Üdvözöljük a

Új menetrend a készségek fejlesztésére | Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara

honlapján!

-

Új menetrend a készségek fejlesztésére

Szerző: Hendinger Anita | 2016. augusztus 4.

Az Európai Bizottság új, átfogó készségfejlesztési programot (New Skills Agenda) fogadott el. A kezdeményezés azt hivatott biztosítani, hogy az emberek fiatal koruktól kezdve a készségek széles skáláját sajátítsák el, illetve hogy a lehető legjobban kamatoztatni lehessen az európai humántőkét. A program célja az, hogy az előmozdítsa a foglalkoztathatóságot, a versenyképességet és a gazdasági növekedést az európai kontinensen

A Bizottság azt is el szeretné érni, hogy a szakoktatás és szakképzés a „második opció” helyett egy „elsődleges választássá” lépjen elő, ahonnan egyenes út vezet a munkaerőpiac, illetve a továbbképzés felé. Az új európai készségfejlesztési programban a Bizottság felkéri a tagállamokat és az üzleti szféra képviselőit, hogy javítsák a képzés minőségét, és segítsék a munkaerőpiaci keresletnek megfelelő készségek elsajátítását.

 

A témában készített tanulmányok szerint 70 millióra tehető azoknak az európaiaknak a száma, akik nem tudnak elég jól olvasni és írni, a számolási és a digitális készségek terén pedig még ennél is rosszabb a helyzet. A brüsszeli statisztika szerint Magyarországon a teljes lakosságon belül 50 százalék azoknak a 16 és 74 év közötti személyeknek az aránya, akik alapvető digitális jártassággal sem rendelkeznek. Ezeket az embereket munkanélküliség, szegénység és társadalmi kirekesztődés fenyegeti.

 

Ugyanakkor sok európai polgár dolgozik olyan munkakörben, amely nem felel meg az ambícióinak, és amelyben nem tudja kamatoztatni a tehetségét. Ez elsősorban a magasan képzett fiatalok körében fordul elő. Hazánkban a diákok 25 százaléka részesül szakképzésben, miközben a felnőttek 6 százaléka vesz csak részt az egész életen át tartó tanulásban (európai átlag: 11 százalék).

 

 

 

 

Ezzel egyidejűleg az európai munkáltatók 40%-a arról számol be, hogy nem talál megfelelő készségekkel rendelkező munkavállalókat ahhoz, hogy a cég növekedni tudjon, és képes legyen innovációs tevékenységet végezni. A magyar munkaadók körében ez a mutató 57 százalék. Magyarországon a képzettséggel rendelkező fiatalok több mint 85 százaléka (az Európai Unióban 80,5 százalék) dolgozik, míg ez az arány a szakképzetlen fiatalok körében csupán 46,8 százalék (az EU-ban 53,1százalék).

 

Végezetül azt is számításba kell venni, hogy túl kevés az olyan vállalkozó szellemű, kompetens személy, akit hozzáállása és képességei alkalmassá tesznek arra, hogy saját vállalkozást indítson, illetve hogy alkalmazkodni tudjon a változó munkaerőpiaci igényekhez.

Növelni kell tehát a készségek szintjét, elő kell segíteni a transzverzális készségek elsajátítását, és – egyebek mellett az ágazati szereplőkkel folytatott párbeszéd alapján – meg kell találni a módját annak, hogy jobban előre jelezzük a munkaerőpiaci készségkereslet alakulását.

 

Navracsics Tibor, az oktatásért, a kultúráért, az ifjúságpolitikáért és a sportért felelős biztos kijelentette: „Hosszú távra kell terveznünk ahhoz, hogy sikerre vigyük a készségfejlesztési programot. A készségkereslet és -kínálat közötti eltérések felszámolásán túl meg kell akadályoznunk, hogy a jövőben új területeken jelentkezzen készséghiány. Ezért örülök annak, hogy a készségfejlesztési program tágan értelmezi a készségek fogalmát, és a transzverzális készségek teljes skálájának elsajátítását ösztönzi, ezek a készségek ugyanis segítenek abban, hogy az emberek boldogulni tudjanak a gyorsan változó gazdasági viszonyok közepette, és uniós polgárként önálló, teljes és tevékeny életet éljenek.

 

A Bizottság a következő két évre vonatkozóan 10 konkrét intézkedés megvalósítását szorgalmazza. Az intézkedések közül néhány már kezdetét is vette:

 

  • Készséggarancia: a kezdeményezés azt hivatott elősegíteni, hogy az alacsonyan képzett felnőttek minimális szintű írástudásra, olvasáskészségre, számolni tudásra és digitális készségekre tegyenek szert.
  • Az európai képesítési keretrendszer felülvizsgálata: a cél a képesítések értelmezhetőségének és az európai munkaerőpiacon rendelkezésre álló összes készség hasznosításának javítása.
  • A digitális készségekkel és munkahelyekkel foglalkozó koalíció: a kezdeményezés keretében a tagállamok, valamint az oktatásügyi, a foglalkoztatási és az ágazati érdekelt felek együtt tudnak működni annak érdekében, hogy tekintélyes tehetségbázis jöjjön létre, és hogy az európai polgárok és munkavállalók birtokában legyenek a megfelelő digitális kompetenciáknak.
  • A készségekkel kapcsolatos ágazati együttműködés terve: a cél az, hogy meghatározott gazdasági ágazatokban javuljon a készségekkel kapcsolatos információgyűjtés, és csökkenjen a szakképzett munkaerő hiánya.

 

A 10-pontos tervben felvázolt többi intézkedésre 2016 második felében és 2017-ben kerül majd sor:

 

  • Harmadik országbeli állampolgárok készségeinek felmérését segítő útmutató: az útmutató a menedékkérők, menekültek és más migránsok készségeinek és képesítéseinek korai azonosítását, illetve készség- és képesítési profiljának korai meghatározását segíti.
  • Az Europass keretrendszer módosítása: a cél jobb és könnyebben használható eszközöket biztosítani ahhoz, hogy az emberek prezentálni tudják saját készségeiket, és hasznos, naprakész információkhoz jussanak az aktuális készségigényekkel és tendenciákkal kapcsolatban, ami segítheti, hogy szakmai és tanulmányi kérdésekben megfelelő döntéseket tudjanak hozni.
  • A szakképzés vonzerejének, népszerűségének növelése („elsődleges választás”): több munkaalapú tanulási lehetőséget kell biztosítani a szakképző intézmények diákjai számára, és láttatni kell, hogy a szakképzés pozitív eredményeket hoz a munkaerőpiacon.
  • A kulcskompetenciákról szóló ajánlás felülvizsgálata: elő kell segíteni, hogy minél többen elsajátítsák azokat az alapvető készségeket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy munkát találjanak és boldoguljanak a XXI. században, különös tekintettel a vállalkozókedv és az innovatív hozzáállás ösztönzésére, valamint a vállalkozói és innovációs készségek fejlesztésére.

Az Európai Kereskedelmi és Iparkamarák Szövetsége (Eurochambres) szekptikus a Bizottság 10 pontos tervének megvalósíthatóságát illetően, illetve véleménye szerint az csak kevéssel tér el a Bizottság korábbi, erre irányuló intézkedéseitől.

 

Forrás: MKIK Brüsszeli Képviselet