Üdvözöljük a

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara | Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara

honlapján!

-

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara

2011. szeptember 4.

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara tagjainak a lehető legjobb szolgáltatásokat és szakmai tanácsokat nyújtja, Baranya megye üzleti életének hangadója.

 

Vezető szerepet játszik térségünkben egy olyan üzleti, gazdasági környezet létrehozásában, amelyben tagjai prosperálnak és hatékonyan versenyezhetnek belföldön és a világpiacon.

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara a 2000-ben stratégiáját a változó feltételrendszerhez igazítva, átszervezte szervezeti rendszerét, és gazdálkodását. A testületi szervezeti rendszer a fő kamarai feladatok alapján került kialakításra, és ehhez alkalmazkodott a végrehajtó szervezet felépítése is. Működése és gazdálkodása projekt alapon folytatódott, minden kamarai aktivitást szakmailag és pénzügyileg mérhető módon terveztünk és zártunk, amely folyamatos monitoringgal egészült ki. A köztestületi, és a kiemelt közhasznú gazdálkodás szabályai miatt számos szolgáltatást a kamara saját tulajdonú cégei folytattak tovább.

 

A jelentős számú kamarai projekt komoly forrást és élőmunka kapacitást köt le. A projektek igen színes skálán mozognak, a szakképzéstől az innovációig, kereskedelemfejlesztéstől, az uniós integrációig, az érdekvédelemtől a társadalmi szerepvállalásig. Az elnökség csak olyan költségvetési projekt indítását hagyja jóvá, amelyeket a kezdeményező kamarai testületek az elfogadott kamarai stratégiai mátrixnak megfeleltetnek. A projektek egyre inkább összetettek, növekvő külső finanszírozással valósulnak meg. A romló társadalmi-gazdasági környezetben a bevételek növekedtek, az eredményesség javult a saját tőke emelkedett. Mindezt úgy sikerült elérni, hogy a bevételi oldalon a tagdíj bázisból számos, a megyéből elköltöző nagyvállalat kiesett, az állami pályázati rendszerekben a kamarai feladatokra szánt összegeket egyre inkább a gomba módra szaporodó állami ügynökségekhez rendelték, és a kamara által ellátott közfeladatok finanszírozását az állami rendszerekkel ellentétes módon, rontották. A szükséges források előteremtésében a kamara közvetlen brüsszeli pályázatok irányába fordult, (a sikerek ellenére az uniós pályázati rendszer működésében is súlyos anomáliák figyelhetőek meg a perifériák és a szakmaiság kárára).

 

A kamarai tagdíjak 1996 óta nem emelkedtek, elmaradt a valorizáció, ennek ellenére a stabil tagi háttér révén az ország második legnagyobb tagdíjbevételét realizálja a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara, Budapest után. A tagdíj (összes bevétel 34%-a) és szolgáltatási (összes bevétel 14%-a) bevétel rendkívül fontos szerepet tölt be a külső források megszerzésében önerőként, így lehetővé válik forrásaink megkétszerezése a megyei, regionális gazdaság érdekében. A kamara fejlesztő, szolgáltató aktivitásainak finanszírozása az ezredforduló óta folyamatosan a külső források felé tolódik el.

 

A kamara a térség fejlesztése érdekében az önkormányzatokkal és az egyetemmel több céget alapított az egyes programok koordinálására. E cégek mindegyike rövidebb hosszabb ideig küzdött az önkormányzati háttérműködésből fakadó problémákkal. Több program sikerrel zárult, azonban néhány esetben a társadalmi élet hihetetlen túlpolitizáltsága miatt, megállapodások alapján tulajdonrészünket eladtuk az önkormányzatoknak. (Pécs2010 Management Kft, Ezerszínű Baranya Kht.) A következő időszakban inkább projektalapú együttműködésre kell tenni a hangsúlyt a helyi gazdasági feltételrendszerben szerepet játszó önkormányzatokkal.

 

A PBKIK taglétszáma 2000-ben regisztrált 830-ról, 2009-re 1401-re nőtt. A taglétszámon belül lassú ütemben csökken a kereskedelmi,szolgáltató vállalkozások száma – nem utolsó sorban a multinacionális kereskedelmi vállalkozások totális térnyerése miatt -, és nő az ipari cégek száma. Megállapítható, hogy Baranyában a potenciális tagi bázis (hosszabb ideje gazdálkodó, elismert, a helyi üzleti közösségért dolgozni is hajlandó vállalkozások) alig 20-25 %-a a központi régió vonatkozó adatának ill. az Észak-Dunántúlinak. Nyilván ez erős korlátja az üzleti közösségünk növekedésének, amelynek tartalékai a kistérségekben találhatóak. A kistérségi városok a globalizációban felértékelődnek, ezen a szinten még lehet szolidáris, üzleti közösségeket kialakítani, amelyek így bírják a versenyt a teret hódító multinacionális cégekkel szemben. A választások után, a kamara vezetésének fontos faladata e folyamat megtervezése és végrehajtása.

 

 

A tagok igénye, hogy a tagság rangot jelentsen, és referenciát biztosítson a piaci versenyben. Közvetve ez működik, hiszen igen sok beruházó, önkormányzat és intézmény kér a kamarától céginformációt, referenciát szállítóit illetően. Kétségkívül nagyobb a bizalom a kamarai tagok iránt. 2009-ben új projekt indul, „a kamara tagja” elnevezéssel, amely keretében a tagság rangját erősítjük, és ennek PR és marketing vonatkozását szervezzük.