Üdvözöljük a

A beruházási kiegészítő csökkentő tétel | Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara

honlapján!

-

A beruházási kiegészítő csökkentő tétel

Szerző: Szücs Krisztina | 2016. december 13.

A szakképzési hozzájárulásról szóló törvény , valamint a kormányrendelet  alapján a beruházási kiegészítő csökkentő tétel érvényesítésének feltételei a következők:

A beruházási kiegészítő csökkentő tételt az a kötelezett tudja érvényesíteni, amely a szakképzési hozzájárulási kötelezettségét tanulószerződéses tanulók gyakorlati képzésének szervezésével teljesíti. A kötelezett a beruházásának aktiválása évében akkor tudja ezt a kiegészítő csökkentő tételt figyelembe venni, ha a beruházás kizárólag gyakorlati képzési célt szolgál. Mivel a jogszabály szövege nem teljesen egyértelmű, ezért kihangsúlyoz, hogy ez nem azt jelenti, hogy csak az a kötelezett tudja érvényesíteni, amelynek az aktiválás évében kizárólag gyakorlati célú beruházásai voltak, hanem azt, hogy maga a beruházás kizárólag gyakorlati képzési célt szolgálhat.

A tanulószerződéses tanulók gyakorlati képzésével összefüggésben a beruházási kiegészítő tétel érvényesíthetőségének másik feltétele, hogy a kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló beruházás olyan tárgyi eszköz legyen, amelyet a gyakorlati képzés szervezője tárgyi eszközként kezel. A kiegészítő csökkentő tétel érvényesíthetőségénél tehát hangsúlyos feltétel, hogy csak tárgyi eszköz vonatkozásában számolható el, nem vehető igénybe például egyszer használatos eszközökre és anyagokra (szalvéta, kéztörlő).

Az a beruházás (tárgyi eszköz) minősül gyakorlati képzési célúnak, amely az adott szakképesítésre kiadott szakmai és vizsgakövetelmények 6. számú mellékletében szerepel (www.nive.hu). Ez azt jelenti, hogy az egyes szakképesítésekhez kiadott eszköz és felszerelési jegyzékben felsorolt tárgyi eszközöket lehet tehát úgy tekinteni, hogy azok gyakorlati képzési célt szolgálnak.

A beruházási kiegészítő csökkentő tétel normatív alapú összeghatárának megállapításakor csak azokat a tanulókat lehet a tanulói létszámban figyelembe venni, akiknek a képzéséhez az adott beruházás szükséges.

Például: Abban az esetben, ha a gyakorlati képzés folytató gazdálkodó (kórház) gyakorló ápolókat képez (a szakképesítés azonosító száma: 52 723 01), akkor az erre a szakmára kiadott eszköz- és felszerelés jegyzék szerint az öltözőszekrények vásárlása kapcsán a beruházás kiegészítő csökkentő tétel nem számolható el, annak okán, hogy az eszközjegyzék ilyen tárgyi eszközt nem tartalmaz. Az előzőekkel ellentétben azonban, ha ápolókat képez (a szakképesítés azonosító száma: 55 723 01), akkor az erre a szakképesítésre kiadott eszköz és felszerelési jegyzék tartalmazza az öltözőszekrényeket, mint szükséges eszközt, ezért a beruházási kiegészítő csökkentő tétel is érvényesíthető. Természetesen, ha a gazdálkodó 10 fő gyakorló ápolót és 50 fő ápolót képez, akkor az 50 fővel összefüggésben számolhatja el a kiegészítő csökkentő tételt.

A tárgyi eszközök gyakorlati képzési célú szolgálatban tartására a jogszabály nem tartalmaz semmilyen előírást és nincs olyan előírás sem, amely a tárgyi eszköz gyakorlati képzés alóli kivonását szankcionálná. Ez azt is jelenti, hogy kizárólag a tárgyi eszköz aktiválásának évében kell a kiegészítő csökkentő tétel érvényesíthetőségének feltételrendszerét vizsgálni.

Az adóhatóság központi álláspontja szerint a beruházási kiegészítő csökkentő tételt akkor is figyelembe lehet venni, ha a beruházásra 2015-ben, vagyis a rendelkezés hatályba lépése előtt került sor, de a tényleges aktiválás 2016-ban valósul meg.

Az a gazdálkodó, amely beruházást nem hajtott végre, vagy végre hajtott, de nem aktiválta azt, beruházási kiegészítő csökkentő tételt nem érvényesíthet. Ez azt jelenti, hogy az aktiválás évében érvényesíthető a kedvezmény, függetlenül attól, hogy a beruházás ténylegesen mikor valósult meg.

A beruházási kiegészítő csökkentő tétel szempontjából aktiválás évének az az év minősül, amikor a tárgyi eszközt üzembe helyezték, vagyis amikor az adózó könyveiben már nem befejezetlen beruházásként, hanem üzembe helyezett tárgyi eszközként szerepel a beruházás. Ez egyben azt is jelenti, hogy a csökkentő tétel érvényesítésének feltételeit a tárgyi eszköz üzembe helyezésének évében kell vizsgálni.

A beruházási kiegészítő csökkentő tétel normatív alapú összeghatára megállapításának módja:

•A beruházás normatív alapú összeghatárának megállapításához először a tanulók éves létszámának átlagát kell megállapítani (a rendelet szerint a havi létszám számtani átlaga az éves létszám átlaga, és az adott hónapban azt a tanulót is figyelembe kell venni, akinek a tanulószerződése az adott hónapban kezdődik, vagy végződik). Ez azt jelenti, hogy össze kell adni a tanulók havi létszámadatát, és el kell osztani 12-vel. Itt még egyszer kihangsúlyozandó, hogy csak azokat a tanulókat lehet a létszámban figyelembe venni, akiknek a képzéséhez szükséges az adott beruházás. Az így megállapított átlaglétszámot nem lehet kerekíteni, azt legalább egy tizedesjegy pontossággal kell meghatározni.

•Majd a tanulók éves létszámának átlagát meg kell szorozni
az alapnormatíva ( ez 453 000 forint) 38 %-ával: ha a kötelezett 1-10 főt foglalkoztat az alapnormatíva 18 %-ával: ha a kötelezett 11-50 főt foglalkoztat az alapnormatíva 9 %-ával: ha 50 főnél többet foglalkoztat.
A foglalkoztatottak létszámát a 3/2010. (IV.2.) KSH Közleményben a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett –a statisztikai állományi létszám megállapításának szabályait tartalmazó- útmutató (a továbbiakban: KSH útmutató) I./5. pontja alapján kell meghatározni.

Abban az esetben tehát, ha egy kötelezett a beruházás önrészét kiegészítő csökkentő tételként az adóév végén vissza kívánja igényelni, akkor mérlegelnie kell már a beruházáskor, hogy mennyi lesz a tanulók éves létszámának átlaga, és mennyi lesz a foglalkoztatottak éves statisztikai állományi létszáma.

A beruházási kiegészítő csökkentő tétel felső határa: a beruházás összköltsége (ha a beruházáshoz állami támogatást vettek igénybe, akkor a beruházás összköltségének megállapításánál a támogatás összegét nem lehet figyelembe venni), de legfeljebb 15 millió forint. A hivatkozott rendelkezés alapján egyértelmű, hogy a beruházáshoz állami támogatást is lehet figyelembe venni (vagyis pályázat útján is lehet a beruházást végrehajtani), csak ebben az esetben az összköltségből a támogatás összegét le kell vonni. Csak az állami támogatás összegével kell csökkenteni a beruházás összköltségét. Ha a kötelezett hitelt vesz fel pl. a beruházáshoz, akkor a hitel összege is a beruházás költségének minősül, vagyis nem kell vele csökkenteni az összköltséget.

A beruházási kiegészítő csökkentő tétel tekintetében a 280/2011. számú kormányrendelet 5/A. § (3) bekezdése egyértelműen korlátozza az elszámolható összeget. A hivatkozott rendelkezés szerint „A beruházási kiegészítő csökkentő tétel összege nem haladhatja meg a beruházás - a beruházáshoz nyújtott állami támogatás esetén a támogatás összegével csökkentett - összköltségének a mértékét, és évente legfeljebb 15 millió forint összegben vehető figyelembe.”

Az állami adóhatóság központi álláspontja szerint ez azt jelenti, hogy ha a gazdálkodó által aktivált beruházás összköltsége meghaladja a foglalkoztatotti létszám, a tanulói átlaglétszám és az alapnormatíva százalékos mértékében megállapított összeget, akkor csökkentő tételként a kormányrendelet szerint megállapított összeg számolható el. Amennyiben a beruházás összköltsége nem éri el a beruházási kiegészítő tétel megállapított összegét, akkor a beruházás összköltsége számolható el az aktiválás évében. Abban az esetben, ha a beruházási kiegészítő tétel megállapított összege (tanuló×normatíva foglalkoztatotti létszámhoz rendelt százalék) meghaladja a 15 millió forintot és a beruházás összköltsége is magasabb ennél az összegnél, akkor 15 millió forint számolható el kiegészítő csökkentő tételként a beruházás aktiválásának évében. Összegezve ez azt jelenti, hogy a csökkentő tétel három összeghatára közül (15 millió forint, a beruházás összköltsége, normatív alapú összeghatár) mindig a legalacsonyabb összeget lehet az elszámoló bevallásban beruházási kiegészítő csökkentő tételként szerepeltetni.

A beruházási kiegészítő csökkentő tétel érvényesítésének a módja az, hogy a kötelezett a december havi 1608-as bevallás 01-02-es lapját elszámoló bevallásként nyújtja be (vagyis az említett bevalláson a bevallás benyújtásának okaként a (2) kódot szerepelteti), és a 39. sorban feltünteti az ismertetett módon megállapított összegű beruházási kiegészítő csökkentő tétel összeget.

Végezetül egy egyszerű példa a beruházási kiegészítő csökkentő tétel számításának a módjára. A példa: a beruházás összköltsége 20 millió forint, amely 8 millió forint állami támogatásból, 10 millió forint hitelből és 2 millió forint önerőből valósul meg. Ez azt jelenti, hogy a figyelembe vehető összköltség 12 millió forint, mert csak az állami támogatás összeget kell a beruházás összköltségéből levonni, a hitelösszeget nem. A példában a kötelezettnek ugyan 8 tanulószerződéses tanulója van, de a 8 tanulóból csak annak a 3 tanuló gyakorlati képzéséhez szükséges a csökkentő tétel, akinek a képzése 2016. szeptemberben kezdődött. Ezért a 8 tanulóból a másik ötöt nem tudjuk a számításnál figyelembe venni. Így a tanulók éves létszáma (3×4)÷12=1. Mivel a példa szerint a kötelezettnek egész évben folyamatosan 10 foglalkoztatott munkavállalója volt, ezért a 0.38-as szorzóval kell számolni. Ezért a példában a normatív határ (1×453 000)×0,38=172 140 forint. Mivel ez kevesebb, mint a 12 millió forint figyelembe vehető összköltség és a 15 milliós objektív korlát, ezért az érvényesíthető beruházási kiegészítő csökkentő tétel összege 172 140, vagyis 172 ezret lehet szerepeltetni az elszámoló bevallásban.
A cikkben használt rövidítések:
•a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény (Szht.)
•a gyakorlati képzés költségeinek a szakképzési hozzájárulás terhére történő elszámolásánál figyelembe vehető gyakorlati képzési normatívák mértékéről és a csökkentő tétel számításáról szóló 280/2011. (XII.20.) kormányrendelet (280/2011. kormányrendelet)

Forrás: NAV