Üdvözöljük a

A megszakítás nélküli tevékenység | Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara

honlapján!

-

A megszakítás nélküli tevékenység

Szerző: Varga Erika | 2018. augusztus 15.

Számos munkáltató van, akinek a tevékenységéből eredően folyamatosan működnie kell. Ennek meg vannak a sajátos munkajogi szabályai, számos speciális előírással a munkaidő tekintetében.

A Munka Törvénykönyve szerint a munkáltató tevékenysége megszakítás nélküli, ha naptári naponként hat órát meg nem haladó tartamban vagy naptári évenként kizárólag a technológiai előírásban meghatározott okból, az ott előírt időszakban szünetel és a termelési technológiából fakadó objektív körülmények miatt gazdaságosan vagy rendeltetésszerűen másként nem folytatható.

 

Arra nincs külön szabály, hogy mely tevékenységek minősülnek olyannak, amelyek gazdaságosan vagy rendeltetésszerűen nem folytathatóak másként. Követelmény azonban, hogy ez a működés magából a termelési technológiából fakadjon. Ennek megítélése mérnöki szakkérdés. Ide tartozhat például egy szerverpark, egy hűtőház, vagy egy szarvasmarha telep, ahol a tevékenységből magából ered a folyamatos üzemelés. Természetesen teljesíteni kell a definíció másik feltételét is. Azaz, a termelési szünet nem haladhatja meg a napi hat órát, illetve évente a technológiai leírásban szereplő mértéket. A megszakítás nélküli üzemelés tehát nem jelent teljesen folytonos működést, ha más nem, a rendszeres karbantartások idejére leállhat az üzem. A munkáltatónak célszerű lehet beszerezni egy szakmai állásfoglalást, amely tartalmazza a technológia megszakítás nélküli természetét, a termelési szüneteket és azok indokát.

 

A megszakítás nélküli tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállalóra rugalmasabb munkaidő-beosztási szabályok vonatkoznak. Így hosszabb, hathavi munkaidőkeret vagy elszámolási időszak is alkalmazható, vasárnapra is beosztható munkaidő, sőt munkaszüneti napra is elrendelhető munkavégzés. Leegyszerűsítve, egy megszakítás nélkül működő munkáltatónál a hét bármely napja lehet munkanap, ideértve a munkaszüneti napok is. Rugalmasabbak a kötelező pihenőidők is: a napi pihenőidő tartama akár nyolc óra is lehet, azzal, hogy a két egymást követően beosztott napi pihenőidő együttes tartama legalább 22 óra kell legyen. Miközben a heti pihenőidőknél az általános szabály szerint hat nap munkavégzés után kötelező egy pihenőnapot beosztani, ez nem vonatkozik a megszakítás nélküli munkarendben dolgozókra. Azaz, bár őket is megilleti hetente két pihenőnap, egybefüggően hat napnál többet is dolgozhatnak.

 

A megszakítás nélküli munkarend kérdése sokszor felmerült a bérpótlékokra való jogosultság kapcsán is. Önmagában az e tevékenység keretében történő munkavégzés nem jogosít bérpótlékra. Már hat éve hatálytalan az a szabály is, ami ebben a munkarendben emelt összegű műszakpótlékot írt elő. Pótlékok szempontjából ehelyett az alábbiakra érdemes figyelemmel lenni. Vasárnapra tehát beosztható rendes munkaidő a megszakítás nélküli tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállalónak, ám fontos, hogy ebben az esetben vasárnapi pótlékot nem kell fizetni. Nem olyan, a törvényben külön nevesített jogcímről van szó ugyanis, amiért járna ez a külön bérpótlék.

 

Mint láthattuk, az e munkarendben dolgozók munkaszüneti napra is beoszthatóak. Az e napi munkavégzés mindenképpen munkaszüneti napi pótlékkal jár, amelynek mértéke 100%. A munkaszüneti napi pótléknak ugyanis csak az e napon történő munkavégzés a jogosultsági feltétele. A pótlék annyi órára jár, ahány órára a munkavállaló e napra be volt osztva. Hangsúlyozni kell, hogy a munkaszüneti napi pótlék mellett más bérpótlékok is járhatnak, ha azok jogosultsági feltétele is fennáll (így különösen műszakpótlék vagy éjszakai pótlék).

 

Gyakori tévedés, hogy egy megszakítás nélküli tevékenység keretében dolgozó munkavállaló mindenképpen jogosult műszakpótlékra. Bár kétségtelen, hogy a megszakítás nélküli működés több munkavállalói műszakot feltételez, ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy műszakpótlékot is kell fizetni. Ennek ugyanis az a jogosultsági feltétele, hogy a munkavállaló beosztás szerinti napi munkaidejének kezdete rendszeresen változzon, és ekkor jár 30% pótlék a 18 és 06 óra közötti munkavégzésre. Ha a munkáltatónál a munkavállalói csoportok beosztása nem változik, tehát mindig ugyanaz a csoport dolgozik nappal, délután és éjszaka (ún. állandó műszakok), akkor nem változik a napi munkaidő kezdete, ezért a délutánra, éjszakára járok sem jogosultak műszakpótlékra.

 

Végül, ki kell emelni, hogy önmagában az, hogy egy munkavállalót be lehetne osztani munkaszüneti napra, nem jelenti azt, hogy a munkáltatónak kötelező lenne így eljárnia. Például, éppen a magas bérpótlékok miatt dönthet úgy, hogy e napra nem rendel el munkavégzést, vagy kifejezetten heti pihenőnapot oszt be. Nincs ugyanis akadálya, hogy a pihenőnap és a munkaszüneti nap egybeessenek. Ez evidencia az általános munkarendben dolgozók számára, amikor szombatra, vagy vasárnapra esik a munkaszüneti nap.

 

forrás: ado.hu

 

Amennyiben a cikkben leírtakkal kapcsolatban kérdése merülne fel kérjük írjon a pbkik@pbkik.hu e-mail címre. Megfelelő számú érdeklődő esetén a legközelebbi Adófórum témái közé javasoljuk.