Üdvözöljük a

A határozott idejű munkaviszony | Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara

honlapján!

-

A határozott idejű munkaviszony

Szerző: Varga Erika | 2015. december 8.

A határozott idejű munkaviszony elsősorban a munkáltató érdekeit szolgálja, ezért a jog fokozottan védi a munkavállalót, és számos rendelkezés korlátozza a határozott idejű munkaviszony „szabad” alakítását.

A törvény a munkavállalók védelme érdekében kimondja, hogy a határozott idejű munkaviszony tartama az öt évet nem haladhatja meg, ideértve a meghosszabbított és az előző határozott időre kötött munkaszerződés megszűnésétől számított hat hónapon belül létesített újabb határozott tartamú munkaviszony tartamát is. Hat hónap után azonban ismételten létesíthető határozott időtartamú munkaviszony. Ezen túlmenően a jog azt is kimondja, hogy a határozott idejű munkaviszony meghosszabbítása vagy a határozott idejű munkaviszony megszűnését követő hat hónapon belüli ismételt létesítése csak munkáltatói jogos érdek fennállása esetén lehetséges, valamint a megállapodás nem irányulhat a munkavállaló jogos érdekének csorbítására. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a munkafeladat indokolja (pl.: nyári dömping szezonális munkában, projektfeladat stb.), korlátlan alkalommal hosszabbítható meg vagy létesíthető újra határozott időtartamra munkaviszony azzal, hogy a két törvényi tilalmat nem lehet megsérteni .

 

Később sem alakul át a jogviszony határozatlan idejűvé

 

A jogos indok nélkül meghosszabbított határozott idejű munkaviszony, illetve a munkavállaló továbbdolgozása okán fennálló munkaviszony érvénytelen, s azt a munkáltatónak azonnali hatállyal meg kell szüntetnie. A munkáltató továbbá köteles a munkavállalónak annyi időre járó távolléti díjat fizetni, amennyi a munkáltató felmondása esetén járna. Ezen túlmenően a végkielégítés szabályait is megfelelően alkalmazni kell. Ezzel szemben a határozott időtartamok jogellenes ismétlődésénél a részleges érvénytelenségre vonatkozó szabálynak megfelelően a határozott idő kikötése helyett az Mt. határozatlan időre vonatkozó fő szabálya lép be, azaz a munkaviszony határozatlan időtartamúvá alakul. Továbbdolgozás esetén pedig arra is lehet hivatkozni, hogy a felek szóban új munkaviszonyt létesítettek, mely ellenkező kikötés hiányában határozatlan időtartamra jött létre.

 

Mikor alkalmazható ilyen szerződés?

Fő szabály szerint a munkaviszony határozatlan időtartamra jön létre [Mt. 45. § (2)]. Amennyiben a felek határozott időtartamú munkaviszonyt kívánnak létesíteni, abban az esetben ezt a munkaszerződésben megfelelő módon rögzíteni kell. Ez történhet határidő megjelölésével (2015. október 1.), meghatározott feltétel bekövetkeztével (kismama visszatéréséig) vagy egy meghatározott feladat ellátásával. A hatályos Mt. azt ugyanakkor kimondja – szemben a korábbi szabályozással – hogy a határozott idő nem függhet kizárólag az egyik fél akaratától (pl. ameddig a tevékenységet adott helyen el kívánja látni a munkáltató).

 

Csak kivételes esetben támadható

 

A határozott idejű munkaviszony a határozott idő elteltével megszűnik. Nem igényel felmondást, hiszen az a felek megállapodása alapján magától „lejár”. Adódhat azonban kivételes esetben olyan helyzet, amikor a munkáltató nem a munkavállaló munkavégzésével vagy a saját működésével összefüggésben hozza meg a döntését, hanem azért, mert például kiderül, hogy a munkavállaló daganatos beteg, és kemoterápiára jár (vagy epilepsziás).

Van, amikor tilos kölcsönözni

Magyarországon viszonylag kevés tilalom vonatkozik a munkaerő-kölcsönzésre. Fő szabály szerint bármely munkáltató, bármilyen okból, bármennyi munkavállalót kölcsönözhet, akár ötéves időtartamra.

Az is előfordulhat, hogy a munkáltató megtudja, hogy a munkavállaló gyermeket vár. Ebben az esetben tehát a munkavállaló a munkáltató munkaviszonyt meg nem hosszabbító döntését bíróságon (és az Egyenlő Bánásmód Hatóság előtt) megtámadhatja arra hivatkozva, hogy az egyenlő bánásmódról szóló 2003. évi CXXV. tv-ben nevesített valamely védett tulajdonságával összefüggésben (női nem, egészségi állapot, anyaság stb.) érte hátrány.

 

Érvénytelen lehet a próbaidő után kikötött határozott idő

 

A próbaidőnek az a rendeltetése a munkáltató részéről, hogy a munkáltató a munkavállaló munkáját megismerje. Előállhat az a helyzet, hogy a felek a meghatározott időtartamra kötött munkaszerződésben a határozott időtartammal egyező mértékű próbaidőt kötnek ki. Ezt érvényesen meg is tehetik. Amennyiben azonban a munkáltató ismételten, rövid tartamú határozott időre szóló munkaszerződést kínál, a határozott időre szóló munkaszerződéses megállapodás már érvénytelen lehet, ha az ismételt határozott idő célja a korábbi próbaidővel azonos. A munkáltatónak tehát a próbaidő céljától eltérő, legitim érdeket kell bizonyítania (ld. a felek jogos érdekei).

 

forrás: piacesprofit.hu