PBKIK Humán Klub: szerencsét hozott a 13-as

Szerző: Császár Gergely | 2017. február 15.

Jól sikerült a tapasztalat-megosztás a klub 13. ülésén! A tagok előzetesen megbeszélték, hogy több problémafelvetést, jó gyakorlat- vagy tapasztalat-megosztást, élethelyzetről szóló beszámolót szeretnének, melyet konstruktív vita követ. Az első alkalommal Héder Sándor (Forlong Bt.) esetét beszélték át Kutseráné Pernyéz Zsuzsanna vezetésével, aki az Action Learning módszerével segített feldolgozni a témát.

Nem ez volt az első aktív részvétellel lezajlott klubülés, de az első olyan, amikor a tagok nagy része este 6 óra után is még új ötleteken és javaslatokon dolgozott a kölcsönösség elvén (aki részt vesz, az bele is tesz).

 

Ódorné Kovács Ildikó klubelnök munkájának és a tagok ötleteinek köszönhetően meglett a 2017. évi Humán Konferencia új címe is, hamarosan indul a marketing kampány!

A dátum már fix: 2017. április 11.

 

Héder Sándor egy multi cég frontvonali vezetőit ért hatásokról, motivációs problémáikról, bizalmi vákuumról, motiválatlanságról, és az ezekből fakadó tréneri problémájáról, a megoldás irányába tett lépéseiről hozott esettanulmányt.

Ezeket a tapasztalatokat osztotta meg a rá jellemző lendületes, élénk, humorban bővelkedő - és természetesen anonim módon, Sipos Tünde segítségével.

Kiragadva pár gondolat: „A frontvonali vezető sokszor megtapasztalja, hogy ha kiáll valakiért, maximum díszparcellát kap a temetőben... A mi kultúránkban fölfelé elmondani a véleményt nagyon nehéz... Hogy a frontvonali vezetők személyében jól működő hidat képezzünk a felsővezetők és a munkatársak között, igazi kihívás!”

 

Kutseráné Pernyéz Zsuzsanna irányításával, kérdések segítségével járták körül a téma minden aspektusát, így elmélyítve azt. Ezután elindultak az akció irányába, javaslatok születtek. A folyamat végén, a közös munka eredményeképpen egy akcióterv-javaslatcsomag született.

 

A tagok véleménye az ülésről:

„A Best Practice megerősítést vittem haza ügyfeleimnek, és azt a megnyugtató érzést, hogy ilyen problémákkal mindenki küzd a szakmában, azok is, akik aktívan dolgoznak ez ellen (trénerek) és azok is, akik érintőlegesen vagy téma-specifikusan (mint én is, tanácsadók, coachok, fejvadászok, HR-esek, stb.). Értéket és tudást, ami az Action Learningnek célja is: tanultam! Értelme volt a dolognak.”

„Jó irányban van a Humán Klub!”

„Viszonylag idegen volt ez a terület, de mégsem annyira különböző a miénktől [toborzás-kiválasztás vs. tréning] – Ti ugyanazokat a problémákat élitek meg. Mi is „szendvicsemberek” vagyunk! Nagyon hasznos volt!”

„Több minden megfogott: lehet az is cél, hogy egy új módszert próbáljon ki az ember, vagy például az, hogy egy pici, a fejlődés segítő magot elültessek! Bennem sokszor van bizonytalanság, hogy kellő értéket tudok-e adni. Szuper volt az első téma! Megerősített abban, hogy igen, tudunk adni, ebben hinni kell!”

„Pont az a hasznos, amit nem a szakmatársak mondanak, hanem a másik szemlélet! Abból a barátságos, meleg, vidám és nyitott hangulatból, ami este 6 órára kialakult, jó lett volna eltenni egy kicsit egy befőttesüvegbe, így ha hosszú lesz a 2 havi várakozási idő, bele tudnánk néha szippantani.”

„Végre van egy hasonló szerveződés helyben, nem kell Budapestre utazgatni!”

„Sok mindenben kellene fejlődnöm, felszínre került most is valami. Nagyon tetszett az Action Learning módszer. Irigylésre méltó volt, hogy a moderátor mindig követte a fonalat, amikor én csak úsztam a témával – gratulálok!”

 

Tanulságok kamarai szemmel

- Minden jelenlévő egyben aktív résztvevő is volt!

- Míg a más területek képviselői különböző szemléletet hoztak, a

- szakmatársak hatékonyan járultak hozzá a tapasztalataik megosztásával!

- Mindenki vitt haza valamit!

- Belső együttműködések - közös projektek születnek = üzleti közösség épül!

 

A klubülés előtt videó interjúk készültek, melyek elérhetők lesznek a kamarai Youtube csatornán.

 

Aki idáig eljutott az olvasásban, megérdemli Héder Sándor gondolatát a motiváció nehézségeiről:

„Nagyon szeretem Edward L. Deci munkásságát. Rávilágít arra, milyen nehéz motiválni az embereket.

Saját példám: én mindig azt gondoltam, hogy férfiembernek dolga van a világban, ezért utáltam súlyokat emelgetni, vagy más férfiakkal holmi szőnyegeken összeizzadni!
…aztán megtudtam, hogy 100 cm feletti derékméretnél jobban szaporodnak a rákos sejtek. Főleg akkor, ha nem megy az ember pulzusa 140 fölé naponta legalább egyszer, mert akkor nincs, ami megölje a rákos sejteket. Tehát rájöttem, hogy ez kell.

De belső motivációm sosem lesz!”