Üdvözöljük a

Szorosabb együttműködés, új gazdasági közösségek | Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara

honlapján!

-

Szorosabb együttműködés, új gazdasági közösségek

Szerző: Kis Tünde | 2017. május 3.

A kamarai tagok a gazdasági önkormányzat új irányvonaláról beszélnek. Az utóbbi hónapokban pezsgőbbé váló kamarai élet, az új célok és prioritások meghatározása, a testületek munkájának kibővítése, az Alapszabály változása, vagy a megye nagyobb településein az új gazdasági közösségek létrejötte mind a kamarai munka újragondolását igazolja. Hogy miben fogható meg ez a váltás, ezt kérdeztük dr. Síkfői Tamástól, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara elnökétől, valamint Rabb Szabolcs titkártól.

 

 - A kamarában az önkéntes tagok azok a vállalkozások, amelyek sikeresek, amelyek szándékuk szerint tudásukkal, munkájukkal és többletbefizetésükkel (önkéntes tagdíj) segítik a megye fejlesztését, valamennyi vállalkozás érdekében. A mostani irányvonal váltás arról szól, hogy megváltozik a kamarai munka az utóbbi években jellemző gyakorlata, miszerint egyre több ingyenes szolgáltatás állt rendelkezésére a regisztrált vállalkozásoknak – kezdi a választ Síkfői Tamás. - Ezt csak az önkéntes tagok tagdíjából és a kamara szolgáltatási bevételeinek, valamint külső pályázati forrásainak terhére lehetett biztosítani, amelynek a megyei gazdaságfejlesztési projektek és az önkéntes tagok látták kárát. Tehát a kamara irányt vált, és testületi döntések alapján a regisztrált vállalkozásoknak kizárólag a törvényben rögzített alapszolgáltatások, valamint a közigazgatási szolgáltatások állnak rendelkezésükre a havi 417 Ft-ért.

 A kamarában az együttes, közös érdekeket szolgáló szakmai, fejlesztő munka, ezen belül is elsősorban az önkéntes tagok, a megyei üzleti közösség építése kerülnek a középpontba. Jelentősen nőnek az önkéntes tagok jogai a regisztrált körhöz képest, de nőnek kötelezettségeik is, elvárva a példaértékű gazdálkodást és az aktív, közös munkát. Ez az új irányvonal egyértelmű támogatást kapott a több száz céggel lefolytatott egyeztetéseken, és a kamarai testületekben is. Ez tehát az Alapszabály-módosítás legfontosabb eleme.

 

Sokrétű szakmai munka a munkaerő-utánpótlástól a gazdasági lobbiig

 

- Ez azt jelenti, hogy ott az előny, ahol a munka. Milyen aktivitási területeken történik mindez?

- Nagyon fontos volt a kamarai aktivitások és az ezeket irányító belső kamarai testületek újragombolása, alkalmazkodva a térség vállalkozásainak igényeihez és a megváltozott világhoz. Példaképp említeném az ICT önkormányzati bizottság életre hívását. A kamarába nagyon sok új IT és fiatal techvállalkozás lépett be, az új testület vezetésével számosan bekapcsolódtak a kamarai munkába az informatikai pályaorientációtól a „mini Szilícium-völgy” inkubátor- és hálózatos működést segítő fejlesztési projektig. Legalább ilyen fontos a munkaerő-utánpótlás kérdése. Egyre égetőbb a probléma, ezért az új Küldöttgyűlés kibővítette a korábbi Szakképzési Bizottság feladatait, a fő cél a humánerőforrás-fejlesztés, minden lehető szakmai eszközzel segíteni a megye cégeinek munkaerő-utánpótlását.

 A vállalkozásokkal folytatott párbeszédből egyértelműen kirajzolódott: az egyik legnagyobb elvárás a gazdasági önkormányzattal szemben a kkv-k versenyképességének sokoldalú segítése. E feladat élére a kamara Kkv-fejlesztési Bizottsága állt, és karöltve a többi önkormányzati testületeinkkel (innováció, ICT, kereskedelemfejlesztés) komoly programot alkottak, amely már el is indult. Egyik fontos eleme a KKV Akadémia projekt, amely a helyi tudásbázisra alapozva sokrétű képzéseket nyújt a gazdálkodás és a műszaki oldal újdonságaival, legjobb megoldásaival foglalkozva.

 A kamara szakmai munkájának egyébként rendkívül széles a spektruma, hisz a HR-kérdésektől a megyei K+F+I folyamatok fejlesztéséig, az exportorientáció növelésétől az ICT projektekig, a KKV Akadémiától a megyei gazdasági lobbiig nagyon sok szakterületet ölel fel. Természetesen a feladatokhoz igazított új testületi rendszer és munka miatt a kamara hivatalának céljait és szervezeti rendjét is megváltoztattuk, alkalmazkodva az új irányvonalhoz.

- Több településen zajlottak a közelmúltban olyan vállalkozói összejövetelek a kamara gesztorságával, amely a helyi üzleti közösségek együttműködését szolgálják. Miért fontos ez a kamarának?

 - A tagvállalkozások kiemelt célként fogalmazták meg a megyei települések lokális üzleti közösségeinek megszervezését, fejlesztését. A globalizációban gyakran nem is ismerik egymást egy város vagy nagyobb falu vállalkozói, így nem is hálózatosodnak, nem egymástól rendelnek, nem tudják egymást segíteni munkájukban. Pedig a mai globális versenyben a lokális együttműködés tesz versenyképessé a piacon.

  Ugyanígy életre hívjuk és támogatjuk azokat a szerveződéseket, amelyek klaszterként vagy szakmai együttműködésként érdekszövetségbe tömörülve segítik egymást, közös versenyképességüket és a szakma fejlődését.

 A harmadik együttműködési rendszer a kamarai klubok munkája, amelyek jelentős fejlődésen mentek keresztül, egyre vonzóbbak a programjaik, és az általuk elérhető akár országos hálózatosodás, kapcsolatrendszer. Szükséges a szűkös erőforrások optimalizált felhasználása, így azok támogatására, segítésére fordítjuk erőforrásainkat, akik maguk is tesznek saját versenyképességükért, horribile dictu vállalkozó társaikéért is.

 

Új üzleti közösségek szerveződnek

 

A már működő négy városi iroda - Komló, Mohács, Siklós, Szigetvár - mellett más településeken, Hosszúhetényben, Kozármislenyben és Bólyban is felmerült az igény helyi üzleti közösségek létrehozására. Ezek elsősorban alulról jövő kezdeményezések, amelyekben a kamara katalizátor szerepet vállalhat. Rabb Szabolcs titkár azt mondja: a vállalkozók támasztják az igényt, amire a kamara reagál, megteremti a hátteret, koordinálja a közösségek életét. Amennyiben a kamara fizikai jelenlétét is igénylik egy adott településen a vállalkozók, akkor annak is igyekszik megfelelni a szervezet, akár egy helyi iroda megnyitásával, de ezt a kamara vezető testületeinek meg kell tárgyalnia, jóvá kell hagynia.

- Kik csatlakozhatnak az üzleti közösségekhez?

- A közösségekhez bármilyen rendezett kamarai regisztrációval rendelkező vállalkozás csatlakozhat, de elsősorban a helyben termelő, tevékenykedő vállalkozásokat szeretnénk összefogni. A hosszúhetényi találkozón a helyi közösség tenni akaró vállalkozásaiból közel 40 cég jelent meg.

- Milyen tartalommal töltik meg a közösségi életet a tagok?

- A régi és az új közösségek is közös programok révén működnek, pl. a tagok cégeinek meglátogatása, előadások formájában. Elengedhetetlen része a közösségi életnek a kötetlen beszélgetések lehetőségének biztosítása, helyi szinten a kapcsolatépítés. Ismerjék meg egymást az egy azon településen, környéken dolgozó vállalkozók. A közös célok megfogalmazása elengedhetetlen, hiszen ez tartja össze a közösséget. Ezt mindig a helyi vállalkozások tudják jól megfogalmazni, hogy nekik mire van szükségük, nincs általános, mindenhol alkalmazható séma.

 A hosszúhetényi összejövetel jó hangulatban zajlott, a helyi összetartásra épült. A résztvevők elmondták a javaslataikat és elhatározták, hogy havonta szeretnének találkozni, már meg is állapodtak a következő időpontban. De ugyanígy megy a komlói üzleti közösség is, ahol május elején újra találkozunk a cégekkel és polgármester úrral is.  

 

A kamara mint szervező erő

 

- A kamara milyen támogatást tud nyújtani ezeknek a közösségeknek? Egyáltalán ezek a szerveződések miként kapcsolódnak a kamarához?

- A kamara a szervező erő. A kollégák megszervezik a rendezvényeket, segítenek a lebonyolításban, és becsatornázzák az információkat, az igényeket, a problémákat a kamara felé. „Titkároljuk” a rendezvényeket és eseményeket, amennyiben pedig előremutató célok mentén erőforrásra van szükség, úgy azt is igyekszünk előteremteni.

- A három településen, Kozármislenyben, Bólyban és Hosszúhetényben melyek a helyi sajátosságok a gazdasági életben, amelyek hatással lehetnek a létrejövő üzleti közösségek működésére?

- Nincsenek speciális hatások és elvárások. A legfontosabb, hogy a helyi vállalkozások összefogás mentén, koordináltan tudjanak együttműködni, nemcsak egymással, de a politikai és intézményi szereplőkkel is. A legfontosabb azoknak a sajátosságoknak az azonosítása, amelyekre gazdaságfejlesztési programok, valós üzleti fejlesztések építhetők. Mi ebben leszünk segítségére minden megyei üzleti közösségnek.