisebbek, és a szokásosnál gyorsabb reakcióidővel lehetséges alakítani rajtuk. Tervezzük újabb specializációk beépítését is, akár zárt intervallumra, konkrét piaci akciókra reagálva.

 

 

Elérkezett a cselekvés ideje

 

- Az export, a versenyképessé válás elsődleges helyszíne és így az innováció legfontosabb forrása a nemzetgazdaságban a termelőipar. Termelőipart viszont nagyon szerényen tud felmutatni az egész dél-dunántúli régió. Ha e szektor erősödését szeretnénk elérni, tartalmi elmozdulásra van szükség, a figyelmet a meglévő erőforrásokra és a potenciálokra kellene irányítani, illetve olyan tevékenységre, ami a termelőiparra ráépülhet, például az automatizálásra – mondja dr. Hirth Markus, a Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter elnöke. – Ez egy legalább 10 éves folyamat, tehát hosszú távban érdemes gondolkodni. De lehet időt ugrani, néhány pécsi, baranyai ipari cég a lokális termelőipar hiányában kifelé kacsintgat, az ország más területein vagy az exportpiacokon lépnek fel innovatív megoldásokkal, az ott lévő termelőipari igényekre ráépülve próbálnak egy magas technológiai színvonalat és kultúrát eladni. Ezt a magas technológiai kultúrát és színvonalat kell valahogy vonzóvá tenni a fiatalok előtt, nem a tömegtermelést. Azt, hogy ma a műszaki munkahelyek többségét nem feltétlenül egy olajos, koszos, kékgalléros munkahelyként kell elképzelni, hanem egy magas hozzáadott értékkel bíró tevékenységet folytató helyként. Ma már nemcsak a mérnöki munka, de a szakmunkás munka is tiszta körülmények között folyik. Ezt kell kiemelni egy ágazati marketing során.

- Emellett még mit érdemes hangsúlyozni?

- Össze kell fogniuk a térségi szereplőknek: az önkormányzatoknak, kiemelve a pécsi önkormányzatot, az oktatási, szakképzési és tudományos rendszer elemeinek, kiemelten a pécsi egyetemnek, és nyilván a gazdasági szereplőknek, élén a kamarával, mint integratív szervezettel, valamint ágazati szinten a klaszterrel. Fel kell csillantani az ifjúság előtt egy olyan képet, ami szakmailag egy tiszta, innovatív, technológiailag fejlett életpályát mutat be, és a lehetőségeket tekintve nem sokban különbözik egy pasadenai, kaliforniai fiatal előtt álló lehetőségtől. Fontos tudatosítanunk Pécs és a baranyai térség előnyét, hogy jó itt élni. Egy fiatal döntésénél, hogy hol, miként képzeli a jövőjét, jelentős szempont, hogy a kiváló klíma és a kitűnő borok mellett élni is jó ezen a környéken, gondolhatunk akár a sokszínű kulturális életre. Olyan arculatra van szükség, ami egyszerre műszaki, magas színvonalú, másfelől egy kellemes élethelyet csillogtat meg. Változatlanul jelentős a munkaerő elvándorlása, viszont egyfajta visszaáramlás is tapasztalható: Angliából, Írországból visszatérnek az emberek, részben a brexittől való félelem, részben a nagy távolság miatt. Egyre kisebb a bérszínvonalbeli különbség is. Viszont Németország, Ausztria és Svájc továbbra is nagyon vonzó a fiatalok számára.

- A gépipari klaszter miként járulhat hozzá a műszaki arculat építéséhez?

- Már eddig is sokat beszéltünk róla, hogy szükség lenne erre a marketingre, de most elérkezett a cselekvés ideje. Más térségek elszáguldanak mellettünk, a Nyírségben például több partnerünk van, mint Pécsett - Tatabányáról, Székesfehérvárról, Gyöngyösről nem is beszélve. Az, hogy e mögött milyen gazdaságfejlesztési koncepció és teljesítmény áll, illetve hogy Pécs és a régió ebből miként vette ki a részét, kitűnő kutatási téma lesz a jövő gazdaságtörténészeinek, de ez már számunkra is a múlt. Újra kell gombolni azt a bizonyos kabátot és a jövőnkre koncentrálni: a meglévő, döntően a kkv szektorhoz sorolható helyi cégek fejlesztésére, a kapcsolatok dinamizálására, illetve az oktatás és a szakképzés fejlesztésére. Az átadott készségek és gyakorlatban hasznosítható, szükséges tudás tekintetében feltétlenül meg kell erősíteni az általános iskolákat. Ahhoz, hogy naprakész közismereti tudásszinttel, alaposabb természettudományos ismeretekkel, és világnézettel – a világ nézetével – rendelkezzenek a pályaválasztás előtt álló fiatalok, feltétlenül több tanárra van szükség már az általános iskolákban is, különösen a matematika, fizika és kémia szakokon.  A jelenlegi rendszer véleményem szerint számos ponton javítható, de látható, hogy a tartalmi kérdések rendezését követően a marketing, az arculatképzés a kérdéskörei át kell hassák az oktatás és szakképzés teljes spektrumát is. A kamarával együttműködve, gépipari és villamosipari cégekkel már elkezdtük az általános iskolai roadshow-kat, igyekszünk az ágazatainkra és cégeinkre felhívni a gyerekek és a szülők figyelmét. Egy szinttel feljebb elmondható, hogy egyre jobb, eredményorientált kapcsolatunk van a Pécsi Szakképzési Centrummal, illetve több tagintézményével. A szakgimnáziumi rendszert kifejezetten előremutató formának tartjuk továbbtanulni szándékozó fiatalok esetében is. Már elkezdtük az egyetemmel való együttműködés kialakítását is, az új műszaki kari vezetéssel tárgyaltunk a szakképzési együttműködésről vagy tanárok Pécsre vonzása témában. Látni kell, hogy magától nem megy a folyamat, sok energiát kell belefektetni. Ehhez a kamara és a klaszter jó felület. A kamara nemcsak integrál, hanem iniciál is, ahogy a klaszter is. 

- Miként vélekednek a munkaadók, mi lehet vonzó a munkavállalók számára, hogy itt maradjanak a térségben?

- A mai fiatalsággal minden vállalatvezetőnek meg kell „küzdenie”. Annyira eltér a fiatalok kulturális beágyazódottsága a 40-es, 50-es, 60-as cégvezető korosztálytól, hogy ezen tényleg sokat kell dolgozni. Elsősorban a vonzó céges kultúra fontos a fiatalok számára. Idetartoznak a kihívások, illetve a munkavégzéssel kapcsolatos szabadság is, illetve hogy örömmel tudjanak dolgozni. Ez a cégeknél még nincs benne a kultúrában, viszont a fiatalok ezt várják el. Főleg a kkv-knak kellene felnőni a feladathoz.

- Nem a pénz az elsődleges?

- Ezek után jön mindjárt a pénz. Ha az ipari-technológiai multik a kezdő mérnököknek magas kezdőjövedelmet kínálnak Budapesten, Debrecenben vagy Hatvanban, akkor nekünk is versenyképes juttatást kell nyújtanunk. Bár tapasztalataim szerint az is igaz, hogy olyan előnyök is vannak a pénz mellett, amelyek még egy alacsonyabb fizetés mellett is itt tarthatják a fiatalokat.

 

Nyitott innováció és értéklánc-fejlesztés

 

- A műszaki arculat megteremtésében, azt gondolom, hogy az értékinnováció és az értéklánc szerinti klaszteresedés lehet az egyik kulcs – fogalmaz Keresnyei János, a Kreatív Ipari Klaszter elnöke. – Ez azt jelenti, hogy olyan tevékenységekben lesznek sikeresek a cégek, amelyek leginkább megfelelnek a fogyasztók által legfontosabbnak tartott értékeknek.

 A klaszterek értéklánc alapú továbbfejlesztésén érdemes gondolkodni, mert ez magában foglalja a termelési-értékesítési folyamatot az ötlettől a piaci termékig, majd a termék életciklusa után a visszaforgatást is. Azaz érdemes bevenni az értékláncba az újrahasznosítást is. Hiszem, hogy a baranyai cégek esetében is meg lehetne szervezni, hogy a műszaki kapacitások valamilyen értékláncot alkossanak.

- Hogyan lehet létrehozni egy ilyen hálózatot?

- Az volna az érdekes, ha olyan innováció irányába mozdulnának a források, amely innen a városból vagy a régióból egy versenyképes nemzetközi innovációvá tudna fejlődni. Erre – elviekben – minden lehetőség adott, például az Enterprise Europe Network vagy a kamarák nemzetközi hálózata, amely rengeteg piacra lépési lehetőséget kínál. Összehangolt és nyitott innovációkat kell létrehozni. A nyitott innováció lényegében mások innovációját gondolja tovább, vagy használja fel saját fejlesztéséhez mindig egy kicsi hozzáadott értékkel növelve azt. Ilyen lenne, ha például létrehozunk egy kiterjesztett valóság alkalmazást valamelyik cégben a városban, akkor valószínű, hogy azt még sok más szektorban költséghatékonyan fel lehetne használni. Ennek már létezik kutatási és üzleti modellje, nem kell feltalálnunk.

 A nyitott innováció a régiók versenyében Európában és a világon is sikeres és nagy hajtóerő. Persze egy nyitott innovációs környezet kialakításához nyitottan és együttműködően kell létezniük a műszaki, informatikai és a kreatív ipari cégeknek. Ha a vállalkozások saját kerítésükön belül hoznak létre fejlesztéseket, azok elszigetelt innovációk lesznek és nem alkotnak egy látható tömeget. Ha viszont a nyitott innovációs modell megvalósulna Pécsett, amiben a digitális kutatások vagy fejlesztések iparágtól függetlenül egy helyen történnek, akkor ezeket a fejlesztéseket külön-külön az iparágakban is lehetne használni, és külföldi piacokra is lehetne velük lépni.

- Ehhez megvan a potenciál a pécsi cégeknél?

- Igen, mindenképpen. Ez nem különösen pénz, hanem akarat és nyitottság kérdése. Ami beszűkíti ezeket a fejlesztési kapacitásokat, az az, hogy a Dél-Dunántúlon ahhoz, hogy egy cég megéljen, a vezetőknek a normálisnál több munkát kell befektetniük, ezért a jövőépítésre kevés energia marad. Az a feladat, hogy közös innovációs szellemi kapacitást teremtsünk, amit a régióban lévő cégek közösen használhatnának. Mindenképpen meg kell találni azokat a fogyasztói értékeket, mindenkinek a saját iparágában, amire koncentrálva előre lehet haladni. Ez különösen igaz az IT és a kreatív ipari szakmákra.

 Azt gondolom, hogy akkor lesz ez a megye vagy régió gazdaságilag sikeres, illetve akkor jelent valamit az új műszaki arculat, ha látható potenciált tud felmutatni nemzetközi piacokon, ehhez pedig teljes vagy akár részleges értékláncokat kell építeni. Az ilyen értékláncban egymásba kapcsolódó és egymást kiegészítő tevékenységek lesznek, amelyek a végén magas hozzáadott értéket termelnek.

 

A tudatos arculatépítés gazdasági sikert eredményez

 

Talán egy vállalkozás sikeréhez az is hozzátartozik, hogy nem elég európai szintű kutatásokat, munkát végezni, azt láttatni is kell. A kutatási és fejlesztési eredmények innovatív hasznosításával, in vitro diagnosztikus orvostechnikai eszközök és laboratóriumi műszerek fejlesztésével, gyártásával és forgalmazásával foglalkozó pécsi Hisztopatológia Kft. Magyarországon és külföldön is kiterjedt partneri kapcsolatokkal rendelkezik. A vállalkozás ügyvezetőjét, dr. Szekeres Györgyöt arról kérdeztük, hogy a Hisztopatológiánál milyen jó gyakorlatok voltak és vannak a cég arculatépítésére és mennyire tudatos ez a tevékenység.

- Igen, a láthatóság, különösen a nemzetközi, igen lényeges a piaci hasznosuláshoz. Hozzáteszem, a hazai is, de ez a nehezebb még a hagyományos magyar egészségipar szereplőinek is, pedig a kkv stabilitását a szilárd hazai piac biztosítja mindenhol a világon. A kérdésben szereplő tudatos építés során már 75% körüli az exportforgalmunk. A hazai „ellenes” vevői magatartást nem csak az én cégemnek, másnak sem sikerül áttörni. Pedig a gyakorlatunk általában jó és innovatív; szervezünk szűkebb körű szakmai képzéseket, jelen vagyunk – külföldön zömmel viszonteladóink révén – a kongresszusokon, kiállításokon, személyes kapcsolatokat építünk. A legjobb, hogy már van olyan termékünk, ami csak nálunk kapható, ill. a legjobb arculatépítés a minőség-ár arány folyamatos magas szinten tartása.

- Milyen előnyei vannak, ha egy vállalkozás látható, azaz ismerik az ott folyó munkát, teljesítményt, potenciált, lehetőségeket? Ez érdekes lehet a tekintetben is, hogy a működési helyén, illetve a partnereknél milyen kép alakul ki róla.

- A forgalomnövekedés és az új termékek emelkedő igénye, ami aztán újabb piacfejlesztést tesz lehetővé. Ez a biztos bázisa a humán erőforrással kapcsolatos terveknek és megvalósításuknak is.

- Miként eredményesebb az arculatépítés: saját vállalkozás egyedül avagy a (biotechnológiai) klaszterrel?

- Az idők folyamán – persze a helyi sajátosságok is szerepet játszanak ebben – rá kellett jönnünk, hogy egyedül is megy, sőt, csak akkor. Amióta nem olyan alapvető a klaszterbe ágyazódás, ismét megjelennek a főleg külföldi megkeresések. A cég és nem a klaszter termékét választotta ki sok konkurens közül egy világszinten is jelentős, daganatos megbetegedések ellátására specializálódott centrum; csak győzzük a termelést … Úgyhogy ebben „ünneprontó” vagyok, vissza kell térnem arra az álláspontomra, amit 15 évvel ezelőtt is hangoztattam, hogy igazi klaszter vagy spontán alakul, vagy sehogy, de szervezni nem lehet (más kérdés, hogy gazdasági kényszer is van a világon). Persze, lehetnek sikeres társulások, meg lehet akkreditációt is folytatni, de az együttműködés és partnerség ezen magas szintű valós formája természetes igény nélkül nem jöhet létre. Természetesen nem adjuk fel; a helyi, inkább felülről szervezett és a vertikális folyamatokra fókuszáló társulás helyett nemzetközi szinten, horizontális síkon alakul egy újabb formáció belga – francia – holland – magyar – német szereplőkkel. Tökéletes egyenrangú megbeszélésekkel a hátunk mögött mondhatom, hogy lesz is belőle eredmény.

 

A helyi IT cégek Kínától Kaliforniáig bárhova képesek dolgozni

 

- A régió ICT szektora igen sokszínű és tán ez a legfontosabb erénye is. Rendkívül heterogén az ügyfélköre mind iparágak, mind a célpiacok földrajzi elhelyezkedésének tekintetében. A régióban számtalan specialista dolgozik, ezek a cégek sokszor különböző iparágakra vagy maximum néhány iparágra fókuszálva nyújtanak szoftverfejlesztési szolgáltatásokat. Itt a legkülönbözőbb iparágak képviseltetik magukat: pénzügyi, egészségügyi szolgáltatások, oktatási tevékenységet végző szervezetek és még sorolhatnám – válaszolja Brachmann Ferenc, az Információmenedzsment Innovációs Klaszter elnöke arra a kérdésre, hogy milyen potenciál van a Pécsett és térségében működő informatikai cégeknél, miben kiválóak.

- Hogyan kapcsolódnak, működnek együtt a helyi informatikai szegmensben tevékenykedő cégek és a műszaki területen dolgozó vállalatok?

- A természetesnek mondható beszállítói tevékenységek aránya relatíve alacsony. Ma minden ICT szektorban működő vállalkozás szinte korlátlanul képes a világ bármely részére szállítani, így a földrajzi elhelyezkedésnek rendkívül kis szerepe van csupán a beszállítói kapcsolatok kialakulásában. A helyi IT cégek Kínától Kaliforniáig bárhova képesek szállítani szolgáltatásaikat, ennek leginkább az időeltolódás a legnagyobb korlátja. Összegzésként kijelenthető, hogy a régió ipara nem nyújtott jelentős mértékű folyamatos keresletet a helyi ICT szektor szereplőinek, csupán néhány vállalkozás dolgozik jelenleg is aktívan ezen iparágban. A gyártási folyamatok egyre nagyobb szintű automatizálása azonban új kihívások elé állítja a régió ipari vállalkozásait: szemléletváltásra van szükség a versenyképesség fenntartása érdekében.

- Az IT-szektorban működő helyi cégek milyen tulajdonságait, paramétereit érdemes hangsúlyozni ahhoz, hogy vonzóak legyenek a jövő munkavállalói számára? A klaszter milyen marketinget folytat a tagjai láthatóságáért, láttatásáért?

- A jövő munkavállalója alapvetően más elvárásokkal lép a munkaerőpiacra. Mind bérezésben, mind a munka minőségében még a pályakezdők is komoly elképzelésekkel rendelkeznek, ezeket az oursourcing szolgáltató cégek egyre kevésbé lesznek képesek kielégíteni. Ezért az ICT cégek is változnak: egyre inkább termék- vagy szoftverszolgáltatás fókuszúakká kell válniuk, ha a piacon meg akarnak maradni.

 Mi elsősorban a régió ICT ipara számára releváns képzései promócióját vállaltuk magunkra 4-5 évvel ezelőtt. Ennek a törekvésnek a keretében számtalan ismeretterjesztő előadást tartottunk Baranyában az informatikai szakmák előnyeit bemutatva, összesen több ezer diák előtt ismertetve a lehetőségeket. Majd csatlakoztunk az IVSZ Digitális Témahét kezdeményezéséhez és becsatornáztuk ezen tájékoztató tevékenységünket az országos kampányba. Mindezek mellett rendszeres kiállítók vagyunk a Mi a pálya? - pályaválasztási fesztiválon, amelyen a helyi ipari szereplők mellett ismertetjük az informatikai szakma lehetőségeit a diákok számára.

- Miként kapcsolódhat a klaszter a „Műszaki arculatot építünk” törekvéshez?

- Fontos megérteni és elfogadni, hogy nemzetközi összehasonlításban a régió ICT szektora nem kifejezetten erős, de a régió igencsak elmaradott ipari teljesítményéhez képest nemzetközileg az egyik legerősebb és legnagyobb potenciállal bíró ágazat. A közoktatás színvonala továbbra is jónak mondható a fő versenytárs India vagy Kína viszonylatában, illetve további növekedési potenciált jelent a relatíve alacsony bérszínvonal a régióban. Érdekes például, hogy a horvát határ túloldalán mintegy 10%-kal magasabb a bérszínvonal, pedig az egy főre jutó horvát GDP alacsonyabb a magyarnál.

 A munkaerőpiaci folyamatok megértéséhez szükséges látni, hogy a jelenlegi demográfiai trendek nem teszik lehetővé, hogy ne gondolkodjunk out-of-the-box megoldásokon. Így a PTE képzési portfóliójának folyamatos támogatása mellett (több tagvállalatunk tart órákat a PTE-n, illetve folyamatosan részt veszünk rendezvényeiken) egy helyi programozóiskola képzéseit is igyekszünk szakmailag támogatni, hogy minél jobb minőségű és minél nagyobb számú junior szoftverfejlesztő kerüljön be a helyi vérkeringésbe.