Üdvözöljük a

A pótszabadságok jogcímei és mértéke | Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara

honlapján!

-

A pótszabadságok jogcímei és mértéke

Szerző: Sörös Dávid | 2015. augusztus 5.

A munkavállaló szabadsága alap-és pótszabadságból tevődik össze. Az alapszabadság mértéke 20 munkanap, a pótszabadságok száma pedig attól függ, hogy a pótszabadság törvényben felsorolt jogcímei közül melyek irányadóak a munkavállalóra. Ahogy az alapszabadság, a pótszabadság is a munkában töltött idő alapján, azzal arányosan jár.

Az idő múlása minden munkavállalót érint, így az életkor előrehaladtával egyre több a pótszabadságok száma. Az életkor miatt először a 25. életév betöltésekor jár egy munkanap pótszabadság, ami 10 munkanapig növekszik a 45. életév betöltésekor. A pótszabadság abban az évben jár először, amelyben a munkavállaló a törvényben meghatározott életkort betölti. A pótszabadságot nem kell arányosítani a munkavállaló éven belüli születési időpontjához. Azaz, ha a munkavállaló 2015. december 31-én tölti be a 33. életévét, akkor a 2015. évre neki 4 munkanap pótszabadság jár ezen a jogcímen.

 

Ha viszont a munkáltatóval 2015. augusztus 31-én megszűnik a munkaviszonya, akkor még csak 3 munkanap életkor szerinti pótszabadságot kap, mivel abban a jogviszonyban még nem töltötte be a 33. életévét, tehát még nem szerzett jogosultságot a magasabb pótszabadságra. Természetesen, ha 2015-ben ezt követően ismételten munkaviszonyt létesít, amely születése napján is fennáll, akkor az új munkaviszonyban a 4 munkanap pótszabadság 2015-re az új munkaviszony időtartamával arányosan megilleti.

 

A gyermekvállaláshoz kapcsolódóan a munkavállalót kettő jogcímen illeti meg pótszabadság.


A saját háztartásban nevelt vagy gondozott gyermek után a gyermek életkora alapján először a gyermek születésének évében, utoljára a gyermek 16. életévének betöltése évében, a gyermekek számától függően:

  • 1 gyermek után 2,
  • 2 gyermek után 4,
  • 2-nél több gyermek után 7 munkanap pótszabadság jár. Fogyatékkal élő gyermek esetén, azaz ha magasabb összegű családi pótlékot állapítanak meg rá tekintettel, a pótszabadság mértéke a munkavállaló minden fogyatékkal élő gyermeke után további 2 munkanappal nő.

Az apának gyermeke születése esetén, legkésőbb a születést követő második hónap végéig

  • 1 gyermek esetén 5,
  • ikergyermekek születése esetén, a gyermekek számától függetlenül összesen 7 munkanap pótszabadság jár,

akkor is, ha a gyermek halva születik vagy meghal. Ezt a pótszabadságot a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban, de legfeljebb a szülést követő 2. hónap végéig kell kiadni. Egyik pótszabadságot sem kell arányosítani a gyermek(ek) éven belüli születési időpontjához; azaz, ha a munkavállaló gyermeke 2015. december 31-én születik, akkor a 2015. évre neki teljes mértékű pótszabadság(ok) jár(nak).

 

A gyermekre tekintettel járó pótszabadság a gyermeket örökbe fogadó, illetve azt a gyermeket nevelő személyt is megilleti, aki állami nevelt gyermek gondozását és nevelését vállalta, térítés mellett. Ugyancsak megilleti ez a kedvezmény azt a munkavállalót is, aki gyermek nevelését és gondozását családi kapcsolat vagy szerződésen alapuló kötelezettség alapján vállalta. Ha a gondozó jogosult a pótszabadságra, az az anyának (apának) nem jár. Ugyancsak megilleti a pótszabadság az év még hátralevő időszakára a munkahelyére év közben visszatérő munkavállalót is.

 

A fiatal, azaz a 18. életévét be nem töltött munkavállalót 5 munkanap pótszabadság illeti meg, amelyre utoljára abban az évben jogosult, amelyben a 18. életévét betölti. Ezt a pótszabadságot sem kell arányosítani a munkavállaló éven belüli születési időpontjához. A bírói gyakorlat szerint a fiatalkorúaknak járó pótszabadság a 18. életévének betöltése után a naptári évből hátralevő, munkaviszonyban töltött időre - arányosan - azt a munkavállalót is megilleti, akinek munkaviszonya az említett életkorának elérése után keletkezett. Ez a pótszabadság a cselekvőképtelen munkavállalót is megilleti.

 

Évenként 5 munkanap pótszabadság jár a munkavégzés jellegére tekintettel annak, aki a föld alatt állandó jelleggel (pl. metrószerelvény vezető), illetve az ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen naponta legalább három órát dolgozik.

 

Évenként 5 munkanap jár annak a munkavállalónak, akinek legalább 50 %-os mértékű egészségkárosodását állapította meg a rehabilitációs szakértői szerv, vagy fogyatékossági támogatásra, illetve vakok személyi járadékára jogosult. Vakok személyi járadékára 2001. július 1-től már nem lehet jogosultságot szerezni, de aki ilyen járadékban korábban részesült, annak azt továbbra is folyósítják, amennyiben más ellátásra nem tért át. Viszont a vakok személyi járadéka és a fogyatékossági támogatás egymást kizáró juttatások, ezért egy naptári évben rendeltetésszerűen csak az egyik ellátás alapján megállapított pótszabadságot lehet igénybe venni. A pótszabadság utoljára abban a naptári évben illeti meg a munkavállalót, amelyikben a szakvélemény hatályát veszti, a vakok személyi járadékát, vagy a fogyatékossági támogatást megszüntették. A pótszabadság nem arányosítható az alapján, hogy a pótszabadság megszűnésére okot adó körülmény a naptári éven belül mikor következett be.

 

A teljes naptári évre megillető szabadság időarányosan jár, ha a munkavállaló munkaviszonya év közben kezdődött, vagy év közben szűnt meg. A munkavállalót időarányosan megillető szabadság kiszámítása során az egyes jogcímeken járó szabadságokat nem külön-külön arányosítva kell összegezni, hanem össze kell adni az alapszabadság és az egyes pótszabadságok alapján a teljes naptári évre járó szabadságok mértékét, és az így kapott mértéket kell a tárgyévben munkában töltött idővel arányosítani, kivéve az apák pótszabadságát.

 

Forrás: ado.hu

Kapcsolódó anyagok: