Üdvözöljük a

Üzleti alapon szerveződő turisztikai összefogás? | Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara

honlapján!

-

Üzleti alapon szerveződő turisztikai összefogás?

Szerző: N.T. | 2013. március 5.

Némi kereslet-élénkülést hozott a múlt év a dél-dunántúli turisztikai régióban, ennek ellenére a fő kínálati szegmensekben - mint kulturális turizmus és egészségturizmus - a régió és annak desztinációi nem tudtak pozíció-javulást elérni. Történt ez annak ellenére, hogy a turizmus szervezési és menedzsment háttere megerősödött.

A legtöbb régiós célterületen már rutinosan működnek a turizmus desztináció-menedzsment (TDM) szervezetek, és két éves projektfejlesztési időszakuk végére értek a régiós turisztikai klaszterek is.  A baranyai turisztikai kínálat jelentős része megjelenik a minden év március elején megrendezett pécsi utazási kiállításon, amelyen idén az aktív turizmus a kiemelt téma. Összeállításunkban szakemberek segítségével Baranya megye idegenforgalmának helyzetét elemezzük és keressük a kitörési lehetőségeket.

 

  Arnold Antal, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara kereskedelemfejlesztési alelnöke

-  A turizmus rendkívül bonyolult, szövevényes szegmens, amelyben nagyon sok vállalkozás működik. Annak ellenére, hogy ma a vállalkozókról a sajtóban pozitív kicsengésű elemzések és értékelések jelennek meg, azt látom, hogy nagyon rossz éveket zárnak. Ugyan Baranyában több mint 2%-kal nőtt a vendégéjszakák száma az elmúlt évben, ennek ellenére a vállalkozók azt mondják, hogy az árharc miatt csökkennek a bevételeik. Van néhány viszonylag jól menő vállalkozás, ám többségében azért az látható, hogy – különösen a régebben itt lévő vállalkozások – bevétel- és eredmény problémákkal küzdenek. Holott 2010 óta nagyon sok fejlesztés történt Pécsett és Baranya megyében is.

 - Ezek a fejlesztések – az ön véleménye szerint - alapvetően jó irányba mentek? Tudnak olyan vonzóak lenni, hogy ide csalogassák a turistákat?

 - Igen. Ezek a fejlesztések főleg Pécsett valósultak meg, és véleményem szerint piacképesek. Azt is látom, hogy nagyon sok, a turisztikát segítő, vonzó program található a megyében, ám ezek egymástól elszigetelten zajlanak. Ez jelenti a legnagyobb problémát, hiszen a megyének minden adottsága megvan ahhoz, hogy ne az egyetem legyen a legnagyobb foglalkoztató, hanem a turisztikához kapcsolódó vállalkozások. Hiszen minden megvan a virágzó turizmushoz: szépség, kultúra, természeti adottságok, infrastruktúra, 3 és 4 csillagos szállodák.

 - Mi hiányzik ahhoz, hogy ezek kapcsolódjanak egymáshoz?

 - A közös érdek. Most azt tapasztalom, hogy a szereplők egyedül próbálnak boldogulni: színvonalas programokat szerveznek, önállóan, de ezek a rendezvények jobbára nekünk, baranyaiaknak szólnak, legfeljebb a 10-20 kilométeres körzetben élőknek. De akkor lehetne igazán létjogosultságuk, ha az ország többi részéről vagy az országhatáron túlról is sokkal több turista érkezne. A közlekedés az autópálya megépülése óta már nem lehet akadály. Arra kellene a szervezőknek több figyelmet fordítaniuk, hogy a helyi értékekre alapozzanak, azokat akarják megmutatni a hozzánk érkezőknek. Hiányzik a szervezett együttműködés, a programok közös meghirdetése.

  A turisztikai szolgáltatók azzal tudnak magasabb látogatottságot elérni, ha minél teljesebb mértékben szolgálják ki a vendéget, pl. csomagokat kínálnak számukra. Jó lenne növelni a Harkány iránti érdeklődést, de a meglévő adottságokból kell kiindulni: a pogányi repülőtér fejlesztésére egyelőre nincs pénz, és nem érdemes álmodozni, hogy majd valamikor történik valami. Holnap is kell vendég, nem várhat senki 2-3 évet, amíg megoldódnak ezek a problémák. Nagyon fontosnak tartom, hogy Harkány visszakapja a régi megbecsültségét, hiszen ez akkora érték, ami nem mehet veszendőbe a helyi csatározások miatt. Olyan mágnese a megyének, ahol a vendég több éjszakát tölt el, mint más településeken. Hiszen jellemzően gyógyulni mennek oda az emberek, 1 vagy több hetes turnusokban. Aki pedig ennyi időt eltölt ezen a helyen, a környék látnivalóit is szívesen megtekinti.

 - Több turisztikai szervezet, pl. a Magyar Turizmus Zrt. vagy a helyi TDM- irodák is azzal a szándékkal dolgoznak, hogy összehangolják a megye programkínálatát, a turisztikai szereplőket. A kamara még milyen pluszt tud ehhez hozzátenni, hogy a turisztikai gépezet olajozottabban működjön?

 - Célunk, hogy együttműködjünk ezekkel a szervezetekkel, hiszen rengeteg információt, tapasztalatot szereztek már az idegenforgalom területén. A TDM-nek az a gondja, hogy az általuk felhasznált pályázati pénzek jobbára projektekre, azaz rövidebb időszakokra szólnak. Ez jó arra, hogy a projekt megvalósuljon, de talán az nem annyira fontos, hogy előnyére válik-e adott régiónak, térségnek vagy sem. Ez nem a TDM, hanem a rendszer hibája. Igazán kevés fedezet marad marketingre, amire pedig nagy szükség lenne. A Turizmus Zrt. regionális marketing igazgatósága régiót fog össze, korlátolt a mozgástere is, bár szép eredményeket tudnak felmutatni a helyi termékek felkutatásában és szállodai szinten történő értékesítésében. Azt tapasztalom, hogy hiányzik egy olyan szerveződés a megyéből, ami egyértelműen eladja Baranyát a turisták számára. Rengeteg helyen megfordultam az elmúlt hónapokban Baranyában, várhatóan nyár végére lesz egy komplex ajánlatunk a vállalkozók számára.

 - Tehát ezek szerint azért kellene dolgozniuk a turisztikai szereplőknek Baranyában, hogy ismertebbek legyenek megyehatáron kívül is?

 - Igen. Azt kellene tudatni a fogyasztóréteggel, hogy kiváló rendezvényeink vannak, amelyek nemcsak egy, hanem több napra is térségünkbe vonzhatják a turistákat. Ne csak a szombatra gondoljanak a szervezők a programokat illetően, hanem használják ki a pénteket és a vasárnapot is. Úgy vélem, hiányzik egy olyan társulás, amelyik üzleti alapon szervezné össze a szereplőket és koordinálná a közös turisztikai törekvéseket. 

 - Miként fogadják a vállalkozások, az idegenforgalomban érdekelt szervezetek ezt a felvetést?

 - Azt gondolom, mindig vannak olyan vállalkozások, amelyek többre képesek, többet akarnak és szívesen fontolóra veszik az együttműködés lehetőségét. Érzékelek egy bizonyos mértékű apátiát, de úgy gondolom, eljött az idő a cselekvésre és bíznunk kell önmagunkban. Tudom, hogy Baranya nagyobb szellemi értékkel rendelkezik, mint amennyit láttat magából, ezen kell változtatnunk.

  Az elmúlt évek eredményeiből látható, hogy kezd erősödni a belföldi turizmus, ennek egyik oka az, hogy kevés pénze van az embereknek. Mediterrán vidéknek mondjuk magunkat, az ország északi tájaihoz képest 2-3 héttel korábban köszönt be a tavasz, erre érdemes lenne programcsomagokat összeállítani. Vagy gondolkodhatnánk a sportturizmusban is, jó példa erre a két évvel ezelőtti, Pécsett rendezett szenior tájfutó világbajnokság. Megteltek a szállodák, vendéglők. Persze, nem kell rögtön világbajnokságra gondolni, de érdemes lenne erre a területre is nagyobb figyelmet fordítanunk.


Az aktív turizmus a középpontban

18. Pécsi Utazási Kiállítás és Vásár

 

 Élénk érdeklődés mutatkozik a kiállítók részéről a régió egyik legszínvonalasabb és legnépszerűbb turisztikai börzéje, a Pécsi Utazás Kiállítás és Vásár iránt, amelyet 18. alkalommal rendez meg 2013. március 9-10-én a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara a Fair-Expo Kft. szervezésében. Ezúttal a 2011-ben nyílt Pécsi Zsolnay Kulturális Negyed ad otthont a rendezvénynek. A kiállítás középpontjában idén az aktív turizmus áll.

 - Az aktív turizmus témája több olyan település illetve idegenforgalommal foglalkozó vállalkozás érdeklődését is felkeltette, amelyek eddig nem jelentek meg az utazási kiállításon – tájékoztat Ferenczy Tamás, az utazási kiállítást szervező Fair-Expo Kft. ügyvezetője. - Több erdészet is jelentkezett, így a Mecsekerdő Zrt. a Mecsextrém Parkkal vagy például a Dél-Dunántúli Ökoturisztikai Klaszter, amely az erdészethez hasonlóan egy nagyobb területtel jelenik meg, hiszen bemutatkoznak az aktív turizmusban érdekelt tagjai, akik csodálatos tájakra invitálják a kiállítás látogatóit. Abban bíznak, hogy fel tudják kelteni a többségében a régióból, tehát Baranya, Tolna és Somogy megyéből érkezők érdeklődését a helyi értékek iránt, be tudják mutatni azokat a gyönyörű helyeket, amelyeket itt, a közelben, a környező településeken lehet fellelni. Érdekes számomra, hogy néhány kisváros, község önkormányzata is kiállítóként jelenik meg a rendezvényen, saját településük turisztikai adottságaira szeretnék felhívni a figyelmet.

  Az aktív turizmus természetesen nem csak a régió idegenforgalmi kínálatában jelenik meg, az utazási irodák – amelyek, mint az előző években, idén is szép számmal képviseltetik magukat a rendezvényen - a tengerparti nyaralásoktól kezdve az európaiváros-látogatásokon át a nagyvilág turisztikai lehetőségeit sorakoztatják fel. Már szinte hagyománynak számít, hogy az utazási irodák kedvezményeket biztosítanak az előfoglalásokra, erre 2013-ban is számíthatnak az utazni vágyók.

  Az elmúlt években megnőtt az érdeklődés a belföldi utazási lehetőségek iránt. A pécsi kiállításon ízelítőt kaphatunk az ország különböző régióinak kínálatából, hiszen a Magyar Turizmus Zrt. regionális marketingigazgatóságai közreműködésével közös területen mutatkoznak be az egyes országrészek. Jelen lesz egy tekintélyes standdal a Balaton és új programjaira hívja fel a figyelmet be a Balatoni Hajózási ZRt. De bemutatkozik Észak-Magyarország, a Nyugat-Dunántúl és a Tisza-tavi régió, emellett érdekességként a Dél-Alföldi régió három városa: Baja, Szeged és Szentes kiemelt figyelmet kap a kiállításon.

  A külföldi kiállítók érdeklődése - az előző évekhez hasonlóan – továbbra is élénk a pécsi vásár iránt: Erdélyből illetve Horvátországból érkeznek kiállítók. Székelyudvarhely eddig mént nem szerepelt kiállítóként a rendezvényen, ők most külön standon mutathatják be az erdélyi város és környékének idegenforgalmi lehetőségeit. Horvátországból Zadar jelentkezik nagyobb területen az eddiginél jelentősebb kínálattal. Az Eszéki Kereskedelmi Kamara külön standon szerepelteti turisztikai lehetőségeit.

 - Idén már a kiállítás előtt is jelentős érdeklődés mutatkozik a rendezvény iránt. Minek köszönhető ez?

 - Talán az új helyszín is befolyásolja a kiállítók döntését, hiszen a Zsolnay Kulturális Negyed igazán különleges keretet ad ennek a rendezvénynek. Persze, a turisztikai attrakciókat kínáló vállalkozások, intézmények abban érdekeltek, hogy minél több platformon találkozzanak a látogatókkal, a megrendelőkkel, hogy be tudják mutatni a programjaikat. Az érdeklődés talán annak is köszönhető, az elmúlt évi hullámvölgyek után bíznak benne, hogy ebben az évben felpezsdülhet az utazási kedv – ha nem is távoli helyekre, legalább belföldre. Mindenki érti és tudja, hogy a gazdasági válság hatására az utazási irodák bevételei is megcsappantak, ettől függetlenül mindig útra kél az emberek egy része. Az utazási irodák feladata, hogy színvonalas programokkal, kedvező kínálattal szolgálja ki ezt a réteget. 

 - Az előző évek tapasztalatai alapján változnak a trendek az utazást illetően? Másfajta kiállítók jelennek meg most másfajta kínálattal, mint pl. 5 évvel ezelőtt?

 - Egyrészt a kiállítás tematikája befolyásolja kiállítók összetételét. Szerencsésebbnek találjuk, ha valamilyen központi téma köré szerveződik a kiállítás – ez az utóbbi években bebizonyosodott. Ugye, az idei évben az aktív turizmust választottuk fő témának és azok a települések is megjelennek, amelyek eddig nem is gondoltak rá, hogy kiállítók legyenek, hiszen úgy vélték, hogy csak a neves turisztikai célpontok jöhetnek számításba. Most úgy érezték, hogy őket is megszólítottuk ezzel a lehetőséggel.

  Az látszik - mint ahogy említettem -, hogy bárhová el lehet utazni a világba, hiszen az ajánlatok között szinte minden szerepel, de tény, hogy a nagy utazások iránt igen megcsappant a kereslet az elmúlt években. Kiállításunk látogatói főleg a belföldi utazásokat valamint a határmenti célokat keresik, ezt erősítik a kiállítók ajánlatai is. A tengerparti utazásoknál még mindig prioritást élvez a horvát és az olasz tengerpart, az európai városoknál pedig Prága. Emellett több olyan város van, ahová szívesen elutaznak akár 3-4 napra is az emberek. A trend tehát annyiban változott, hogy a turisták földrajzilag közelebbi célpontot választanak a pihenésre szánt idő eltöltéséhez, mint öt évvel ezelőtt.

 

 

Helyi termék mintaprogram

 Egy éve indította útjára a Dél-Dunántúli Helyi Termék Mintaprogramot a Magyar Turizmus Zrt. Dél-Dunántúli Regionális Marketing Igazgatósága, hogy közelebb hozza egymáshoz a régió helyi termelőit a szállodákkal, éttermekkel, pincészetekkel. Mint Hegyi Zsuzsanna regionális marketingigazgató mondja, a vendéglátóhelyek közül már jelenleg is többen dolgoznak helyi beszállítókkal, mégis a programmal azt szeretnék elősegíteni, hogy növekedjen a helyi alapanyagok aránya, a turisták pedig tudatosan részesítsék előnyben azokat a szolgáltatókat, akik ezt a többletmunkával és -kiadással járó vállalást teszik.

  - Az a tapasztalatunk, hogy az éttermek, szállodák részéről a saját szolgáltatásaik minőségével szembeni igényesség egyenes arányban áll a helyi, kézműves alapanyagok beszerzése iránti elkötelezettséggel. A programot attól a szakmai meggyőződéstől hajtva kezdeményeztük, hogy a helyi gazdaság (ideértve a turizmust mint egyfajta  helyi terméket is) fejlesztése a vidéki Magyarország felemelkedésének feltétele. Hiszünk abban, hogy a helyben előállított élelmiszerek a gasztroturisztikai kínálatban olyan megkülönböztetett minőséget eredményeznek, amely régiónk jellegéhez, turisztikai vonzerejéhez nagyban hozzájárul, és kiváló borvidékeink kínálatával harmóniában a Dél-Dunántúl erősségévé válhat. 

  Egyelőre jelentős időt emészt fel a termelők személyes felkeresése, szakértői felmérése, profi fotózása. A napokban elkészült a honlapunk, a helyiizek.hu, aminek folyamatosan töltjük fel a tartalmát.

 - Melyek azok a helyi termékek/termelők, amelyek felkelthetik az ide utazók érdeklődését?

  - Naivitás volna azt hinni, hogy a helyi termelők lelkesednek, ha rajongói táboruk személyesen bekopogtat ajtajukon. A termelő termelni akar, a legtöbbjük még a reklámként számukra megfizethetetlen médiaszerepléstől is elzárkózik. Így elsősorban éttermekben, szállodák reggelizőasztalain, pincészetekben, falusi vendégasztal szolgáltatóknál szeretnénk bemutatni ezeket a finomságokat. Szekszárdon, a Nefelejcs közben már létezik vegytisztán helyi termék bolt, amely igazán mintaértékű. Pécsen is vannak részben helyi termékeket áruló kis üzletek, de a szekszárdi előnye, hogy abban minden élelmiszer kapható, pékárutól a zöldségekig, tejtermékektől a húsokig.

Az utazók itt tartózkodásuk alatt mindent szívesen megkóstolnak, ami helyi. A gyerekek kevésbé nyitottak, csak 30%-uk hajlandó a megszokott ételekhez képest idegen ízeket felfedezni. Hazavinni olyan élelmiszert lehet, amelyik bírja az utaztatást, nem romlik meg, és olyan a csomagolása, hogy nem tesz kárt az autóban. Baranya erős mézben, füstölt hústermékekben, lekvárban. Nagyon jó sajtjaink is vannak, de ezekre akkora a kereslet (és olyan kicsi az előállítás volumene), hogy a helyi lakosok elkapkodják, sőt, az ő mennyiségi igényeiket sem lehet kielégíteni.

 - Hol tart most a program, milyen eredményről lehet beszámolni?

  - 2013. március végére készülnek el nyomtatott információs eszközeink, Pécs Város Önkormányzata támogatásával (éttermekbe helyi termék étlapok, asztali információs kártya, védnöki táblák), és a már említett helyiizek.hu honlap is a termelők és gasztronómiai referenciapartnereink rendelkezésére áll. A honlapon folyamatosan frissítjük az aktuális helyi termék kínálatot, miből, mennyi, milyen áron érhető el. Nagy öröm, hogy az éttermek már ezen kívül is megtisztelnek bizalmukkal, és jelzik, hogy mire volna szükségük, amit nem találnak. Tegnap éppen egy havi 1,5 millió forintért csirkét vásárló, rendkívül igényes baranyai éttermet hoztunk össze egy biotenyésztővel. Kiemelt feladatunk a referenciapartner éttermek reklámozása a regionális turisztikai kommunikációnkhoz kapcsolódóan.  A jövőben szakmai és média vendégeinket is kizárólag ezekbe az éttermekbe, szállodákba hívjuk meg.

- Milyen a helyi termelők aktivitása, kezdeményezőek-e vagy várják a kezdeményezést?

 - Ez sokkal nehezebb kérdés, mint gondoltuk, reméltük. Mint említettem, a termelő termelni akar, a legtöbbjüknek teher a termelői piac, és minden személyes promóciós közreműködés, mint pl. kitelepülni egy fővárosi fesztiválra. Aki nyitott, azt látjuk, már most könnyebben boldogul. Az éttermeknek való beszállítás elől azonban senki nem zárkózik el, hiszen ez nem csak nagyobb mennyiséget jelent, de a csomagolásra sem kell olyan nagy energiát fordítani, mint az egyéni vásárlók esetében. Sokan, pl. a Pezsgőház Étterem, vagy a bikali turisztikai komplexum már a vetés, palántázás előtt lekötik az egész éves mennyiséget a legmegbízhatóbb termelőknél, fix áron. A végcél ez volna, hogy a termelő kellő biztonságban tudjon dolgozni, és a gasztronómia is kellő biztonsággal építhessen a minőségi alapanyagokra.

 - Milyen hatása van vagy lehet a turizmusra a helyi termék program? Érdeklődnek-e a turisták, a messziről jött emberek a helyi termékek iránt?

 - Igen, ez ma sláger - persze a pénztárca vastagságának függvényében. De azt tapasztaljuk, hogy még a legszerényebb lehetőségű vendégeink is megkóstolják a helyi ízeket, és egy-egy kisebb helyi terméket (mondjuk egy kis üveg lekvárt) hazavisznek.

 


Új turizmusszervező erő: a klaszterek

 

- A Dél-Dunántúlon a turizmus szereplői jól lobbiztak a 2007-13 közötti időszakra vonatkozó Regionális Operatív Program tervezése során. Ennek következtében 8 turisztikai terméktípus esetében vált lehetővé a klaszterfejlesztés megindítása – tájékoztat a baranyai, turizmust támogató klaszterekről Gonda Tibor klasztermenedzser.- A 2010-ben először kiírt pályázaton sikeresen szerepelt 6 klaszter kezdeményezés (öko-, bor-, falusi-, gyógy- és termál-, vár és kastély-, fesztivál és rendezvényturisztikai klaszterek), akik eredményesen kezdték meg a tevékenységüket. Ő hozzájuk csatlakozott még az Örökségturisztikai Klaszter, amely az év elején kezdte meg a működését.

 A klaszterek többségénél az együttműködés nem volt előzmény nélküli, mert az már civil szervezeti keretek kötött több évre visszanyúlt. A klaszterek céljai hasonlóak: egyrészt a hálózatszerű együttműködésben rejlő előnyöket optimalizálva szeretnének hatékonyabb marketing munkát végezni, másrészt a hazai és a nemzetközi jó gyakorlat megismerésével és adaptálásával innovatív termékfejlesztési folyamatokat indítanak. De céljuk az adott turisztikai ágazat speciális munkaerő szükségletének a fejlesztése célzott továbbképzésekkel, tréningekkel, emellett foglalkoznak közösen végzett kutatásokkal (vendégkörfelmérés, vendégelégedettség vizsgálat, stb.), a marketing és a termékfejlesztési munka megalapozásával.

 - Milyen eredménnyel működnek ezek a klaszterek?

 - Az érdekellentéteken és a korábbi konfliktusokon túllépve, az egyes szolgáltatók érdekeinek összehangolásával a turisztikai együttműködéseknek pozitív hatása lehet új térségi turisztikai márka és imázs kialakítása. E mögött professzionális márka- és pozicionálási politika, valamint a már meglévő turisztikai márkák stratégiai menedzsmentje áll. A klaszternek mint marketing-kooperációnak egyik legfontosabb feladata az együttműködés szinergiáira épülően a márkaépítés, az értékesítés és a kommunikáció. Ezt a közös jegyek marketingjének nevezhetjük, ahol kiemelt szerepe van a puha faktoroknak, az imázs- és márkaképzésnek.

 - Miért lehet megfelelő forma a klaszter a turizmus előre lendítéséhez?

 - A klaszter kiváltképp alkalmas a turizmusban egyre meghatározóbbá váló, versenyelőnyt is befolyásoló minőség biztosítására, hiszen mint a turisztikai értéklánc szolgáltatásainak jól szervezett, regionálisan összehangolt hálózata (turisztikai erőforrások, attrakciók, infrastruktúra, szolgáltatás és egyéb támogató szektor csoportja), az egyes láncszemek összekapcsolásával komplex módon tudja a minőségmenedzsmentet elvégezni. Reprezentatív felmérésünk is arra mutatott rá, hogy a klaszterekben végzett közös termékfejlesztési munka egyik súlypontja a minősítési rendszer, a védjegy kialakítása. A minősítési rendszer kidolgozását nem csak mint a termékfejlesztés irányadó tényezőjét értékelhetjük, de a tagok, ezt a leginnovatívabb termékfejlesztési tevékenységként határozták meg.

 - A klaszterek munkája eredményeként érezhető-e majd Baranyában a turisták számának emelkedése?

  - A minőség és az arra épülő regionális klasztermárka azonosítja a klasztert, az általa összefogott turisztikai termékeket, szolgáltatásokat és régiót, ami által azok újra felismerhetővé válnak a piacon, új erőre kapnak és megoldást kínálnak speciális vevői igényekre. Habár a létrejött új turisztikai termékek nem koncentrálják olyan módon a vendégforgalmat, hogy az a régió versenyképességét mutató statisztikában megjelenjen (pl. a rendezvény- és a borturizmus, vagy a várak, kastélyok és gyógyfürdők forgalma nem mutatható ki a regisztrált vendégéjszakák számával), azonban innovativitásuk és magas presztízs értékük miatt kiemelkedő a marketing szerepük. Így az ezekre a termékekre épülő klaszterek összefogott stratégiai marketingje hozzájárulhat a régió versenypozícióját meghatározó mutatók növekedéséhez is. Az érintett turisztikai klaszterek gyakorlatának a vizsgálata, számos konkrét példán keresztül visszaigazolta azon hipotézisünket, hogy az innováció nem áll meg a marketing szintjén, hanem hatást gyakorol a termékfejlesztési munkára.


Trendváltás előtt vagy közben a Dél-Dunántúl turizmusa?

 

   Magyarország turizmusa a forgalmi mélypontként értékelhető 2009-es év után 2010-től a konszolidálódás és a lassú felkapaszkodás időszakát éli a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák számát tekintve – kaptuk a tájékoztatást dr. Szabó Gézától, a PTE TTK FI Turizmus Tanszék tanszékvezető egyetemi docensétől, a Dél-Dunántúli Falusi Turizmus Klaszter elnökétől. - A meghatározónak tűnő folyamat mélyén azonban jelentős hangsúlyváltások, átrétegződések tapinthatók. A forgalom mérsékelt növekedése a belső kereslet stagnálása, helyenként beszűkülése mellett ment végbe. A bővülést egyértelműen csak a külföldi érdeklődés – enyhe – élénkülése hozott. Ez egyben azt is jelenti, hogy a főként belföldi vendégkörű turisztikai régióink forgalma – és így a Dél-Dunántúlé is – tovább mérséklődött. A siker, a forgalom bővülése már évek óta a különleges helyzetű, 80%-ban külföldi vendégkörű Budapest mellett a fürdővárosainkat jellemzi. A hazai TOP 10 desztináció 2/3 része élményfürdője, wellness kínálata és gyógyszolgáltatásai miatt preferált a hazai és külföldi vendégkörnél egyaránt. A kulturális motiváció csak másodlagos vagy sokadlagos szempont az üdülési helyszín kiválasztásánál. Ebből csak néhány különleges eset, mint Sopron, vagy Eger jelenthet kivételt. Sajnos, Pécs erőteljesen fejlesztett kulturális és örökségi kínálata se tudott trendváltást elérni a keresletben.

   A kereslet belső átalakulásának egyik jellemzője, hogy egyértelmű erőeltolódás figyelhető meg az egészségturizmus két terméktípusa, a gyógy és a wellness között. 2011-ben haladta meg elsőként a wellness-szállók forgalma a gyógyszállókét. A wellness hotelek forgalmának erőteljes bővülése 2009-óta meghatározó folyamat a kül- és belföldi vendégkörnél egyaránt.  Amit még érdemes hangsúlyozni a kínálati trendeknél, az a válság kitörése óta fokozódó konkurencia harc, erőteljes árverseny a hotel kategóriák között. Alapvetően a három- és négycsillagos hotelek mérkőzésében lassan már végeredményt lehet hirdetni. Míg a három csillagos kategóriában 2008-óta folyamatos az eltöltött vendégéjszakák számának a csökkenése, addig a négycsillagos minősítésű hotelek forgalma 2009-óta meredeken emelkedik. Elsőként 2009-ben haladta meg vendégéjszaka számban a négycsillagos kategória a három csillagos szállodákét, és vált ezzel a legnagyobb forgalmú kereskedelmi szálláshely kategóriává.

  A dél-dunántúli turisztikai régióra egyik bővülést hozó forgalmi trend sem terjesztette ki hatásait. A 2011-es jelentős forgalmi visszaesés után – az alacsony bázisszámoknak is köszönhetően – az elmúlt év konszolidációt és némi kereslet-élénkülést hozott. Ennek ellenére a fő kínálati szegmensekben - mint kulturális turizmus és egészségturizmus - a régió és annak desztinációi nem tudtak pozíció-javulást elérni. Történt ez annak ellenére, hogy a turizmus szervezési és menedzsment háttere megerősödött. A legtöbb régiós célterületen már rutinosan működnek a turizmus desztináció-menedzsment (TDM) szervezetek, és két éves projektfejlesztési időszakuk végére értek a régiós turisztikai klaszterek is.  Ez a fejlesztési és menedzselési előny még nem volt képes mérsékelni a régió meglévő piaci hátrányait.

  A vidéki térségek attraktivitását feltáró falusi turizmus, ami a Dél-Dunántúl egyik jellegzetes és versenyképes turisztikai terméke, az elmúlt időszakban kettős szorításba került. A falusi vendégfogadók számát és kapacitásait jelentősen visszafogta a szakterület 2009-es rossz szabályozása, a belföldi kereslet szűkülése pedig piaci oldalról jelentett kihívást. Országosan a falusi turizmus vendégforgalmi adatai közel a 2008-as érték felére estek vissza 2010-re. A legutóbbi két évben már látszanak a fejlődés jelei, mérsékelt forgalombővülésről számolnak be a talpon maradt vendégfogadók. A belföldi kereslet szűkülése talán leginkább ezt a terméktípust érintette. A szerényebb jövedelmű vendégkört a válság még inkább visszariasztotta az üdüléssel járó kiadásoktól. Korábban az üdülési csekkek adták a vendégfogadók bevételeinek közel 2/3 részét, a cafeteria rendszer átalakításával bevezetett SZÉP-kártyák még nem érték el ezt a magas arányt!

  A Dél-Dunántúl falusi turizmusában is érvényesültek az országos tendenciák, a 90% körüli arányt képviselő belföldi forgalom itt is jelentősen mérséklődött. Kivételként említhetők az újdonságnak számító, különleges és minőségi kínálattal piacon lévő vendégfogadók, pl. a régióban kialakított „ökoporta” rendszer tagjai, vagy a helyi terméket, bio-élelmiszert is kínálatukba vonó vendégházak.  A régió kiterjedt falusi turizmus kínálatának szervezésében, a termékfejlesztésben és a kommunikációban jelentős előrelépést hozott a három megye vendégfogadóit, a falusi turizmus fejlődésében érdekelt vállalkozóit és a támogató civil szervezeteket összefogó klaszter szerveződés, a Dél-Dunántúli Falusi Turizmus Klaszter.    

  A címben megfogalmazott kérdésre – amint a fentiekből is kiderült – nem adható egyértelmű válasz. Mindenképpen érzékelhető a piac és a kínálat változása és remélhető a régiós szintű, valamint a falusi turizmust is érintő fellendülés kezdete.

 

 

Új utakon Baranyában

 

 A zöldmezős beruházásokon túl jelenetős útfelújítások valósultak meg Baranya megyében az elmúlt évben a Magyar Közút Nonprofit Zrt. által – kaptuk a tájékoztatást Pécsi Norbert Sándor szóvivőtől.  A Harkány-Sellye-Darány összekötő út több szakaszban több mint 45 km-en újult meg, a Somberek-Pécsváradi összekötő úton mintegy 23 km hosszan végeztek útfelújítást. De jobban járható az elvégzett munkák miatt a Pécs-dél-nyugati elkerülő út, a Komlót Mánfával összekötő közút és az Ormánságban is számos közlekedési út.  Hamarosan megkezdik a felújításokat mintegy 15 km hosszan a Pécs-Vajszló összekötő úton és megújul a Mohácsot Kölkeddel összekötő út több mint 10 km hosszan. Tervezés alatt van két új határátkelőhely kialakítása is, ezért megtörténik a Sárok-Főherceglak közötti 2,9 kilométeres közút felújítása, szélesítése, 1 km új út építése, valamint a Vejti-Moszlovina közötti 6,5 kilométeres közút felújítása és 2,3 kilométer új út építése.

  Az elkerülő utak építésével természetesen csökkenthető az elkerült település átkelési szakaszainak forgalomnagysága és ezáltal az út menti területek káros környezeti terhelése is. A régóta várt hosszúhetényi elkerülő út átadásával a településen az átlagos napi forgalom nagysága 3-4000 egységjárműről 1700-ra csökkent.

  A meglévő országos közutak felújításának célja nem a forgalom növelése vagy átrendezése, hanem a környező települések elérhetőségének javítása, hiszen a felújított útszakaszokon javul az utazáskényelem, nő a forgalombiztonság és csökken az utazási idő is.