Üdvözöljük a

10 dolog a kisvállalati adóról | Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara

honlapján!

-

10 dolog a kisvállalati adóról

Szerző: Szücs Krisztina | 2015. május 5.

A kisvállalati adó (KIVA) 2013 óta elérhető a hazai vállalkozások számára. Vajon milyen adóelőnyöket hordoz magában és kik profitálhatnak belőle?

1. Mi a kisvállalati adó alapja?

 

A KIVA (kisvállalati adó) alapja az adózó korrigált pénzforgalmi szemléletű eredménye növelve a személyi jellegű kifizetések összegével, de legalább a személyi jellegű kifizetések összege (minimum-adóalap). Nézzük meg, melyik mit jelent pontosan!

 

A pénzforgalmi szemléletű eredménye az év végi beszámolóban kimutatott pénzeszközök összege csökkentve az előző évi pénzeszközök összegével. Ezt a különbözetet a KIVA törvényben meghatározott tételekkel kell módosítani. A korrigált pénzforgalmi szemléletű eredményhez pedig hozzá kell adni a tárgyévi személyi jellegű kifizetések összegét: a járulékalapot képező jövedelmek értékét (melybe a kedvezményezett foglalkoztatottak után érvényesíthető kedvezmény összegét nem szabad beleérteni).

 

2. Mit jelent a minimum–adóalap?

 

Amennyiben az év végi pénzeszköz-érték alacsonyabb, mint az előző év végi, és a módosító tételek figyelembe vételét követően még mindig negatív a korrigált pénzforgalmi eredmény, akkor a személyi jellegű kifizetések összege lesz a KIVA alapja (minimum–adóalapot képvisel tehát).

 

3. Milyen tételekkel kell módosítani a pénzeszközök változását?

 

A pénzforgalmi szemléletű eredményt csökkenti például a hitel, kölcsön felvétele, osztalék megszerzése, stb. A pénzforgalmi szemléletű eredményt pedig növeli például a felvett hitel, kölcsön törlesztése vagy visszafizetése, másnak hitel vagy kölcsön nyújtása, osztalék fizetése, kisvállalati adó vagy előlegének fizetése.

 

Továbbá növeli a pénzforgalmi eredményt, ha az adózó pénzeszközt ad át véglegesen más részére, ha az ésszerű gazdálkodás elveit nem betartva 50.000 Ft feletti értékben költ eszközre vagy szolgáltatásra (ellenkezőjét az adózónak magának kell tudni bizonyítania), ha ellenőrzött külföldi társaság (régebbi nevén offshore cég) részére teljesít kifizetést, ha KIVA időszak előtti adó és egyéb tételeket fizet ki, ha bírságot vagy pótlékot fizet ki.

 

4. Mire kell figyelni kapcsolt vállalkozások esetében?

 

Ha a kapcsolt vállalkozások által kötött szerződésben a felek olyan ellenértéket határoznak meg, amely eltér a szokásos piaci ártól, úgy a szokásos piaci ár és az ügyleti érték különbözetével korrigálni (az eltérés irányától függően növelni vagy csökkenteni) kell a pénzforgalmi szemléletű eredményt.

 

5. Hogyan alkalmazható a veszteség elhatárolás?

 

Az adózó a KIVA időszak előtt keletkezett és még megmaradt veszteségét is továbbviheti és már az első KIVA időszakban figyelembe veheti annak 10%-át évente. A KIVA időszak alatt keletkezett negatív pénzforgalmi szemléletű eredményét az adózó a következő évtől használhatja fel, szintén évente 10%-os mértékben (tehát 10 év alatt írhatóak le a veszteségek). Az elhatárolt veszteségeket keletkezésük sorrendjének megfelelően kell felhasználni.

 

6. Mennyi a kisvállalati adó mértéke és milyen adónemek alól mentesít a megfizetése?

 

A kisvállalati adó mértéke az adó alapjának 16 százaléka. A kisvállalati adó alanya mentesül a 10 százalékos társasági adó, a 27 százalékos szociális hozzájárulási adó, és a 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulás bevallása és megfizetése alól.

 

Azonban nem váltja ki például az általános forgalmi adót, a magánszemély tagokat terhelő egyéni járulékokat, az osztalékot terhelő személyi jövedelemadót és egészségügyi hozzájárulást, cégautó adót, helyi adókat.

 

7. Mikor kell fizetni az adót és adóelőleget?

 

A kisvállalati adó elszámolása hasonló a társasági adó elszámolásához: évente állapítandó meg a könyvviteli zárlatok alapján és a tárgyévet követő május 31-ig kell a bevallást benyújtani és a befizetést teljesíteni.

 

Az adóelőleget azonban a KIVA esetében külön be kell vallani és meg kell fizetni a NAV felé negyedévente, a negyedévet követő hónap 20. napjáig. Az előleg kiszámításának módjára speciális szabályok vonatkoznak.

 

8. Kik választhatják a kisvállalati adót?

 

A gazdasági társaságok (Bt-k, Kft-k, Kkt-k, Rt-k) mellett az egyéni cégek, szövetkezetek, ügyvédi irodák, stb. választhatják a kisvállalati adót. További fontos feltételek (a teljesség igénye nélkül):

 

- az adózó átlagos statisztikai állományi létszáma a megelőző évre várhatóan nem haladja meg a 25 főt,

 

- az adózónak az adóévet megelőző évben elszámolandó bevétele várhatóan nem haladja meg az 500 millió forintot (figyelem, nemcsak az árbevételről van szó),

 

- az adózónak az adóévet megelőző adóévről készítendő beszámolójában a mérlegfőösszege várhatóan nem haladhatja meg az 500 millió forintot,

 

Nem jogszerű a kisvállalati adóalanyiság választására vonatkozó bejelentés, ha annak napján az adózónak az állami adó- és vámhatóság által nyilvántartott, végrehajtható adó- és vámtartozása meghaladja az 1 millió forintot.

 

9. Hogyan választható a KIVA?

 

A már működő adózó év közben bármikor választhatja a kisvállalati adó szerinti adózást, mely a bejelentést követő hónap első napjával jön létre. A bejelentést a 15T203KV jelű nyomtatványon kell megtenni. Fontos, hogy a KIVA választásával új üzleti év kezdődik, tehát az előtte lévő időszakot a társasági adó szabályai szerint le kell zárni.

 

Újonnan alakuló adózó a létrejöttének napjától számított 30 napon belül kell, hogy megtegye a bejelentését a kisvállalati adó választására vonatkozóan.

 

10. Mire figyeljünk, ha kisvállalati adó hatálya alá tartozónak adunk bármiféle támogatást?

 

Ilyen esetekben (visszafizetés nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz, térítés nélkül juttatott támogatás, stb.) a juttatás értéke a juttatónál nem a vállalkozás érdekében felmerült költségnek minősül a társasági adó rendszerében, és a juttatás értékével a társasági adó alapját meg kell növelnie.

 

Forrás: ado.hu