Üdvözöljük a

Szakmaszerkezeti javaslat, hiányszakmák, ösztöndíj – a BMFKB javaslata a következő tanévre | Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara

honlapján!

-

Szakmaszerkezeti javaslat, hiányszakmák, ösztöndíj – a BMFKB javaslata a következő tanévre

Szerző: N.T. | 2015. június 3.

Érdekességként említhető, hogy a női szabó szakma is bekerült Baranya Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság (BMFKB) által meghatározott hiányszakmák közé, amelyek esetében a diákok tanulmányi ösztöndíjra jogosultak a 2015/2016-os tanévre. Számos változás, újdonság jellemzi a szakképzést, ezeket is figyelembe veszi munkája során a kamara mellett működő Baranya Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság (BMFKB).

 

A Baranya Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2012 októbere óta működik a kamara mellett konzultációs, véleményező, javaslattevő és tanácsadó testületként. A bizottság feladata, hogy közreműködjön a munkaerő-piaci információk, a foglalkoztatási, foglalkoztathatósági adatok és prognózisok alapján a nemzetgazdasági igények és a szakképzés fejlesztésének összehangolásában.

- A munkaerőpiac régóta jelzi, hogy nincsenek megfelelő szakemberek, például a gépipar területén is nagyon nehéz jó képességű, motivált munkaerőt találni, ezért szükség van a munkaerő tervezésére – mondja Kleisz Zoltán, a BMFKB elnöke. - Tudvalevő, hogy túl sokan mennek gimnáziumba és viszonylag kevesen jelentkeznek a szakképzésbe, ők is inkább gyenge képességűek. Ma számos olyan szakma létezik, amit ugyan el lehet sajátítani iskolai képzésben, de nincs munkaerő-piaci értéke. Nagyon gyorsan változott az elmúlt 5-10 évben a munkaerőpiac szerkezete és a munkáltatók igénye. Előtérbe kerültek az úgynevezett „soft” képességek, a csoportban való dolgozás, az alkalmazkodás, a motiváltság. Emellett megváltozott a szakma technikai, technológiai tudástartalma is, a most tanuló diákoknak XXI. századi kihívással kell megküzdeniük, főleg a gépész és az elektronikai szakmákban. Mindez arra késztette a kormányzatot, hogy végiggondolja a munkaerő-piaci tervezést, ezért született meg a Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottságok gondolata. A kamara mellett működő testületben a területi gazdasági kamarák, a kormányhivatal, a munkaadói és munkavállalói oldal képviselői vannak jelen.

 

- Milyen eredményekről számolhat be a bizottság három éves működését tekintve?

- A megye helyzetét ismerve a munkaerő-piaci igények alapján a bizottság egy részletes kutatás-felmérés alapján határozta meg, hogy milyen szakmákban lenne szükség szakmai képzésre, milyen létszámban - ez az úgynevezett „irány-arány” döntés. De a bizottság döntött arról is, hogy melyik hiányszakmákban kapnak ösztöndíjat a tanulók. Ez a rendszer most módosul a szakképzési törvény tervezetében: a kormányhivatal átalakulása miatt a hét tagú bizottság a következő ciklustól várhatóan 5 taggal működik. Nagy örömünkre szolgált, hogy növelték az ösztöndíjas szakmák számát, az eddigi 10 helyett már 25 lesz. És nemcsak az általános iskola, hanem az érettségi után tanulható szakmai képzésekből is lehet választani. Nagy segítséget jelentett az ösztöndíj, mert számottevően megnövelte Baranyában a tanulók érdeklődését a gépipari szakmák iránt: megtízszereződött a számuk az elmúlt 7 évben a pályaválasztás terén kifejtett tevékenységnek illetve az ösztöndíjas rendszernek köszönhetően. Kiemelném a bizottsággal kapcsolatban a kamara előkészítő munkáját, a szakképzés, a munkaerő-piac illetve a vállalkozások piaci, vállalkozói ismeretét, mert ezek az adatok nagyban segítik a bizottság pontos munkáját.

  A bizottság határozza meg azokat a hiányszakmákat a megyében, amelyek elsajátításhoz a tanulók iskolai ösztöndíjat, a képző intézmények állami támogatást kapnak, és dönt arról, hogy melyek lesznek azok a szakmák, amelyek képzéséhez egyáltalán nem vehetnek igénybe állami támogatást az iskolák. A 2014-es évtől ez a hatáskör kiterjed a felnőttképzésre (beleértve a munkaügyi központos képzéseket is) és minden állami pályázatra is. A döntés minden olyan iskolát, képzőintézményt érint - tehát az egyházi iskolákat és alapítványi iskolákat is -, amelyek állami támogatást kapnak a szakképzés után. Az állam így szabályozza azt, hogy csak azokban a szakmákban indulhasson oktatás, amelyekre igény van a munkaerő-piacon, tehát a végzett szakmunkások várhatóan el is tudnak helyezkedni.

 

 

- A javaslattételt minden esetben komoly szakmai előkészítő munka előzi meg – mondja Fülöp Attila, a BMFKB programkoordinátora. - Az előkészítés részeként a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara, mint a bizottság munkaszervezete, széles körben kutatást folytatott, ennek elsődleges célja a megyében működő vállalkozások várható szakemberigényének felmérése volt. A kérdőíves kutatás mellett a kamara több fórumon is egyeztetett ágazati képviselőkkel, szakértőkkel. Annak érdekében vizsgáltuk a megyei fejlesztési terveket, hogy felmérjük a következő években megvalósuló beruházások várható szakemberigényét. Az előkészítő munka során további munkaerő-piaci és álláskeresési adatok, valamint a várható demográfiai helyzet alakulásának elemzésére is sor került. Ez alapján tett javaslatot a kamara szakképzési bizottsága a megyei szakképzést érintő beiskolázásra.

 

- A szakmaszerkezeti javaslattétel, az „irány-arány” döntés a Baranyai megyei iskolai rendszerű szakiskolai és szakközépiskolai képzéseket érinti, de vonatkozik-e az iskolarendszeren kívüli képzésekre, tehát a felnőttképzésre?

- Igen, mind a két szegmensre vonatkozik. A bizottság az iskolai rendszerű képzésekkel kapcsolatban arra tesz javaslatot, hogy a beiskolázás melyik képzések esetében történhet költségvetési hozzájárulással, azaz állami támogatással, és ezt melyik képzéseknél nem támogatja. A támogatott képzések tekintetében a BMFKB arra is javaslatot tesz, hogy az adott szakképesítés esetében korlátlan beiskolázás valósulhat-e meg vagy költségvetési hozzájárulás csak bizonyos keretszám erejéig lehetséges. A felnőttképzés vonatkozásában keretszámok nem kerülnek meghatározásra, itt a javaslat csak arra vonatkozik, hogy indulhat-e az adott képzés állami támogatással vagy nem. Nem támogatott kategóriába került szakképesítések, amennyiben van rájuk kereslet, csak önköltséges formában indíthatók.

 

- A bizottság évente javaslatot tesz a tanulmányi ösztöndíjra jogosító szakképesítésekre, úgynevezett hiányszakmákra is. Ezekből eddig tízet határozott meg.

- Korábban 10 szakképesítést lehetett ebbe a kategóriába sorolni, a 2015/2016-os tanévben már 12 szakma minősül hiányszakmának, a 2016/2017-es tanévtől pedig várhatóan 25 szakképesítés esetén lesznek jogosultak a diákok ösztöndíjra a tanulmányaik ideje alatt. Az ösztöndíjas szakmák körének számbeli bővítése mellett újdonság az is, hogy 2016 szeptemberétől már érettségire épülő szakképesítések is bekerülhetnek ebbe a körbe, az aktuális bizottsági javaslatban 5 ilyen képzés szerepel (ezek a technikusi képzések és a gyakorló ápoló).

 

 - A hiányszakmák esetében a diákok tanulmányi ösztöndíjra jogosultak abban az esetben, ha közoktatási intézmény nappali rendszerű iskolai oktatásában, szakképzési évfolyamon, szakiskolai képzésben vesznek részt tanulói jogviszonyban – sorolja az ösztöndíjas rendszer feltételeit Cséfalvay Ágnes, a kamara Szakképzési Osztályának vezetője. - Az ösztöndíj folyósítása független a tanulónak más jogcímen fizetett egyéb juttatásoktól, mértéke az első szakképzési évfolyam első félévében tanulónként egységesen 10.000 Ft havonta, de az első szakképzési év második félévétől kezdődően a tanulmányi átlageredmény függvényében emelkedhet. Azt tapasztaljuk, hogy nagyon sok családnak nehézséget okoz a gyerek taníttatása. Ehhez jelentős segítséget adhat a tanulószerződéses rendszer, hiszen a tanulók a minimálbér 15%-át megkapják annál a cégnél, ahol a tanulóidejüket töltik és ha ehhez jön még az iskolai ösztöndíj-rendszer, ahol egy 4-es tanuló akár 25.000 forintot is kaphat havonta, akkor a tanuló a diákévei alatt akár 40-50.000 forint vagy kiemelt szakmáknál ennél több juttatást is hazavihet. További előnye a rendszernek, hogy ha a tanulóévek alatt megismeri egymást a cég és a tanuló, a vállalkozás szívesebben alkalmazza az általa kiképzett és a szervezetéhez illeszkedő munkatársat.

 

- Az MFKB mindig egy évvel korábban hozza meg a döntését, ez miként hat a kamara pályaválasztási munkájára?

 - Idén márciusban megszülettek az „irány-arány” és a hiányszakmákra vonatkozó döntések, a szeptembertől induló tanévben az a feladat, hogy a pályaválasztási tájékoztatókon és minden más lehetőséget megragadva felhívjuk a figyelmet ezekre a szakmákra, informáljuk a szülőket, diákokat és a pályaválasztásban érintett tanárokat. Nemcsak a szakmaszerkezetről, hanem azokról a munkaerő-piaci elvárásokról, gazdasági trendekről is, amik várhatók. A tapasztalatunk az, hogy nagyon kevés információ van a pályaválasztást segítő tanárok birtokában a gazdaság működéséről és a munkaerő-piaci igényekről. Szülői értekezleteken, osztályfőnöki órákon, tantestületi értekezleteken tájékoztatjuk az érintetteket arról, hogy milyen gazdasági irányok vannak, mely irányokban érdemes tanulni, mik a kiemelt területek Baranyában vagy az országban, melyik iskolában lehet a szakmákat megtanulni, hol vannak a gyakorlati képzőhelyek. Azt szeretnénk, ha a tanulók figyelme azokra a szakmákra fókuszáljon, amelyek fontosak a gazdaság szempontjából, és amelyekben nagy valószínűséggel el tudnak helyezkedni.  

 

 

Kormányrendeletben meghatározott ösztöndíjas szakmák a 2015/2016-os tanévre Baranyában:

 

1.            Ács

2.            Eladó

3.            Gazda

4.            Gépi forgácsoló

5.            Hegesztő

6.            Húsipari termékgyártó

7.            Ipari gépész

8.            Kőműves és hidegburkoló

9.            Műanyag-feldolgozó

10.          Női szabó

11.          Vájár

12.          Villanyszerelő

 

A Bizottság által a 2016/2017-es tanévre javasolt ösztöndíjas szakmák Baranyában:

 

1.            Gépi forgácsoló

2.            Hegesztő

3.            Ipari gépész

4.            Villanyszerelő

5.            Női szabó

6.            Gépgyártástechnológiai technikus

7.            Elektronikai műszerész

8.            Gyakorló ápoló

9.            Épület- és szerkezetlakatos

10.          Kertész

11.          Víz-, csatorna- és közmű-rendszerszerelő

12.          Húsipari termékgyártó

13.          Ács

14.          Kőműves és hidegburkoló

15.          Központifűtés- és gázhálózat rendszerszerelő

16.          Mechatronikai technikus

17.          Elektronikai technikus

18.          Laboratóriumi technikus

19.          Gazda

20.          Cipőkészítő

21.          Bádogos

22.          Műanyagfeldolgozó

23.          Mezőgazdasági gépész

24.          Vájár

25.          Bőrdíszműves