Üdvözöljük a

A tanuló szervezet a jövő szervezete - mi szükséges ahhoz, hogy egy szervezet tartósan tanulni tudjon? | Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara

honlapján!

-

A tanuló szervezet a jövő szervezete - mi szükséges ahhoz, hogy egy szervezet tartósan tanulni tudjon?

Szerző: Dr. Lakner Szilvia | 2016. június 10.

A tanuló szervezet a jövő szervezete! Egy olyan szervezet, amely folyamatos fejlődésének és fennmaradásának érdekében tudásának gyarapításával növeli alkotókedvét és tehetségét. Ahhoz, hogy egy szervezet nyitottá váljon a fejlődésre, a problémamegoldásra, át kell lépnie saját komfort-zónájának határát. A szervezeti közös tudat és meggyőződési rendszer egyszerre két hatás alá kell, hogy kerüljön: egyrészt az elbizonytalanodás, vagy a jelen helyzettel való elégedetlenség, másrészt viszont a bátorság, a kockázatvállalás kell, hogy megerősödjön a szervezetben. A tanuló szervezetek klasszikusan öt alapelv szerint működnek, és ezen alapelvek mindegyike szükséges ahhoz, hogy a szervezet fejlődni tudjon...

  1. Rendszergondolkodás: célja, hogy a szervezetek figyelmüket a nagyobb összefüggések átlátására irányítsák, döntéseiknél a hosszabb távú, továbbgyűrűző hatásokra koncentráljanak, cselekedeteiket pedig olyan, a mélyben húzódó tendenciák és összefüggések ismeretében határozzák meg, mint a vállalati élet hálózatszerűen összefüggő kapcsolatai és folyamatai. A rendszergondolkodás elsajátításához mindenekelőtt gondolkodásmód-váltásra van szükség, ami lehetővé teszi új probléma-megoldási módok, újszerű elképzelések létrejöttét.

  2. Önirányítás, önfejlesztés: a személyes hatékonyság állandó fejlesztését, és a magasabb rendű egyéni célok elérését jelenti. A cél a munkavállalók tanuló- és fejlődőképességének kibontakoztatása, hiszen a tanuló szervezet egyéni alapját a személyes jövőképük elérése érdekében tevékenykedő alkalmazottak jelentik. A személyes irányítás alapelve az emberrel foglalkozik, azzal, hogy ki-ki egyénileg miként érheti el magasabb rendű céljait, saját, önmegvalósításon alapuló személyes boldogságát.

  3. Közös jövőkép: csak olyan szervezeti jövőképnek van mozgósító ereje, amely valóban közös, és amely a személyes jövőképre épül. A tanuló szervezetek jövőképének éppen ezért magába kell foglalnia az alkalmazottak személyes céljait, és kellő kihívásnak kell lennie ahhoz, hogy a munkavállalók felismerjék, hogy csak közös erőfeszítéssel képesek megvalósítani azt.

  4. Gondolati minták (belső meggyőződés, attitűdváltozás): egy szervezet nem csupán az egyéni gondolati minták gyűjtőhelye, hanem rendelkezik egy meta-gondolati mintával, amely felülmúlja az egyéni gondolkodást. Erre egy másik szó lehet a szervezeti kultúra, azaz ahogyan egy szervezet viselkedik. A szervezetekben gyakran tapasztalható, hogy az új felismerésekből és ötletekből azért nem lesz valóság, mert azok nem illeszkednek a korábbi gondolkodásmódhoz és az uralkodó szemlélethez. A gondolati minták a szervezeti kultúra mélyebb rétegeit képezik, ha ezeket nem frissítjük, akkor a szervezet nem lesz képes a változó környezet kihívásainak megfelelni.

  5. Csoportos tanulás, team-munka: a tanuló szervezetekben olyan tanuló teamekre van szükség, amelyek képesek felgyorsítani tagjaik egyéni fejlődését, és a közös jövőkép elérését is biztosítják.
    A jó tanuló csoportok egyik legfontosabb jellemzője a dialógus képessége, a közös gondolkodás, közös építkezés. A csoportos tanulás azért is különösen fontos, mert a modern szervezetek működési alapegysége nem az egyén, hanem a csoport; és a szervezet képtelen lesz tanulni, ha alkotó egységei, a csoportok nem tudnak együtt fejlődni.