Üdvözöljük a

Újítások, fejlesztések: innováció Baranyában | Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara

honlapján!

-

Újítások, fejlesztések: innováció Baranyában

Szerző: N.T. | 2013. november 13.

Innováció: szakmai fejlesztés, újítás létrehozása, egy új ötlet megvalósulása - a szótár szerint. A hazai vállalkozások egy része aktív innovációs tevékenységet folytat, míg másokban- információ vagy pénz hiányában – fel sem merül, hogy az ilyen irányú tevékenység jelentős előrelépést hozhatna a cég életében. A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara számos olyan lehetőséget kínál a vállalkozások számára, amelyek elősegíthetik, megkönnyíthetik fejlesztéseik, új ötleteik megvalósulását.

Innováció alulnézetből

 - Az EU-ban a központi direktívák végigvonulnak a nemzetállamok dokumentációiban, és ma már teljes részletezettséggel jelennek meg a 2014-2020-as időszak elképzelései. Ilyenkor még minden szakszerűnek tűnik – mondja dr. Kéri István, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. -  Egy évtizede abból indultak ki, hogy a fő célok: versenyképes gazdaság, fenntartható fejlődés, javuló életminőség, magas hozzáadott értékű munkahelyek, egészséges környezet-egészséges lakosság. Mit tapasztalunk ma? Az EU versenyképessége folyamatosan romlik, a fenntartható fejlődés zsákutcába került, az életminőség egyes társadalmi csoportokban javult, a magas hozzáadott értékű munkahelyek aránya nőtt (mert a másikak száma drasztikusan csökkent), az egészséges környezet-egészséges lakosság kérdése ugyancsak vitatható. A World Economic Forum 2012-es tanulmánya szerint hazánk a globális versenyképességi index (innováció-7 mutató) rangsorában a visegrádi országok között „A kutatóintézetek minőségében, a mérnökök és tudósok száma” kategóriában vezet, „Felsőoktatásban az üzleti iskolák, a matematikai és tudományos képzés” kategóriában első helyezett. Az oktatók képzésének mértékében le vagyunk szakadva. A benchmark kördiagram szerint az innovatív kkv-k aránya, a vállalati K+F ráfordítások a GDP arányában, a vállalati innovációs kiadások a K+F ráfordításokon kívüli összehasonlításban Csehország és Észtország is jelentősen megelőz minket.

  Tudjuk, hogy statisztikai adatokkal mindent lehet igazolni, illetve cáfolni. Mégis, mit mutatnak a másfél évtizedes innovációra fókuszált gyakorlati tapasztalataink? Először is azt, hogy egy innovációs stratégia összeállítása erősen környezetfüggő, megvalósítása pedig csapatmunka. A pólus stratégia elkészülte utáni (2005. 79 generált projekttel) időszakban a Gazdasági Versenyképességi Kerekasztal jelentésében azt állapította meg, hogy a Dél-Dunántúl vállalatai kimagasló innovációs tevékenységet folytatnak. Az együttműködés szétesése már évtized végétől érezhető és ez a mai eredményeken is meglátszik. Talán felpörög a PBKIK és a PTE közös kezdeményezése a helyi vállalkozások helyzetbe hozására az egyetemi közbeszerzési kiírásoknál.

  Másodszor azt mutatják az innovációra fókuszált gyakorlati tapasztalataink, hogy az innovációhoz egymástól gyökeresen különböző gondolatok találkozása kell. Kamaránk ezt a programot építette fel, kezdve a helyi érdeklődők egymásra találásával, az országos, majd a nemzetközi kiterjesztéssel. 5 alapítóval teljesen új szemléletű innovációs díj és pályázati kiírást tettünk közzé. Már az induláskor 15 pályamű érkezett. Szakembereink pályázatot nyertek a területi kamarák egységes innovációs szolgáltatásai módszertanának és a bevezetés munkaprogramjának elkészítésére. Az EEN nemzetközi hálózat tagjaként szervezzük az innovációs technológiai profilok üzleti kiajánlásait. Készülünk a legújabb megmérettetésre, a DUNA Stratégia keretében meghirdetésre kerülő Innocites Project-beli részvételre. 

  A harmadik tapasztalatunk az, hogy az innovatív vállalkozói szféra involválja a K+F-et, nem pedig fordítva. Az innovációs potenciál szoros összefüggésben van a méretnagysággal és a külföldi tulajdoni hányaddal. Pl.: Győrben a külföldi működő tőke 224-szer nagyobb, mint Baranyában. Az adókedvezmény és a közvetlen támogatás aránya a nagyvállalatoknál 1268,3%, a kisvállalkozásoknál 33% (KSH-NAV). Hazánkban a kkv-szektor 75%-a műszaki innováció szempontjából inaktív, 21-23% innovatív, 2% kiemelkedő (~2000 db). Elsősorban a külgazdasági kapcsolatokkal rendelkezők jeleskednek, ugyanis az innováció előszobája a kreativitás fejlettsége és a motiváltság. Kamaránknak ilyen környezetben kell hasznosítania erőforrásait tagvállalatai és regisztrált vállalatai körében egyaránt.

 Végül pedig a negyedik tapasztalatunk az, hogy nem segíti a fejlődést, ha az innovációs piacot nem szabályozzuk, hanem osztogatjuk. Az innováció és a K+F eredményességének mérése tisztázatlan, a transzfer tevékenység gyenge, az egyetemek és a gazdaság között nincs átjárás. Sok esetben jogszabályi akadályai vannak a közös akcióknak. Nem teljes körűen, de a Jedlik Ányos-terv, mint nemzeti stratégia most már kellő szabályozást biztosít a szellemi tulajdon védelmére. Ugyanis hazánkban eléri a 8%-t a szerzői jogi ágazatok (kreatív) hozzájárulása a GDP-hez és a foglalkoztatáshoz, ezzel a negyedik helyen állunk a nemzetek rangsorában (WIPO).  A tudásalapú vállalkozások piaci értékének kb. 80%-át a szellemi vagyon adja. Nem véletlen, hogy egyik tagvállalatunk a szellemi vagyon menedzsment meghonosítója, az értékelés módszertanának alkalmazója. Kamaránk Szellemi Tulajdon Védelmi Infopontot tart fenn, igénybevétele is jelzi létjogosultságát. (2012-ben 81 ügyfél, 2013 I. félévében 72 ügyfél fordult hozzánk).

E rövid összefoglalásból is látszik, hogy milyen komplex feladatrendszeren keresztül lehet eljutni viszonylag szerény eredményekhez.

 

Az országos és helyi törekvések összhangja

 - A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara a vezetője az innovációs fejlesztéseknek - kamarai szinten – fogalmazza meg a választ arra a kérdésre Áman Mihály, a kamara alelnöke, az Innovációs Bizottság elnöke, hogy mennyiben állnak szinkronban a PBKIK innovációs törekvései a Magyar Kereskedelmi és Iparkamaráéval. - Kamaránk mint az innovációs kapacitás tekintetében az egyik legerősebb területi kamara számtalan innovációs fejlesztés országos koordinátora lett, így az Innoportfolio és a Klaszterportfolió módszereknek is. Idén az MKIK-val egyeztetve megkezdtük az országos innovációs alapszolgáltatások rendszerének kidolgozását, amely egy hosszú szakmai együttműködés kezdő lépése. Az MKIK folyamatosan segíti tevékenységünket a Nemzetgazdasági Minisztérium támogatásával. Úgy vélem, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara felismerte az innovációs kapacitás fejlesztésének pozitív hatását nemcsak a kamarai rendszerre optimalizálva, de ami sokkal fontosabb, a hazai KKV-kra tekintettel.

 - Az Innovációs Bizottság miként tudja segíteni a vállalkozások innovációval kapcsolatos aktivitását, munkáját?

 - Az Innovációs Bizottság a Kamara innovációs tevékenységének legfontosabb döntéshozó és monitorozó szervezete, amely összetétele és a tagok tevékeny hozzáállása alapján operatív feladatokat is ellát. A bizottság tagjai között találunk biotechnológiai kutatót, fejlesztő programozót, kutató központ tudományos titkárát is. Tagjai mind jártasak nemcsak a fejlesztésben és kutatásban, de az innovációs menedzselésében is. Bizottságunk folyamatosan támogatja a kamara operatív munkáját, fókuszcsoportként is segítjük a fejlesztésre kerülő módszertanok kialakítását. Bizottsági tagjaink véleményformáló véleményvezérek, szakmájuk legjobbjai, akik munkájukkal pozitív példát mutatnak a kkv-k számára.

 

 - Milyen mértékben jellemző a baranyai vállalkozások körében, hogy innovációval is foglalkoznak?

 - Minden termelő, szolgáltató vállalkozás életében jelen van az innováció, hiszen az nemcsak termékfejlesztést és kutatást jelent, de akár egy szervezeti folyamatot, kommunikációs stratégia fejlesztését is jelentheti. Több száz kutatással és fejlesztéssel is foglalkozó kkv működik Baranyában, az elmúlt évek uniós kutatás-fejlesztési, innovációs támogatásainak felhasználásából is több száz baranyai kkv részesült. A kamara iparjogvédelmi kontakt pontja évente több mint 100 ügyféllel dolgozik együtt, akiknek védjegyet, mintaoltalmakat, ötleteik vizsgálatát végzik. Enterprise Europe Network rendszerünkben közel 40 angol nyelvű technológiai profilt menedzselünk nemzetközi szinten. A kamara által menedzselt és segített klaszterek innovációs kapacitását is felmértük, 10 klaszter tagvállalatnál több mint 1500 szellemi eszköz található. Tehát az innovációban érintett vállalkozások aránya magas, az innovatív ötletek termékké fejlesztése és nemzetközi láthatósága jelent még nagy kihívást nemcsak a kkv-k, de az innováció menedzsmenttel foglalkozó szervezetek számára is.

  Ehhez kapcsolódik, hogy a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara, a Magyar Tudományos Akadémia Pécsi Akadémiai Bizottsága, a Pécsi Tudományegyetem, a Dél-dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség és a Somogyi Kereskedelmi és Iparkamara pályázatot hirdetett idén nyáron INNOVÁCIÓS DÍJ vagy PÁLYÁZAT elnyerésére.  14 pályázat érkezett, amelynek értékelését 10 értékelő szakértő vizsgálata alapján végezték el az alapítók. A globalizáció folyamatában egyre fontosabb a kisebb térségi társadalom, az életminőség fejlesztésében a helyi erőforrások koordinált felhasználása, elsősorban a szellemi alkotásokra és ezek piaci hasznosítására építve. Így az integráló jellegű projektek megvalósítása erősíti a térségi gazdasági potenciált, ami visszaforgatható értéktöbbletével fenntartható fejlődést indukál. Lehetőséget teremtve ahhoz, hogy a térség erőforrás adottságainak megfelelően integrálódhasson a makroszintű folyamatokhoz. Ezért az alapítók szándéka, hogy a dél-dunántúli régióban (az alapítók működési területén) létrejött jelentős szellemi alkotás, illetve azon alapuló termék, eljárás, szolgáltatás elismerésre, és további menedzselésre kerüljön.

 

A PBKIK és a PTE az innovációért

A Szentágothai Kutató Központ létrejöttével megteremtődött Pécsett annak a lehetősége, hogy a Pécsi Tudományegyetem valamint a megye vállalkozásai szorosabb kapcsolatot építsenek ki egymás között az innovációt illetően. Dr. Lustyik György a PBKIK Innovációs Bizottságának tagja, egyben a PTE Tanácsadó Testületében is tagsági viszonyban áll.

 - A kamara Innovációs Bizottsága a pályázati rendszerekkel, a különböző gazdasági folyamatok értékelésével és az ezekre adott válaszokkal, véleményekkel segíti, hogy a jövőben innovációs folyamatok induljanak el. Javaslatokat adunk például arra, hogy milyen formában valósuljanak meg a pályázati rendszerek, egyáltalán milyen tematikájú pályázatokat indítsanak. A PTE Üzleti Tanácsadó Testületének - ami egyben a Szentágothai Kutató Központ (SZKK) ipari tanácsadó testülete is - egy kicsit más a funkciója. Az a feladata, hogy az SZKK-ban meglévő, kiemelkedően magas színvonalú műszerezettséget hozzáférhetővé tegye a vállalkozások számára. Ez egy elég bonyolult folyamat, éppen most próbálunk rajta egyszerűsíteni, ehhez az Ipari Tanácsadó Testület valamint a kutatócsoportok vezetőinek együttműködésére számítok. Hiszen már most is vannak nagyon jó példák az együttműködésre, főleg a biotechnológia és a gyógyszeripar területén, ezek már jelentős megrendeléseket is hoztak: pl. a Richter Gyógyszergyár jelentős kutatási programjai részben a pécsi kutatóközpontban valósulnak meg. Azt próbáljuk elérni, hogy interface legyünk a vállalkozások és a kutatócsoportok között. E két szegmens gondolkodásmódja eltérő, de próbáljuk őket egymáshoz közelebb hozni. Most egy kicsit fordítunk a dolgon: eddig a vállalkozások jelentkezését várta az SZKK olyan módon, hogy megmutatta, milyen lehetőségeket tud biztosítani. A tudományos megfogalmazás nem mindig kelti fel első pillanatban a cégek érdeklődését, mert nem közérthető nyelven fogalmaznak. Most azon dolgozunk, hogy megfogalmazzuk a vállalkozások igényeit az SZKK felé, így talán a kutatók jobban megértik és meg tudják találni az alkalmas eszközöket az együttműködésre. Már most látható, hogy helyes volt az elgondolásunk.

 - Az ön véleménye szerint van itt a megyében olyan kaliberű vállalkozás, amely tőkeerős és érdemben be tud kapcsolódni az innovatív kutatásokba?  

 - Igen, van néhány, nyilván nem mindegyik vállalkozás alkalmas erre. Én a magam részéről a biotechnológiát ismerem jobban, az általam vezetett cég biotechnológiai, élelmiszeripari biztonsági ügyletekkel foglalkozik: vizsgáló módszerek fejlesztésével, de gyógyszeripari tesztelő vizsgálatokat is vállalunk. Nekünk azért könnyebb, mert mi pontosan ugyanazokkal eszközökkel dolgozunk, amivel az SZKK is. Egy akkreditált klaszter, a Biotechnológiai Innovációs Bázis képviselői közül többen is kapcsolatban vannak a kutatóközponttal, ezek jelentős része az egyetemről indult és olyan témákkal foglalkoznak, amelyekkel az egyetemi kutatási bázisok is. De említhetek jó példát a gépipar területéről is: pl. a Kontakt-Elektro Kft. hidrogén motorokat gyárt, az ő kapcsolatuk jelentős a Pollack Mihály Műszaki Karral. Úgy tudom, már vannak informatikai együttműködések is, a „Smart Cities” program (Élhető város) pl. a lakosság számára lehet hasznos. Tehát létrejött a vállalkozások és az egyetem közötti kapcsolat, a folyamat - úgy vélem - egyre nagyobb ütemben zajlik. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy hasonló helyzetben lévő városokban vannak jobb példák is. Debrecenbe például odaköltözött a Richter Gyógyszergyár, a nemzetközi jelenlét is jelentősebb, tehát van még mit tennünk. Láthatóbbá kell tennünk magunkat és a jelentőségünket növelni országon belül valamint nemzetközileg is.

 

Regionális Innovációs Centrum

 - A kamara innovációs osztályának legfontosabb feladatai közé tartozik a kis- és középvállalkozások innovatív ötleteinek segítése és támogatása, a hazai innovációs kultúra fejlesztése – foglalja össze munkájuk lényegét Rabb Szabolcs, a PBKIK Innovációs Osztályának vezetője. - 2013-ban kezdett munkánk egyik gyümölcse az országos kamarai innovációs rendszer lesz, amelynek fejlesztésére idén ősszel kaptunk megbízást az MKIK-tól. Az október 17-én tartott innovációs bizottsági ülésen meghívott külső szakértőkkel együtt kialakítottuk azt a struktúrát, rendszert, amely mentén megkezdtük ezt az országos rendszer kifejlesztését, a protokollok, folyamatok leírását. Alapvető cél, hogy a területi kamarai rendszer teljes országos, megyei lefedettségét használva eljussunk az induló-innovatív ötletekkel rendelkező vállalkozásokhoz és segítsük munkájukat, illetve, hogy a már működő kreatív-innovatív vállalakozások számára termékfejlesztéshez kapcsolódó, iparjogvédelmi témájú, menedzsment, exportpiaci támogatást nyújtsunk.

  A PBKIK Regionális Innovációs Centruma számos eredményes projektet menedzselt a közelmúltban, ezek jelentős része túlmutat a régión, az országhatáron:

  • A kamara a 2 éves, 45 millió Ft összegű EVLIA projekt kommunikációs munkacsomagjának vezetője. Elkészült a kommunikációs terv, az arculat, a weboldal, amely saját intranet felületet biztosít a projekt számára, emellett a kamara irányítása alatt – önkéntes tagok bevonásával - megrendezték az első workshopokat a projektpartnerek országaiban. A kamara a projekt szakmai megvalósításában is részt vett, melynek eredményeként az osztrák partner elkészített egy, a környező országok szellemi eszközértékeléssel kapcsolatos felmérést, valamint részt vett a Bécsben megrendezett, az eredményeket megvitató szakértői workshopon. A projekt 2014 év végén zárul, célja az európai szellemi eszközmenedzsment rendszer kidolgozása.
  •  A 2 éves, 35 millió Ft-os CMC projekt októberi maribori konferenciáján a kamara munkacsomagjának fő eredményként bemutatták a kreatív ipar és turizmus kapcsolatait vizsgáló módszertani könyvet valamint a projekt másik magyar partnere, a KIKK Egyesület, a kamara és a Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt.-vel közösen alapított Zsolnay Céhet.  A projekt 2014. év végéig tart, fő célja a manufakturális ipar és a turizmus egységes fejlesztése, Shopping Trainer-képzés fejlesztése és képzések szervezése.
  • A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara támogatásával és menedzselésével 16 klaszter jött létre, ezekkel folyamatos az együttműködés. Kiemelkedő eredményről számolhat be a Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter (2 éves, 30 millió Ft-os projekt), amely már az Akkreditált Innovációs Klaszter címre pályázik. Többek között a közös innovációs projektek keretén belül minden résztvevő tagvállalat részére és az azonosított közös projektekről technológiai profilok készülnek, melyek az EEN hálózatban jelennek meg.
  •  A kamarai energiaközösség szervezése azért folyik, hogy a vállalkozások (mikro- és kisvállalkozások, intézmények) minél jobb kondíciókkal teljesíthessék energia-beszerzésüket.
  •  A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalával együttműködve igénybe vehetők a szellemi-tulajdonvédelmi információs pont tanácsadói szolgáltatásai, amelynek alapszolgáltatásait (tanácsadás, általános  tájékoztatás) díjmentesen nyújtja a kamara az ügyfelek számára.
  • Önindító – Bekapcsoló (2 éves önindító támogatással együtt 60 millió Ft-os projekt): a kamara Kisvállalkozási Bizottsága 7 tagjának keresztszülői részvételével, a Munkaügyi Központ – PBKIK – KIKK egyesület kezdeményezésére elindult az Önindító és a Bekapcsoló projekt, amely már létező valamint induló kreatív ipari vállalatok támogatását tűzte ki 3 éven keresztül az elvándorlás megakadályozására. A program másik elemeként megvalósul 20 fiatal vállalkozás támogatása a Kisvállalkozási Bizottság keresztszülői támogatásával.
  • A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara InnoViz projektjéből a kamara megbízásából és menedzselésével létrejött a dél-dunántúli innovatív vállalkozásokat valamint klasztereket bemutató film és Prezi bemutató.

 - Melyek lesznek a közeljövőben azok az innovációval kapcsolatos pályázati lehetőségek, amelyek a baranyai vállalkozások számára is érdekesek lehetnek?

 - Az Európai Bizottság, az EU-tagállamok és az európai cégek több mint 22 milliárd eurót biztosítanak a következő hét év folyamán a színvonalas munkahelyeket biztosító ágazatokban folyó innovációra. A pénz oroszlánrésze öt köz-magán partnerség (PPP) tevékenységét finanszírozza majd az innovatív gyógyszerek, a repüléstechnika, a bioalapú iparágak, az üzemanyagcella- és hidrogéntechnológia, valamint az elektronika terén.

A közelmúltban elfogadta az Európai Bizottság a kkv-k támogatásának alapjait biztosító, valamint az innováció fejlesztésére vonatkozó uniós előterjesztéseket. Az előző időszakhoz képest újdonság, hogy a kkv-kat támogató finanszírozási eszközök ezentúl nem egy, hanem két fő programon keresztül lesznek elérhetőek. A jelenlegi Versenyképességi és Innovációs Keretprogram (CIP) tevékenységeit nagy részben „A vállalkozások versenyképességéért és a kis- és középvállalkozásokért program” (Programme for the Competiliveness of Enterprises and SMEs/COSME) folytatja tovább, ugyanakkor a kutatást és innovációt támogató tevékenységek a „Horizon 2020” új innovációs keretprogramon keresztül jutnak támogatáshoz. Megegyezés született az új pénzügyi eszközök feltételeiről: az EB által kijelölt 150.000 eurós hitel-hozzáférési határra vonatkozó szabályt (150.000 euró alatt a COSME-ből, 150.000 euró felett a Horizon 2020-ból lehet pénzt lehívni) rugalmasabbá tették, így ha egy vállalkozás 150.000 euró feletti hitelt szeretne, de nem felel meg a Horizon 2020 előírásainak, még mindig pályázhat a COSME-ban is. A COSME program az Európai Bizottság által javasolt 2.5 milliárd euró helyett 2 milliárd eurós költségvetésben részesülne a megállapodás szerint. Ennek 60%-át pénzügyi eszközökre kell fordítani. Jelenleg folyik a nemzeti pénzügyi közvetítő szervezetek felkutatása, akikkel még idén, valamint 2014 elején szeretné aláírni az Európai Bizottság a megállapodásokat. A célkitűzések szerint a program évente közel 40.000 kkv-nak nyújt majd támogatást és 30.000 munkahelyet teremt.

 Az innováció fejlesztését támogató Horizon 2020 programban két nagy áttörést ért el a Versenyképességi Tanács: egyrészt a kkv-kra elkülönített költségvetést, másrészt az elszámolható bérköltségeket illetően. A kutatási programokban résztvevő pályázók bérelszámolásában jelenleg jelentős területi különbségek vannak: a tagállamok bérkülönbségeinek megfelelően a kelet-európai és balti országok ugyanazért a kutatási tevékenységért jóval kevesebb összeget számolhatnak el. Ennek következményeként egyre csökkén az EU12 tagállamok kutatóinak részvétele a kutatási programokban. Az EU12 tagállamoknak sikerült elérni, hogy az új Horizon 2020 programban úgynevezett általános megközelítést alkalmazzanak a bérköltségek elszámolására vonatkozóan.

  A 2014-2020 közötti tervezési időszak hazai pályázatainak fő prioritásait a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) tartalmazza. A terveket még jóvá kell hagynia a kormánynak, ezt követően várhatóan december végéig készül el az operatív programok részletes kidolgozása, míg legkorábban 2014 első negyedévben születhetnek meg az első pályázati kiírások, programok. A GINOP a rendelkezésre álló forrásokat öt fő beavatkozási területre koncentrálja. Ezek: a foglalkoztatás növelése és munkahelyteremtés,  a vállalkozások és a kiemelt növekedési potenciállal rendelkező ágazatok valamint térségek versenyképességének fejlesztése, a K+F+I tevékenységek ösztönzése és a tudásgazdaság erősítése, az infokommunikációs fejlesztések és az IT gazdaság fejlesztése valamint az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérés támogatása, a környezet megőrzése, védelme, és az erőforrás-hatékonyság elősegítése

 

Innovatív baranyai vállalkozások

Alapvetően az innováció határozza meg a komlói székhelyű, autófelszereléseket gyártó vállalkozás szemléletét. Mint ifj. Rajnai Attila ügyvezető mondja, van egy határozott stratégiájuk, céljuk, jövőképük, ami eredményességüket is meghatározza. A 2012-ben a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara „Az Év Üzletembere Díj”-ában részesült cégvezető nemcsak a termékek tekintetében újító szemléletű: 2012-ben olyan új telephelyet hoztak létre, ahol az épületet nullenergiás, a föld és a nap hőjét kihasználó rendszerekkel látták el. Rajnai Attila szerint a környezettudatos munkahely inspiráló közeg az innovatív munkát végző munkatársai számára.

  A Rati Kft. egyre inkább nem klasszikus termelőcégként, hanem értékteremtő, innovatív vállalkozásként határozható meg. Identitásukat úgy próbálják megőrizni, hogy saját márkát építenek, a maguk ötleteire alapozzák a termékeiket, amivel egyedülállóak tudnak lenni a piacon. Termékfejlesztésükben a praktikum és az esztétikum jelenti a fő irányt, az autósok igényeinek kiszolgálására törekednek.

 - Úgy gondolkodunk, hogy a termék az autón kívül is használható legyen. Saját fejlesztésű termékünk az autósvállfa, amit az autóból kicsatolva magammal vihetek a gardróbba vagy a hotelszobába az öltönnyel együtt. Hasonlóan több funkciós az autós kartámaszunk, amelybe beépítettünk egy magunkkal vihető, övre csíptethető kistáskát. Könnyen kivehető, visszahelyezhető a kartámaszba, amit igényesen és dizájnosan oldottunk meg. De említhetem a PACKSTER Rollboxot is, ami egy praktikus megjelenésű mobil tárolóeszköz autós és autón kívüli használatra. Ezekkel a megoldásokkal csak mi vagyunk jelen a piacon és mind a saját ötletünk. A Rati Kft. kitalálja és beszállító partnereinél legyártatja a terméket, a végén az összeszerelést mi végezzük.

- Egyik korban sem volt könnyű az újítók dolga. A baranyai gazdasági környezet kedvező hátteret jelent az innovációval foglalkozó vállalkozások számára?

 - Ha azt nézzük, hogy még az ilyen jól felkészült munkatársakkal is, mint a mieink, hogyan tudunk ilyen teljesítményt elérni, akkor azt mondhatom, hogy nincs könnyű dolgunk. Azt érzékelem, hogy sok tehetséges fiatalember jön ebbe a régióba, ha megfelelő kihívással ide tudjuk csalogatni őket. Mi olyan lehetőséget kínálunk, amiért szívesen visszatérnek a kvalifikált, fiatal szakemberek is. Egyébként Baranya számára mindenképpen adhat egy lökést, ha elterjed a híre annak, hogy van a megyében olyan, teljes mértékben magyar tulajdonú vállalkozás, amelynek a működését alapvetően határozza meg az innováció. Talán mást is felbátorít arra, hogy hozzánk hasonló szemlélettel legyen az újításokat illetően.

 - Az autóipari szereplők, amelyeknek a Rati szállít, elvárják-e a beszállítóiktól, hogy újdonságokkal álljanak elő?

- Olyan beszállító partnerekkel szeretünk együttdolgozni, akik versenyképesek a saját technológiájuk terén, a magas minőségi követelményeket természetesnek veszik, hajlandóak már a fejlesztés folyamán is szakértői hátteret adni fejlesztőmérnökeinknek. Folyamatosan fejlesztik technológiájukat, képességeiket és együttműködésüket.

 - Cégvezetőként miért ezt az utat választotta, azaz miért az innovációra építi a vállalkozást? Egyébként milyen a megtérülése az innovációs tevékenységnek?

 - Egyszerűen így érzem jól magam, ez a szemlélet inspirál. Olyan munkatársakat választottam magam mellé, akik ugyanígy gondolkodnak és teszik a dolgukat. Minden innovatív tevékenység kockázatos és a megtérülése bizonytalan. Tehát vannak sikeres, gyorsan megtérülő és elbukott projektek is. Minél többet tudunk arról, amit csinálunk, annál nagyobb esélyünk van arra, hogy csökken az utóbbiak száma.

 A 2005-ben alakult pécsi RG Net Kft. fő profilja kezdetben a számítógépek szervizelése, hálózatok kiépítése volt. A cég gyengeáramú rendszerekkel (pl.: megfigyelő és beléptető rendszerek, ügyfélhívók, stb.) is elkezdett foglalkozni és jelentős figyelmet fordított egyedi fejlesztésére, az Írisz rendszerre. Ezt a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Innovációs Díj Elismerő oklevéllel tüntette ki, az IT Business szakmai lap pedig 2007-ben az év legígéretesebb fejlesztésének választotta. A cég előrejutásában jelentős szerepe van annak, hogy sajátos igényekre egyedi megoldásokkal válaszol, a magasan képzett dolgozók belső késztetése az innováció. A cégvezető, Herbály István törekvése emellett az, hogy az RG Netről az innováció jusson az emberek eszébe.

  - A vállalkozás életében az elmúlt három évben előtérbe került a hardver-szoftver fejlesztés, mára ez az üzletág adja a bevétel legnagyobb részét. A Terex Cranes Hungary Kft. számára kifejlesztettünk egy üzemi információs terminált amely azt a célt szolgálja, hogy a gyárban dolgozó munkások a leghatékonyabb módon juttassák el a vezetőkhöz a termeléssel kapcsolatos adatokat, információkat. A rendszer tavasz óta működik éles alkalmazásban, nagyon jó eredményekkel. A pozitív visszajelzések kapcsán más ipari cégek is érdeklődnek a megoldás iránt. Egy másik fejlesztés, egy ún. embertest szkenner kabin megépítése a Szegedi Tudományegyetemmel közösen zajlik. Itt magát a kabint fejleszti az RG Net, amibe beleállva a berendezés nagy felbontású képeket készít az emberi testről, melyeket 3D modellre feszít rá a rendszer.

  Ezeken kívül saját és más helyi cégekkel közös pályázati projektjeink is futnak: a legaktuálisabb egy GOP 1.3.1B pályázat, melynek keretei között a MarkCon Informatikai Kft.-vel közösen fejlesztünk e-ticketing megoldásokat. A projekt olyan szakaszában van, hogy hamarosan publikálni is tudjuk az eredményeinket.

 

Belső folyamatok fejlesztése

- A mai gazdasági-piaci helyzetben alapvetően két mód kínálkozik, amely által egy kis- és középvállalkozás előrébb tud jutni, fejlődni tud: az egyik a hálózati működés, klaszterek és más gazdasági együttműködések által, a másik pedig az innováció útja.

Innováció alatt a folyamat-innovációt valamint a termék-innovációt is értem – foglalja össze a hazai vállalkozások innovációval való kapcsolatát Lakics Péter, a komlói Lakics Gépgyártó Kft. ügyvezetője. - Sokszor úgy érzem, hogy az innováció kategóriáját túlságosan leszűkítjük konkrét termékekre vagy fejlesztésekre. Számomra ez a fogalom sokkal szélesebb spektrumot takar. Minden olyan változást, amit a vállalkozásban megvalósítunk, én alapvetően innovációnak tekintek. Az európai és a világpiacon nagyon erős költségcsökkentési és működés-hatékonysági verseny zajlik, annak érdekében, hogy ebben a kiélezett helyzetben helyt tudjunk állni, kötelességünk - és azt gondolom, minden kis- és középvállalkozásnak is az -, hogy folyamatosan fejlesszük a folyamatainkat és párhuzamosan a termékeinket is.

  Magyarország sajátos helyzetben van abból a szempontból is, hogy valós innovációt a kkv-szektor tud megvalósítani, hiszen a nagyvállalatok, a multinacionális cégek jobbára nem hazánkban végzik effajta tevékenységüket. Akik pedig mégis, a fejlesztések eredményeit nem Magyarországon érvényesítik. Ezért nemzetgazdasági szinten is fontos a kkv-k innovációra való hajlandósága, de ez a saját jól felfogott érdekük is.

  - Milyen termékek, megoldások jöttek létre saját innovatív törekvéseik következtében?

 - A mi tevékenységünk középpontjában jó ideje már a cég belső folyamatainak fejlesztése áll, ez a folyamatok standardizálását, átgondolását és a leghatékonyabb működési mód kialakítását foglalja magában. Ahhoz, hogy az előbb említett hatékonysági versenyben helyt tudjunk állni, szükséges a belső folyamatok és technológiák fejlesztése. Számos olyan egyedi, speciális technológiát vásároltunk és alkalmazunk, ami nem fogalmazódott meg konkrét vevői igényként, hanem azok elé menve szereztük be és állítottuk munkába. De folyamatfejlesztésként, azaz innovációként tekintek például értékesítési szervezetünk, vevőkezelésünk átalakítására, vagy például fizikai dolgozóink teljesítményértékelési rendszerének kialakítására is.

A Lakics Kft. - alapjait tekintve - egy beszállító vállalkozás, a vevő által definiált dokumentáció alapján gyártottuk és gyártjuk a termékeinket. Ez a továbbiakban sem változik meg, de dolgozunk azon, hogy ezzel a tevékenységgel párhuzamosan önálló terméket vagy termékeket is elő tudjunk állítani, azon egyszerű felismerésből, hogy egy adott termék értékesítését követően a profit jelentős része nem a termék gyártójánál, hanem annak tervezőjénél és értékesítőjénél csapódik le. Ez is azt mutatja, hogy a legnagyobb értékteremtő tevékenységet az innováció jelenti. Igyekszünk mi is ebbe az irányba lépni és a közeljövőben - a vevői megrendelések alapján gyártott termékekkel kapcsolatban szerzett kompetenciákat felhasználva – meglévő vevőink piacait nem veszélyeztetve olyan terméket előállítani, amiben már tapasztalatunk van. Ezek a háztartási és kisüzemi méretű szélerőművek, szélgenerátorok lesznek, amikkel a jövő évtől jelenünk meg a piacon.

- Miként reagálnak a megrendelők, ha újításokkal áll elő Lakics Kft.?

- Újításaink egy része a termékeken is megjelenik, nagyobb része azonban a jobb vevőkiszolgálásban, pontosabb szállításban, jobb termékminőségben, rugalmasabb és költséghatékonyabb gyártásban ölt testet. Vevőink egyre jobban elvárják, illetve lehetőséget biztosítanak számunkra az általunk gyártott termékek tervezési folyamatában is a véleménynyilvánításra, tanácsadásra, ami ugyancsak egy értéknövelő, kapcsolatot erősítő szolgáltatás. Tavaly pl. új festési-szárítási technológiát telepítettünk, ezáltal nemcsak a festési tevékenységünk megbízhatóságát, precizitását és minőségét javítottuk, hanem a termékeink esztétikumát is. Sokat áldozunk méréstechnológiánk fejlesztésére, hiszen a szolgáltatásunk színvonalát befolyásolja például, ha precízebben tudjuk mérni a termékeket. Amennyiben képesek vagyunk elébe menni a vevői elvárásoknak, az később jelentősen javíthatja az alkupozíciónkat vagy hozzá tud járulni a termék hatékonyabb előállításához.