Üdvözöljük a

Új energiák, új projektek a kamaránál | Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara

honlapján!

-

Új energiák, új projektek a kamaránál

Szerző: Kis Tünde | 2017. október 3.

A korábban energiahordozók kitermelésére szakosodott mecseki térség még mindig keresi a helyét. Ugyan Pécs Európa Kulturális Fővárosa volt 2010-ben, ám mivel a kultúra is csak erős gazdasági alapokon tud virágozni, ezért továbbra is központi kérdés marad a gazdaságfejlesztés. A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara számos projekt partnereként, pénzt és módszereket juttatva a térségbe, ehhez járul hozzá.

REFREsh: A bányászat emlékei újragondolva Komlón

 

A kulturális és kreatív ipar lehetőségeit kihasználva új életre kelhetnek Komlón a bányászat emlékei. Július 1-jével elindult ugyanis a vidéki ipari és kulturális örökség revitalizációját megcélzó "Rural rEvitalisation For cultuRal hEritage", röviden REFREsh elnevezésű interregionális projekt, amelynek keretében Európa öt országában, köztük hazánkban, ezen belül is Komlón úgy hasznosíthatják az egykori bányászati területeket, hogy azok kulturális, valamint kreatív munka- és élőhelyekké váljanak.

 A bányászat az elmúlt évszázadokban jelentős szerepet játszott Európa számos részén, hosszú távú hatása ma is érződik. Az aktív bányászati tevékenység megszűnésével jelentős területek maradtak hasznosítás nélkül, így a mindennapi körforgásból is kiestek. Most a REFREsh projekt keretében a résztvevő öt ország (Németország, Horvátország, Olaszország, Szlovénia és Magyarország) egy-egy ilyen magára hagyott területén arra vállalkoznak a kreatív ipar segítségével a szakemberek, hogy a vidéki területek fejlődése érdekében felélesszék, új tartalommal töltsék meg, összekapcsolják más piaci szereplőkkel a használaton kívül maradt infrastruktúrát, épületeket. Ezért a kreatív, kereskedelmi, szolgáltatási, üzleti és politikai szféra érdekeltjei is részt vesznek a stratégia kialakításában, hogy annak végrehajtását biztosítani tudják.

 A vidéki ipari és kulturális örökség revitalizációja a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara támogatásával Komlón az egykori kommunista központot alakítja át egy új, akadálymentesített regionális kulturális központtá. Az épület előtti lépcsők - a törvénynek megfelelően - egy új emelőnek köszönhetően akadálymentesek lesznek, emellett minden szinten akadálymentes WC-ket is építenek. További költségek kapcsolódnak a kiállítási csarnok építéséhez, valamint fotókiállítás, kézműves és filmes rendezvények megteremtéséhez.

 Szlovéniában egy régi, nem használt sóraktár újbóli használata, valamint kulturális és szórakoztató központtá való átalakítása a cél. Olaszországban szintén egy használaton kívüli raktárból hoznak létre csarnokot kulturális események, tevékenységek, találkozók helyszínének. Horvátországban egy régi, gát menti technikai házat újítanak fel munkaterület, valamint kulturális központ céljából, ami egyben interaktív kiállítások bemutatóhelyeként is szolgál majd. Németországban szintén egy régi épület, az úgynevezett Huthaus kap új funkciót események szervezésére és a terület további fejlesztése érdekében.

 A projekt 3 évig tart, a két magyarországi partner, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara, valamint Komló Város Önkormányzata összesen 414 ezer eurót használhat fel a területek újjáélesztésére. A projekt az Interreg Central Europe Program társfinanszírozásában valósul meg.

 

 Energiahatékonyság – elmélettől a gyakorlatig

 

A világon az egyik legdrágább kincs az energia. Nem elég előállítani, a következő fontos feladat hatékony felhasználása. Az energiahatékony képzési programok modellalkotását segíti a „New concept training for energy efficiency” (EN-EFF) horvát-magyar határon átnyúló projekt, amelyben a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara is részt vesz 3 magyar és 3 horvát partner közreműködésével.

 A projekt célja olyan közös képzési program kialakítása a nullához közeli energiaigényű épületek (nZEB) alapelveinek elsajátításához, amely az élethosszig tartó tanulás jegyében az oktatás, a képzés és a szakképzés részévé válhat. A kidolgozásra kerülő új, innovatív tanterv, annak tesztelése, értékelése, valamint a kapcsolódó didaktikai oktatási anyagok előkészítése – az nZEB irányelvek alapján – nélkülözhetetlenek a gyakorlati képzés megvalósításához a tanárok, szakképzési oktatók és a szakemberek számára.

 Az összes EU-s tagállamnak ki kell dolgoznia a saját meghatározását az nZEB épületekhez, és bár mind Magyarországon, mind Horvátországban erre már vannak elfogadott definíciók, akadnak eltérések. A két ország egyikében sincs olyan egységes, összefüggő oktatási és gyakorlati képzési program, ami az energiahatékony épületek meghatározását, követelményrendszerét, épületgépészeti, technológiai hátterét vagy jogszabályi vonatkozásait tárgyalná.

 A program azért is létfontosságú, mivel az épületek energiafelhasználásáról szóló irányelv (EPBD) szerint 2019-től minden újonnan létesülő középületnél, 2021-től pedig minden újonnan létrejövő épületnél követelmény lesz, hogy ebbe a kategóriába tartozzon. Azaz olyan igen magas energiahatékonysággal rendelkező épületnek kell lennie, amelyben a felhasznált közel nulla vagy nagyon alacsony mennyiségű energiának igen jelentős részben megújuló forrásokból szükséges származnia, beleértve a helyszínen vagy a közelben előállított megújuló forrásokból származó energiát is.

 

I-Dare: határon átnyúló együttműködés a szakképzett munkaerő megtartásáért

 

A fiatalok műszaki és tudományos ismeretei alapozzák meg a következő generációk túlélési képességét. Magyarország és Horvátország hasonló társadalmi problémákkal küzd, a fenntartható fejlődéshez szükséges tudás megalapozásának segítésére jött létre az I-Dare projekt.

 A szeptember 1-jén kezdődött és jövő év végén befejeződő projekt keretében a partnerek - a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara, Baranya megye, az eszéki TERA, valamint a Virovitica-i Fejlesztési Ügynökség – olyan együttműködést terveznek, amely jelentős hatással lehet a térség munkaerőpiaci problémáira a határ két oldalán. Számos szakmában komoly munkaerő-hiány mutatkozik a horvát-magyar határmenti régióban, ezáltal a helyi kis- és középvállalkozások egyre nehezebben találnak megfelelően képzett munkavállalókat. Ez olyan problémát jelent, amely a legrosszabb esetben a szakképzett munkaerő, ezáltal pedig a vállalkozások elvándorlásához is vezethet.

 A közös szakértői munka nyomán jött a felismerés, hogy érdemes lenne együttes határmenti aktivitásokon keresztül hatni a munkaerőpiaci folyamatokra, emellett olyan megoldásokat javasolnia és megvalósítania a partnerségnek, amelyek hozzájárulhatnak egy sikeres közös gazdasági térség kialakításához.

 A projekt célja, hogy javítsa az egyes szakmák megítélését, és növelje a szakképzésben részt vevő fiatalok, valamint a szakképzett munkaerő számát. A projekt innovatív megoldások kidolgozásával járulhat hozzá a határmenti térségben munkaerő-hiánnyal küzdő területeken, azaz a fémipari vagy az elektrotechnikai szakmákban megvalósuló szakképzéshez. A partnerség figyelmet fordít a pályaorientáció javítására, a gyakorlati helyekre történő sikeresebb belépés elősegítésére, a szakképzésben való részvétel népszerűsítésére és a szakképzés fontosságának tudatosítására. A folyamatban horvát és magyar szakemberek vesznek részt, ők oktatják majd a középiskolásokat. Jelenleg az iskolák és a szakemberek kiválasztása zajlik.

 A vállalkozóvá válás eddigi rendszerét a projekt innovatív megoldások, valamint a mai kor követelményeinek figyelembe vételével e-learning módszerek bevezetésével törekszik hatékonyabbá tenni. A különböző szakmai igények felmérése után tanárok, céges trénerek és mentorok továbbképzésébe is bekapcsolódik a projektcsapat, annak érdekében, hogy a szakoktatók is a lehető legmagasabb színvonalon, gyakorlatorientált szemlélettel viszonyuljanak a szakképzés fejlesztéséhez.

 Emellett fontos tényező az intenzív tudás- és tapasztalatcsere is, amelynek célja, hogy a „Pécs-Osijek-Virovitica” háromszög bevonásával létrejöjjön egy határon átnyúló virtuális „szakképzési és vállalkozói módszertani központ”.

 

Lezárult a B Light projekt első köre, hamarosan nyílik a következő

 

Szinte minden kis- és középvállalkozás jelentkezhet a Baranya Megyei Fejlesztési Ügynökség közreműködésével megvalósuló Interreg V-A B-Light projektre (Beneficiary Light GrantScheme), amelyik megfelel a feltételrendszernek és szeretne horvát partnerekkel együttműködni, új piacok felé nyitni, és olyan innovatív vagy hozzáadott-értékkel rendelkező ötlete van, amely megvalósítható a pályázat keretén belül. A projekt első pályázati felhívását a vezető kedvezményezett, a zágrábi HAMAG Bicro 2017. június 6-án hirdette meg, a pályázati koncepciók benyújtására szeptember 15-ig volt lehetőség.

Mint Kis-Pongrácz Judittól, a Baranya Megyei Fejlesztési Ügynökség B Light projektmenedzserétől megtudtuk, már a pályázati felhívás kezdetekor nagyon élénk érdeklődés övezte a projektet, ami többek között annak is köszönhető, hogy a támogatási intenzitás 75%-os.

- Ötvennél több kis- és közepes méretű vállalkozással kerültek kapcsolatba a BMFÜ munkatársai, akiket személyes konzultáció és tanácsadás során tájékoztattunk a pályázás módjáról és kritériumairól. A pályázni kívánó vállalkozókat nagyban segítette a partnerkeresésben a B Light projekt partnerkereső platformja, ahol vállalkozói profilok feltöltésével és együttműködési lehetőségek bemutatásával könnyebbé vált a megfelelő horvát partner megkeresése.

- Hány pályázat érkezett első körben a felhívásra?

- A pályázat megvalósítási területéről (azaz a horvát-magyar határ menti megyékből) összesen 53 pályázat érkezett be az első pályázati felhívás lezárásáig. A horvát-magyar kis- és közepes vállalkozások közösen nyújtották be pályázati koncepcióikat az üzleti élet számos területéről. Fontos kritérium volt a pályázás során, hogy innovatív, újszerű megközelítést is tartalmazzon, hozzáadott-értéket is képviseljen a benyújtott koncepció. Nehezítette a pályázást, hogy a projekt és a megvalósítás nyelve angol.

- Várhatóan milyen energetikai pályázatokra lesz támogatás e projekt keretében a továbbiakban?

- A beérkezett pályázatok bírálata 2017. decemberében zárul, azt követően a sikeres koncepciók további kidolgozása következik. A bírálatot a pályázatban részt vevő hét megyei fejlesztési ügynökség, valamint a vezető kedvezményezett munkatársai végzik előre meghatározott kritériumrendszer alapján. Mindeközben meghirdetésre kerül majd a második felhívás pályázati koncepciók benyújtására, bár a második kör meghirdetésének időpontja még ismeretlen. Azoknak a vállalkozásoknak, amelyek a második körben pályázni kívánnak, tanácsoljuk, hogy keressék a Baranya Megyei Fejlesztési Ügynökség munkatársait.

 

START2ACT: a vállalkozások energiahatékonyságának növeléséért

 

Mindannyian tehetünk valamit energiafelhasználásunk csökkentése érdekében. Számos projekt szólt már eddig magánszemélyeknek, a nagyvállalatoknál sok esetben külön szakemberek foglalkoznak a kérdéssel, ám a mikro-, kis- és közepes vállalkozások, valamint startupok működésénél talán nem ez az elsődleges szempont.  Pedig a tudatos energiahasználat révén a munkahelyi, irodai környezetben ők is jelentősen csökkenthetnék az energiafogyasztásukat. Hogy hogyan, erről szól a START2ACT, egy közvetlen brüsszeli finanszírozású európai uniós Horizont 2020 projekt.

- A 3 éves projekt első fele az építkezésé volt és az ősztől válnak intenzívvé a projektesemények. Elindítottuk a projekt magyar weboldalát (hu.start2act.eu), amelyet a vállalati energiahatékonyságot elősegítő hasznos tartalommal töltöttünk fel és folyamatosan frissítünk – mondja Kozák Balázs, a hazai projektpartner, a Geonardo projektmenedzsere. - Az EU 10 országát magába foglaló konzorcium a legjobb európai energiahatékonysági gyakorlatok összegyűjtését követően elkészítette a vállalati döntéshozók és alkalmazottak igényeihez és idejéhez(!) szabott internetes energiahatékonysági tudástárat, több nyelven, köztük magyarul is. 2017 tavasza óta zajlik az energiahatékonysági üzleti reggeli sorozatunk, amely során kifejezetten a vállalati döntéshozók figyelmét hívjuk fel az irodai energiahatékonyság témájára, rámutatva arra, hogy mennyi lehetőség kínálkozik, illetve, hogy ők mit tehetnek a költségek csökkentése, az energia tudatosabb felhasználása érdekében.

- Mit tanulhatnak a kisvállalkozások az energiahatékonyságról?

- Számos alacsony vagy költséggel nem járó gyakorlatot mutatunk be, például az egyik legegyszerűbbet, egy matricakampányt vagy a régi izzók cseréjét modern LED-ekre. A nyáron elindult online energiahatékonysági versenyünk, amelyben keressük bármely, a célcsoportba tartozó magyarországi vállalkozás energiahasználattal kapcsolatos jó gyakorlatait, hogy azokat széles körben megosszuk a nyilvánossággal, ezzel is pozitív visszacsatolást és jó hírnevet biztosítva a résztvevő vállalkozásoknak.

 Október elején folytatódik a verseny az őszi kihívással, amely során az irodai berendezések energiahatékony használatával kapcsolatos jó gyakorlatokat keressük. Az energiahatékonysági tudástárat igyekeztünk a lehető legjobban testre szabni, de mellette elindítottunk egy gyakorlatorientált e-learning, távoktatást is, amely a legjellemzőbb irodai szituációkban mutatja be és interaktív módon segít elsajátítani a munkahelyi energiahatékonyság legjobb gyakorlatait. Ez az ősz során már magyar nyelven is elérhető lesz.

 Az üzleti reggelik során nincs lehetőség kellő mélységben elmerülni egy-egy témában, ezért 2017 őszétől a hazai vállalkozások részt vehetnek egy a vállalkozásnál történő, több alkalmas képzésen. Itt tanácsadás és egyszerűsített audit segítségével segítjük a vállalkozásokat, hogy az elméleti energiatudatos viselkedést a hétköznapi rutinjuk során alkalmazzák is. A startup vállalkozásokat és vállalkozókat pedig testreszabott képzési programmal keressük fel országszerte. Az ő esetükben nem a mostani működésre helyezzük a hangsúlyt, hanem arra, hogy mire kell odafigyelniük, amikor elérkeznek a várva várt hirtelen növekedési fázisába, és miként tudják tudatos építkezéssel elkerülni a feleslegesen nagy energiahasználatot.

- Miként fogadták a projektet az érintett vállalkozások?

- Egyre több pozitív visszajelzést kapunk a résztvevőktől. Az üzleti reggelik során, illetve azt követően több vállalkozó is azzal a kéréssel fordult hozzánk, hogy több információra lenne szükségük a munkahelyi energiahatékonyság egyes területeiről, netán a kkv-k részére elérhető energiahatékonysági támogatásokról. Sok esetben megosztják tapasztalataikat az egyik, az energiahatékonysági intézkedések esetén sokszor elhanyagolt tényezőről, a felhasználóról, vagyis magáról az emberről. Helyszíni képzésünk során számos módszert mutatunk arra, miként motiválhatók az alkalmazottak, ezzel is közösen formálva egy energiatudatos vállalkozást.

- Baranya megyében mikor, kik számára szerveznek ilyen programot, miért lehet hasznos az érintett vállalkozások számára egy célzott üzleti reggeli?

- Jelenleg a PBKIK-val közös rendezvényekről zajlanak az egyeztetések, ezek várható eredményeként az ősz végén a Baranya megyei vállalkozások számára személyesen is bemutathatjuk a projekt szakmai tartalmát egy energiahatékonysági üzleti reggeli vagy workshop formájában. A vállalkozások - köztük a startupok is - megismerhetik, milyen döntési szempontok mentén érdemes gondolkozni a munkahelyi energiahatékonyság javítása érdekében, és hasznos eszközöket kaphatnak a kezükbe.

 

Megújuló energia: napelem – tervezés, kivitelezés és képzés

 

A napelem-rendszerek a legkörnyezetbarátabb energiaforrások, megújuló energiából táplálkoznak, és nem termelnek semmilyen káros mellékterméket. Egyre több ház tetején láthatjuk ezeket a szerkezeteket, de a telepítés és a használat szakértelmet kíván. A pécsi EU-Solar Zrt. amellett, hogy megtervezi és kivitelezi a rendszereket, a szakemberek képzését is felvállalta, sőt a megvalósításhoz szükséges pénz előteremtésében is segítséget nyújt. Petre András vezérigazgatótól azt kérdeztük, hogy milyen a megyében működő vállalkozások viszonyulása a megújuló energiák használatához, a napelemek telepítéséhez.

- Tapasztalatunk szerint igen pozitívan viszonyulnak a megújuló energiákhoz a megyében működő vállalkozások. Egyre többen szeretnék kihasználni a napelem-rendszerekben rejlő hatalmas potenciált, miszerint segítségével teljes mértékig függetlenedni tudnak áramszolgáltatójuktól. Főként a spórolás lehetőségét látják benne, de talán ez érthető is.

 Ami viszont egy kissé elszomorít minket, hogy azok a Baranyában tevékenykedő vállalkozások, amelyek valamely program részeként szeretnék kihasználni a megújuló erőforrások nyújtotta előnyöket, sok esetben még a szükséges minimális önerőt se hajlandóak kifizetni, és „okosba” szeretnék megoldani a beruházást. Emiatt nem vagyunk túl erősek a régióban, mivel nálunk nincs lehetőség az „okosba” való megvalósításra, csupán a törvényileg megengedett feltételekkel, mely elsősorban a minimális önerő meglétét jelenti.

 Kiemelten fontosnak tartjuk, hogy a napelem-rendszerekkel foglalkozó vállalkozások rendelkezzenek a megfelelő ismeretekkel ahhoz, hogy ügyfeleiknek valóban az ideális rendszert tudják felszerelni. Ezért hoztuk létre 120 órás képzésünket, mely igen nagy sikerrel indult el szeptember közepén Pécsen.

- Érzékelhető-e, hogy egy korszakváltás küszöbén állunk és ebben látnak fantáziát a jövő szakemberei?

- Egyre inkább érezhető ez a korszakváltás, melynek első jeleit már saját bőrünkön tapasztalhatjuk. A hazai napelemrendszer-telepítések évről évre növekvő tendenciát mutatnak, melyekhez elengedhetetlen a szükséges szakmai tapasztalat és hozzáértés. Azt a célt tűztük ki magunk elé, hogy minden olyan vállalkozás számára, amely nem szeretne kimaradni ebből az előttünk álló robbanásból, segítünk megszerezni a szükséges tudást.

 Ezért hoztuk létre az EDU-Solar-t, mely az EU-Solar Zrt. felnőttképzési intézménye. Az általunk tartott első képzés iránt hatalmas érdeklődés mutatkozott. Elsősorban villanyszerelő cégek jelentkeztek, hiszen a napelem-rendszerek telepítése során törvényileg jelen kell lennie egy megfelelő (általában villanyszerelő) végezettséggel rendelkező személynek. Továbbá meglátták azt a potenciált, miszerint ez egy hatalmas ütemben növekvő piac.

 - Milyen támogatási lehetőségek állnak rendelkezésre vállalkozások számára napelemek telepítéséhez? Ezeket milyen intenzitással veszik igénybe?

- Nagyon sok vállalkozás várta, hogy energetikai pályázattal, 40-50%-os támogatással valósítsa meg napelemes rendszerét. Viszont ezek a várt pályázatok olyan kombinált beruházást igényelnek, amiben energetikai beruházásokat valósítanak meg. Az mindenképpen pozitív tendencia, hogy a nagy hármas - a nyílászáró-csere, az épület hőszigetelés és a fűtéskorszerűsítés - mellett már 10%-ban kötelező elem a megújuló energia beruházás. Ez jelenleg Magyarországon 99,17%-ban napelemes beruházást jelent.

 Idén ősszel várható a GINOP-8.4.1/B jelű, úgynevezett ENERGIA HITEL pályázat megjelenése könnyített feltételekkel. Ez az 500 kW alatti napelemes kiserőművek, azaz a napelem-parkok beruházását segítik 0%-os hitellel. Az EU-Solar Zrt. már büszkélkedhet ilyen nyertes pályázattal és megkötött szerződéssel. Ezzel a tapasztalattal szívesen segítünk a napelem-parkok beruházóinak, elsősorban a KÁT határozattal rendelkező cégeknek.

 Azt tapasztaljuk, hogy azok a vállalkozások, amelyek hajlandóak rászánni az időt és az energiát a pályázati anyaguk összeállítására, illetve megfelelnek az adott pályázat kiírásának, szinte kivétel nélkül normatív alapon meg is kapják a beruházáshoz szükséges összeget, főleg, ha az esetlegesen még foglalkoztatással is párosul.