Üdvözöljük a

A kötelezően előírt képzés | Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara

honlapján!

-

A kötelezően előírt képzés

Szerző: Varga Erika | 2013. szeptember 4.

Szeptemberben nem csak a fiataloknak kezdődik az iskola, hanem – az élethosszig tartó tanulás jegyében – a munka mellett sok felnőttnek is indul valamilyen képzés. Akár a munkáltató finanszírozza ezeket az oktatásokat, akár a munkavállaló vállalja önként a részvételt, a munka és a tanulás összehangolása sok kérdést vet fel. Kötelező-e elengedni a munkavállalót az órákra? Ki fizeti a tandíjat? Le kell-e később dolgozni a tanulással töltött időt? Cikkünk ezekre a kérdések ad választ.

A munkavállaló képzésének munkajogi megítélése alapvetően egy kérdéstől függ: a munkáltató kötelezte-e a munkavállalót a részvételre, vagy sem. Nézzük végig, mi a helyzet, ha a képzést a munkáltató rendelte el!

 

 

Az előírt képzés ideje munkaidő

 

A kötelezően előírt képzés ideje munkaidőnek számít, amelyre a munkavállalót munkabér illeti meg. A képzéssel érintett időszakban is tekintettel kell tehát lenni a munkaidő szabályokra. Például, a képzés napján sem lehet 12 óránál több a munkaidő, vagy figyelembe kell venni a napi és heti pihenőidőre vonatkozó rendelkezéseket. Az is jogellenes, ha a képzéssel töltött időt a munkáltató később ledolgoztatja. Mivel a képzés ideje önmagában is munkaidő, idejét ugyanúgy teljesített munkaidőnek kell tekinteni, mintha a munkavállaló ténylegesen dolgozott volna.

 

Mivel a képzés ideje munkaidő, arra munkabér jár. Ez a díjazás nem minden esetben a munkavállaló alapbére. Ha ugyanis a munkavállaló a munkaidő-beosztása alapján a képzés idejére pótlékra is jogosult lenne, természetesen arra is igényt tarthat. Például, a heti pihenőnapra szervezet kommunikációs tréning idejére nem csak alapbér, hanem 100%-os pótlék is jár.

 

A munkáltató által elrendelt képzések költségeit – mint a munkaviszonnyal összefüggően felmerült költségeket – a munkáltató köteles finanszírozni (pl. tanfolyam díja, jegyzet költsége, vizsgadíj). Szemben a tanulmányi szerződés alapján teljesített képzésekkel, a munkáltató ezekért a költségekért cserébe semmilyen ellenszolgáltatást nem kérhet. Például, nem írhatja elő, hogy a munkavállaló bizonyos ideig nem szüntetheti meg egyoldalúan a munkaviszonyt, vagy ilyen esetben a képzés költségeit köteles lenne visszafizetni.

 

A képzést nem kell feltétlenül a munkahelyen szervezni. Azonban, ha a munkavállalónak nem a munkaszerződése szerinti munkahelyen kell megjelennie, úgy tekintettel kell lenni a kiküldetés szabályaira. Ilyen esetben ugyanis a munkáltató egyoldalú döntésével kötelezi a munkavállalót a szerződéses munkahelytől eltérő helyen való rendelkezésre állásra. A kiküldetés egyik fontos korlátja, hogy annak időtartama a naptári évenként a 44 munkanapot nem haladhatja meg.

 

Végül, a méltányosság elve alapján a munkáltató által elrendelt képzésen való részvételt a munkavállaló jogosan tagadja meg, ha az reá aránytalanul sérelmes. Ilyen eset lehet például, ha a munkavállaló házastársa kórházban van, és az ezzel járó feszültség, kötelezettségek miatt nem tud az oktatáson koncentrálni, az órákon részt venni.

 

A munkáltató a fenti szabályokat betartva bármilyen képzést előírhat a munkavállalónak (pl. szakmai továbbképzések, készségfejlesztő tréningek, nyelvtanulás).

 

Forrás: ado.hu