Üdvözöljük a

A luxemburgi EU soros elnökség prioritásai | Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara

honlapján!

-

A luxemburgi EU soros elnökség prioritásai

Szerző: Hendinger Anita | 2015. szeptember 22.

2015 júliusától, immár 12. alkalommal, az Európai Unió egyik legrégebbi és legkisebb, egyben legrutinosabb tagállama vette át a Tanács elnökségét Lettországtól. Luxemburg az előző két elnökségi ciklust ellátó Olaszországgal és Lettországgal alkotja az Európai Unió elnökségi trióját.

Luxemburg a nyári szünettel valamelyest megrövidített félévben elnököl, feladatból és kihívásból azonban hosszú a sor. A luxemburgi elnökség prioritásai között szerepel többek között a munkahelyteremtés előmozdítása, felkészülés a klímaváltozásra, valamint az európai menekültpolitika összehangolása. A féléves elnökség szlogenje „Egy unió a polgárokért” (A Union for the citizens), amivel Xavier Bettel luxemburgi miniszterelnök szerint az a szándék fejeződik ki, hogy a polgárok és vállalkozások várakozásait állítsuk az uniós kérdések középpontjába.

 

A Tanács elnökségének tisztségét félévente más-más tagállam tölti be, és ezalatt az időszak alatt a soros elnökség feladata a különböző szintű ülések levezetése is. A soros elnökséget a tagországok hármas csoportokban teljesítik, amelyben szorosan együttműködnek egymással, így biztosítva a folytonosságot és a töretlen munkavégzést a Tanácsban. A trió három tagja közösen alkotja meg a Tanács hosszú távú programját, amelyen belül meghatározzák azokat a területeket és lényeges kérdéseket is, amelyekre a 18 hónapos időszak során fókuszálni szeretnének. Az elnöklő országok ezt követően egyenként készítik el részletes féléves programjukat, amelyek a trió által lefektetett prioritások mentén kerülnek kialakításra.

 

A luxemburgi elnökség munkaprogramja hét témakör köré szerveződik:
• a beruházások ösztönzése a növekedés és foglalkoztatás elősegítése érdekében;
• az EU szociális dimenziójának elmélyítése;
• a migráció szabályozása, ideértve a szabadság, a jogérvényesülés és a biztonság kérdéseit;
• az egységes piac fellendítése a digitális dimenzió középpontba helyezésével;
• az EU versenyképességének globális és átlátható keretbe foglalása;
• a fenntartható fejlődés előmozdítása,
• valamint az Unió szerepvállalásának fokozása a nemzetközi porondon.

 

A soros elnökségi feladatok legnagyobb hányadát mindig az EU aktuális napirendje határozza meg, amelynek egy része kiszámítható, egy része pedig spontán, az aktuális események függvényében alakul ki. Lettország esetében a Charlie Hebdo merényletek következtében reflektorfénybe került a terrorizmus elleni fellépés, a véleménynyilvánítás szabadsága és a bevándorlás politika is.

 

A luxemburgi elnökségnek az előre eltervezett elemeken túl olyan helyzetekkel is meg kell birkóznia, mint a görög adósságválság és ezzel együtt az euró és az eurózóna stabilitásának megőrzése, a menekültkérdés és az egész Unióra nehezedő migrációs nyomás, valamint az Unió egységének megőrzése, vagyis a brit kilépés megelőzése a brit tagság feltételeinek újratárgyalása által. Számtalan korábbi, mai napig meglévő konfliktust is örökölt a kis ország elnöksége, így például az ukrán válságot és ezzel együtt az Oroszországgal fennálló ellenséges viszonyt, amely kihat a mezőgazdasági termékek exportjára és az energiabiztonságra is, vagy épp a terrorizmus egyre növekvő veszélye Európában.

 

Az elnökség ennek megfelelően a félév során az agrárpolitika területén kiemelt figyelmet szentel majd a piaci helyzetnek és a kereskedelemnek, így különösen az orosz embargó, valamint a nemzetközi kereskedelmi tárgyalások aktualitásai lesznek napirenden. Az üléseken tárgyalják majd az iskolaprogramok (iskolatej és iskolagyümölcs) jövőjét is, valamint folytatják az ökológiai gazdálkodásra vonatkozó javaslat kidolgozását és a KAP egyszerűsítését is.

 

Ami a kis- és középvállalkozásokat illeti, a luxemburgi elnökség kiemelt figyelmet fordít arra, hogy a „gondolkozz előbb kicsiben elv” szisztematikusan alkalmazásra kerüljön az európai uniós jogalkotásban. Ezzel összhangban a Kisvállalkozói Intézkedéscsomag (Small Business Act/SBA) felülvizsgálata is prioritást élvez.

 

Az európai tőkepiacoknak sokkal hangsúlyosabb szerepet kellene betölteniük a gazdaság finanszírozásában ahhoz, hogy Európa ösztönözni tudja a fenntartható növekedést és új munkahelyek megteremtését. A pénzügyi források bővítéséhez elengedhetetlen a határon átnyúló befektetések előtt álló akadályok felszámolása. A jelenlegi környezet nem túl kedvező a vállalkozások számára, amelyek továbbra is erőteljesen függnek a bankoktól és viszonylag kisebb mértékben támaszkodnak a tőkepiacokra. A világ más részein ennek éppen az ellenkezője figyelhető meg. A teljes egészében működő egységes tőkepiac kínálta lehetőségeket jól példázza az Egyesült Államok kockázati tőkepiaca: hasonló mértékű integráltság esetén 2008 és 2013 között akár 90 milliárd euróval több forrás állt volna a vállalkozások rendelkezésére az EU-ban. A tőkepiaci unió segítségével a Bizottság meg akarja szüntetni a finanszírozást igénylők és a befektetők közötti akadályokat, és a lehető leghatékonyabbá kívánja tenni a rendelkezésre álló források megfelelő helyre való eljuttatásának rendszerét, a befektetési láncot.

 

A luxemburgi elnökség ezen felül kiemelt figyelmet fordít az uniós KKV-támogatások népszerűsítésére, különös tekintettel a KKV-k versenyképességét ösztönző COSME programra, valamint a kutatást és innovációt támogató Horizont 2020-ra.

 

Forrás: MKIK Brüsszeli Képviselet

Csatolt állományok: