Üdvözöljük a

Az Európai Bizottság gazdasági prioritásai 2015-ben | Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara

honlapján!

-

Az Európai Bizottság gazdasági prioritásai 2015-ben

Szerző: Hendinger Anita | 2015. január 16.

Az Európai Bizottság minden évben új munkaprogramot ad ki, amelyben meghatározza az előtte álló év stratégiai kezdeményezéseit. Célja, hogy mind az Európai Unió intézményei, mind az érdekelt felek számára elérhetővé tegye az Európai Bizottság adott évi szakpolitikai irányvonalait, jogalkotási és nem jogalkotási kezdeményezéseinek indikatív listáját.

A 2015-ös munkaprogram „Új kezdet” címmel főként a munkahelyteremtésre és növekedésre összpontosít. A mostani munkaprogram a Jean-Claude Juncker által vezetett, 2014. november 1-jén hivatalba lépett Bizottság első munkaprogramja.

 

Az elmúlt öt évben a Bizottság minden éves munkaprogramban átlagosan 130 új kezdeményezésre tett javaslatot. Az új Bizottság ettől gyökeresen eltérő megközelítést alkalmaz: csupán 23 új kezdeményezést terjeszt elő, és kötelezettséget vállal azok 2015 folyamán történő elfogadására.

Az eddigi átlagos 30 jogszabály-javaslat visszavonás helyett most ennél jóval több, 80 függőben lévő jogi aktus visszavonását irányozták elő. Így kizárólag azok a jogalkotási javaslatok maradnak majd napirenden, amelyeket jó eséllyel el is fogadnak. A kiszámíthatóság és az átláthatóság biztosítása érdekében a munkaprogram négy mellékletet is tartalmaz, amelyek táblázatszerűen összefoglalják a még idén kötelezően végrehajtandó 23 stratégiai kezdeményezést, a visszavonásra javasolt 80 kezdeményezés listáját, a szabályozás javítására vonatkozó programot és a már elfogadott és 2015-től alkalmazandó jogszabályok jegyzékét.

 

A 2015-re szóló legfontosabb tervek között szerepel:

 

Az európai beruházási terv megvalósítása: a Juncker elnök és Katainen alelnök által 2014. november 26-án bejelentett, a reálgazdaságot erősítő, valamint a munkahelyteremtést és a növekedést fellendítő 315 milliárd eurós beruházási terv végrehajtása.

A digitális egységes piac megvalósítására irányuló nagyszabású csomag: a virágzó digitális gazdasághoz és társadalomhoz szükséges feltételek megteremtése a távközlés szabályozási környezetének kiegészítése, a szerzői jogra vonatkozó szabályok korszerűsítése, az online és digitális vásárlásokat lebonyolító fogyasztókra vonatkozó szabályok egyszerűsítése stb.

Első lépések az európai energiaunió megteremtése felé: az energiaellátás biztonságát, a nemzeti energiapiacok integrációját, az európai energiaszükséglet csökkentését és a zöld technológiák előmozdítását célzó intézkedések.

Méltányosabb megközelítés az adózás terén: az adókikerülés és az adócsalás elleni küzdelemre vonatkozó cselekvési terv, amely uniós szintű intézkedéseket foglal magában egy olyan rendszer felé történő elmozdulás érdekében, ahol a nyereség keletkezése szerinti ország egyben az adózás szerinti ország is (ideértve az adószabályokra vonatkozó információk automatikus cseréjét és a társaságiadó-alapok stabilizálását).

A gazdasági és monetáris unió elmélyítése: a gazdasági és monetáris unió szerkezetének megerősítése a polgárok és a piacok bizalmának megőrzése, a gazdasági kormányzás javítása és a szociális párbeszéd valamennyi szinten történő felpezsdítése érdekében.

 

A fent említett kezdeményezések mellett a Bizottság tovább ösztönzi majd az innovatív pénzügyi eszközök alkalmazását (például a hitelek és garanciák előnyben részesítését a vissza nem térítendő támogatások helyett) a 2014–2020 közötti időszakra szóló európai strukturális és beruházási alapok hatásának fokozása érdekében. Cél, hogy az új programozási időszakban legalább megkettőződjön az ilyen eszközök használata.

Ezen felül számos intézkedés összpontosul majd az üzleti környezet javítására, a beruházások szabályozási és nem szabályozási akadályainak felszámolására és az egységes piac megerősítésére.

 

A belső piac egyben Európa ipari erejének és termelési kapacitásának alapját is képezi. Az infrastruktúrára, a kis- és középvállalkozásokra, valamint a közepes piaci tőkeértékű vállalatokra fordított beruházások fellendítése – például a Horizont 2020 program támogatásával – a munka fontos részét képezi majd.

 

A Bizottság cselekvési tervet vázol fel egy tőkepiaci unió kiépítésére is, amelyben feltárja, hogy milyen lehetséges módszerek állnak rendelkezésre a pénzügyi piacok töredezettségének csökkentésére, a pénzügyi forrásoknak a gazdaság egészében történő diverzifikálására, a KKV-k finanszírozáshoz jutásának megkönnyítésére és a határokon átnyúló tőkeáramlás erősítésére az egységes piacon.

 

Az Európai Bizottság tüzetesen átvizsgálta az előző Bizottságok által előterjesztett, jelenleg függőben lévő mintegy 450 javaslat mindegyikét, hogy dönteni tudjon azok megtartásáról, módosításáról, illetve visszavonásáról. Az alapos elemzést követően a Bizottság 80 javaslat visszavonására vagy módosítására tett javaslatot. Egyes javaslatok visszavonásának oka, hogy elavulttá váltak, például azért, mert időközben új intézkedések születtek. Más esetekben a javaslat lényegi eleme a tanácsi vagy a parlamenti tárgyalások közben elveszett, és már nem felel meg a Bizottság eredeti elképzeléseinek. Ez a helyzet az energiaadó-irányelvvel: a tagállamok nem állnak készen az általunk javasolt változásokra, amelyek értelmében az energiahatékonyság javítása céljából figyelembe vennék az adókulcsokban a szén-dioxid-, illetve a tényleges energiatartalmat.

 

Néhány 2015-től alkalmazandó jogszabály

  • 317/2014/EU rendelet a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről,
  • 2009/138/EK irányelve (2009. november 25.) a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról (Szolvencia II),
  • 713/2014/EU rendelete az Uniónak az egyes mezőgazdasági és ipari termékekre vonatkozó autonóm vámkontingensei megnyitásáról és kezeléséről,
  • 1075/2013/EU rendelet az értékpapírosítási tranzakciókban részt vevő pénzügyi közvetítő vállalatok eszközeiről és forrásairól szóló statisztikákról,
  • 2014/59/EU irányelve (2014. május 15.) a hitelintézetek és befektetési vállalkozások helyreállítását és szanálását célzó keretrendszer létrehozásáról

Forrás: MKIK Brüsszeli Képviselet