Üdvözöljük a

Új kihívás a vállalkozások előtt: Ipar 4.0 | Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara

honlapján!

-

Új kihívás a vállalkozások előtt: Ipar 4.0

Szerző: Kis Tünde | 2017. szeptember 6.

Elkezdődött a negyedik ipari forradalom, amikor is a fizikai gépek és tárgyak egy információs hálózatba kapcsolódnak, a reálgazdaság egyetlen hatalmas, intelligens információs rendszerbe integrálódik. Az újkeletű forradalom kihívásaira ad válaszokat elsősorban az ipari folyamatok teljes digitalizációjával az Ipar 4.0 elnevezésű koncepció. A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara, Rabb Szabolcs titkár kezdeményezésére az elsők között csatlakozott ahhoz a platformhoz, amely országos szinten az új technológiai korszakváltásra reagál a hazai egyetemi és kutatóintézeti szféra és az iparvállalatok együttműködésével, nemzetközi kooperációval. A nemzeti platformhoz történt csatlakozással párhuzamosan a kamara vezetése idén tavasszal kezdeményezte egy együttműködés elindítását a PTE-vel. Nemrég a kamara együttműködési megállapodást kötött a Pécsi Tudományegyetemmel és a PTE Politechnika Kft.-vel az IPAR 4.0 minősítő rendszer kidolgozására, amelyet 6-10 vállalkozás bevonásával tesztelnek majd. Az első interjú már el is készült a Matro Kft vezetőjével, Kleisz Zoltánnal.

 

 

Iparfejlesztés: forrás - szellemi tőke - motiváció

 

- A kamarai Iparfejlesztési Bizottság és az egész kamara egyik nagy sikere, hogy tavasszal elindult tartalommal megtöltve az általunk kezdeményezett Ipar 4.0 kamara és egyetem közötti együttműködés. A kamara és a PTE szakértői közös módszertan alapján cégeket mérnek fel és monitoroznak Ipar 4.0 szempontok alapján, megkeresve a fejlesztési lehetőségeket. Az első interjú a Matro Kft.-nél már augusztus elején lezajlott, annak tapasztalatai alapján keresünk meg a megyében legalább 6 ipari vállalatot még idén – kezdi a választ Lakics Péter, az Iparfejlesztési Bizottság elnöke arra a kérdésre, hogy milyen kihívások várnak a baranyai vállalkozásokra az Ipar 4.0-val kapcsolatban. - Az Ipar 4.0 egy paradigmaváltást feltételez a vállalatoknál. Ez nemcsak egy automatizálási - okos gyár fejlesztésre fókuszáló rendszer, hanem a vállalati kultúra és a cégirányítás szerves része, alkotóeleme is. Teljes értéklánc elmélet mentén szükséges a vállalati működést és a gyártási folyamatokat racionalizálni és fejleszteni. Ez a komplexitás nagy kreativitást és nyitottságot követel a cégektől, a cégvezetéstől. Természetesen a beruházási igény is magas, sok vállalkozás még ma is kockás füzetben vezeti a termelési adatokat. Úgy véljük, hogy a forrás - szellemi tőke - motiváció hármasa adhatja egy vállalat Ipar 4.0-val kapcsolatos törekvéseinek magvát.

 A felkészülés jegyében vállalatunknál, a Lakics Gépgyártó Kft.-nél is Ipar 4.0 workshopon képezzük jelenleg kollégáinkat, és keressük a módját, hogy a látott, hallott információkat hogyan tudjuk vállalatunk jelenlegi fejlettségi szintjéhez igazítani, abban alkalmazni.

 

Innováció: Pécsett épüljön ki az Ipar 4.0 pilot projekt

 

- Ha őszinték akarunk lenni, az Ipar 4.0 egyelőre nagyon gyerekcipőben jár, a legtöbben még csak értelmezni próbálják, hogy mi is ez az új fogalom, és hogyan lesz hatással a saját vállalkozásukra. A legnagyobb eredmény az lehet a következő években, ha sikerül olyan pilot Ipar 4.0 projektet kiépíteni a megyében, ami helyi innovátorok által fejlesztett technológiákat használ fel, és azokat elérhetővé, bemutathatóvá teszi a többi kkv részére. Erre vannak remek projektkezdeményezések, a mi feladatunk, hogy a nálunk iparilag sokkal jobban teljesítő megyeszékhelyek előtt Pécsett épüljön ki egy ilyen mintagyár – foglalja össze Herbály István, a kamarai  Innovációs Bizottság elnöke, hogy az Ipar 4.0 folyamatai miként érintik az innováció tekintetében a megye vállalkozásait. - A bizottság feladata az ezen a téren érintett innovátorok összegyűjtése, a projektek megszervezése, és kis szerencsével megvalósítása.

- A munkaerőhiány megoldásában milyen szerepet játszanak az új ipari forradalom folyamatai a megyében?

- Az új ipari forradalom még nem érte el hatalmas hullámokban a helyi cégeket, de országosan is nehéz lenne széleskörű eredményekről beszámolni. Sőt, ezek a megoldások még a fogalmat megalkotó német iparban is inkább pilotprojektek szerepében van jelen. A munkaerőhiány megoldásában kétféle módon jelenhet meg az Ipar 4.0. Az egyik nyilván a széleskörű robotizáció, de azt gondolom, a baranyai kkv-k jelenleg nehezen tudnak finanszírozni ilyen mértékű beruházásokat. A másik mód a hatékonyság növelése. Ez sokkal kézzelfoghatóbb és elérhetőbb egy helyi vállalkozás számára is. A fejlett támogatórendszerek használatával 10-30%-os hatékonyságnövelés is elérhető, ami végső soron felszabaduló munkaerőben, vagy nagyobb termelékenységben fog megjelenni.

- Az innovációt miként érinti az Ipar 4.0? Gyorsítja az ilyen irányú törekvéseket a vállalkozásoknál?

- A jövőben mindenképp gyorsítani fogja majd, jelenleg még sokan kivárnak, tapogatóznak, hogy mit is jelent számukra az Ipar 4.0, és milyen megoldások lesznek, ezek hogyan fogják segíteni az ő vállalkozásukat. A hamarosan megjelenő Ipar 4.0 pályázatok viszont biztosan serkentőleg hatnak majd a területre.

 

DDGK: az Ipar 4.0 kötelező haladási irány

 

- Mivel tagi szinten a gépipar majd' minden szegmensét képviseljük klaszterünkön belül, így természetesen az iparosodást érintő és formázó evolúciós folyamatokban mi is benne vagyunk, ha lehet mondani, azok mozgatják mindennapjainkat - mondja Kocsis Péter, a Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter (menedzsmentszervezet: PBKIK) frissen megválasztott új elnöke. - Ráadásul esetünkben alapvetően exportorientált klaszterről beszélhetünk, amely maga után vonja azt a tényt, hogy aktívan kapcsolódunk be világhírű autóipari/energetikai/berendezésgyártó vállalatok beszállítói hálózataiba. Mint tudjuk, e világmárkák képviselői lényegében gyártástechnikailag az új ipari gyártási/termelési irányzatok zászlóshajói is egyben, így többek között az Ipar 4.0 mintaóriásairól is beszélhetünk, akikkel mi is kapcsolatban állunk nap mint nap, és náluk szerzünk tudomást a hálózatosodás valamint a robotika térnyeréséről. Hiába nem lehet összehasonlítani egy német mamutcég innovációs lehetőségeit egy dél-dunántúli kis- vagy középvállalkozás anyagi és tudásbázisbeli lehetőségeivel, ha nem akarunk lemaradni gyártáshatékonyságban - és kiesni a már említett beszállítói láncokból -, nekünk is jelentős forrásokat kell elkülönítenünk a gyártástechnológiai fejlesztésekre - mind anyagi, mind pedig emberi erőforrás fejlesztési/továbbképzési szempontból. Ám mindenek előtt ehhez kinek-kinek tisztába kell kerülnie saját felkészültségi szintjével. Ebben fog segíteni többek közt a PBKIK – PTE - PTE Politechnika Kft.-vel kötendő együttműködési megállapodás.

- Az Ipar 4.0 milyen kiugrási lehetőséget jelent a klaszter tagjai számára, hogyan tudják kihasználni a folyamatokban rejlő előnyöket?

- Nemcsak hogy kiugrási lehetőség ez a számunkra, hanem „kötelező haladási irány" is. Az anyagilag jelentősen jobb helyzetben lévő német Ipar 4.0-éllovas cégektől nem szabad végérvényesen lemaradnunk a digitális átalakulásban, hiszen ha ők eljutnak az automatizáció egy olyan fokára, ahol a munkaóra költsége drasztikusan lecsökken saját gyáraikban (hiszen egyre kevesebb embert kell majd foglalkoztatniuk), akkor kétszer is meg fogják gondolni, kiszervezik-e egyáltalán bármely termelési folyamatukat alacsonyabb munkabér-szintű, ámde hagyományosabb, úgymond ipar 3.0 berkein belül működő országok vállalatai felé. 

Ez természetesen nem azt jelenti, hogy egyik napról a másikra smart factoryk – „okos gyárak" - fognak kinőni tagjaink telephelyein, hiszen ahhoz nem állnak (még) rendelkezésre a szükséges erőforrások, és ami talán még fontosabb, szemléletváltás szintjén is lépni kell. Azonban meg kell jegyeznünk azt is, hogy kompetitív, már eddig is minőségi szolgáltatásokat nyújtó és termékeket előállító, fejlődni kívánó és tudó tagvállalataink vannak, amelyek nap mint nap tesznek kisebb-nagyobb lépéseket a gyártásoptimalizálás/automatizálás/digitális átalakulás irányába. Bízunk továbbá abban, hogy az Ipar 4.0 korának valós beköszöntére megfelelően képzett, komplex tudással felvértezett szakemberek is nagy számban lesznek elérhetők, hiszen a régi értelemben vett mérnöki specializált szakmák is átalakulnak: egy hálózatosodott, automatizált termelőegység már nem (csak) hagyományos értelemben vett gépész- vagy villamosmérnöki irányítást fog megkövetelni, hanem olyan szakemberekét, akik otthonosan mozognak IT-szinten is. Ebben segíthet mindenképp a jövőre nézve egy mechatronikai képzés elindítása a PTE mérnöki karán, amelynek előkészületei már folynak, és amely képzési forma igényfelmérési szakaszában a DDGK is részt vett. Mindez nem véletlen, hiszen klasztertagjaink közt szerepel a PTE is.

- Az IPAR 4.0 minősítő rendszertben milyen szerepe lesz a klaszternek?

- Elemi érdekünk, hogy „alávessük magunkat" az említett IPAR 4.0 minősítési rendszer által elérhető vizsgálatnak. Ahhoz, hogy továbbra is aktív szereplői lehessünk a globális versenynek, nem húzhatjuk ki magunkat a globális folyamatok alól. Ismerjük a kamara és a PTE szakembereit, így biztosak vagyunk benne, hogy olyan minősítő eljárást dolgoztak ki, amely valós kulcsot fog adni tagvállalataink kezébe az Ipar 4.0 felkészültségi szint megállapításához, illetve a jövőbeni gyártásfejlesztési irányok meghatározásához. Terveink szerint mind a 26 termelői tevékenységet végző tagunk átesik majd a minősítésen, és tisztába kerül erősségeivel/fejlettségi fokával, ezáltal pedig fejlesztendő területeivel is. Onnantól pedig már „csak" a fejlesztés marad!