Üdvözöljük a

A pénzforgalmi áfa szabályai és lehetőségei 1. rész | Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara

honlapján!

-

A pénzforgalmi áfa szabályai és lehetőségei 1. rész

Szerző: Szücs Krisztina | 2015. november 9.

A pénzforgalmi áfa elszámolás olyan lehetőséget teremtett a vállalkozók számára, mellyel jelentősen csökkenthető az áfa-finanszírozás problémája. Ki és milyen esetben alkalmazhatja ezt a lehetőséget és milyen előírásokat kell betartani a választásakor?

A pénzforgalmi áfa elszámolás az adóalany által választható a megfelelő feltételek fennállása esetén 2013. január 1-e óta. Lényege, hogy az adózó a fizetendő áfa és a levonható áfa összeget is abban az áfa elszámolási időszakban állapítja meg, amikor az áfa összeget tartalmazó ellenértékek pénzügyileg teljesítésre kerültek (bevétel esetén befolytak, kiadás esetén kifizetésre kerültek az adózó által). Ez nagymértékben megkönnyítheti a pénzforgalmi elszámolást választó vállalkozások működését, hiszen ez által nem kell előre – még a bevétel befolyása előtt – megfinanszírozni a fizetendő áfa összegét az állami adóhatóság felé.

 

Melyek azok a feltételek, amelyeknek teljesülniük kell ahhoz, hogy a pénzforgalmi áfa elszámolás választható legyen?

 

1. feltétel

 

Az az adóalany, aki (amely)

 

a) A Kkv. törvény rendelkezései szerint a tárgy naptári év első napján kisvállalkozás, vagy annak minősülne, ha a Kkv. hatálya alá tartozna, és

 

b) gazdasági céllal belföldön telepedett le, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van belföldön, továbbá

 

c) nem áll csőd- vagy felszámolási eljárás hatálya alatt,

 

jogosult pénzforgalmi elszámolást választani, kivéve, ha alanyi adómentességben részesül.

 

 

A Kkv. tv. 19. § 5. pontja szerint – a törvény alkalmazásában – vállalkozásnak minősül az egyéni vállalkozó, a gazdasági társaság, a szövetkezet, a vízi társulat, a víziközmű társulat, továbbá az erdőbirtokossága társulat. Tekintettel arra, hogy a pénzforgalmi elszámolást nemcsak azon adóalanyok választhatnak, amelyek a Kkv. tv. hatálya alá tartoznak, így például az ügyvédi, közjegyzői, szabadalmi ügyvivői irodáknak, illetve az adószámos magánszemélyeknek is el kell végezni – a választással összefüggésben – a méret szerinti besorolást.

 

A kisvállalkozási méret meghatározásához a Kkv. tv. 3. § (2)-(3) bekezdésében meghatározott mutatóértékeket kell figyelembe venni.

 

A kis- és középvállalkozási (KKV) kategórián belül mikrovállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek

 

– összes foglalkoztatotti létszáma 10 főnél kevesebb, és

 

– éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 2 millió eurónak megfelelő forintösszeg.

 

KKV kategórián belül kisvállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek

 

– összes foglalkoztatotti létszáma 50 főnél kevesebb, és

 

– éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 10 millió eurónak megfelelő forintösszeg.

 

Ahhoz, hogy egy vállalkozás a Kkv. tv. rendelkezései alapján mikro-, vagy kisvállalkozásnak minősüljön, a foglalkoztatottak létszámára vonatkozó feltételnek minden esetben teljesülnie kell, míg az éves nettó árbevételre, illetve a mérlegfőösszegre előírt vagylagos kritériumok közül elegendő az egyik teljesülése.

 

Ahogy a mutatószámokból kitűnik, a mikrovállalkozások a kisvállalkozásoknál kisebb méretűek, így ahol a Kkv. tv. kisvállalkozást említ, azalatt a mikrovállalkozást is érteni kell, ez pedig azt eredményezi, hogy pénzforgalmi elszámolást – a többi feltétel fennállása esetén – természetesen a mikrovállakozások is választhatják.

 

A vállalkozás adataihoz teljes mértékben hozzá kell adni minden, a vállalkozáshoz közvetlenül vagy közvetve kapcsolódó vállalkozás adatait, hacsak ezek az adatok a vállalkozás összevont (konszolidált) éves beszámolójában már eleve nem szerepelnek.

 

A kapcsolódó vállalkozások adataihoz arányosan hozzá kell adni a kapcsolódó vállalkozással olyan partnervállalkozási kapcsolatban lévő vállalkozások adatait, amelyek közvetlenül tulajdonosai a kapcsolódó vállalkozásnak, vagy közvetlenül a kapcsolódó vállalkozás tulajdonában vannak, kivéve, ha ezek az adatok az összevont (konszolidált) beszámolóban legalább a tőkeérdekeltségi, illetve a szavazati arányok közül a nagyobbnak megfelelő arányban (keresztrészesedés esetén a magasabb százalékot figyelembe véve) már szerepelnek.

 

A legfontosabb tehát, hogy a vállalakozási méret besorolásnál nemcsak az adott vállalkozás adatait kell figyelembe venni, hanem minden kapcsolódó vállalkozásét és partnervállalkozásért is.

 

2. feltétel

 

A pénzforgalmi elszámolás továbbá abban az esetben választható, ha az adóalany összes termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása fejében megtérített vagy megtérítendő ellenérték adó nélkül számított és éves szinten göngyölített összege

 

a) sem a tárgy naptári évet megelőző naptári évben ténylegesen,

 

b) sem a tárgy naptári évben ésszerűen várhatóan, illetve ténylegesen

 

nem haladja meg a 125.000.000 forintnak megfelelő pénzösszeget.

 

Ebbe a felső értékhatárba nem számítandó be az adóalany vállalkozásában tárgyi eszközként használt termék értékesítése, illetve immateriális jószágként használt, egyéb módon hasznosított vagyoni értékű jog végleges átengedése; a termék Áfa tv. 89. § szerinti értékesítése; az Áfa tv. 85. § (1) bekezdése szerinti adómentes termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás; az Áfa tv. 86. § (1) bekezdés a)-g) pontjai szerinti adómentes, kiegészítő jellegű szolgáltatásnyújtás fejében megtérített vagy megtérítendő ellenérték.

 

 

Forrás: ado.hu

Kapcsolódó anyagok: