Üdvözöljük a

Összefogásra lenne szükség Baranya idegenforgalmának fellendítésére | Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara

honlapján!

-

Összefogásra lenne szükség Baranya idegenforgalmának fellendítésére

Szerző: N.T. | 2014. április 2.

Pécs-Harkány-Villány-Mohács - Baranyában főként erre a négy városra koncentrálódik a turizmus, Pécsre általában a 2 napos tartózkodás, Harkányra a kúrák miatt hosszabb (5-6 éj), Villányra elsősorban a hétvégi kulturált borturizmus, míg Mohácsra a fél-egynapos kiránduló turizmus jellemző. Sajnos, folytatódott az utóbbi évek a tendenciája, csökkent a látogatók száma.

  Ezt a rövid elemzést Vétek Emi idegenforgalmi szakember, a Tensi Pécs irodavezetője rajzolta meg Baranya megye jelenlegi idegenforgalmi helyzetéről. Mint mondja, mivel Pécs a Kultúra városa, elsősorban a kulturális látnivalók és események vonzók a turisták számára, a megye többi területén pedig a fürdők, Villányban és környékén értelemszerűen a boros létesítmények.

 - A "hagyományos" látnivalókon, azaz a kulturális emlékeken, gyógyvízen, boron kívül milyen új attrakciókra lenne szükség ahhoz, hogy megnövekedjen az érdeklődés Baranya iránt?

 - Úgy gondolom, hogy a meglévő látnivalókon kívül számos, évenként ismétlődő attrakciónk van, csak valahogy nem jut el azoknak a híre a célközönséghez. Példaként itt a gyönyörű Zsolnay Negyed. Nyugat-Európa bármelyik városa, régiója boldog lenne, ha lenne egy ilyen gyöngyszeme. Nem tudjuk igazán eladni! Vannak próbálkozások, sikerek az Utazás kiállításon, aminek örülünk, de a pillanatnyi érdeklődést fenn kellene tartani. Hiszen egy vásáron olyan sok élmény éri az embert, hogyha nem emlékeztetik úja és újra a látottakra, akkor, sajnos, az feledésbe merül.  A csapból is a Zsolnay Negyednek és a pécsi invitálásnak kellene folynia. Minden jelentős on-line felületen ott kellene lennie a bannereknek, óriás plakátokon, PR-cikkekben lehetne hirdetni Pécset. Országos iskolai vetélkedőket indíthatna Pécs a Negyedről, hogy ismertté váljon és mindenkinek az legyen az érzése, hogy ide el kell látogatnia. Kommunikációs szakemberek - akik nagyon szeretik Pécset – véleménye szerint a Nyíregyházi Állatkertről többet lehet hallani, mint Pécsről vagy a Zsolnay Negyedről. Tudom, hogy ez pénz kérdése, de  a döntéshozóknak áldozniuk kellene a jó marketingre, mert az megtérül, hisz’ a növekvő látogatói létszám sok bevételt és ezáltal a városnak adót generál.

- A baranyai emberek hová utaznak külföldre? Változott-e a gazdasági nehézségek miatt az úticél, az utazás hossza, tartalma, árkategóriája?

 - A gazdasági nehézségeket évek óta érezzük. Az utazási szokások is megváltoztak, ismét népszerűek lettek az egy-kétnapos (szállás nélküli) utak. A rendszerváltás éveiben ezek voltak a slágerutak. Akik évekkel ezelőtt repülős utakra fizettek be, most buszoznak vagy saját kocsival utaznak. Továbbra is nagyon kedvelt Horvátország. Teljes képet persze nem kapunk, hiszen sokan nem irodán keresztül rendelik meg a szállásukat. Igen népszerűek a hajós utak, talán ezeknek az utaknak a legjobb az ár-érték aránya. Egy hét alatt kényelmesen sok a látnivaló, remek az elhelyezés, kifogástalan az ellátás, a szórakoztatás. Sokan választják az autóbuszos kulturális körutakat. De azt is meg kell említeni, hogy az elmúlt 3-4 évben, sajnos, nagyon sokaknak le kellett mondaniuk az utazásokról.

- Kicsit visszatekintve a 2010-es EKF-évre, látható-e, hogy lett valami hozadéka az akkori kulturális főváros címnek a turizmust illetően?

 - Nagy lehetőség volt, amit nem sikerült igazán kihasználni, mivel 2010 után drasztikusan visszaesett a vendégéjszakák száma. (2010-ben azért is volt kiugró ez az érték, mert sok intézmény arra az évre szervezte a tudományos konferenciáit.) Voltak előttünk ügyesebb városok, amelyek sokkal többet profitáltak az EKF-ből, annak ellenére, hogy jóval gyengébb adottságaik voltak.

- Milyen összefogással, támogatással, segítséggel lehetne javítani a megye idegenforgalmi mutatóin?

 - Úgy gondolom, a legfontosabb az, hogy a megye és Pécs a gazdasági lejtmenetből emelkedésre váltson. A turisták szép, gondozott városokban szeretnek sétálni. A pécsi Király utca pillanatnyilag negatív példa: elhanyagolt, emellett galambürülékkel van tele a Színház tér, megszűnt boltok és vendéglátóegységek árválkodnak. Nem sorolom, hiszen naponta tapasztalhatjuk ezt a helyzetet. Ha egy turista ezt látja, akkor úgy érzi, becsapták, nem ezt ígérték neki. Amennyiben javítani szeretnénk a mutatókon, azt csak nagy összefogással, magas fokú szakmaisággal és igen jó marketinggel  tudjuk elérni.

 

Szorosabb együttműködésre van szükség

 

- Baranya megye sokkal nagyobb lehetőségekkel rendelkezik, mint amit kihasználnak a városok, a települések, a vállalkozások, ezért fokozni kell az együttműködést, amibe a turisztikai egyesületeket is be kell vonni – foglalja össze röviden Arnold Antal, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara általános alelnöke, hogy miben látja a kamara szerepét a megye idegenforgalmának élénkítésével kapcsolatban. – Azt tapasztaljuk, hogy a turisztikai szereplők az esetek nagyobb részében a saját tevékenységükre koncentrálnak – ez természetes is, hiszen a piacról élnek -, ám hiányzik az együttműködés, a tevékenységük összehangolása. A tartalmas, színvonalas programokat csak röviddel a megrendezésük előtt hirdetik meg, így pedig nehéz előre tervezniük a turistáknak. Pécsnek annyi jelentős rendezvénye, fesztiválja van, ami már szinte tradíció, ezt kellene használni, és nem csak a városra, hanem az egész országra kiterjedő marketingmunkát végezni. Említhetem a Zsolnay Kulturális Negyedet is, amit a környező országokban, sőt egész Európában el lehetne adni mint kulturális létesítményt és látványosságot, de a városnak számos olyan egyéb területe is van, amellyel lényegesen nagyobb üzletet lehetne szerezni. A kamara alapvetően az üzletet képviseli, hiszen a vállalkozások nyereséget akarnak termelni, amihez látogatók, turisták kellenek. Ezért komplett programokat kell kínálni, ezeknek egymáshoz kell csatlakozniuk, hogy ne csak egy napot töltsenek el, ne csak egy rendezvényre jöjjenek a vendégek Baranyába, Pécsre, hanem 3-4 napra vagy egy hétre is.

 - Mégis, mivel lehetne a megyébe vonzani a turistákat?

 - Kiváló adottságokkal rendelkezik ez a térség, ha a kultúrát, a sportot, a gyógyászatot, a gyógyturizmust tekintjük, de említhetem a gasztronómiát és a rendezvényeket is. Idén már januárban virágzott a mandulafa Pécsett, ezt is ki lehetne használni, hogy ezen a vidéken korábban tavaszodik, mint bárhol az országban. Mindenképpen erősíteni kellene az információáramlást, a marketinget, hogy a potenciális turisták jóval a programok előtt döntéshelyzetbe kerülhessenek.

 - Úgy érzékelem a szavaiból, hogy ötletek lennének az idegenforgalom fellendítésére, ugyanakkor az is látható, hogy az egyes vállalkozások nem érzik a késztetést arra, hogy egymáshoz kapcsolódjanak. Mi ennek a passzivitásnak az oka?

 - A vállalkozások az életben maradásért küzdenek, emellett nem nagyon jut idejük másra. Fontosnak érzik, de mégsem ismerik a módját, hogy miként kell együttműködniük. Ez az egyik legfőbb feladata a kamarának – amire a jövőben biztosan több időt szentelünk -, hogy összehozzuk a partnereket. Első lépésként létrehoztuk a BaranyaLand Turisztikai Klasztert, ami már meg is kezdte az idegenforgalomban érdekelt vállalkozások, szervezetek munkájának összeszervezését. Azt érzékeljük: mindenki akarja, hogy történjék valami, de amikor cselekedni kell, akkor nincs rá idő, mindenki a saját gondjával van elfoglalva. Ez tágabb körben is igaz. A harkányi, siklósi vagy villányi térség próbálkozásai már érzékelhetők, de még nincs átütő eredménye az összefogásnak. Várható, hogy a jövőben török vendégek jelennek meg Baranyában, akiknek nem elég csak egy szigetvári programot megszervezni, hanem meg kell mutatnunk a megyét, hogy minél hosszabb időt töltsenek el nálunk. Ma az a helyzet, hogy a helyi TDM-szervezetek összeállítják a programokat, összegyűjtik a lehetőségeket, de marketingre már nemigen marad pénzük. Ezen szeretnénk változtatni a jövőben. 

 - A kamara milyen részt vállal a folyamatban?

- A kamara keresi a kapcsolódási pontokat azokkal a vállalkozásokkal és városokkal, amelyek kicsit távolabbra tekintenek. Fontos, hogy ne csak a mával foglalkozzunk, hiszen a turizmus arról szól, hogy holnap mit akarok csinálni. Ahhoz, hogy a nyáron, ősszel, télen, tavasszal, jövőre turistáink legyenek, már most kell azon gondolkodnunk, hogy mit is tehetünk. Számos bejáratott rendezvény van Pécsett, amelyekről úgy érzem, hogy a helyieknek szólnak, ezért nem vonzzák az ország más részein vagy az országhatáron túl, Ausztriában, akár a Horvátországban élőket. Említhetem az orosz vendégeket, akik keresik a kiváló magyar gyógyvizeket, jöhetnének akár Harkányba is, hiszen a harkányi gyógyvíznek nagyon jó hatása van az ízületekre, a különböző betegségekre. Sajnos, Harkány a maga 150-160 ezer vendégével csak a kilencedik a magyar fürdővárosok között, pedig megérdemelné legalább az első 3-4 hely egyikét.

 - Kamarai alelnökként milyen lehetőségei kínálkoztak az elmúlt egy évben a turizmus élénkítésére?

 - A kamara bővítette a létszámát a turisztika területén, tavaly ősz óta egy kolléganőnk csak ezzel az ágazattal foglalkozik. Segíti a turisztikai klaszter munkáját is. A következő hónapokban – reményeink szerint – látni fogjuk, hogy hol keletkeznek elakadások az együttműködésekben. Ezeket próbáljuk feloldani és szeretnénk szorosabb kapcsolatokat kiépíteni a különböző szervezetekkel. Meggyőződésem, hogy Baranya megyének az egyik nehézipara lehetne az idegenforgalom. Az adottságai ugyanis megvannak hozzá.

 

 

BaranyaLand Turisztikai Klaszter

 

  A megye turizmusban érdekelt 10 piaci szereplője részvételével tavaly megalakult a Baranya megyét átfogó turisztikai klaszter, a BaranyaLand. Az új klaszter elsődleges célja, hogy hosszú távon erősítse a régióban tevékenykedő, turizmusban érintett szereplők (vállalkozások, szervezetek, szolgáltatók) közötti kapcsolatépítést, koordinációt és az információáramlást. A tagok közös érdekeltségére alapozva kívánja segíteni a jövőben a hatékony együttműködést, a közös termékfejlesztést, amely által megvalósulhat a fő cél: a vendégéjszakák növelése. Tevékenységével közös projektek generálását szolgálja, melyek eredménye a menedzsment által megálmodott honlapon lesz elérhető. Az oldalra látogatók könnyen megtalálhatják majd a klaszter tagjairól szóló részletes és friss adatokat, a megyében megrendezésre kerülő eseményeket, fesztiválokat, és az ebből kialakított csomagajánlatokat is. Emellett online kampányok, kiadványok segítségével kívánja az érdeklődők figyelmét a megyére irányítani.

 A klaszter későbbi tervei között szerepel, hogy alakítsa az ágazathoz kapcsolódó képzéseket, ezzel biztosítva az egyenletes és magas színvonalú szakember utánpótlást. Prioritás továbbá a határon átnyúló partnerségek kialakítása, mely által átfogó és egyedi kínálatot nyújtana az ide látogató vendégek számára.

 - A 2014-es évet aktívan kezdte meg a BaranyaLand Turisztikai Klaszter – tudtuk meg Hullmann Eszter turisztikai projekt menedzsertől. - A megalakuláskor elsődleges prioritás volt a közös termékfejlesztés, ami által megvalósulhat a vendégéjszakák növelése a megyében. Január elején workshopot rendeztünk, amelyen a klasztertagok marketinggel foglalkozó munkatársai mellett maguk a tagok is aktívan részt vettek. Ezzel az új eseménysorozattal az a célunk, hogy a résztvevők saját tapasztalataikat megosztva, egymás ötleteiből építkezve alakítsák ki a közös csomagajánlatokat.

  A BaranyaLand Turisztikai Klaszter január végén folytatta workshopját, ezúttal az egyik tag, a villányi Polgár Pince látta vendégül a rendezvényt. A műhelymunka mellett lehetőség nyílt a környék egyedülálló pincerendszerének valamint a családias hangulatú panzió megtekintésére is. A klaszter tagjai a jövőben jobban koncentrálnak egymás megismerésére is, hiszen ez feltétele az együttműködésnek.

 

 

Bikali élménybirtok: a fókusz a családokon

 

  2010-ben nyitotta meg kapuit a Bikali Reneszánsz Élménybirtok, amely az ország első igazi témaparkja. Mint Kollár László tulajdonos mondja, elsősorban a családok számára kínálnak tartalmas kikapcsolódási lehetőséget. Egyaránt várják a nagyszülőket, a szülőket és a gyerekeket, és már a létesítmény tervezésekor gondoltak az osztállyal kirándulókra is, hogy olyan hely jöjjön létre, ahol egyaránt megvalósulhat az aktív és a passzív időtöltés.

 - Érdekesen alakította át a Puchner Kastély vendégkörét a fokozatos fejlesztés – tudtuk meg Kollár Lászlótól. - Amikor megnyílt a reneszánsz palotánk, egyre inkább előtérbe helyeződött a családközpontú szemlélet. Átlagosan 60-100 gyerek száll meg nálunk egy hétvégén, tehát a 300 vendég egyharmada gyerek. Ennek megfelelően az élménybirtok egész éves szolgáltatást tud nyújtani az egyes célközönségeknek: cégeknek, családoknak, gyerekeknek. Vendégeink rendelkezésére áll egy két és fél hektáros terület, amelyen eldönthetik, hogy aktív vagy passzív kikapcsolódásra vágynak – mindkettőhöz megtalálják a kedvükre való elfoglaltságot. Új igényként merült fel az egy- és több napos tábor, amibe az életmód mellett a lovaglás, az úszás is beleférhet. Folyamatosan változunk, ahogy a piac megkívánja.

 - Az élménybirtok tulajdonosaként számos turisztikai rendezvényen, fórumon részt vesz és megfogalmazza véleményét, javaslatait. Miért gondolja, hogy nem csak a saját vállalkozására kell figyelmet fordítani, hanem együtt kell működni a többi szereplővel? Erről szól a BaranyaLand Turisztikai Klaszter, aminek szintén tagja lett az élménybirtok.

 - Az országban elsőként hoztunk létre 2009-ben egy turisztikai fejlesztést, a Baranyai Élménykörutat, amiben Orfű, Mecseknádasd és Bikal is benne volt. Én mindenhol próbálom azt hangoztatni, hogy a vendég nem egy konkrét helyre jön, mert ha ott elég ugyan számára a szolgáltatás, akkor is keres valami mást, hiszen amikor hazafelé indul, út közben szívesen kirándulna, megnézne egy-két látnivalót. Emellett fontosnak tartom, hogy egymást erősítsék a turisztikai szereplők. Ahol jártam a világban, mindenütt azt láttam, hogy az egyik szereplő kínálata ráépül a másikéra. A vendégeknek ma már meg kell adni minden információt, tippet, javaslatot, ami a komfortérzetüket növelheti; mindegy, hogy helyi termékről vagy termelőről beszélek vagy arról, hogy 6-8 szálloda összeáll és olyan, Baranyára érvényes csomagot rak össze, amiből adott esetben választhat a vendég. Egyszer ide megy, máskor oda, de megkapja a kedvezményeket, a szolgáltatásokat.

  Az elmúlt 10-20 év pontosan megmutatta Magyarországon, hogy egyedül egy ház olyan, mint a mezőn egy kis virágszál vagy fűszál, amit tépked a szél rendesen. De ha a szálak csokrot alkotnak, az milyen gyönyörű és a szélnek is jobban ellenáll. Azt látom, még nem értünk meg arra, hogy megértsük ennek a lényegét. Amikor egyes alkalmakkor elmondom, hogy ha semmi mást nem csinálunk, csak használjuk a másik e-mail címeit, és nem csak 10.000 helyre megy ki az információ, hanem mondjuk 50.000 helyre, akkor látják a hatékonyságot, és rögtön megértik, hogy ezt hívják együttműködésnek.

 - Mit szeretnének még fejleszteni az élménybirtokon?

 - Tovább erősíteni a családközpontúságot, a három generációs vendéglátást. Január-februárban 65-70%-os a szobatöltöttségünk, úgy gondolom, hogy ez sok mindent elárul. Tehát célunk a családi turizmus és az eseményturizmus fejlesztése. Az eseményturizmus az alapja annak, hogy az egynapos vendégek megkedveljék a szolgáltatásainkat és visszatérjenek, mondjuk, rendezzenek itt egy családi eseményt vagy vásároljanak ajándékutalványt valakinek a családban. Hogy jó úton haladunk, mi sem bizonyítja jobban, hogy az idei budapesti utazási kiállításon kiderült: a Magyar Turizmus Zrt. és az utazok.hu közös felmérése szerint harmadikak lettünk a család- illetve a gyerekközpontú listán a szavazatok alapján, úgy, hogy csupán két éve kezdtük el. Ebből is egyértelmű tehát, hogy a családokra fókuszálunk a jövőben is, ehhez találjuk ki az új létesítményeket.

 

 

Villány: a pincék titka, borhoz illeszkedő helyi ételek

 

  Húsz évvel ezelőtt hozták létre a Villány-Siklós Borutat (ma már csak Villányi Borút a minőségi bortermelés előmozdítása, a borturizmus, falusi turizmus fejlesztése, a Villányi borvidék szőlőültetvényeinek, ökológiai arculatának megóvása érdekében. Ez a szerveződés a mai napig jól működik, az eltelt két évtizedben számos pince felnőtt Villányban, és minden pincének megvan a maga specialitása. Mint Polgár Katalintól, a villányi Polgár Pincészet egyik tulajdonosától megtudtuk, a baranyai kisvárosra a hétvégi turizmus a jellemző, általában a hét második felében jönnek kikapcsolódni, szórakozni az emberek.

 - Ebből kifolyólag a Polgár Pincészet is kifejezetten a hétvégékre készül intenzívebben – mondja Polgár Katalin. - Ez nem jelenti azt, hogy hét közben nincs vendégünk, van, csak kevesebb. A borturizmus, akár a wellness-turizmus kifejezetten hét végére jellemző.

- Milyen szolgáltatásokkal lehet a vendégeket Villányba vonzani?

- Miután bort már a legtöbb vendéglőben kóstolhatnak, az ide érkezők kíváncsiak a pince titkaira. Nagyon örülnek neki, mondhatom, hálásak érte, ha a tulajdonossal, a bor készítőjével tudnak közösen kóstolni, megtudakolni a nemes ital titkait. Emellett szívesen fogadják, ha a borokhoz illő ételeket is kapnak, nagyon fontos, hogy jó minőségű, szépen tálalt ételek kerüljenek a vendégek tányérjára a poharakban lévő kellemes italok mellé. Törekszünk rá, hogy a borok és az ételek harmóniában legyenek egymással. Nálunk fordított a helyzet, mint általában, mi nem a borokat válogatjuk az ételekhez, hanem a séf úgy állítja össze a menüt és úgy főz helyi alapanyagokból – amit mintegy 40 km-es körzetből szerzünk be -, hogy a borokhoz illeszkedjenek az ételek.

- Leginkább honnan érkeznek a vendégek Villányba?

- Az egész ország területéről. Nagyon sokat számít, hogy megépült az autópálya, az átadás utáni első évben már lehetett érezni a hatását, hogy sokkal gyorsabban leruccannak a budapestiek. Sajnos azonban az utóbbi években eltűntek a külföldi turisták Villányból, nagyon kevés a korábban szép számmal idelátogató osztrák, német, francia, olasz vendég. Megjelentek a felvidéki és szlovák magyarok, a lengyelek, de korántsem nem olyan mennyiségben, hogy pótolhatnák az előző évek látogatottságát.

- A Polgár Pincészet számos versenyre nevez boraival, idén is értek már el szép eredményeket. Ez is figyelemfelhívó lehet a vendégek számára.

 - Ezek a versenyek kihívást jelentenek számunkra és ha sikeresek vagyunk valamelyiken, az jó érzéssel tölt el bennünket. Büszkén osztjuk meg honlapunkon és a közösségi portálon található oldalunkon ezeket az elismeréseket a nagyközönséggel. Mint ahogy azokat a köszönőleveleket is, amelyeket vendégeinktől kapunk. Mind a család, mind a munkatársak számára fontosak a visszajelzések, úgy vélem, hibátlanul kell dolgoznunk ahhoz, hogy a vendég jól érezze magát és szívesen visszatérjen. Hisz az a lényeg, hogy ne csak egyszer jöjjön hozzánk a turista, hanem igyekszünk törzsvendégeket varázsolni a betévedt vendégekből. A panziónk családi jellegű, a családból valamelyikünk biztos ott van, a falusi polgári hangulatot szeretnénk megteremteni. Építettünk egy kis játszóteret a kinti terasz mellé, ha gyerekkel jönnek a családok, a kicsik el tudják foglalni magukat, míg a szülők ebédelnek vagy vacsoráznak. Rossz idő esetén pedig a játékkuckó szolgál ugyanerre. Ezt a figyelmet értékelik a vendégek. De említhetem a tanyánkat, ahol meg lehet nézni az őshonos állatfajtákat, van állatsimogatónk, ennek a vidéki gyerekek is nagyon örülnek.

- A Polgár Pincészet csatlakozott a BaranyaLand turisztikai Klaszterhez. Miért?

- Baranyában az elmúlt években - amihez a külső gazdasági körülmények is hozzájárultak - jelentősen visszaesett a turizmus, ezt mi is érezzük. Kevesebb vendég kevesebbet költ, megfigyelhető ez az árbevételben is. Azt gondoltuk, hogy ha közösen gondolkodunk és összeadjuk azt, amink van, ha közös programfüzetben jelennek meg a programjaink, netán egymást reklámozzuk, közös marketinget folytatunk, akkor egy egységes arculattal nagyobb vendégkört tudunk bevonzani a térségbe. Ez pedig mindenkinek jó. Hiszek abban, hogy ez jól fog működni. Már eddig is összedolgoztunk és küldtünk egymásnak vendéget, hiszen mi nem tudunk gyógyvizet vagy strandot biztosítani, mint ahogy a máshol működő partnerünk sem pincelátogatást. Mindannyiunk célja, hogy az idelátogatók minél hosszabb időt töltsenek el nálunk. Azt gondolom, hogy a klaszter egyfajta lendületet fog hozni az egész térségbe.

 


Irány Pécs!

 

  Éppen két éves az Irány Pécs! kártya, amelyet a Pécsre érkező egyéni vendégek kapják meg a partner szálláshelyeken. Jelenleg 22 pécsi szálláshely - a hosteltől a panziókon át a három- és négycsillagos hotelekig - áll a vendégek rendelkezésére ezzel a szolgáltatással. A vendégnek nincs más dolga, mint szállást foglalni Pécsett, érkezéskor máris ingyenesen kezébe kapja a kártyát. Eztt egész pécsi tartózkodása alatt használhatja, a kedvezmények összértéke fejenként 13 000 Ft.             

  Hogy milyen az érdeklődés a turisták részéről a kártya iránt, ismerik-e, Vágvölgyi Rékától, az Irány Pécs Turisztikai Nonprofit Kft. turisztikai marketing menedzserétől kértünk választ.

 - A turisták kedvelik és egyre inkább keresik is a kártyát. Felmérésünk szerint a vendégek nagyon elégedettek a kedvezmények mértékével, jelenleg 8 db 100%-os kedvezmény valamint 40 db 20-50%-os kedvezmény érvényesíthető a kártya használatával.  További feladatunk a kártya és szolgáltatásinak népszerűsítése.

  - Eddig milyen tapasztalatokkal szolgált a kártya használata? Mire használták leginkább?

 - A rendszer kialakításakor igyekeztünk a legnépszerűbb pécsi attrakciókat bekapcsolni a kártyarendszerbe, így került az ingyenesen igénybe vehető szolgáltatások közé a Székesegyház, a Káptalan utca múzeumai és a Zsolnay Kulturális Negyed Zsolnay Mauzóleuma is. A kártyával leglátogatottabb látnivalók éppen ezek, szorosan mögöttük a világörökségi helyszínnel és a városnéző kisvonattal.

 - A kártya nem csak pécsi szolgáltatásokra vehető igénybe, ezeket kihasználják-e a turisták?

 - Célunk a Pécs környéki elfogadóhelyek bekapcsolásával az volt, hogy növeljük a Pécsett töltött vendégéjszakák számát, maradjanak tovább a vendégek még egy nappal és nézzék meg ezt a csodálatos környéket is. Másik szempontunk a város közelében működő gyógy- és termálfürdők, mint a pécsi kínálat kiegészítőinek csatlakoztatása volt, így a siklósi, szigetvári és magyarhertelendi fürdők 20% kedvezményt nyújtanak a kártyás vendégeknek. A tavalyi tapasztalatok alapján a legnépszerűbb vidéki elfogadóhelyek az abaligeti cseppkőbarlang, a Siklós Thermal Spa és a bikali Élménybirtok voltak.

 - Még milyen új lehetőségek rejlenek a kártyában?

 - Minden évben törekszünk a kártyarendszer továbbfejlesztésére, ezért idén 12 új elfogadóhellyel bővült a kínálat (pl. parkolás, Winespiration, Retro múzeum, Parapark, siklósi vár, szigetvári vár és 4 mohácsi látnivaló, köztük az újonnan nyílt Busóudvar.) További terveink között szerepel a gasztronómiai kínálat bővítése.

  Tudni kell, hogy a kártya mögött egy komoly szoftver is fut, amely lehetővé teszi a kártyák leolvasását, így pontosan mérni tudjuk a használatukat az egyes elfogadóhelyeken. Ezeket az adatokat jól tudjuk hasznosítani a marketingmunkánkban. Emellett a szálláshelyek rögzítik a vendégek adatait is, így folyamatosan bővül adatbázisunk is.

  A kártyarendszer kidolgozásánál hazai és külföldi rendszereket tanulmányoztunk, az alapos kutatást követően kezdtük el elsőként Magyarországon egy ilyen típusú kedvezményrendszer kiépítését. A rendszer lényege abban áll, hogy mérhető adatok és finanszírozási rendszer van mögötte, ez biztosítja a működését. A pécsi kártya szakmai szempontból felkeltette az ország turisztikai desztináció menedzsment szervezeteinek (TDM) érdeklődését is, így már több, hazai szakemberből álló csoportot is fogadtunk emiatt Pécsett.

 

 

19. Pécsi Utazási Kiállítás: elégedett kiállítók, kevesebb látogató

 

  Falusi turizmus, horvát, görög tengerparti nyaralás, erdélyi és erdei program- valamint szálláslehetőségek – csak néhány a kínálatból, amelyet március második hétvégéjén ismerhettek meg a 19. Pécsi Utazási Kiállításra látogatók a tavaly kipróbált helyszínen, a Zsolnay Kulturális Negyedben.  A FAIR-EXPO valamint a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara közös rendezvényére több mint kétezren voltak kíváncsiak a három nap alatt, Ferenczy Tamás, a FAIR-EXPO Kft. ügyvezetője szerint a korán jött tavasz által meghozott jó idő bizonyosan közrejátszott abban, hogy a látogatószám kissé elmaradt a várttól.

 - A látogatók többsége elégedett volt a kiállítással, a pécsi utazási irodák számát ugyan kevesellték, de amelyik iroda ott volt, az nagyon aktív volt és kimondottan sikeresnek ítélte a rendezvényt – foglalja össze a szervező cég ügyvezetője. - Gondolom azért is, mert így nagyobb számú érdeklődő jutott el hozzájuk, mintha több utazási iroda is megjelent volna a kiállításon. Az országból illetve a régióból érkezett kiállítók szerint jó volt az érdeklődés, a látogatók szép számmal keresték a családi programlehetőségeket, kirándulásokat. A drágább utak iránt – akár az előző években - nem igazán volt nyitott a közönség, az utazási irodák sem készültek ezekkel az ajánlatokkal. Ellenben a görög és a horvát tengerpart újra aratott, ahogy tavaly is, köszönhető annak, hogy idén a görög utak árfekvése sokkal kedvezőbb, mint az elmúlt években. A horvát tengerpart szerelmesei megtalálhatták a kiállításon külön az Isztria valamint a pécsi és a horvát utazási irodák kínálatát. A szlovének most képviseltették magukat először, szintén elégedetten távoztak Pécsről, akár az erdélyiek, akik már tavaly is eljöttek.

 -  Miként vált be kiállítási helyszínként a Zsolnay Negyed?

 - Maga a terület, hogy a Zsolnay Negyedben van az utazási kiállítás, megosztja a kiállítókat és a látogatókat is. Hogy ezen változtatunk-e vagy sem, a döntést befolyásolja majd a kiállítók körében végzendő felmérésünk is. Tavaly kifejezetten tetszett a kiállítóknak és a látogatóknak a hely – talán az újszerűsége miatt -, de az is tény, hogy a kiállítóhely ugyan nagyon szép, mégsem ideális egy szakkiállítás megrendezésére. Szerencsésebb, ha - mint annak idején a sportcsarnokban - egy légtérben van és jobban áttekinthető a rendezvény. A következő, 20., jubileumi kiállításra úgy készülünk, hogy meg szeretnénk hívni az elmúlt évek díszvendégeit, már van is néhány ígéretünk. Azon dolgozunk, hogy egyszer itt, egy helyen találkozhasson Pécs testvérvárosainak turisztikai kínálatával a város lakossága illetve a régióból érkező látogatók.

- Mivel lehetne érdekesebbé tenni a kiállítást, hogy több embert vonzzon? Talán a kiállítók megjelenése is lehetne érdekesebb, figyelemfelkeltőbb. 

- Ez mindig örök dilemma. Ahol komolyan veszik a standon lévő emberek a munkájukat és arra törekszenek, hogy érdekessé, színvonalasabbá tegyék a kiállítást, ahol, ha kell, 5 percenként bemutatják a kínálatukat az új látogatóknak, azok most is sokkal sikeresebbek voltak, mint akik sms-t írtak a székükön ülve és fel sem emelték a fejüket, ha megállt 3-4 ember a stand előtt. Ezt nem nagyon tudjuk befolyásolni. Azt is látjuk, hogy a kisebb magánvállalkozások sokkal aktívabbak voltak, mint a nagyobb cégektől delegált munkatársak, de azért láttam olyan standot is, amelyik ugyan nagy cégé volt, a munkatársak mégis komolyan vették a munkájukat.

- Más szakkiállítások mellett szakmai programokat is szerveznek. Esetleg önök is gondolkodnak ilyenben?

- Minden évben felmerül ennek a lehetősége. A 20., jubileumi kiállításon mindenképpen szeretnénk a szakmának egy nagy vidéki konferenciát szervezni. Tervezzük, hogy jövőre ismét meghirdetjük a gyermekrajz-pályázatot, mert hiányolták a látogatók, az iskolák.

- Gondolom, a vállalkozások egy része – köztük az utazási irodák is – már azért nem jár ilyen kiállításokra, mert a foglalásaik jelentős része online zajlik.

 - Azt tapasztaltam, hogy Nyugat-Európában és máshol a világon sikeresek a szakkiállítások és a vásárok. A visszajelzések alapján van olyan utazási iroda, amely nagyon jól prosperál, ezért nem jött el a kiállításra. Sajnos azonban több olyanról tudunk, amely a tönkremenetel előtt áll, és nem jött el, mert azt mondja, hogy lejárt a kiállítások ideje.  Mások bebújtak a netes világ mögé, most úgy érzik, hogy amit a neten keresztül saját magukról kommunikálnak, azt a képet nem tudnák produkálni sem látványban, sem kínálatban. Tény, hogy van olyan vállalkozás, amelyet szívesen láttunk volna, de sajnos, nem jött el. Ő sem azt válaszolta, hogy végleg lemondott erről a lehetőségről, csak azt, hogy az idén nem él vele.

 

 

Harkány, a gyógyító ölelés

 

 Harkány, ezen belül a Harkányi Gyógy- és Strandfürdő Baranya megye egyik legismertebb idegenforgalmi bázisa. Hogy mit tesznek annak érdekében, hogy ez így is maradjon? – a kérdésre Kesjár Jánostól, a létesítmény igazgatójától kaptunk választ.

 - Fürdőnk az egész világon ismert különleges és kiváló gyógyvizének köszönhetően, ezért nem csak a környék lakossága körében népszerű, hanem hazánk minden részéből érkeznek hozzánk vendégek. Országhatárainkon kívülről is sok látogatónk van, Csehországból, Németországból, Ausztriából, Szlovákiából, Horvátországból, Szerbiából, de a többi, volt jugoszláviai utódállamból is felkeresik Harkányt. Vendégeink között találhatók még - ugyan kisebb számban - lengyelek, svájciak, svédek illetve ma már oroszok is.

  Fürdőnk közel 200 éves múltra tekint vissza és reméljük, még sokáig fogja - megelégedésükre – kiszolgálni a hozzánk érkezőket, hozza meg a várva várt enyhülést vagy a teljes gyógyulást a bajukra. Rendszeresen járunk utazási vásárokra, nem csak belföldön, hanem külföldön is, ott népszerűsítve fürdőnket, gyógyvizünket és annak jótékony hatását. Az elmúlt években Németország, Csehország, Horvátország, Bosznia rendezvényein jelentünk meg.

- Miként jellemezhetők a fürdő vendégei: jobbára milyen céllal érkeznek, mennyi időt töltenek Harkányban?

 - Külföldi vendégeink nagyobb része gyógyulni jön hozzánk, hiszen gyógyvizünknek nagyon sok gyógyhatása ismert. A mozgásszervi, ízületi betegségek megelőzésében-gyógyításában, a csontritkulás, krónikus nőgyógyászati gyulladások, valamint a nyirokkeringés zavarainak javításában nagyon szép eredmények érhetők el egy-egy harkányi kúra során. Bőrgyógyászaink eredményesen kezelik a pikkelysömört (psoriasis), de gyógyvizünk ivókúra formájában is kifejti hatását: javítja az emésztést, értágító hatású, fokozza az anyagcserét, csökkenti a vérnyomást, a vércukrot, beépül a porcokba, az érelmeszesedés megelőzésére is alkalmazható.

  Külföldi és belföldi vendégeink aránya 40-60%. Azok a vendégek, akik fürdőnkben kúrán vesznek részt, viszonylag hosszabb ideig, 2-3 hétig tartózkodnak városunkban. A nyári időszakban, amikor mindkét részlegünk, a strand- és gyógyfürdő is üzemel, akkor azokat a fiatalabb korosztályhoz tartozó látogatókat is ki tudjuk szolgálni, akik pihenni, szórakozni jönnek. Ez a réteg viszonylag rövidebb időt tölt létesítményeinkben. A téli időszakban (októbertől-májusig), amikor csak a gyógyfürdőt üzemeltetjük, a vendégkör főként az idősebb korosztályból áll, ők a gyógykúrák miatt látogatnak el hozzánk. Itt tartózkodásuk viszonylag hosszú, de ebben az időszakban sok helyi és környékbeli fürdőzőtt is fogadunk, akik minden nap ingázva veszik fel a kezeléseket.

- Kivel, milyen partnerszervezetekkel működnek együtt annak érdekében, hogy növeljék a vendégek számát?

 - Jó kapcsolatot ápolunk a Magyar Turizmus Zrt.-vel, a Magyar Fürdőszövetséggel, a Dél-Dunántúli Termálfürdők Egyesületével, a BaranyaLand Turisztikai Klaszterrel, a Villány-Siklósi Borúttal, de említhetem a helyi TDM szervezetet, a helyi szállodákat, a kórházat, külföldi és belföldi utazási irodákat, akikkel sokszor közösen jelenünk meg vásárokon vagy a médiában.

- Milyen fejlesztésekkel, új szolgáltatásokkal vonzzák a fürdővendégeket? A psoriázisra épülő gyógyturizmusban milyen szerepet tölt be a Harkányi Gyógy- és Strandfürdő?

 - A fürdő folyamatosan fejleszti szolgáltatásait, hogy minél jobban ki tudjuk szolgálni vendégeink igényeit. Az elmúlt évben két új berendezést is vásároltunk és állítottunk üzembe: az egyik a Behmer készülék, a másik pedig a hullámmasszázs. Az épületekben is folyamatos fejlesztések, felújítások folynak: az ételbár teljes átépítése, a WC-blokkok, a közös öltözők felújítása, új zuhanyozók kialakítása. Terveink között szerepel egy családi csúszda építése a strandfürdőben, a III. sz. strandmedencénk valamint a strandfürdő épületének teljes felújítása, a főbejárat rekonstrukciója.

 A Harkányi Gyógy- és Strandfürdőben heti egy alkalommal bőrgyógyász szakorvos rendel, ő írja fel a kúrát a psoriásisban szenvedő betegek számára, akik járóbeteg-ellátás keretében veszik igénybe szolgáltatásainkat. Szakképzett személyzet az orvos utasítása szerint kezeli a hozzánk érkező betegeket. Mivel fürdőnk nem rendelkezik szállodai kapacitással, ezért máshol kell biztosítani vendégeink számára a lakhatási lehetőséget, ebben partnereink a város területén működő három- és négycsillagos szállodák valamint a magánszálláshelyek.