Üdvözöljük a

A bedolgozói munkaviszony: variációk egy témára | Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara

honlapján!

-

A bedolgozói munkaviszony: variációk egy témára

Szerző: Varga Erika | 2017. augusztus 7.

Bedolgozás formájában számos különböző feladat megszervezhető. A törvényi szabályok igen rugalmasak, és a legfontosabb kereteket a felek saját megállapodásaikkal alakíthatják ki.

A bedolgozói munkaviszony a távmunka „kistestvére”. Ebben az esetben is tipikusan a munkáltató szervezetétől elkülönült munkavégzésről van szó, amely azonban nem feltétlenül számítógéppel történik. Ehelyett valamilyen üzemi körülményeket nem igénylő, önállóan végezhető munkát jelent, amelynek díjazását kizárólag teljesítménybérben határozzák meg a felek. A bedolgozó tipikusan saját otthonában, saját eszközeivel, kötetlen munkarendben lát el egyszerű összeszerelési, csomagolási feladatokat, de megszervezhető ebben a formában az aprólékos munkát igénylő kézműipari termékek előállítása is. 

 

A bedolgozói munkaviszony törvényi szabályai között számos ponton visszaköszön az „eltérő megállapodás hiányában” fordulat. Ez azt jelenti, hogy a felek közös megegyezéssel eltérhetnek az adott rendelkezéstől, mégpedig akár a munkavállaló javára, akár a hátrányára. A bedolgozás ebből a szempontból az egyik legrugalmasabb atipikus munkaviszony, ugyanis a felek – kihasználva ezeket az eltérési lehetőségeket – igen változatos formáit alakíthatják ki a munkavégzésnek. Az alábbiakban erre nézünk pár konkrét példát.

 

Tipikusan a bedolgozó munkavégzési helye a saját lakóhelye. A felek azonban más teljesítési helyet is meghatározhatnak. Például, a munkavégzés történhet egy közösségi házból, teleházból, ahol a munkáltató – esetleg a helyi önkormányzattal, vagy civil szervezetekkel együttműködve – biztosítja a munkavégzés feltételeit. Előnye ennek a megoldásnak, hogy költséghatékonyabb lehet egy helyszínen biztosítani az eszközöket, alapanyagokat, és csak erről az egy helyről elszállítani a készterméket, szemben azzal, ha minden bedolgozó saját háztartását külön fel kellene keresni. A bedolgozás sokszor monoton, ingerszegény feladatokat jelent, így kedvező lehet a bedolgozók számára, hogy nem elszigetelve, hanem a faluból, környező településekről összegyűlve, együtt dolgozhatnak. 

 

A bedolgozói munkaviszony a törvény szerint kötetlen munkarendet jelent, azaz a munkavállaló maga döntheti el, mikor teljesít. Bizonyos esetekben azonban bedolgozás mellett is szükséges lehet a kötött munkarend. Például, ha a munkavégzés a fentiekhez hasonlóan a munkáltató által biztosított helyszínen történik, akkor annak nyitvatartási idejéhez kell igazítani a munkaidőt is. Elképzelhető, hogy a bedolgozó távolról támogatja a munkáltató valamely, egyébként kötött munkaidőben végzett tevékenységét, és ezért igazodnia kell a „belsős” munkatársak munkaidejéhez. Például, a munkáltató ügyfélszolgálatáról elektronikusan kap egyszerűen lezárható, de tömegesen jelentkező ügyeket, feladata ezek intézése, iktatása, archiválása. A szükséges alkalmazások csak munkaidőben elérhetőek, és az érintett ügyfelek sem hívhatóak telefonon ügyfélfogadási időn kívül.

 

A bedolgozásnál a munkavégzés általában a munkavállaló saját eszközeivel történik. Egyszerű, manuális tevékenységekhez nincs is szükség másra, mint egy kényelmes munkaasztalra, egy jó megvilágítást adó lámpára és pár kéziszerszámra (pl. csavarhúzó). A felek azonban úgy is megállapodhatnak, hogy az eszközöket a munkáltató biztosítja. A munkáltató eszközeire nem csak akkor lehet szükség, ha ez valamilyen drága berendezést jelent (pl. hőkötőgép), de akkor is, ha olyan egyszerű szerszám kell a feladathoz, ami egy háztartásban nem található meg (pl. speciális csavarkulcsok, fogók, ragasztó). 

 

A törvény szerint a bedolgozói munkaviszonyban a munkáltató utasítási joga csak a munkavállaló által alkalmazandó technika és a munkavégzés módjának meghatározására terjed ki. Ez azonban kevésbé önálló feladatok esetén a felek megállapodása alapján bővíthető. Például, ha a bedolgozó tanítja be az új munkatársakat, gyakornokokat, erre részletes utasítások adhatóak. Hasonló eset, amikor a háziipari bedolgozó munkájának része, hogy otthoni műhelyében látogatókat fogadjon, és bemutatót vagy oktatást tartson mesterségéből. A bedolgozó feladata lehet a kapcsolattartás a beszállítókkal, megrendelőkkel, ami szintén szorosabb munkáltató irányítást igényelhet. Minél szélesebb az utasítási jog, a felek annál részletesebb ellenőrzési jogot is kiköthetnek.

 

A fenti néhány példa jól mutatja, hogy a bedolgozás nem feltétlenül a törvényi szabályok alkalmazásával jelent rugalmas, a konkrét igényekhez igazodó megoldást a feleknek a foglalkoztatás megszervezésére. Fontosabb ennél, hogy maguk a felek hogyan formálják tovább ezeket a kereteket megállapodásukkal. Ezt a gondolkodásmódot azért is érdemes elsajátítania a munkáltatóknak, mert hasonló „eltérő megállapodásokra” a törvény számos más jogintézmény kapcsán is módot ad (pl. a bérpótlékoknál, vagy más atipikus munkaviszonyoknál).

 

forrás: ado.hu