Üdvözöljük a

A munkavállalói készenlétről | Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara

honlapján!

-

A munkavállalói készenlétről

Szerző: Varga Erika | 2014. július 30.

A készenlét alatt a munkáltató utasítása esetén haladéktalanul, munkavégzésre alkalmas állapotban rendelkezésre kell állnia a dolgozónak. Milyen gyakran és mennyi ideig kötelezhető a munkavállaló készenlétre? Mennyi fizetés jár a készenlétért? Mindezt megtudhatja az alábbi összeállításban.

A készenlét a beosztás szerinti napi munkaidőn kívüli rendelkezésre állás másik formája, melyet az alábbi munkavégzés alól mentesített idők terhére lehet előírni:

  • a munkaközi szünet,
  • a napi pihenőidő,
  • beosztás nélküli munkanapra, azaz szabadnapra,
  • a heti pihenőnap idejére.

Az elrendelt készenléti idő alatt a munkavállaló maga dönt tartózkodási helyéről. A hely megválasztásánál figyelemmel kell lennie arra, hogy a munkáltató utasítása esetén haladéktalanul, munkavégzésre alkalmas állapotban rendelkezésre álljon. Készenlét teljesítése abban az esetben nem állapítható meg, ha a munkavállaló mobiltelefonján való elérhetőségét ugyan a munkáltató előírta, de ha a munkavállaló nem volt elérhető, akkor nem kérte számon rajta. A munkavállalót tehát nem terhelte a készenlétre jellemző munkára képes állapot megőrzésére és utasítás esetén a munkába állásra vonatkozó kötelezettség (EBH2006. 1540.).

 

A munkavállaló készenlétre bármilyen rövid időtartamra, például osztott munkaidő-beosztásnál a két munkavégzés közötti legalább két órát elérő pihenőidő tartamára is kötelezhető. Amennyiben az egybefüggően elrendelt készenlét a 4 órát meghaladja, akkor az elrendelés jogszerűségének az ügyeletre vonatkozó előírásokkal azonos feltétele van, csak olyan munkáltató biztosíthatja a tevékenységének ellátásához a foglalkoztatott munkavállalók pihenőidejének terhére a készenlétet, amelynek működése kiemelt jellegű, az alkalmazott technológia alkalmazása ezt megköveteli, vagy rendkívüli helyzet áll fenn [Mt. 110. § (2) bek.].

 

A készenlét elrendelhető tartamának van felső határa, a munkavállaló havonta legfeljebb 168 óra rendelkezésre állásra kötelezhető. Az egy hónapot meghaladó hosszúságú munkaidőkeret alkalmazása esetén a havi 168 órás mértéket a munkáltató akkor is betartja, ha a készenléti órák csak havi átlagban adják ki a 168 órát, vagy annál kisebb óraszámot [Mt. 112. § (1) ].

 

A készenlét elrendelésénél az alábbi törvényi beosztási korlátokat, illetve tilalmakat kell érvényesíteni:

  • A készenlét időtartama alatt munkát végző munkavállalónak a készenlétet követő napi pihenőidőt biztosítani kell.
  • A munkavállaló heti pihenőnapjának (heti pihenőidejének) tartamára havonta legfeljebb 4 alkalommal rendelhető el.
  • Az ún. védett munkavállaló [Mt. 113. § (2) bek. c) pont] készenlétre nem osztható be; a gyermekét egyedül nevelő munkavállalónak – a gyermek 3 éves korától 4 éves koráig tartó időszakban – a beosztásához hozzá kell járulnia. Megjegyzendő, hogy a fiatal munkavállalóra vonatkozó, készenlétet tiltó vagy korlátozó szabály nincs, de a tilalom a rendkívüli munkavégzés elrendelését kizáró szabályból levezethető.

A készenléti beosztásnál tehát arra kell figyelemmel lenni, hogy egy naptári hónapban a heti pihenőnapok tartamára elrendelt készenlétek száma nem lehet 4-nél több.

 

A jogszabály a felsorolásnál egyenértékű esetként kezeli a heti pihenőidőt. Ebből a szövegfordulatból az az értelmezés is levonható, hogy akár a négy alkalommal biztosított 48 órát kitevő heti pihenőidőre is előírható készenlét. Amennyiben a korlátozás rendeltetéséből indulunk ki, akkor a heti pihenőidő kiadásával a munkáltató a heti két pihenőnap kiadási kötelezettségének tesz eleget, ebből következik, hogy a heti pihenőidő terhére előírt készenléttel a munkáltató a havonta elrendelhető készenlétek számát két alkalommal csökkenti.

 

A munkáltatónak a készenléti rendet ugyan legalább egy héttel korábban és egy hónapra előre kell közölnie, de időpontját legalább 4 nappal korábban módosíthatja, feltéve, hogy gazdálkodásában vagy működésében előre nem látható körülmény merül fel [Mt. 110. § (6) bek.].

 

 A készenlétben eltöltött idő vezetése a munkáltató kötelezettsége, a munkaidő-nyilvántartás része. A nyilvántartásnak – a hatósági ellenőrzés céljából is – naprakészen tartalmaznia kell a teljesített készenlét kezdő és befejező időpontját, valamint az esetlegesen felmerült rendkívüli munkaidő tartamát is. A nyilvántartásnak alkalmasnak kell lennie annak igazolására is, hogy indokolt esetben a készenlétet követően biztosítandó napi pihenőidőt a munkavállaló megkapta-e.

 

A készenlét alatt munkával töltött idő a rendkívüli munkaidő éves mértékébe beszámít.

 

A rendelkezésre állásért a készenlét időtartamára bérpótlék jár. A készenlét alatt teljesített munkavégzés bérpótlékáért a rendkívüli munkavégzés ellenértéke jár; mértéke a pihenőnap (napi pihenőidő, heti pihenőnap) minőségétől függ. A felek a munkaszerződésben a rendszeresen teljesített rendelkezésre állás és a készenléti idő alatt teljesített munkavégzés díjazását is magába foglaló havi átalányt állapíthatnak meg [Mt. 144–145. §]. A készenlét tartamára kifizetett bérpótlékot a távolléti díj kiszámításánál is figyelembe kell venni, feltéve, hogy a munkáltató a munkavállaló számára az irányadó időszakban átlagosan legalább havi 96 óra tartamú készenlétet vagy ügyeletet rendelt el.

 

forrás: ado.hu