Üdvözöljük a

A behajtási költségátalány elszámolásához kapcsolódó változások | Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara

honlapján!

-

A behajtási költségátalány elszámolásához kapcsolódó változások

Szerző: Sörös Dávid | 2016. június 7.

2016. évben jelentős változás következett be a behajtási költségátalány szabályozásában. Míg ezt megelőzően a Polgári Törvénykönyv tartalmazta a hozzá kapcsolódó szabályokat, 2016. március 24-én hatályba lépett a behajtási költségátalányról szóló 2016. évi IX. törvény, mely a jogosultra és a kötelezettre vonatkozóan is meghatározza az elszámolás szabályait. A pontos részleteket cikkünkből megtudhatja! 

A kötelezettség abban az esetben keletkezik, ha kereskedelmi ügyletből eredő fizetési kötelezettség teljesítése késedelmesen történik, azaz az áruk adásvétele vagy a szolgáltatások nyújtása során a vevő fél a fizetési határidőt követően egyenlíti ki kötelezettségét. A behajtási költségátalány mértéke negyven eurónak megfelelő, a Magyar Nemzeti Bank – késedelem kezdőnapján érvényes – hivatalos deviza-középárfolyama alapján meghatározott forintösszeg.

 

2016. március 24. előtt a Polgári Törvénykönyv – úgy az 1959. évi IV. mint a 2013. évi V. törvény – határozta meg a késedelmes teljesítéshez kapcsolódó kötelezettséget. E kötelezettséget a késedelembe esőnek abban az esetben is nyilván kellett tartania a Polgári Törvénykönyv előírásai szerint a ráfordításaival szemben a kötelezettségek számláján, ha a jogosult a behajtási költségátalány összegének megfizetését tőle nem kérte.

 

A 2016. március 24-től hatályos jogszabály alapján a behajtási költségátalány mértéke nem változott, és a kötelezetti és jogosulti kör sem.

 

A behajtási költségátalányra vonatkozó elszámolás során fontos szabályokat tartalmaz az új törvény.

 

 

Kötelezetti oldal

 

A behajtási költségátalány megfizetésére kötelezettnek ráfordításként akkor kell elszámolnia e tételt, amikor az esedékessé válik.

 

Amennyiben önként történik meg a negyven eurónak megfelelő összeg átutalása, úgy a megfizetés időpontjában válik esedékessé, így ráfordításként ekkor kell azt elszámolni.

 

Abban az esetben, ha önkéntes megfizetés nem történik, úgy a jogosult általi jogvesztő határidő belüli első felszólítás időpontjában válik esedékessé, így ekkor kerül elszámolásra a ráfordítás.

 

A kötelezettnek azonban lehetősége van arra, hogy az erre irányuló igény érvényesítése során a késedelmes teljesítést kimentse. Eredményes kimentés esetén nem köteles a behajtás költségátalány megfizetésére, így az a ráfordítások között sem jelenik meg.

 

A 2016. március 24-én a könyvviteli nyilvántartásokban kimutatott, korábban ráfordításként elszámolt behajtási költségátalány összegeit a bevételekkel szemben el kell számolnia a kötelezettnek abban az esetben, ha a jogosult tőle a behajtási költségátalány összegének megfizetését nem kérte. Előfordulhat azonban az, hogy a törvény átmeneti rendelkezései alapján a jogosult 2017. március 24-ig él azzal a lehetőséggel, hogy e korábbi késedelmekhez kapcsolódóan felszólítja a kötelezettet, és a behajtási költségátalányt újra elő kell írnia a ráfordításokkal szemben kötelezettségként.

 

 

Jogosulti oldal

 

A jogosult a késedelem beálltának időpontját követő egy éven belül teheti meg első felszólítását, amennyiben ezt követően teszi meg, úgy a felszólítás a jogvesztő határidő miatt nem jár joghatással. Amennyiben az első felszólítást a jogosult az egy éves jogvesztő határidőn belül megtette, a kötelezettség esedékessé válik, az általános elévülési időn – 5 éven belül – kérheti az őt megillető összeget a kötelezettől.

 

A 2016. március 24-én már fennálló késedelem esetén a behajtási költségátalány érvényesítésére a jogosultnak e naptól számított egy évig van lehetősége.

 

A jogosult a behajtási költségátalány összegét a könyveiben csak akkor tüntetni fel egyéb bevételként, ha az részére ténylegesen megfizetésre került.

 

Forrás: NAV