Üdvözöljük a

A beszállító számlájának ellenőrzése az áfában | Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara

honlapján!

-

A beszállító számlájának ellenőrzése az áfában

Szerző: Szücs Krisztina | 2013. május 16.
Cimkék: adózás,ÁFA

2013. július 1-én lép hatályba az adózás rendjéről szóló többször módosított 2003. évi XCII. törvény 175. § (15) bekezdésének d) pontja, mely szerint az adóhatóság a központi elektronikus szolgáltató rendszeren keresztül biztosítja, hogy az áfa-alany az általa befogadott számlák tekintetében más adózó által a 31/B. § alapján teljesített áfa összesítő jelentés adataihoz hozzáférjen. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy az adózó a NAV honlapján egy újabb listában ellenőrizheti a neki szállító adóalany számlájának bejelentését.

 

Lényegét tekintve a 31/B. paragrafus a következőket jelenti:

  • Az általános forgalmi adó alanya termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetén azon számlákról, amelyekben egy másik, belföldön nyilvántartásba vett általános forgalmi adó alanyra áthárított általános forgalmi adó összege a 2 millió forintot eléri vagy meghaladja, arról az adó-megállapítási időszakról teljesítendő általános forgalmi adó bevallásban, amelyben az ügylet teljesítését vagy az előleg megfizetését tanúsító számlában feltüntetett adót meg kell állapítania, számlánként nyilatkozni köteles.
  • Az általános forgalmi adó alanya termék beszerzése, szolgáltatás igénybevétele esetén azon számlákról, amelyekben az áthárított általános forgalmi adó összege a 2 millió forintot eléri vagy meghaladja, arról az adó-megállapítási időszakról teljesítendő általános forgalmi adó bevallásban, amelyben az ügylet teljesítését vagy az előleg megfizetését tanúsító számla alapján adólevonási jogot gyakorol, számlánként nyilatkozni köteles.

Ez egyszerűsítve azt jelenti, hogy 2 millió forint áfától az üzlet mindkét szereplőjének bevallása részletes adatokat tartalmaz ugyanazon számlára vonatkozóan, s ez megtekinthető. Az ellenőrző egyeztetés elsősorban az áfa levonására jogosult adóalany számára fontos.

 2013. január 1-től került be az áfa-törvénybe a 168/A.§, mely szerint a számla kibocsátásának időpontjától a számla megőrzésére vonatkozó időszak végéig biztosítani kell a számla eredetének hitelességét, adattartalma sértetlenségét és olvashatóságát. Ennek a követelménynek bármely olyan üzleti ellenőrzési eljárással eleget lehet tenni, amely a számla és a termékértékesítés vagy a szolgáltatásnyújtás között megbízható ellenőrzési kapcsolatot biztosít.

Az eredet hitelessége azt jelenti, hogy a számlában az szerepel értékesítőként, aki ténylegesen értékesítette az adott terméket, illetve nyújtotta a szolgáltatást. A számla adattartalmának sértetlensége pedig azt jelenti, hogy a számlának a törvényben előírt adattartalmát nem változtatták meg.

Az üzleti ellenőrzési eljárás egy új fogalom 2013-tól. Üzleti ellenőrzési eljárás alatt olyan eljárás értendő, - írja a NAV - melyet az adóalany a számlának a saját pénzügyi követelésével illetve kötelezettségével történő összevetése érdekében alkalmaz.

Május 8-án jelent meg a NAV 18. számú információs füzete „a számla, nyugta kibocsátásának alapvető szabályairól”. Ebben úgy fogalmaznak, hogy az üzleti ellenőrzési eljárás fontos aspektusa, hogy a számlát az üzleti és a számviteli folyamaton belül ellenőrzik (nem pedig független, önálló dokumentumként kezelik). Az adóalany szabadon választhatja meg az üzleti ellenőrzési eljárást. A saját érdekében számla kibocsátóként és számla befogadóként is különösen azt ellenőrzi, hogy:

  • a számla lényegében megfelelő-e, vagyis, hogy a számlában feltüntetett ügylet ténylegesen a feltüntetett mennyiségben és minőségben teljesült-e, továbbá, a számla befogadójaként vizsgálja, hogy
  • a számla kibocsátójának ténylegesen a feltüntetett fizetési igénye van-e,
  • a számla kibocsátója által megadott bankszámlaszám megfelelő-e és hasonlókat annak biztosítására, hogy ténylegesen csak azokat a számlákat egyenlítse ki, melyek kiegyenlítésére kötelezett.

Mindezekből az adóhatóság azon ellenőrzési gyakorlatára erősítenek rá újabb rendelkezésekkel, amelyről az Európai Unió Bírósága már kimondta, hogy az uniós joggal nem egyeztethető össze. A megrendelőtől ugyanis nem várható el a beszállító ilyen fokú ellenőrzése. Ezért erre hivatkozva az áfa-levonási és áfa-visszaigénylési jogot visszautasítani nem lehet. A bíróság érvelése érthető és logikus: az adózók ellenőrzése nem a számlabefogadó, hanem az adóhatóság feladata. Ennek ellenére ilyen homályos rendelkezéseket hoznak, tehát fel kell készülnünk a peres eljárásokra.

Természetesen ez nem azt jelenti, hogy nem kell meggyőződnünk a szállító létezéséről és áfa-alanyiságáról. Ugyanakkor a vállalkozás vezetői – amikor megjegyzik, hogy csak tíz számlám van egy hónapban és sok a könyvelési díj, - gondoljanak arra, hogy mit ellenőriz a könyvelő egyetlen számla esetében:

  • e-cégjegyzékben vagy egyéni vállalkozói nyilvántartásban a vállalkozás létezését,
  • adóalany nyilvántartásban az áfa-alanyiságát,
  • esetleg evás adóalanyiságát,
  • felfüggesztették-e az adószámát,
  • milyen tevékenységei vannak a vállalkozásnak és van-e alkalmazottja,
  • most belépett a magas értékű számláknál az áfa összesítő jelentés ellenőrzése is,
  • és netán bizonyítani kell majd, hogy végrehajtottunk-e üzleti ellenőrzési eljárást? 

A folyamat végén pedig a vállalkozás nem kapja vissza az áfát, mert a beszállítónak nincs elég embere vagy eszköze?

Forrás: NAV