Üdvözöljük a

2014. május: választások az Európai Parlamentben | Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara

honlapján!

-

2014. május: választások az Európai Parlamentben

Szerző: Hendinger Anita | 2014. február 18.
Cimkék: EU

Hamarosan lejár az Európai Parlament ötéves mandátuma, közelednek a következő európai parlamenti választások. 2014. május 22. és 25. között az Európai Unió állampolgárai megválaszthatják az elkövetkezendő öt évben őket képviselő 751 EP-képviselőt.

A Lisszaboni Szerződés hatálybalépésével (2009. december) az Európai Parlament hatásköre jelentősen megnövekedett és erős társjogalkotóvá lépett elő. Az Európai Unióban a legtöbb jogszabály már uniós szinten születik az egységes piac kérdéskörétől kezdve a polgári szabadságjogokig, ezért az Európai Parlament legalább akkora hatással van az európaiak életére, mint nemzeti parlamentjeik.

 

Az európai parlamenti választásokon történő észvétellel az unió polgárai döntenek arról, hogy ki képviselje őket az egyetlen közvetlenül megválasztott uniós intézményben.

 

Az európai parlamenti választások szabályai

 

Az európai parlamenti választások szavazási eljárását nagyrészt továbbra is a nemzeti jogszabályok és szokások szerint rendezik, kizárólag a választás lehetséges időpontjait és az adott országban megválasztható képviselők számát határozzák meg közösségi szinten. A közös uniós szabályok rögzítik, hogy a választásoknak általánosnak, közvetlennek, szabadnak és titkosnak kell lenniük, valamint hogy a képviselőket az arányos képviselet elve alapján kell megválasztani. Ez lehetőséget biztosít a nagyobb és kisebb politikai pártok számára, hogy a kapott szavazatok szerint képviseltessék magukat az Európai Parlamentben. Azt azonban az egyes tagállamok dönthetik el, hogy nyitott vagy zárt listás rendszert alkalmaznak-e, valamint hogy hány választási körzetre osztják területüket. Nyitott listán alapuló választás esetén a választópolgárok listáról választhatják ki az általuk preferált jelöltet. Ez történik Ausztriában, Belgiumban, Bulgáriában, Cipruson, Dániában, Észtországban,

Finnországban, Hollandiában, Írországban, Lengyelországban, Lettországban, Litvániában, Luxemburgban, Olaszországban, Svédországban, Szlovákiában és Szlovéniában. Zárt listás rendszeren alapuló választás esetén a politikai pártok határozzák meg a jelöltek sorrendjét, és a választók csak pártra szavazhatnak. Így zajlik a választás az Egyesült Királyságban (Észak-Írország kivételével), Franciaországban, Görögországban, Magyarországon, Németországban, Portugáliában, Romániában és Spanyolországban. Írországban és Máltán, valamint Észak-Írországban az egyetlen átvihető szavazat rendszerét alkalmazzák.

 

A választások pontos napját a tagállamok határozhatják meg választási hagyományaik alapján. Az európai választások így általában négy napig tartanak, mivel az Egyesült Királyságban és Hollandiában csütörtökön szavaznak, míg a legtöbb tagállam polgárai vasárnap járulnak az urnákhoz (Magyarországon május 25-én, vasárnap lesz). A választásokon való részvétel Belgiumban, Cipruson, Görögországban és Luxemburgban kötelező. Tagállamonként különbözik az is, hogy hány éves kortól lehet szavazni, illetve jelöltként indulni a választásokon. Több tagállamban (Dániában, Finnországban, Hollandiában, Luxemburgban,

Németországban, Portugáliában, Svédországban és Szlovéniában) a választójog és a választhatóság alsó korhatára egyformán 18 év.

Ausztriában ugyanakkor 16 éves kortól lehet szavazni, és 18 éves kortól lehet jelöltként indulni, míg Olaszországban és Cipruson a két korhatár 18, illetve 25 év.

 

Az első közvetlen európai választásokat 1979 júniusában tartották, a jelenleg végéhez közeledő parlamenti ciklus a hetedik a sorban. Az első magyar EP-választás 2004. június 13-án volt, egy időben az akkor még 25 tagú unió többi országával.

FÓKUSZBAN

A képviselői helyek elosztását az európai szerződések határozzák meg a csökkenő arány elve alapján: a nagyobb népességgel rendelkező országoknak több képviselőjük van, mint a kisebbeknek, ám ez utóbbiaknak több képviselőjük van, mint a szigorúan vett arányosság szerint lehetne. A 2014-es európai választásokon tizenkét tagállam lemond egy-egy képviselői helyről, így Magyarország mandátumainak száma is 22-ről 21-re csökken. A változtatásra azért van szükség, hogy a Parlament betartsa a Lisszaboni Szerződésben a Parlament összlétszámára meghatározott 751 fős határt, ugyanakkor helyet biztosítson az Európai Unióhoz 2013 júliusában csatlakozó Horvátország képviselőinek is. A választásokon a nemzeti pártok versengenek, ám az európai parlamenti képviselők megválasztásuk után a nemzetek feletti képviselőcsoportok tagjai lesznek.

 

Képviselőcsoport létrehozásához legalább huszonöt képviselő szükséges, akiknek a tagállamok legalább egyötödét kell képviselniük.

A jelenleg hivatalban lévő 766 képviselő 7 képviselőcsoportba tartozik. A Parlament szabályzata szerint a képviselőcsoportoknak legalább 25, egyező politikai hovatartozású képviselőkből kell állnia, akik legalább a tagállamok egynegyedéből (azaz jelenleg legalább hét tagállamból) származnak. Az egyik képviselőcsoporthoz sem tartozó képviselők az ún. „független képviselők”. Az EP-képviselők idejüket megosztják választókörzetük, Strasbourg és Brüsszel között; Strasbourgban évi 12 plenáris ülést tartanak, Brüsszel pedig a kiegészítő plenáris ülések, a szakbizottságok, valamint a képviselőcsoportok üléseinek színhelye.

 

A legtöbb EP-képviselő csatlakozik valamelyik képviselőcsoporthoz, hogy a más tagállamok hasonló politikai nézeteket valló képviselőivel közösen fellépve hathatósabban képviselhesse választói érdekeit.

Az EP-képviselők egy-egy parlamenti bizottság tagjaként idejük és energiájuk nagy részét a jogalkotásra fordítják. A Parlamentnek húsz, eltérő szakpolitikai területre fókuszáló állandó bizottsága van. Ezek a testületek az Európai Parlament jogalkotási üzemei: itt zajlanak le a kiinduló tárgyalások, itt vívják meg a legkeményebb politikai csatákat, és itt kötik meg a szükséges alkukat. A végső döntést azonban a 751 tagú Parlament egésze hozza meg.

 

Az Európai Parlament hatáskörei a Lisszaboni Szerződés óta

 

Az Európai Bizottság összetételének jóváhagyása A Lisszaboni Szerződés egyik fontos újítása, hogy a tagállamoknak figyelembe kell venniük - az Európai Unió történelmében először - az európai parlamenti választások eredményét annak a politikusnak a jelölésekor, aki 2014 őszén átveszi José Manuel Barroso, a jelenlegi bizottsági elnök székét. A biztos jelölteknek pedig meg kell győzniük a Parlamentet felkészültségükről ahhoz, hogy hivatalba léphessenek.

 

Jogalkotói hatáskörök (rendes jogalkotási eljárás, konzultáció, egyetértés) Az európai parlamenti képviselők az Unió jogalkotói: hozzájárulásuk és jóváhagyásuk nélkül az uniós jogszabályok többsége nem jöhet létre. Az ezekkel kapcsolatos hatásköröket a Parlament kétkamarás jellegű rendszerben az Európai Tanáccsal (az Európai Unió 28 nemzeti kormányával) közösen gyakorolja. A 2009-es Lisszaboni Szerződéssel a Parlament tényleges hatáskörhöz jutott az utolsó olyan fontos szakpolitikai területeken is, ahol korábban csak konzultatív szerepet töltött be. Ilyen volt a mezőgazdaság és a polgári szabadságjogok területe.

FÓKUSZBAN

Költségvetési hatáskörök Az európai mezőgazdaság, regionális fejlesztés, energiaügy, közlekedés, környezetvédelem, segélyezés és tudományos kutatás szakterülete mind jelentős uniós támogatásban részesül. Az Európai Unió hosszú távú költségvetését ezért a tagállami kormányoknak és az EPképviselőknek kell jóváhagyniuk, és a két fél az éves költségvetésekről is közösen dönt. A Parlament emellett ellenőrzi, hogy az Uniós intézmények megfelelően használták-e fel az adófizetők pénzét.

Amennyiben a számlák rendben vannak, akkor a Parlament jóváhagyja a zárszámadást. Az EP számos alkalommal kérte már a pénzek elköltésének alaposabb tagállami felügyeletét, 1999-ben pedig a források nem megfelelő kezelése miatt a biztosi testület egészét lemondatta.

 

Demokratikus ellenőrzési és felügyeleti hatáskörök (kinevezési hatáskörök, Európai Központi Bank parlamenti ellenőrzése, parlamenti vizsgálatok)

A demokratikus elszámoltatás érdekében minden parlament alapvető funkciója a többi hatalmi ág ellenőrzése. Az Európai Parlament ezt a feladatát többféleképpen látja el.

 

Külpolitika és emberi jogok Az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője elszámolással tartozik a Parlamentnek, amelyet tájékoztatnia kell, és ki kell kérnie véleményét a kül- és biztonságpolitikai kérdésekben. A Parlament az uniós kül- és biztonságpolitika erejének és hatókörének formálásában költségvetési hatásköreivel is élhet. Az Unió bővítéséhez és a nem tagállamokkal kötendő kereskedelmi és egyéb megállapodások aláírásához is a Parlament egyetértésére van szükség. Az EP-képviselők nagy hangsúlyt fektetnek az emberi jogi kérdésekre és a demokratikus értékek terjesztésére világszerte. Az e téren végzett munka csúcspontja minden évben a gondolat szabadságáért adományozott Szaharov-díj odaítélése.

 

Petíciók Az EP az időnként áttekinthetetlennek tűnő brüsszeli világban az átláthatóság, a nyitottság és a nyilvános hozzáférés fő szószólója. A Parlamenthez minden európai polgár benyújthat petíciót például környezetvédelmi problémákkal, vámhatósággal fennálló jogvitákkal, nyugdíjjogosultságok átvitelével és egyéb olyan kérdéssel kapcsolatban, amely az Európai Unió hatáskörébe tartozik. Az európai polgárok a Parlament által kinevezett, független európai ombudsmanhoz is fordulhatnak, akinek az uniós intézményeknél tapasztalt hivatali visszásságok vagy hatáskörrel való visszaélések kivizsgálása a feladata.

 

Kampány

A „Vedd észre. Tégy érte. Légy Része” európai parlamenti tájékoztató kampány 2013 októberében vette kezdetét és négy szakaszból áll. Az első részben az Európai Parlament új hatáskörei kerülnek fókuszba, ezt a nagyvárosokban megrendezett „tájékoztató turné” követi, amely öt témát jár körül: a gazdaságot, a foglalkoztatást, az életminőséget, az anyagi biztonság kérdését és az EU-nak a nagyvilágban betöltött szerepét. A harmadik szakasz februárban indul, és a május végi választásra összpontosít. A választások után kezdődő utolsó rész középpontjában az újonnan megválasztott Európai Parlament, az Európai Bizottság elnökének parlamenti megválasztása és az új bizottság beiktatása áll. Az európai parlamenti választási kampány költsége 2009-ben - 27 tagállammal - 18 millió euró (5,4 milliárd forint) volt. A jelenlegi kampány költségét a válság miatt mérsékelték: 16 millió euróba (4,8 milliárd forint) kerül, holott már 28 tagállamban tart a kilenc hónapos kampány. Ez azt jelenti, hogy a kampány költsége 3,16 cent (9,48 forint) polgáronként.

 

Forrás: MKIK Brüsszeli Képviselet