Üdvözöljük a

Vállalkozói vélemény: Mi nehezíti a vállalkozások működését az EU belső piacán? | Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara

honlapján!

-

Vállalkozói vélemény: Mi nehezíti a vállalkozások működését az EU belső piacán?

Szerző: Hendinger Anita | 2015. október 9.

A vállalkozók határozott véleménye ugyanis azt tükrözi, hogy egyértelmű és aggasztóan nagy szakadék áll fenn a belső piaci jogszabályok nyújtotta lehetőségek és a vállalkozók számára valóban előnyt és lehetőséget jelentő gyakorlat között. Gazdasági értelemben tehát elmondható, hogy az EU-n belüli kereskedelmet tartósan akadályozó tényezők negatív hatásai továbbra is fennállnak és igen jelentősek.

 

A belső piac kezdete, vagyis 1993 óta, az Európai Unión belül az egyes tagországok közötti határokon átívelő kereskedelem jelentősen fellendült: 1992-ben az árucsere értéke 800 milliárd eurót tett ki, 2014-re pedig már több mint 2800 milliárd euróra rúgott. Az unión belüli kereskedelem napjainkra már a világkereskedelem 17 százalékát teszi ki az áruk, 28 százalékát a szolgáltatások területén, azaz a belső piac szerepe a világgazdaság és a kereskedelem egészét tekintve is számottevő.

 

A belső piacnak köszönhetően ma már könnyebben indíthatunk vállalkozást az EU más tagállamaiban, vállalkozóként könnyebben nyújthatunk szolgáltatásokat a szomszédos országokban vagy más tagállamokban, és a nemzeti hatóságok közötti adminisztratív együttműködésnek köszönhetően kevesebbet kell várnunk az otthon megszerzett engedélyeink és más hatósági dokumentumok elismerésére. Az EU területén tevékenykedő európai vállalkozások közel 500 millió fogyasztónak kínálhatják szabadon áruikat és szolgáltatásaikat. Legalábbis az elképzelések szerint.

 

A vállalkozók határozott véleménye ugyanis azt tükrözi, hogy egyértelmű és aggasztóan nagy szakadék áll fenn a belső piaci jogszabályok nyújtotta lehetőségek és a vállalkozók számára valóban előnyt és lehetőséget jelentő gyakorlat között. Gazdasági értelemben tehát elmondható, hogy az EU-n belüli kereskedelmet tartósan akadályozó tényezők negatív hatásai továbbra is fennállnak és igen jelentősek.

 

Mivel az Európai Bizottság éppen most készíti elő az Európai Unió új belső piaci stratégiáját – hogy a jogi elképzelések végre találkozzanak a piaci valósággal -, az Európai Kereskedelmi és Iparkamarák

Szövetsége (Eurochambres) a kamarai hálózat véleményén keresztül szeretné felhívni az uniós szakértők és szakpolitikusok figyelmét azokra a konkrét akadályokra, amelyek megnehezítik a kis- és középvállalkozások mindennapi működését az Európai Unió belső piacán. A felmérésben közel 600 uniós vállalkozó vett részt, és nem csak az akadályokat nevesítették meg, de életképes megoldásokra is javaslatokat tettek. A felmérésben résztvevő vállalkozók kétharmada a szolgáltatói szektort képviseli, 90%-a mikro-, kis- vagy középvállalkozás és 93 %-a érdekelt a határon átnyúló tevékenységekben (71% jelenleg is kereskedik az EU belső piacán).

 

Az Eurochambres legújabb üzleti felmérésének eredményei szerint az Európa Unió belső piacán a vállalkozások működését legfőbbképpen az eltérő nemzeti termék- és szolgáltatásszabályozások, az ezekhez társuló bonyolult követelményrendszer és az átláthatatlan (és elérhetetlen) információk jelentik.

 

Még 23 évvel az Egységes Európai Okmány (Single European Act/SEA) megjelenése után is rengeteg nemzeti termék- és szolgáltatási szabályozás áll fenn az Európai Unióban, bonyolult megfelelési kötelezettségeket és adatszolgáltatási követelményeket előírva a vállalkozások számára. „Az Európai Bizottság rendíthetetlenül azt állítja, hogy minden egyes belső piaci jogszabály 28- adjára csökkenti az adminisztratív terheket, de a felmérés teljesen más valóságot mutat. Az EU-n belüli kereskedelem továbbra is nagyon bonyolult, míg az ezt csökkenteni hivatott intézkedések a legtöbb esetben nem kielégítőek”- mondta Arnaldo Abruzzini, az Eurochambres főtitkára.

 

 

 

AKADÁLYOK

  • Bonyolult adminisztratív eljárások - 83%
  • A szabályokra és követelményekre vonatkozó információk hozzáférhetetlensége - 81%
  • Eltérő nemzeti szabályozások a termékekre és szolgáltatásokra vonatkozóan - 81%
  •  Eltérő jogi gyakorlatok - 76%
  • Fizetési fedezeti aggodalmak - 75%
  • Elégtelen jogi/pénzügyi információ a potenciális üzleti partnerekről más országokban – 74%
  • Kereskedelmi jogviták rendezése – 74%
  • Nem-HÉA jellegű adók – 66 %
  • Eltérő HÉA-szabályozás – 64 %
  • Szakmai képesítések elismerése – 55%
  • Munkavállalók átmeneti kiküldetése egy másik országba – 52 %
  •  Nyelvi akadályok – 45 %

MEGOLDÁSOK

  • Egy „központi” online portál, amelyen keresztül a vállalkozások
  • - egyszerűen hozzáférnek minden adminisztratív eljárást és követelményt előíró információhoz, amely elengedhetetlen bármely EU tagállamban való működéshez - 93%
  • teljesíthetik az előírt követelményeket - 92%
  • igazolhatják a termék EU jogszabályoknak való megfelelőséget - 88%
  • Nemzeti nyelvű, EU-szerte alkalmazható szabványosított HÉA-bevallás - 87%
  • Egy „szolgáltatási útlevél”, amely bizonyítja, hogy a cég jogosult adott szolgáltatás nyújtására saját országában – 85 %
  • Egy központi adattár létrehozása, ahol minden céginformáció és cégdokumentáció elérthető – 84%
  • Egy 3 éves „sturt-up vízum” – 78%
  • Egyszerűbb hozzáférés a liberális szakmákhoz az EUn belül – 72%

 

 

A vállalkozásokat arról is megkérdezték, hogy milyen lehetséges uniós intézkedések nyújthatnak megoldást a fenti problémákra. Egyöntetű igény van a már létező belső piaci szabályok és intézkedések hatékony végrehajtására új uniós szabályok bevezetése helyett.

 

A válaszadók többsége főként az online üzleti szolgáltatások fejlesztését emelte ki, mind az információhoz való hozzáférést, mind a szükséges eljárásoknak való megfelelést illetően. Jelenleg rengeteg, egymástól függetlenül működő és eltérő minőségű információs portál működik.

 

A cégek vagy nem ismerik a más tagállamban alkalmazandó szabályokat vagy csak nehezen találják meg és értelmezik a szektorspecifikus előírásokat, vagy a működéshez szükséges engedélyeket.

 

A Szolgáltatási irányelv 2009-es hatályba lépése után is több mint 34.000 nemzeti előírás áll fenn. Az Európai Bizottságnak biztosítania kellene, hogy a Szolgáltatási Irányelvet minden tagállamban helyesen hajtsák végre, főként, ami az Egyablakos Ügyintézést (Point of Single Contact) illeti. Ez utóbbi ugyanis csak nagyon döcögve működik a nyelvi és elektronikai technikai összeférhetetlenségek miatt.

 

Az Eurochambres véleménye szerint az Európai Bizottság hatékony koordinációja és a tagállamok határozottabb elkötelezettsége elengedhetetlen a digitális szolgáltatások magas szintű, minőségi működéséhez.

 

Forrás: MKIK, Brüsszeli Képviselet