Üdvözöljük a

A kilépő papírok, azaz a munkaviszony megszűnésekor, megszüntetésekor kiadandó igazolások, adatlapok kiadásának határideje | Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara

honlapján!

-

A kilépő papírok, azaz a munkaviszony megszűnésekor, megszüntetésekor kiadandó igazolások, adatlapok kiadásának határideje

Szerző: Varga Erika | 2016. november 22.

A munkaviszony megszűnésekor és megszüntetésekor a munkáltató köteles a munkavállaló részére a járandóságainak kifizetésén túl az igazolásait, adatlapjait kiadni, melyekre a hétköznapi nyelvben elterjedt a „kilépő papírok”, mint összefoglaló megnevezés használata.

A munkáltatók által bevett gyakorlat, hogy ezeknek a dokumentumoknak a kiadására vonatkozó határidőket egységesnek tekintik, pedig jogszabály alapján eltérő időpontok vonatkoznak a kiadás teljesítésére. Az alábbiakban áttekintjük az ezekre vonatkozó rendelkezéseket.

 

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) rendelkezik a munkaviszony megszüntetése (megszűnése) esetén irányadó eljárásról. Ennek alapján a munkaviszony felmondással történő megszüntetésekor legkésőbb az utolsó munkában töltött naptól, egyébként legkésőbb a munkaviszony megszűnésétől számított ötödik munkanapon a munkavállaló részére ki kell fizetni a munkabérét, egyéb járandóságait, valamint ki kell adni a munkaviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban előírt igazolásokat [Mt. 80. § (2) bekezdés].

 

A jogszabály a jogviszonymegszűnés eseteitől függően elkülöníti a felmondással történő és az egyéb – a munkaviszony megszűnés eseteiben, közös megegyezés, azonnali hatályú felmondás esetén az – igazolások kiadásának határidejét.

 

Munkáltatói igazolás a jogviszony megszűnésekor

Mellőzésre került a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: 1992. évi Mt.) 2012. június 30-ig hatályos 98. §-ának rendelkezése, mely meghatározta a munkáltató által kiadandó munkaviszony-igazolás kötelező tartalmát. Így a jelenleg hatályos jogszabály szerint nem kötelező munkaviszony-igazoló lapot kiállítani, de a tapasztalatok alapján a munkáltatók a korábbi gyakorlatot folytatva továbbra is kiadják az igazolást. Az igazolás tartalmát a munkáltató maga határozhatja meg.

 

Igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvényben (a továbbiakban: Tbj.) meghatározottak szerint a biztosítás – amennyiben e törvény eltérően nem rendelkezik – az ennek alapját képező jogviszony kezdetétől annak megszűnéséig áll fenn [Tbj. 7. § (1) bekezdés]. A jogszabálynak megfelelően – munkaviszony esetén – a munkaviszony kezdetétől annak megszűnéséig, megszüntetéséig a munkavállalók biztosítási jogviszonyban állnak.

 

 A kötelező egészségbiztosításról szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtására kiadott 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Ebtv. Vhr.) foglaltak alapján a biztosított a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony létesítésekor az „Igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról” elnevezésű nyomtatványt (a továbbiakban: Igazolvány) a foglalkoztatónak átadja. A foglalkoztató az átvett Igazolványba három napon belül bejegyzi a biztosítási jogviszony kezdetét, és az Igazolványt a jogviszony megszűnéséig megőrzi.

A foglalkoztató a biztosítási jogviszony megszűnésekor az Igazolványba bejegyzi a megszűnést, valamint a „Jövedelemigazolás az egészségbiztosítási ellátás megállapításához” elnevezésű nyomtatvány (a továbbiakban: jövedelemigazolás) kiadásának tényét, és az Igazolványt a biztosítottnak a biztosítási jogviszony megszűnésének napján átadja, aki az átvételt igazolja [Ebtv. Vhr. 37. § (1) bekezdés].

 

A fentiek alapján az Mt. általi – az igazolások kiadására előírt – határidőtől eltérően az Igazolványt a munkaviszony megszűnésének napján kell kiadni.

 

Jövedelemigazolás egészségbiztosítási pénzbeli ellátás megállapításához

 

A Tbj.-ben meghatározott mértékű pénzbeli egészségbiztosítási járulékfizetési kötelezettséggel járó jogviszony megszűnésének napján a foglalkoztató a biztosított írásbeli kérésére a jövedelemigazoláson köteles igazolni a megelőző naptári év első napjától a jogviszony megszűnésének napjáig a biztosított pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelmét és azon időtartamokat, amelyekre a biztosítottnak pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelme nem volt. A biztosított jövedelemigazolás kiadása iránti kérelmének átvételéről a foglalkoztatónak igazolást kell kiadnia. A jövedelemigazolás mellékletét képező pótlap használata akkor kötelező, ha a kifizetett nem rendszeres jövedelem feltüntetésére a jövedelemigazoláson nincs elegendő hely [Ebtv. Vhr. 37/A. § (1) bekezdés].

 

A fent hivatkozott jogszabály alapján a Jövedelemigazolás kiállítása csak akkor kötelező, ha a munkavállaló írásban kéri azt a munkáltatótól, ennek alapján viszont a munkáltató a munkaviszony megszűnésének napján – szintén az Mt. általi, az igazolások kiadására előírt határidőtől eltérően – köteles az igazolást kiadni.

 

Az OEP-B/1. számú jövedelemigazolás kiállítása esetén, a pótlapon kell a nem rendszeres jövedelmek részleteit feltüntetni. Az OEP-B/2. számú jövedelemigazolás már tartalmazza a nem rendszeres jövedelmek részletezésére szolgáló sorokat. A pótlap csak akkor használható, ha a jövedelemigazoláson nem elegendő a nem rendszeres jövedelem kitöltésére alkalmas sorok száma.

 

Tartozásigazolás a munkaviszony megszűnésekor

 

A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) alapján a munkáltató a munkaviszony megszűnésekor köteles az adós részére olyan igazolást (a továbbiakban: tartozásigazolás) kiállítani, amely feltünteti, hogy a munkabérből milyen tartozásokat, milyen határozat vagy jogszabály alapján, kinek a részére kell levonni. Az igazolást a munkavállaló részére abban az esetben is ki kell adni, ha tartozása nincs [Vht. 78. § (1)–(2) bekezdés].

A jogszabály alapján a tartozásigazolást a munkaviszony megszűnésekor köteles a munkáltató kiállítani.

 

Igazoló lap az álláskeresési járadék és az álláskeresési segély megállapításához

 

Az álláskeresési járadék és álláskeresési segély megállapításához szükséges igazolólapról szóló 34/2009. (XII. 30.) SZMM rendelet határozza meg többek között az álláskeresési járadékra, valamint az álláskeresési segélyre való jogosultság, továbbá ezen ellátások összegének megállapításához szükséges adatok nyilvántartásához kiállítandó igazolólap tartalmát, valamint a kiadásának határidejét. A rendelet 1. § (2) bekezdése alapján az igazolólap egy példányát a munkavállalónak az utolsó munkában töltött napon ki kell adni, a másik példányát pedig a munkaadónak öt évig meg kell őrizni.

 

A fent leírtak szerint az Mt. általi – az igazolások kiadására előírt – határidőtől eltérően az igazoló lapot az utolsó munkában töltött napon kell kiadni.

 

Igazolás a kifizetett egyéni járulék alapot képező kifizetésekről és a levont járulékról, valamint az érvényesített családi járulékkedvezményről

 

A foglalkoztató a jövedelemigazoláshoz csatoltan a tárgyévet követő év január 31. napjáig köteles a nyilvántartás adataival egyező igazolást kiadni a biztosított részére a tárgyévben fennállt biztosítási idő „tól-ig” tartamáról, a tárgyévre, illetve a tárgyévtől eltérő időre levont járulékok összegéről, a foglalkoztató által megfizetett egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék összegéről és azok alapjáról, valamint az egyes járulékokból érvényesített családi járulékkedvezményről. A biztosítással járó jogviszony év közben történő megszűnése esetén az igazolást soron kívül ki kell adni [Tbj. 47. § (3) bekezdés].

 

E rendelkezés a biztosítottak részére évente kiadandó igazolás szabályait írja le, mely igazolás kiadását a jogviszony megszűnése esetén, soron kívül kell teljesítenie a foglalkoztatónak.

 

Adatlap a munkáltatótól (társas vállalkozástól) származó jövedelemről, az adó és az adóelőleg levonásáról, a figyelembe vett családi kedvezmény összegéről, a munkaviszony megszűnésekor

 

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) rendelkezése szerint, ha a magánszemély munkaviszonya év közben megszűnik, a munkáltató az adóévben általa kifizetett jövedelemről és a levont adóelőlegekről szóló bizonylatot (igazolást, adatlapot) a munkaviszony megszűnésének időpontjában köteles a magánszemély részére kiadni. Az igazolásnak tartalmaznia kell az adóéven belüli előző munkáltató által közölt adatokat is [Art. 46. § (5) bekezdés].

 

A fent leírt szabályozás szerint az Mt. általi – az igazolások kiadására előírt – határidőtől eltérően az adatlapot a munkaviszony megszűnésének időpontjában kell kiadni.

 

forrás: munkajog.hu