Üdvözöljük a

EU soros elnökség - Lettország | Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara

honlapján!

-

EU soros elnökség - Lettország

Szerző: Hendinger Anita | 2015. január 20.

Lettország 2015. január 1-jén vette át hat hónapra az Európai Unió soros elnökségét. Lettország az előző elnökségi ciklust ellátó Olaszországgal, valamint az elnökségben soron következő Luxemburggal alkotja az Európai Unió elnökségi trióját. Az unióhoz 2004-ben csatlakozott balti állam először látja el a tagországról tagországra szálló elnöki tisztet. Az elnökségi program prioritása a versenyképes, digitális, és a nemzetközi színtéren erős és elkötelezett Európa megteremtése.

A soros elnökségi feladatok legnagyobb hányadát mindig az EU aktuális napirendje határozza meg, amelynek egy része kiszámítható, egy része pedig spontán, az aktuális események függvényében alakul ki.

Lettország esetében a Charlie Hebdo merényletek következtében reflektorfénybe került a terrorizmus elleni fellépés, a véleménynyilvánítás szabadsága és a bevándorlás politika is.

 

A lett elnökségnek nincs könnyű feladata. Az Európai Unió gazdasága jelenleg stagnál, komoly erőfeszítés és együttműködés szükséges ahhoz, hogy sikerüljön újra lendületbe hozni azt. Ezt nehezíti az Európai Unió és Oroszország között kiéleződött konfliktus, mivel a legnagyobb arányú orosz lakossággal rendelkező államként Lettországnak kezelnie kell az ukrán válság és az orosz embargó külpolitikai következményeit is.

 

A 2015 májusában megrendezésre kerülő rigai keleti partnerségi csúcstalálkozó érzékeny pontja a hat hónapos elnökségnek, mivel az esemény apropója, hogy szorosabbra fűzzék a kapcsolatokat a volt szovjet tagköztársaságokkal, köztük Ukrajnával, Azerbajdzsánnal, Fehéroroszországgal, Grúziával, Moldovával és Örményországgal.

 

A versenyképesség fellendítésének elsődleges eszközeiként a lett elnökség a munkahelyteremtést, a gazdasági növekedés ösztönzését, a magán- és állami beruházások beindítását, az egységes piac megerősítését, az ipar versenyképességének elősegítését és a szolidáris, biztonságos „Energia Unió” megteremtését nevezték meg programjukban. Lettországot ezzel kapcsolatos munkájában segítheti, hogy maga is súlyos gazdasági válságon ment keresztül 2009-ben, amelyből mára kilábalt, sikerült újra növekedési pályára állítaniuk a gazdaságot (stabil 4 százalékos növekedés) és a munkanélküliség is csökkent.

 

  • Beruházási csomag - A fél év végére kellene működőképessé válnia a 315 milliárd eurós beruházási csomagnak, amelyet Jean-Claude Junker európai bizottsági elnök még tavaly novemberben jelentett be. Az ambiciózus terv elindításához az Európai Unió tanácsának és az Európai Parlamentnek rekordtempóban kell jóváhagynia jogszabályokat. Felállításra vár az Európai Stratégiai Beruházási Alapja (European Fund for Srategic Investments/EFSI).
  • Belső piac megerősítése – akadályok további csökkentése, még hatékonyabb és célzottabb szabályozás, Single Market Act II, szolgáltatások belső piacának ösztönzése.
  • Energia Unió létrehozásáról szóló tárgyalások megkezdése
  • TTIP - Az az EU–USA szabad kereskedelmi tárgyalásokat az európaiak 2015 végéig szeretnék lezárni.

Ami kimondottan a kis- és középvállalkozásokra irányuló intézkedéseket illeti, a lett EU elnökség kiemelt figyelemmel kíséri a Kisvállalkozói Intézkedéscsomag (Sall Business Act) felülvizsgálatát.

 

A finanszírozáshoz való hozzáférés továbbra is az egyik legjelentősebb probléma a KKV-k számára, ezért az elnökség támogatja a COSME és a Horizont 2020 programok vállalkozói „kiszolgálását”. A lett elnökség első alkalommal szervezné meg az „Innovatív Vállalkozások Hete” rendezvényt, amelynek célja, hogy népszerűsítse az elérhető pénzügyi eszközöket a kis- és középvállalkozások, valamint a közvetítői szervezetek körében.

 

Az elnökség kiemelt prioritásként kezeli a szervezett utazásról szóló uniós irányelv (Travel Package Directive) felülvizsgálatát is, amelynek alapvető célja a fogyasztóvédelem megerősítése a turizmus területén.Ez jelentős adminisztratív teherrel járhat a hotel szektor számára.

 

A lett elnökség továbbá szeretné megkezdeni a tárgyalásokat a termékbiztonság és piaci felügyelet területén, valamint lezárni azt az uniós védjegyrendszert illetően.

 

Az üzleti titok irányelv is megállapodásra vár, így a jelenlegi tagállamonként eltérő szabályozást egy egységesebb védelem válthatná fel az Európai Unióban. Az üzleti titokra vonatkozó tagállamonként eltérő szabályozás visszafogja az unión belüli üzleti együttműködést és hátráltatja az innovációt, ugyanis a cégeknek számolniuk kell azzal, hogy nem tudnak ötleteik, illetve kutatási eredményeik megfelelő védelméről gondoskodni. A károsult cégek igényérvényesítését az is megnehezíti, hogy a piaci szereplők nem feltétlenül ismerik, hogy milyen szabályok vonatkoznak az üzleti titok védelmére az unió egyes tagállamaiban. A helyzetet jól érzékelteti, hogy jelenleg magára az üzleti titok fogalmára sincs egységes definíció. Fontos megemlíteni még az egyszemélyes korlátolt felelősségű társaságra (Single Member Company) vonatkozó jogszabály-javaslatot, amelynek célja, hogy megkönnyítse a külföldi vállalkozásalapítást.

 

A digitális egységes piac kiépítését is kiemelten kezelik elnökségük során, különös figyelmet fordítva az adatvédelemre, a kiberbiztonság erősítésére és az e-szolgáltatások általános terjesztésére. A rohamosan fejlődő információs technológiák egyrészt példátlan lehetőségeket biztosítanak az Európai Unió fenntartható növekedésére, másrészt olyan kihívásokat is teremtenek, melyek leküzdése elengedhetetlen e lehetőségek kiaknázásához. A digitális Európa célkitűzés megvalósításához a lett elnökség fontos feladatának tekinti az adatvédelem továbbfejlesztését, a telekommunikációs piaci csomag kidolgozását (egyensúlyteremtés a magas minőségű szolgáltatások és a fogyasztók számára ésszerű költség között), valamint az Egységes Digitális Piac kialakításáról szóló tárgyalások megkezdését (ez utóbbi magában foglalja az online határok megszüntetését, a bizalomépítést, a korlátozások fölszámolását, a hozzáférés és kapcsolat biztosítását, a digitális gazdaság kialakítását).

 

A tevékenységek harmadik célterülete a külpolitika. Riga elkötelezett az erősebb nemzetközi fellépés mellett, a félév során többek között napirendre kerül a keleti partnerség és az Európai Szomszédságpolitika felülvizsgálata, az EU-Közép-Ázsia Stratégia továbbvitele (biztonság, határmenedzsment, energiakészlet kérdéskörei), a 2015 utáni időszak Milleneumi fejlesztési céljainak áttekintése (fenntartható fejlődés, nemek közötti egyenjogúság), az uniós polgárok biztonságának biztosítása (terrorizmus elleni küzdelem, új belső biztonsági stratégia kidolgozása, a migráció nyomon követése, Ebola leküzdése), valamint az Unió bővítése melletti elkötelezettséget.

 

A becslések szerint a lett elnökség mintegy 70 millió euró (22 milliárd forintot) kiadással jár. Lettország azt reméli, hogy a hat hónap alatt rendezett konferenciák és magas szintű látogatások ismertebbé teszik az 1,9 milliós lakosságú országot, és javulni fog Lettország nemzetközi megítélése.

 

/Forrás: MKIK Brüsszeli Képviselet/