Üdvözöljük a

A behajthatatlan követelések elszámolása | Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara

honlapján!

-

A behajthatatlan követelések elszámolása

Szerző: Szücs Krisztina | 2013. szeptember 5.

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 65. § (7) bekezdése kimondja, hogy a mérlegben behajthatatlan követelést nem lehet kimutatni. A részben vagy egészében behajthatatlan követelést legkésőbb a mérlegkészítéskor - a mérlegkészítés időpontjában rendelkezésre álló információk alapján - az üzleti év hitelezési veszteségeként le kell írni.

A behajthatatlan követelés fogalma, tartalma

 

A Számviteli törvény 3.§ (4) bekezdés 10. pontja meghatározza a behajthatatlan követelés fogalmát.

Behajthatatlan az a követelés,

  • amelyet eredményesen nem lehet érvényesíteni, mert  amelynél a fizetési meghagyásos eljárásban a végrehajtással kapcsolatos költségek nincsenek arányban (nagyobbak) a követelés várhatóan behajtható összegével;  amelynél az adós nem lelhető fel, mert a megadott címen nem található, és a felkutatása „igazoltan” nem járt eredménnyel,
  • amely a hatályos jogszabályok alapján elévült,
  • amelyre a felszámoló által adott írásbeli igazolás (nyilatkozat) szerint nincs fedezet,
  • amelyre a vagyonfelosztási javaslat nem nyújt fedezetet, azaz  a felszámolás befejezésekor a vagyonfelosztási javaslat szerinti értékben átvett eszköz nem nyújt fedezetet a követelésre,  az önkormányzatok adósságrendezési eljárásának befejezésekor a vagyonfelosztási javaslat szerinti értékben átvett eszköz nem nyújt fedezetet a követelésre;
  • amelyet a hitelező az egyezségi megállapodás keretében elengedett  a csődeljárás,  a felszámolási eljárás,  az önkormányzatok adósságrendezési eljárása során;
  • amelyre a végrehajtás sikertelen, mert   az adós ellen vezetett végrehajtás során nincs rá fedezet,   az adós ellen vezetett végrehajtás során talált fedezet csak részben nyújt fedezetet a követelésre,   a végrehajtást eredménytelenség miatt szüneteltetik (az óvatosság elve alapján a nemleges foglalási jegyzőkönyv alapján a behajthatatlanság vélelmezhető);
  • amelyet a bíróság előtt érvényesíteni nem lehet.

A felsorolt kritériumok bármelyikének megléte esetén a követelést behajthatatlannak kell minősíteni és hitelezési veszteségként le kell írni, vagyis nem lehet a mérlegben kimutatni.

A behajthatatlanság tényét és mértékét a vállalkozónak bizonyítania kell az egyes jogcímek beazonosításával és dokumentálásával.

A behajthatatlanság kritériumait minden követelésre önállóan, külön-külön kell értelmezni és meghatározni. Ugyanazon adóssal szemben egy adott követeléssel kapcsolatban hozott korábbi bírósági végrehajtási határozatot nem lehet figyelembe venni egy másik, vele szembeni követelés esetében. Ennél a másik követelésnél önállóan kell megállapítani és dokumentálni a behajthatatlanság meglétét.

 

A behajthatatlanság tényét alátámasztó bizonylatok

 

A behajthatatlanság tényét és mértékét a vállalkozónak kell hitelt érdemlően bizonyítania bizonylatok alapján. A behajthatatlanság tényét különösen a következő bizonylatok támasztják alá hitelt érdemlően:

  • tértivevényes postai megkeresés postahivatal által igazolt visszaérkezése az adós fel nem lelhetőségére,
  • a felszámoló írásbeli nyilatkozata a fedezethiányról,
  • a végelszámoló írásbeli nyilatkozata a fedezethiányról,
  • az elévülés tényét igazoló okiratok,
  • nemleges foglalási jegyzőkönyv a végrehajtás sikertelenségének alátámasztására,
  • írásos megállapodás az egyezségi megállapodás keretében elengedett követelésről,
  • a felszámolási eljárásban keletkezett vagyonfelosztási javaslat,
  • dokumentumok, gazdaságossági számítások, hogy a követelés csak veszteséggel, aránytalanul magas költségráfordítással hajtható be.

Nagyon fontos, hogy például az az információ, hogy egy adóssal szemben elindult a csődeljárási vagy felszámolási eljárás, még önmagában egy-egy konkrét követelés behajthatatlanságát nem alapozza meg. A felszámoló, végelszámoló írásos nyilatkozatára van szükség, miszerint az adott követelést nem, vagy csak részben tudja kielégíteni.

 

A vállalkozó számviteli politikájában, illetve az eszközök és a források értékelési szabályzatában rögzíti a behajthatatlan követelések meghatározásának módját, szempontjait, felelőseit, eljárási, bizonylatolási rendjét a vállalkozó sajátosságainak figyelembevételével.

 

A követelések megjelenési formái

 

A követelések a mérlegben különböző helyeken, különböző mérlegtételeknél jelenhetnek meg, így megjelenhetnek a befektetett eszközök között, mint:

  • immateriális javakra adott előlegek,
  • beruházásokra adott előlegek,
  • tartósan adott kölcsön egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásban (ideértve a tartós bankbetétet is),
  • tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban (ideértve a tartós bankbetétet is),
  • egyéb tartósan adott kölcsön (ideértve a tartós bankbetétet is).

A követelések megjelenhetnek a forgóeszközök között, mint:

  • bankbetétek.
  • egyéb követelések
  • váltókövetelések,
  • követelések egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben,
  • követelések kapcsolt vállalkozással szemben,
  • követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők),
  • készletekre adott előlegek.

A követelések megjelenhetnek az aktív időbeli elhatárolások között, mint a bevételek (árbevétel, kamat-és egyéb bevételek) aktív időbeli elhatárolása mérlegtételbe tartozó követelés jellegű tételek.

Sőt követelés megjelenhet a mérleg forrásoldalán is a saját tőkén belül a jegyzett, de még be nem fizetett tőke mérlegtételben, hiszen ez annak teljesüléséig szintén követelés jellegű tétel.

 

Forrás: ado.hu