Üdvözöljük a

A készpénzfizetésről | Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara

honlapján!

-

A készpénzfizetésről

Szerző: Szücs Krisztina | 2014. december 22.

Számos új, a gazdaság fehérítését szolgáló jogi szabályozás született az elmúlt évek törvényalkotási munkája során. Ezt a célt szolgálja az a 2013. január elsejétől hatályos rendelkezés is, amely a pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózók körében korlátozza a készpénzben történő pénzügyi teljesítés lehetőségét.

A szabályozás értelmében, amennyiben egy pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózó adóköteles tevékenysége keretében egy másik, szintén pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózónak készpénzes kifizetést teljesít, úgy annak összege nem haladhatja meg a 1,5 millió forintot. Az értékhatárba – a szerződésben meghatározott szolgáltatás vagy termékértékesítés általános forgalmi adóval növelt ellenértéke alapján – az egy naptári hónapban, egymás között teljesített kifizetéseket kell beszámítani. A beszámításnál csak az ugyanazon szerződésből eredő készpénzszolgáltatásokat kell figyelembe venni, függetlenül attól, hogy az a felek között létrejött, vagy pedig egy másik jogalannyal megkötött szerződésen alapul.

 

Fontos, hogy nem minősül készpénzben történő pénzügyi teljesítésnek az az eset, amikor a kötelezett a jogosult bankszámlájára készpénzben történő befizetéssel teljesít.

 

Annak érdekében, hogy a felek ne kerülhessék ki a korlátozást, a rendelkezések kimondják, hogy ugyanazon felek között megkötött több szerződésből fakadóan ugyanazon pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózó részére teljesített kifizetéseket egy szerződés alapján teljesített készpénzszolgáltatásnak kell tekinteni, ha kétséget kizáróan megállapítható, hogy a felek közötti jogügylet több szerződésben való meghatározásának célja a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének megkerülése.

 

Itt fontos megjegyezni, hogy a felek között megkötött keretszerződés esetén, amely egy olyan szerződési forma, amely hosszabb időszak vonatkozásában rögzíti a felek jogait és kötelezettségeit, a vevő (megrendelő) egyes rendelései (pl. ráutaló magatartással történő készletlehívás) önálló kontraktusoknak minősülnek, így minden egyes szerződést külön-külön, önállóan kell megítélni.

 

Az előírások megsértése esetén a kifizetés teljesítőjének valamint, ha a szabálytalan kifizetést elfogadja, akkor a kifizetés jogosultjának is, a készpénzszolgáltatásnak a másfél millió forintot meghaladó része után 20% mértékű mulasztási bírságot kell fizetnie.

 

Az adóhatóság a fenti rendelkezések bevezetés óta eltelt közel két év alatt következetesen ellenőrizte a fenti szabályok betartását és az esetek nagy többségében mindent rendben talált. Ugyanakkor olyan példa is akadt, hogy egy adózó, egy adóelszámolási időszakon belül mind számlabefogadói, mind számlakibocsátói minőségében megsértette a rendelkezéseket, így a jogszabály alapján őt halmozottan, mindkét megvalósult tényállás alapján szankcióval sújtotta az adóhatóság.

 

Forrás: NAV