Üdvözöljük a

Miért fontos a vállalkozások számára a kölcsönös elismerés elve az EU-ban? | Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara

honlapján!

-

Miért fontos a vállalkozások számára a kölcsönös elismerés elve az EU-ban?

Szerző: Hendinger Anita | 2016. július 12.

A kölcsönös elismerés elvének alkalmazása az egységes belső piacon történő szabad áruforgalom alapvető eleme, amely az Európai Unió területén értékesítést végző vállalkozások mindennapjait alapvetően befolyásolja.

A kölcsönös elismerés elve szerint amennyiben egy vállalkozás jogszerűen forgalmaz egy terméket egy tagállamban, azt a terméket más tagállamokban is értékesítheti anélkül, hogy az adott tagállam nemzeti szabályaihoz igazodnia kellene, még akkor is, ha nincsenek a termék gyártására vonatkozó közös európai szabályok.

A tagállamok kölcsönösen elismerik tehát, hogy a nemzeti szabályok a megvalósítani kívánt közérdek egyenlő védelmét biztosítják. Egy tagállam egy másik tagállamban jogszerűen forgalmazott termék piacra jutási jogát kivételesen megtagadhatja, ha bizonyítani tudja, hogy a közérdek védelmében a saját nemzeti szabályai elsőbbséget élveznek.

 

Egy 2015-ben végzett értékelés rámutatott arra, hogy a kölcsönös elismerés elvét sem a vállalkozások, sem a nemzeti hatóságok nem aknázzák ki teljes mértékben, és emiatt számos lehetőségtől esnek el. Jelenleg a vállalkozások az új piacra történő belépéshez kapcsolódó indokolatlan többletköltségeket viselhetnek, vagy akár piaci lehetőségektől eshetnek el. A fogyasztók nem élvezhetik a nagyobb választék, ezáltal az alacsonyabb árak előnyeit. A bizottsági értékelés azonosította a visszatérő problémákat, azokat a szűk keresztmetszeteket, amelyek miatt a kölcsönös elismerés elvének alkalmazása nem teljesedhet ki. Ráadásul a kölcsönös elismerés elvének alkalmazása a gyakorlatban meglehetősen megterhelőnek bizonyult, mind a vállalkozások, mind a nemzeti hatóságok számára.

 

Az Európai Bizottság a belső piacban rejlő lehetőségek maradéktalan kihasználása érdekében egységes piaci stratégiájában a kölcsönös elismerés működésének javítását tűzte ki célul, a kölcsönös elismerésről szóló rendelet felülvizsgálata által. A Bizottság 2016. június 1-jén nyilvános konzultációt kezdeményezett, amelynek keretében az üzleti szféra véleményét is várja .A konzultáció keretében most a vállalkozósoknak is lehetőségük nyílik a rendelet alkalmazásával kapcsolatos tapasztalataik megosztására.

 

A nyilvános konzultációnak az üzleti szféra számára készített verziója magyar nyelven is elérhető az Európai Bizottság honlapján:

https://ec.europa.eu/eusurvey/runner/e7640de0-e032-4a7f-b52a-442604f3323e?draftid=ce5926b2-89ec-4ea9-8d4d1778afb5ed62&surveylanguage=HU

 

A kölcsönös elismerés elvének jelenlegi hiányosságai

 

Elsősorban annak felismerése okozhat nehézséget mind a vállalkozások, mind a felelős nemzeti hatóságok számára, hogy a kölcsönös elismerés elve alkalmazható-e egy adott termék esetében vagy sem. A rendelet hatálya a kölcsönös elismerés alá tartozó termékek és helyzetek tekintetében nem világos, például a forgalomba hozatal előzetes engedélyezésére nem terjed ki teljes mértékben. A rendelet által meghatározott és a kölcsönös elismerés hatálya alá tartozó termékek listája nem elégséges információforrás, mivel sem a vállalatokat, sem pedig a nemzeti hatóságokat nem segíti azon erőfeszítéseik során, hogy megállapítsák az elv alkalmazhatóságát. A probléma néhány ágazatot (például az építőipart) különösen érzékenyen érint.

 

Lehetséges megoldások:

  • A rendelet hatályának egyértelművé tétele.
  • A harmonizációs jogalkotás hatálya alá nem tartozó termékek listájának frissítése és felhasználóbaráttá tétele.

Másodsorban azokban a helyzetekben, amelyekben a kölcsönös elismerés alkalmazható lenne, a szereplők olykor azt szándékosan figyelmen kívül hagyják, mert nem tartják elég megbízhatónak. A vállalkozások és a nemzeti hatóságok nehezen tudják bizonyítani, hogy egy terméket egy adott tagállamban jogszerűen forgalmaznak. A nemzeti hatóságok hajlamosak továbbá a saját szabályaikat előnyben részesíteni (amelyek kulturális és történelmi háttere számukra jól ismert) és ragaszkodnak ezek alkalmazásához a kölcsönös elismerés rovására. A vállalatok a piacra jutást akadályozó határozatokat nem tudják könnyen megtámadni, ez pedig jelentős jogbizonytalanságot idéz elő. A vállalatok gyakran úgy vélik, semmi előnyük nem származhat a nemzeti hatóságokkal kezdeményezett vitákból, és a kölcsönös elismerés alkalmazása helyett inkább igyekeznek megfelelni a nemzeti szabályoknak, és vállalják a piacra jutás megtagadásának kockázatát.

 

Lehetséges megoldások:

  • Nyilatkozat arról, hogy a termék megfelel azon tagállam műszaki szabályainak, amelyekben a terméket jogszerűen forgalmazzák, annak az eljárásnak a megkönnyítése érdekében, amellyel a vállalkozások bizonyítani tudják, hogy terméküket egy tagállamban jogszerűen forgalmazzák.

A nyilatkozatot önkéntes alapon, maga a gazdasági szereplő állíthatná ki.

  • Visszatartó eszközök bevezetése annak biztosítására, hogy a nemzeti hatóságok a kölcsönös elismerést megtagadó vagy korlátozó közigazgatási határozatra vonatkozó értesítési kötelezettségüknek eleget tegyenek. Ez azt jelenti, hogy a piacra jutást a nemzeti műszaki követelmények alapján megtagadó minden közigazgatási határozatot meg kell indokolni, és arról értesíteni kell az érintett felet és a Bizottságot, az átláthatóság lehetővé tétele és a kölcsönös elismerés elve alkalmazásának alaposabb feltérképezése érdekében.
  • Hatékony jogorvoslat biztosítása a gazdasági szereplők számára, hogy lépéseket tehessenek a kölcsönös elismerést elutasító közigazgatási határozattal szemben. Végül, hiányzik a kölcsönös elismerés elvét alkalmazó valamennyi szereplő közötti hatékony kommunikáció. Ez vonatkozik nemzeti közigazgatásokon belüli kommunikációra, a különböző tagállamok közigazgatási hatóságai közötti, a tagállamok és a Bizottság közötti, valamint a vállalkozások és a közigazgatások közötti kommunikációra. Egyrészt a termékinformációs kapcsolattartó pontok közötti kommunikáció sem optimális, mivel nincs megfelelő együttműködés a kölcsönös elismerésben érintett, illetve illetékes nemzeti hatóságok között. Másrészt a termékinformációs kapcsolattartó pontok és a vállalatok közötti kommunikáció szintén nem kielégítő, a beérkezett megkeresésekre adott válaszok késedelme miatt. Végezetül pedig a termékinformációs kapcsolattartó pontok és a Bizottság közötti kommunikáció sem optimális, hiányosságok tapasztalhatók például a piacra jutást akadályozó határozatokról szóló értesítések terén. A kommunikációban további nehézséget jelentenek a nyelvi kérdések.

Javasolt megoldások:

  • A termékinformációs kapcsolattartó pontok szerepének erősítése a termékekkel kapcsolatos) információszolgáltatás „első állomásaként”, szélesebb hálózatba integrálva azokat, hogy egy „egységes digitális portál” segítségével online információkat is szolgáltassanak.
  • Szigorú válaszadási határidők a hatóságok egymáshoz intézett megkereséseire vonatkozóan.

Forrás: MKIK Brüsszeli Képviselet

Kapcsolódó anyagok: