Üdvözöljük a

Sikerélményhez kell juttatni a tanulókat | Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara

honlapján!

-

Sikerélményhez kell juttatni a tanulókat

Szerző: Sz.K. | 2015. április 1.

Pellérden, alig néhány méterre a templomtól található a Simon Autószerelő műhely. Simon János autószerelő mesterrel a barátságosan berendezett boltként is működő előtérben ülünk le. 

 - Annak idején a Széchenyi Gimnáziumban érettségiztem, az autószerelő négy plusz kettes képzésben vettem részt - kezdi beszélgetésünket. - Az édesapám ugyanis a Fémipari Vállalatnál dolgozott, s annak volt egy autószerelő műhelye, ott tetszett meg nekem ez a szakma. Annak idején tizenhárman végeztünk, de egyedül én lettem autószerelő.

  A végzést követően, 1969-ben a Mecseki Ércbányászati Vállalat Szolgáltató üzemében helyezkedett el, mint autószerelő. Az évek során egészen a csoportvezetőségig vitte, akkoriban az autószerelők között kevesen voltak, akik érettségivel is rendelkeztek, olyanból meg végképp, aki a Szakma Kiváló Tanulója versenyen az első helyet szerezte meg. Tanulókkal már itt kezdett foglalkozni, akik közül a legtöbben a Széchényiből érkeztek.

 Mint mondja, amikor már lehetett tudni, 1989-ben, hogy a MÉV is a szénbányák sorsára jut, akkor döntötte el, hogy önálló vállalkozásba kezd.

 - Az iparengedélyemet 1991-ben váltottam ki, s a szüleim házában alakítottam ki egy egybeállós műhelyt - folytatja tovább. - Az évek során folyamatosan fejlesztettem, ma már a legkorszerűbb eszközökkel felszerelt műhelyben folyik a munka. A mestervizsgát már korábban letettem, ugyanis nagyon szeretem a szakmámat, ezért folyamatosan képeztem magam, s a mai napig nyomon követem a változásokat. Ennek is köszönhető, hogy a kuncsaftjaim között vannak olyanok is, akik még MÉV-es koromban javíttatták velem az autójukat.

 Az első időben egyedül dolgozott, azonban a műhelyének megnyitást követően rövid időn belül bővült a létszám egy alkalmazottal, s szinte a műhely megnyitása óta évente legalább egy-két tanulója is volt. Jelenleg heten dolgoznak a műhelyben, meg két tanuló. 

 - Szeretek tanulókkal foglalkozni, magam a XIV. számú AFIT-nál voltam tanuló, s hát nem igazán jó tapasztalatokat szereztem ott - mondja. - Már a MÉV-nél is igyekeztem mindent, amit az autószerelésről tudtam átadni a tanulóknak, mert nagyon szeretem a szakmám. Az alapelvem is mindig az volt, hogy sikerélményhez kell juttatni őket. Fontos, hogy megbízzunk bennük, s hagyjuk őket önállóan dolgozni, ugyanis ezt a szakmát csak úgy lehet megtanulni, ha összekoszolja magát valaki, s maga jön rá, miként kell az egyes műveleteket elvégezni. Az elkészült autót pedig a tanulónak magának kell leellenőriznie - természetesen felügyelet mellett -, hogy minden csavart meghúztak-e, minden alkatrész a helyére került-e. Az autószerelés veszélyes üzem, emberek élete függ a munkánk minőségétől, éppen ezért fontos, hogy megtanulják kontrollálni önmagukat.

 Annak a véleményének is hangot adott, jó dolognak tartja, hogy a jövőben a duális képzés keretében a gyakorlati képzőhelyek szerepe megnő, s mesterek foglalkoznak majd a tanulókkal. Azonban úgy látja egyre nagyobb problémát jelent a képzési idő két évre történt csökkentése. Míg korábban lehetőség volt arra, hogy a tanműhelyben első néhány hétben az alapkészségeket sajátítsák el a tanulók, reszeltek, fúrtak, esztergáltak, ma ezek teljesen hiányoznak a tananyagból. Pedig egy jó szerelőnek mindenhez értenie kell, ami az autóhoz tartozik, hiszen az nemcsak elektronikából áll, hanem le kell tudni szedni a kipufogót, ha szükséges tudni kell meghegeszteni is. El kell tudni készíteni egy akku-sarut. Ahhoz azonban tudni kell pontosan lyukat is fúrni, meg azt is, hogy miként kell egy lemezt meghajlítani. A klímaberendezések ki- és beszereléséhez is alapfokon szintén érteni kell, mert mindig nem lehet ilyen esetekben egy másik műhelybe rohangálni.

 - Ezeket a részműveletek a tanulóinkkal megtanítjuk, mert valljuk az autókban nemcsak cserélni kell az elromlott alkatrészeket, hanem érteni kell a javításukhoz is - hangsúlyozza. - Éppen ezért a magam részéről úgy látom, hogy a két év kevés a megfelelő ismeretek elsajátításához, jó lenne, ha az autószerelők képzése ismét három évig tartana.  

 A tanulókkal ő foglalkozik, akikkel azzal kezdik a napot, hogy megbeszélik a kerettanterv szerint mit kell elvégezniük.

  - A műhelyünkben vizsgáztatás is folyik, a fiam Gábor viszi ezt a területet, aki szintén nálam volt tanuló - folytatja. - Szerencsés helyzetben vagyunk, mert olyan műszerrel rendelkezünk, mint amilyen az Angster József 500-as Szakképző Iskolában is van. Ez jó lehetőséget teremt arra, hogy az elővizsgát a tanulók végezhessék el. Igazán egyedinek számít az is, hogy az egyik tanulónk lány, a gimnáziumi érettségit követően autóvillamossági szerelőnek ment, most pedig az autószerelést tanulja ki. Nagyon ügyes, csak a csavarokkal van egy kis gondja, azokat nem tudja meglazítani. Jelenleg a technikusi vizsgájára készül, s a tervei szerint elvégzi az egyetemet is, gépészmérnök szakon. A másik tanulónk is nagyon ügyes, rajta is látszik, meg akarja tanulni a szakmát, minden lehetőséget megragad ennek érdekében. Szeptembertől a terveink szerint három tanulónk lesz, az autószerelő és villamossági szerelő mellett egy lakatos is.

 A volt tanulói közül többen a szakmában maradtak, van közöttük olyan, aki mestervizsgát is tett, de sokan külföldre mentek dolgozni. Sajnos az utóbbi időben azt tapasztalja, hogy egyre kevesebb tanulóból lesz a végzést követően autószerelő, a legtöbben sofőrnek mennek, vagy más területen helyezkednek el.