Üdvözöljük a

A kényszertörlési eljárások gyakorlata az adóhatóság szemszögéből | Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara

honlapján!

-

A kényszertörlési eljárások gyakorlata az adóhatóság szemszögéből

Szerző: Szücs Krisztina | 2013. december 13.

A kényszertörlési eljárás 2012. március 1-jétől hatályos jogintézmény, amely a gazdasági társaságok jogutód nélküli megszüntetését szolgálja. Az eljárás célja, hogy a Cégnyilvántartásban lehetőség szerint ne szerepeljenek olyan „passzív” cégek, amelyek gazdasági tevékenységet már nem folytatnak, és a törvényes működés szabályait hosszabb ideje egyebekben sem tartják be.

Az eljárást a cégbíróság hivatalból indítja meg. 

A kényszertörlés olyan szankciós jellegű intézkedés, amely visszafordíthatatlan folyamatot eredményez, a kényszertörlést elrendelő cégbírósági végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, és az eljárás csak törléssel végződhet.

A kényszertörlés elrendelésének okai között szerepel, hogy a cég elmulasztotta az elektronikus beszámoló letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének teljesítését, a társaság úgynevezett „fantomcég”, székhelye ismeretlen, a végelszámolási eljárást három éven belül nem fejezte be, vagy olyan  - eredetileg egyszerűsített végelszámolást választó -  társaság, amely nem tért át az általános szabályok szerint lefolytatandó eljárásra.

A cégbíróság a legtöbb esetben az adóhivatal által megküldött adatok alapján indítja meg az eljárását. Amennyiben az adóhivatal a cég adószámát bármely ok miatt törli, erről elektronikus úton információt szolgáltat a cégbíróságnak, amely alapul szolgálhat a kényszertörlés elrendeléséhez.

Baranya megyében a cégbíróság idén csaknem 450 db kényszertörlési eljárást tett közzé. Ez az összes folyamatban lévő, jogutód nélküli megszűnéssel végződő ügy közel 20 %-át jelenti.

A NAV minden közzétett eljárásban a cégbíróság felé nyilatkozik arról, hogy a céggel szemben van-e követelése, folytat-e bármiféle eljárást, továbbá, hogy a cégnek, illetve a mögöttesen kötelezhető személynek a rendelkezésre álló adatok alapján van-e vagyona.

A cégbíróság az adatok beszerzését követően vagy a cég törléséről, vagy a felszámolási eljárás elrendeléséről határoz.

Felszámolással akkor folytatódik az ügy, ha a cég vagyona várhatóan fedezi legalább a felszámolás költségeit, vagy ha a cégnek ugyan „papíron” nincs vagyona, de vélhetően valamely fedezetelvonó ügylet miatt a vagyon „láthatatlan”, illetve, ha munkavállalót foglalkoztat.

A jogintézmény bevezetése óta megyénkben közel 180 ügy törléssel, 40 ügy felszámolással fejeződött be.

A kényszertörlési eljárásnak a most összefoglaltakon túli részletszabályai  a jogalkotó céljának eleget téve azt a célt szolgálják, hogy egy viszonylag egyszerű eljárással, pontos és megbízható információ áramlást feltételezve töröljék  azokat a társaságokat, amelyek a gazdasági életnek már nem valóságos szereplői.

 

Forrás: NAV