Üdvözöljük a

Oktatóként, vezetőként sokat merít a sportpályán tapasztaltakból | Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara

honlapján!

-

Oktatóként, vezetőként sokat merít a sportpályán tapasztaltakból

Szerző: Kis Tünde | 2017. május 3.

10 éves kora óta kosárlabdázik, a sport szeretetét édesapjától, Bachman Zoltán Kossuth-díjas építésztől örökölte és lányainak adja tovább. Prof. Dr. Bachmann Bálint, a PTE Műszaki és Informatikai Karának dékánja korábban napi rendszerességgel edzett, különböző szinteken játszott, jelenleg heti egyszer pattogtatja a labdát a Pécsi Szalonkosárlabda csapatban.

- A labdajátékok állnak közel hozzám, a csoportos sportélményt szeretem, erősíteni is inkább párban szoktam, mint egyedül – fogalmazza meg röviden a sporttal kapcsolatos szokásait Bachmann Bálint. - Fontos számomra a rendszeres mozgás, testileg és mentálisan is felfrissülök, és ha bármilyen okból kimarad egy hét, érzem a hiányát. Édesapám egyetemistaként kosarazott, a sízést is ő szerettette meg az öcsémmel és velem. Az iskolás éveim alatt a pécsi sportiskola, majd a PVSK utánpótlás-csapataiban játszottam, a Nagy Lajos Gimnáziumban Egyed Mihály tanár úr keze alatt még segéd-edzősködhettem is. Misi bácsi valamiért szájkosarasnak hívott engem.

 

- Mi motiválja a sportolásban?

- A csapatsportban a közösen elért siker öröme mellett az önzetlenség gyakorlása és az együttműködés képessége inspiráló számomra. Természetesen fontos az egészségmegőrzés és a fizikai munka hiányának ellensúlyozása is.

 A sport kitartásra és alázatra nevel. Ha nem is voltam igazán tehetséges a kosárlabdában, valahonnan mindig kaptam biztatást a folytatásra. Ezt próbálom átültetni a munkámba is, oktatóként a hallgatókra, vezetőként a munkatársaimra kell ösztönzőleg hatnom, ehhez sokat merítek a sportpályán tapasztaltakból.

 

- Hogyan tud időt szakítani a sportra?

- Amit igazán fontosnak tartok, arra időt is találok, általában reggel érzek elég ösztönzést arra, hogy konditerembe menjek, de hétvégén is szánok rá időt. A heti egyszeri kosárlabdázás általában sörözésbe torkollik, ezzel lerontva annak sportértékét.

 

- Előfordult-e már, hogy valakit megfertőzött a sportszeretettel?

- Lányaim kosárlabdáztak, ugyan már más sportágat űznek, de találunk alkalmat a közös mozgásra. Imolával (16) kondizni járunk, Irinával (12) az autósport iránti közös rajongásunknak hódolunk.

 

- Mostanában az üzletemberek között sikk, hogy valamilyen sportot űznek. Ez a tevékenység akár az üzlet- és kapcsolatépítést is támogatja. Volt már ilyen tapasztalata?

- Japánban dolgoztam, ott mondogatta a főnököm, hogy sokkal nagyobb megbízásokat is kaphatna, ha eljárna golfozni, de ő nem szerette azt a sportágat. Ha ezen múlna a további tervezői karrierem, golfozni is elmennék.